8
nov

G Y Á S Z H Í R

Posted by: magdi   in Nincs kategorizálva

“Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.”
(Ady Endre)

A Petőfi Baráti Társulás vezetősége mély fájdalommal tudatja mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Gódány Piroska néni 90 éves korában elhunyt. A részvétünket kifejezve osztozunk a család fájdalmában.

Temetése 2021. november 12-én, pénteken 14,00 órakor lesz az amadékarcsai temetőben.
Köszönet mindazoknak, akik Piroska nénit az utolsó útjára elkísérik.

Emlékét megőrizzük!

Petőfi Baráti Társulás elnöke: Erdős Péter

Október elejével Csallóköz – Felvidék-szerte kezdetüket vették az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett különféle programok és megemlékezések.
A Petőfi Baráti Társulás vezetősége és tagsága a királyfiakarcsai Cserkészligetben október 3 -án tartotta az ünnepi megemlékezését. A tagok mellett Karcsaország lakói, Wurczell Zoltán Királyfiakarcsa polgármestere, továbbá a szomszédos településekről érkezők a jelenlétükkel megtisztelték az októberi emléknapot.
Az aradi vértanúk napján a bátorságra és nemzetünk szabadságvágyára emlékezünk. 1849. október 6-án Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét végezték ki.
A megemlékező ünnepi beszédet Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért elnöke mondta.
Kuczmann András előadásában, Gágyor Péter Imre: Arad című verse hangzott el.
Az aradi vértanúk utolsó mondatainak elhangzása után mécsesek elhelyezése történt, Nagy Géza fafaragó által készített alkotásnál.
A megemlékezés a Himnusz énekével zárult.

18
okt

Hitünkben is erősödni

Posted by: magdi   in Nincs kategorizálva

Az Egyházkarcsai Római Katolikus Egyházközösség, valamint Dabas városának határon átnyúló Szlovákia – Magyarország „Partnerséget építünk“ projektje nyitott eseménnyel, egyházzenei koncerttel zárult a Szent Bertalan római katolikus templomban, 2021. szeptember 26-án. Egyházkarcsa 202 éves temploma nem először volt az egyházi emlékek és a koncertek otthona.

A dabasi küldöttséget és a vendégeket Egyházkarcsa Önkormányzata, Gódány László polgármester vezetésével szíves vendéglátással fogadta a siposkarcsai faluházban.

A projekt zárórendezvénye a Szent Bertalan római katolikus templomban zajlott. Balogh Károly plébános köszöntötte a dabasi vendégeket, gyönyörű népviseletű sári asszonyokat, Kosztolányi Gyula nyugalmazott tanárt, iskolaigazgatót, Gódány László és Wurczell Zoltán karcsai polgármestereket, Mórocz Péter és Horváth Csaba alpolgármestereket, Erdős Pétert, a Petőfi Baráti Társulás elnökét, a fellépő Crux zenekar tagjait és a közönséget.

A program első részében a dabasi, majd az egyházkarcsai projekt eredményeinek és az értékelésének bemutatására került sor. Dabas város képviseletében Kosztolányi Gyula a beszédében kiemelte, hogy hosszú évek baráti együttműködése a sikeres pályázattal még szorosabbá tette a települések közötti közreműködést. Fontosnak tartja, hogy tovább erősödjön Karcsák és Dabas közötti kapcsolat, kiemelt hangsúllyal a kulturális értékekre és azok elmélyítésére. A projekt során a Dabas melletti Sáriban szlovák alkotóház és babamúzeum létrehozására került sor.

Balogh Károly egyházkarcsai plébános a Templom, mint tér“ előadásával mutatta be a templom rekonstrukciója során elért eredményeket, mely az egyházi és a kulturális értékek megóvására irányult. A templom körüli munkálatokért köszönetét fejezte ki mindkét karcsai önkormányzatnak, fő szponzorként Egyházkarcsa Önkormányzatát emelte ki, Gódány László polgármester vezetésével. A projekt ismertetése során további köszönetét fejezte ki mindazon személyeknek – társulásnak, kivitelezőnek, vállalkozóknak, segítőknek -, akik hozzájárultak a pályázat sikeres lebonyolításához.

