Archive for the ‘Nincs kategorizálva’ Category

Két év kihagyás után ismét hagyományos formában zajlott március 15-ének, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc megemlékezése. Az ünneplés az egyházkarcsai Szent Bertalan római katolikus templomban vette kezdetét.
Mindkét karcsai önkormányzat vezetőit (Gódány Lászlót, Mórocz Pétert, Wurczell Zoltánt, Horváth Csabát), továbbá Erdős Pétert a PBT elnökét és a fellépőket (Vadkerti Imrét, Zsapka Attilát, Sipos Dávidot, Bertók Istvánt), Duborszky Attila középiskolai tanárt, valamint az ünneplő közönséget elsőként Balogh Károly plébános köszöntֲötte. Gratulált Erdős Péter vezette Petőfi Baráti Társulásnak a húsz éves évfordulója alkalmából. Említést tett a templom munkálatairól, a belső megújításról, melyek eredménye magasztossá teszi a lelkünket.
A PBT részéről Szerencsés Magdolna köszöntötte Karcsaország vezetőit, lakosait, a márciusi ünnepség fellépőit, annak szónokát, a PBT tagságát és a megjelent közönséget. Kiemelte: két évvel ezelőtt nagy előkészületekkel terveztük a legnemzetibb ünnepünk megtartását, amely a pandémia miatt elmaradt. Akkor nem is sejtettük, hogy a vírus ilyen hosszúra nyúlik, sajnos most is jelen van és ahogyan halljuk, marad is. Ismerősök, barátok, családtagok elvesztéséről szóltak a hírek. „Nem kell ide háború!“- mondták sokan. És az orosz-ukrán háború itt van a szomszédunkban. Nehéz napokat élünk, amelyre