A rendezvény záró részét a 2007 óta működő és Egyházfán alakult Crux zenekar fellépése színesítette. Balogh Károly plébános a zenekar megnevezését illetően megjegyezte, hogy a Crux (latinul) keresztet jelent. Kiemelte:„Krisztus keresztje által élünk és a kereszt Isten végtelen szeretetének a jele.“

Sikula Gábor a zenekar médiaszakembere a kérdésemre – mi a zenekar küldetése – elmondta: „Szeretnénk a dalaink által megszólítani az embereket, a fiatalokat. Fontos számunkra, hogy az elhangzó dalok könnyen érthetőek legyenek, még azok számára is, akik nem vallásosak. A dalok Jézus evangéliumát hirdetik és így közelebb hozza az emberekhez Isten királyságát.“
A Crux zenekar, akik az emberi érzésekről a szívüket beleöntve a sorokba énekeltek: Sikula Gábor (szólógitár), Gábriel Deni (ének), Gábriel Pál (akusztikus gitár) és Baar Igor (dob).
Egyházkarcsán a koncert során ünnepeltek a lelkek, hiszen a keresztény zenei élet, a kultúra és a hit szépségét ötvözte.

Az SK HU/WETA/1901/1.1/103/ projekt során bebizonyosodott, hogy a települések identitását erősítő programnak nemcsak jelene, hanem jövője is van, ahol fontos szerepet kap a kultúránk, a hagyományaink és az értékeink ápolása.

Az esemény a templomkertben kis fogadással és kötetlen beszélgetéssel zárult.

írta: Sz. M.
megjelent: Csallóköz, 2021. október 6, 40-41. szám, 6.oldal

Dabas Város Önkormányzata, az Egyházkarcsai Római Katolikus Egyházközösség, valamint a Petőfi Baráti Társulás 2020 nyarán sikeres pályázatot nyújtott be a határokon átnyúló Szlovákia-Magyarország Interreg pályázati kiírás keretében. A projekt célját a kulturális örökség megőrzése képezte.

A Pest megyei Dabas városában, a Sári Zarándok és Kulturális Központban, 2021. augusztus utolsó hetében az Interreg „Partnerséget építünk“ pályázat sikeres befejezése alkalmából nemzetiségi kiállításra és konferenciaelőadásra került sor. A meghívott vendégeket és a résztvevőket Feldman László Dabas város polgármesteri-munkatárs köszöntötte. Felvezetőjében pozitívan értékelte a benyújtott pályázatok során elért és teljesített munkálatok eredményét úgy Dabason, mint Egyházkarcsán.

Pálinkásné Balázs Tünde Dabas városának alpolgármestere köszöntő beszédében gratulált a két település nagyszerű projektjéhez, mely a kulturális örökség megőrzésére irányul. Az egyik, a babamúzeum létrehozása és megvalósítása, az ő dédelgetett álmai között is szerepelt. Örömmel nyugtázta, hogy a „sári babák“ otthonra találtak. Megemlítette, hogy a sári viseletes babák egykori készítőjének, Prigyeni Józsefné halála után Mráz Vera (1928-2016) vette át a stafétát, aki hosszú évtizedeken keresztül folytatta a munkát. Az alpolgármesternő beszédében kiemelte, hogy a sári babák gyűjtése mellett nagy hangsúly fektetnek azok ápolására és a hagyományőrzésre is.

Erdős Péter, a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás elnöke beszédében értékelte, hogy a megvalósult projekt során Dabas, Egyházkarcsa és Királyfiakarcsa turisztikai együttműködése még jobban megerősödik, ezáltal megismerhetik egymás kulturális értéktárát. A közös projekt Királyfiakarcsán egy kulturális fesztivál rendezésével zárul.

A dabasi konferencia előadói Balogh Károly (Egyházkarcsa plébánosa) Nagy Iván (etnológus, a Csallóközi Múzeum igazgatója), Bozay Krisztián (Csallóközkürt plébánosa), Balázs József (keramikus, fafaragó és díszítőművész), valamint felesége, Balázs Katalin (néprajzkutató és keramikus) voltak.

Balogh Károly beszéde elején kiemelte, hogy az Interreg pályázat kapcsán megjelent egy ötven oldalas kiadvány: Egyházkarcsa-Dabas-Királyfiakarcsa szakrális és szellemi öröksége, bemutatva a települések meghatározó szakrális emlékeit. Megemlítette, hogy a katolikus templom tornyának renoválása megtörtént, a templom körüli javítások és feltárások folytatódnak. Legutóbb, az előző középkori templom falait tárták fel. Az előadása során bemutatta Tamás érsek oklevelét 1308-ból (mely a karcsaiak kérését elfogadva, engedélyt ad Szent Miklós tiszteletére egy kápolna építésére), valamint 1781-ből származó egyháztörténeti és helytörténeti szempontból is értékes jegyőkönyvet, mely Batthyanyi József bíboros, esztergomi érsek által elrendelt, 24 fejezetből álló vizitációt tartalmazza.

Nagy Iván a Felső-Csallóköz szakrális emlékeivel ismertette meg a közönséget. Bemutatta az egykori megye- és kegyúri rendszert a főnemesi családokat, valamint Csallóköz templomait.

Bozay Krisztián csallóközkürti plébános előadását „A zarándoklat, mint lelkipásztori kihívás“ című beszédében elhangzott: a zarándoklat egy ősi tapasztalat, „úton lenni a cél felé“. A legjelentősebb zarándokhelyek is bemutatásra kerültek.

Balázs Katalin a népviseletről tartott előadást, a mindennapokban használt női és férfi vászonruhákról (blúzok, szoknya, gatyák). Balázs József keramikus és fafaragó iparművész előadása pedig a gyermekjátékok világába nyújtott betekintést.

A projekt az Interreg Szlovákia-Magyaroszág Együttműködési Program Kisprojekt Alapjának keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

írta: Sz. M.
megjelent: Csallóköz, 2021. október 6, 40-41.szám, 8.oldal

NEMZETISÉGI KONFERENCIA A ZARÁNDOKHÁZBAN

A határon átnyúló Interreg fejlesztési pályázat keretében Dabas Város Önkormányzata, Egyházkarcsa plébániája, valamint a Petőfi Baráti Társulás együttműködésében megvalósuló fejlesztési projekthez kapcsolódóan Nemzetiségi Kiálítást és konferenciát tartottak Dabas Sáriban.
A pályázatban résztvevő településekről érkezett résztvevőket Pálinkásné Balázs Tünde, Dabas alpolgármestere köszöntötte, aki felidézte az első találkozását a viseletbe öltöztetett „sári babákkal”, majd a projekt szlovákiai partnerei, Balogh Károly plébános és Erdős Péter, a Petőfi Baráti Társulás elnöke beszélt a pályázat megvalósításának és a Dabassal való együttműködés jelentőségéről.
A konferencián a két térség meghívott előadói a szakrális örökség, a zarándokútvonalak és a turizmus, a helyi történelmi értékek megőrzése, valamint a tradícionális viseletek, népi játékok és azok készítése témájában tartottak előadásokat.
A pályázat célja, hogy a templomfelújítás és a babaház kialakításán túl a két település lakosságának kapcsolatépítése és együttműködése, ehhez járult hozzá a konferencia is.

írta: Feldman

A cikket írta: Oriskó Norbert, 2021. augusztus 28, megjelent a www.felvidek.ma, művelő-kultúra rovatban:

Aszód egy 6 200 lakosú kisváros Pest megyében, a Galga folyó völgyében. Itt járt három évig gimnáziumba Petőfi Sándor, és itt rendezték meg 2021. augusztus 21-én a Petőfi-emlékhelyek 34. nemzetközi találkozóját, amelynek felvidéki résztvevői is voltak.

A 22 éves Petőfi az Úti jegyzeteiben (1845) ezekkel a szavakkal tekintett vissza az aszódi évekre:

„Aszód! Ah, kedves olvasó, (igen: kedves olvasó, mert ki lehet kedvesebb az írónak, mint aki munkáját olvassa?) kedves olvasó! – mondom – ha te tudnád, mennyi fekszik rám nézve e kis szócskában: Aszód! Hanem ezt nem olvasnod kellene a flegmatikus papírról, de hallanod, ah, hallanod, amint ajkaimról legördül társaságában az elandalodás sóhajtásának: Aszód-!-!- (…)
S mily eseménydús három esztendő!
1. Itt kezdtem verseket csinálni
2. Itt voltam először szerelmes
3. Itt akartam először színésszé lenni.”

Az aszódiak hálásak a nagy költőnek. Itt szinte minden Petőfi emlékének az ápolásáról szól. Így volt ez most is. Délelőtt nyilvános konferenciát tartottak a városi önkormányzat és az Országos Petőfi Sándor Társaság szervezésében. Dr. Asztalos István, az Aszódi Petőfi Múzeum nyugalmazott igazgatója Petőfi aszódi és környékbeli rokoni kapcsolatairól tartott előadást, Odler Zsolt, a Néprajzi Múzeum főosztályvezetője Petőfi híres tanára, Koren István munkásságát ismertette, Dr. Gyimesi Emese irodalomtörténész Petőfi Zoltán (a költő és Szendrey Júlia gyermeke) életkörülményeit kutatta, Dr. Pénzes Tiborc Szabolcs irodalomtörténész – egyben Asszód polgármestere – Petőfi aszódi emlékhelyeiről szólt.

Az előadások közti szünetben Petőfi-dalok csendültek fel az erdélyi Molnár Klára népzenekutató előadásában.
Délután közgyűlést tartott az Országos Petőfi Sándor Társaság, amely főleg a Petőfi Sándor születésének közelgő 200. évfordulójának méltó megünneplésére összpontosított. Ide tartozik a Petőfi-emléktáblák állapotának feltérképezése is abból a célból, hogy azok lehetőleg mind hozzáférhetőek, olvashatóak legyenek az egész Kárpát-medencében, tehát a Felvidéken is. A társaság ismét bizalmat szavazott a Kispálné dr. Lucza Ilona vezette elnökségnek.

Több új taggal gyarapodott a társaság, köztük a Felvidékről is, ahonnan a királyfiakarcsaiaknak köszönhetően eddig is képviselve voltunk, most pedig a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium magyar szakos tanárnőjét, Szabó Máriát és jómagamat fogadták a soraikba – dr. Tarjányi József javaslatára. Ő az a férfiú, aki 2002-ben a karcsai székhelyű Petőfi Baráti Társulásnak ajándékozott egy Petőfi-szobrot, mégpedig Hunyadi László erdélyi szobrászművész alkotásának a másolatát.
Ha olvasóinknak tudomásuk van olyan emlékhelyekről, amelyek felújításra szorulnak, kérjük, jelezzék azt, és erről tájékoztatjuk az Országos Petőfi Sándor Társaságot.
Délután a helyi Petőfi-múzeum mellett egy kiállítás megnyitójára is sor került, Asztalos István tiszteletére. A Petőfi-múzeum nyugalmazott igazgatója legendának számít Aszódon, számos tudományos kutatás és publikáció fűződik a nevéhez.

Csaknem ötven éve él itt, a Galga vidék történelmének feltárásáról szól az élete, amelynek természetesen Petőfi ugyancsak szerves része. Erről szól a Petőfi és Aszód című könyve is, amelyben „nem szenzációt keres, hanem a költő életének egy fontos, meghatározó szakaszának sokoldalú bemutatásával kívánja teljessé tenni a Petőfiről kialakult (kialakított?!) képet”.
Életútját Kispálné dr. Lucza Ilona méltatta. A tanár úr meghatódva mondott köszönetet, a munkát tovább folytatja, nagy öröm számára, hogy ebben fia, Asztalos Tamás, az Aszódi Integrált Kulturális Intézmény tudományos munkatársa is a segítségére van.
Az eseménysorozat Petőfi-emléktáblájának a megkoszorúzásával zárult.

(Oriskó Norbert, Felvidék.ma)

Az ünnepeink között kevés olyan jeles napot találunk, amely annyi kiemelkedő eseményről és történelmileg fontos pillanatról emlékezik meg, mint augusztus 20-a. Ez az összmagyar ünnepnap a keresztény erkölcs, a magyar nemzeti értékek megbecsülése és ápolása. Szent István olyan alapra helyezte a nemzet életét, amelyen nem fogtak a történelmi viharok. A példája a mai napig arra tanít, hogy az adott lehetőségeinket kihasználva a magyarságunkat erősítsük, a közösségeink élete és tevékenysége pedig továbbra is sikeresen, méltón és tiszteletadással folytatódjon.

Királyfiakarcsán a PBT szervezésében a megemlékezés Dienes Attila szobrászművész alkotásánál, a Szent István szobornál zajlott. A PBT tagjai és a karcsaiak mellett az ünneplést Magyarországról érkezett vendégek is megtisztelték. Győrságból Kovács Gyula alpolgármester testületi tagokkal és további három házaspárral érkezett, Pénzesgyőr Baráti Köre, Páder Rezső népes kis csapatával vett részt az eseményen. A királyfiakarcsai községi elöljárók mellett Egyházkarcsa képviselői: Gódány László polgármester és Mórocz Péter alpolgármester is megtisztelték a rendezvényt.

Az ünnepi beszédet, a „Szent Jobbról“ Balogh Károly egyházkarcsai római katolikus plébános mondta. Az elhangzott megemlékező ünnepi beszédét teljes terjedelemben közöljük:

Kedves jelenlévők, kedves olvasók.
Az Úr 1083 évében, augusztus 20-án, Székesfehérvári bazilikában történt, hogy fölnyitották Szent István király sírját. Így megvizsgálják testi maradványait annak, akinek lelke már az égben a szentek között van. Hogy oltárra, valamint drága ereklyetartóba helyezzék testét államalapító atyánknak, akinek megdicsőült lelke a legmagasabb heroikus égben ragyog. Így Hunnia számára, életének példája, örök drágakőként fénylik majd, mint akit Isten értékes kincsként megtalált, élet viszontagságaiban megtisztított. Ezért az Egyház
most a sírból, mint egy zárt vékából a gyertyatartóra helyez. Ahogy Krisztus mondotta: Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem hogy a gyertyatartóra tegyék, és világítson mindazoknak, a kik a házban vannak. (Mt5,15)
Így a drága ereklyetartók ragyogása az oltáron lévő gyertyák misztikus fényét tükrözte, jelezve, ez a test is úgy dicsőül meg, ahogy már a lelke Isten fényétől megdicsőült. Az ünnepségen részt vett bizonyos Merkúriusz apát, aki egy merész tettre szánta el magát. Az éj leple alatt, elrabolta Szent István jobb kezét, ezt az egyetlen sértetlenül megmaradt mumifikált testrészt. Elvitte a mai Berettyó mellé, hogy ott az ő személyes apátságának templomában elhelyezze. Így akarta növelni annak a templomnak fontosságát, amely az ő bevételi forrása volt, hogy még több zarándokot csalogasson oda. Majd a legenda szerint a Székesfehérvárott őrzött ereklye a török hódoltság idején Boszniába, majd 1590 körül Raguzába, a mai Dubrovnikba került a domonkos szerzetesekhez. 1771 áprilisában Mária Terézia magyar királynő közbenjárásának köszönhetően a raguzai domonkosok visszaadták a Szent Jobbot, amelyet nagy pompával szállítottak Budára. 1771. június 21-én ünnepélyesen adták át megőrzésre az angolkisasszonyoknak. A királynő pénzt is veretett a visszaszerzés emlékére, valamint elrendelte augusztus 20-ának, a király szentté avatási napjának rendszeres megünneplését. Az ereklye első magyarországi „körútja” is hazahozatalakor volt, Győrött és Pannonhalmán tették közszemlére. Így szent királyunk ünnepe eggyé vált az Ő jobb karjának körmenetével. Tehát figyeljünk meg közelebbről a Szent Jobbot, annak ökölbe merevedett ujjait. Lehet, hogy természetes mumifikáció eredménye, de idő fölötti üzenete van, sőt szent királyunk testamentumát, üzenetét nagyon is jól kifejezi. Mit tartott ez a kéz életében? Kardot és keresztet: „A kard szerezte meg a hazát, de a kereszt tartotta meg!” ismerjük a mondást. Míg a kard a posztmodern világunknak csupán jelképes kifejezője a harci jellemnek, annál reálisabb a kereszt fontossága. A hitbe való belekapaszkodást jelenti magyarságunk fennmaradása számára. Ha nem akarjuk, hogy a jövőnk bizonytalan véka alá rejtessék el, és a történelem homályának pora lepje be, mint valami letűnt kultúra csodálatos, ámbár halott sírkövét, akkor nézzünk a Szent Jobbra, a marokba zárt ujjakra, amely a közös erőt mutatja, az egybetartás fontosságát firtatja. Kérjük e szép ünnepünkön Szent István királyunkat, hogy megszűnjön az önzés adta széthúzás átka. Hogy múltunkat senki ne sajátítsa ki, mint ahogy Merkúriusz tette, és ezáltal senki a jövőtől ne fosszon meg. Hogy a Szűzanya országa, amit szent királyunk reánk bízott, amely Nagyasszonyunk mélységesen bölcs anyai szeretetén alapszik, újra felvirágozzék. Magyarok első királyának közbenjárására Mária országa felvirágozzék.
Szép ünneplést mindenkinek!

Balogh Károly plébános beszéde után a koszorúzásra került sor. A jeles nap alkalmából koszorúztak:
Győrság Önkormányzata, Pénzesgyőr Baráti Köre, Egyházkarcsa Önkormányzata, Egyházkarcsai Alapiskola, Királyfiakarcsa Önkormányzata, a Magyar Közösség Pártja és a Híd Párt Helyi Szervezete, Baba Mama Manó Klub, Királyfiakarcsai Óvóda, Királyfiakarcsa Nyugdíjas Szervezete, Királyfiakacsai Vöröskereszt Helyi Szervezete és a Petőfi Baráti Társulás.

A PBT minden évben örökös tagot választ. 2021-ben a Petőfi Baráti Társulás örökös tagja Bors Imre, kinek a PBT elnöksége megköszönte eddigi önzetlen munkáját.

Az ünnepi megemlékezés a Himnusz énekével zárult.

MEGHÍVÓ!

A Petőfi Baráti Társulás elnöksége szeretettel meghívja Önt és kedves családját, rokonait, ismerőseit az államalapító Szent István királyunk tiszteletére szervezett ünnepségre, amelyre 2021. augusztus 21-én (szombaton) délután 15.00 órától kerül sor a királyfiakarcsai Szent István téren.

A rendezvény keretén belül ünnepi beszédet mond Balogh Károly egyházkarcsai római katolikus plébános.
A megemlékezés koszorúzással zárul.

Mindenkit sok szeretettel várunk a nemzeti ünnepünkön!

Tisztelettel:
ERdős Péter, a PBT elnöke

Július 15-én került sor a nemzetközi hírű idegsebész Csókay András előadására Egyházkarcsán, a Szent Bertalan római katolikus templomban. A főorvos a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás elnöke, Erdős Péter meghívására érkezett a községbe. A Prima Primissima-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett főorvos sokoldalú előadására nagyon sokan voltak kíváncsiak. Csókay András neve 1998-ban, a kifejlesztett éralagút-technikával vált világszerte ismertté.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának idegsebészeti osztályvezető főorvosáról köztudott, hogy mélyen vallásos ember. Vallja, hogy a hit ereje csodákra képes, a hitnek és a tudománynak óriási felhajtóereje van a tudományra nézve. Negyvenkét évesen visszatért a gyermekkor hitéhez, azóta mondja: „míg élek, mondom a Jézus-imát.“ A keresztény hite az, ami hitvallásához a legtöbb erőt és az orvosi munkájához pedig az új ötleteket adja.
Az előadása elején édesapja, majd a kisfia elvesztéséről mesélt. Ötvennyolc éves, amikor hatalmas fájdalommal szembesül, az akkor tízéves Marci kisfia elvesztése során, aki aznap a születésnapját ünnepelte volna. Az édesapa még játszott vele az udvarban, de később ő találta meg Marcit, holtan. A kisfiút elkapta egy epilepsziás roham és beleszédült a család medencéjébe és a pár centis vízbe fulladt.
A tragédia után mély fájdalommal lézengtem a világban, majd egy különös, a jezsuitáktól tanult szemlélődő imádság segítségével újra visszataláltam Istenhez. Egy alkalommal különös élmény ért, meditáció közben úgy éreztem, a fiam szól hozzám: „Nyugodj meg papa, Jézus karjaiba hullottam“. Később, szentségimádás közben újból kaptam egy látomást, amelyben Marci jelent meg Jézus oldalán a kitett Eucharisztiában és közben jól hallhatóan rám szólt: „Jól látod apu“ – mesélte Csókay doktor.
Ez a jelenés négy percig tartott. A hívő embernek nem rendül meg a hite és Isten szeretete a javunkra válik. A kisfiam elvesztése, ez a tragédia megtört, de a hit gyógyító erejével megerősített – tette hozzá.

Az idegsebész mottója, hogy ne az élőkön gyakoroljanak az orvosok, ezért minden nap egy órát a boncteremben, a friss elhunytakon gyakorol. Az itt szerzett gyakorlati felfedezések lettek tudományos munkásságának alapjai és ezekre hagyatkozhatott a bangladesi sziámi ikerpár szétválasztásának harmincórás műtétje során. Erre 2017-ben kérték fel és 2019 augusztusában ő vezényelte le a fejüknél összenőve született ikerpár végső szétválasztó műtétjét a dakkai kórházban. A műtét sikere bejárta a világsajtót.
Csókay főorvos az előadásában részletesen beszámolt a műtétet megelőző felkészülési ciklusról, valamint arról, hogy minden ötlete a már említett Jézus-imádságban született. Hét olyan innovációs műtéti technikát fejlesztett ki, amelyek a sziámi ikrek szétválasztásához szükségesek voltak. Mint mondta: nehéz műtét volt és szükség volt hatalmas imahátérre is. Az egyik gyermek jól van, a másik 30 nappal a műtét után bevérzést szenvedett, de a Jóisten segítségével életben maradt.
Dr. Csókay az előadása során kulcsfontosságúnak tartotta, hogy az abortuszról is szót ejtsen. Elmondta, akik az abortusz mellett döntenek, nem tudják, hogy egy emberi személy sorsáról ítélnek.
Végezetül említést tett arról, hogy a kereszténységben nem az ember keresi az Istent, hanem Isten keress meg minket. Az előadás a templomudvarban zárult könyvei dedikálásával.
Balogh Károly egyházkarcsai római katolikus plébános megköszönte a főorvos szívhez szóló előadását és buzdította Csókay doktort, hogy végezze tovább a szeretet misszióját.

írta: Sz. M.

(megjelent a Csallóköz magyar regionális hetilapban, 2021. július 21-én, 29-30.szám, 3.oldal)

Ismételten szeretném felhívni a Tisztelt Tagság figyelmét a legközelebbi rendezvényünkre, amelyre 2021.július 15-én este 18.00 órától az egyházkarcsai római katolikus templomban kerül sor, melynek vendége Dr.Csókay András világszerte ismert idegsebész, agykutató lesz.
Dr. Csókay András nevéhez fűződik többek között a bangladesi, fejüknél összenőtt sziámi ikrek sikeres szétválasztása.
Szeretném megkérni a Tisztelt Tagságot, ha lehet minél nagyobb számban jelenjünk meg ezen előadáson, mivel a neves vendégünk is megtisztel Bennünket a jelenlétével.

Mindenkit szeretettel vár a Petőfi Baráti Társulás elnöksége !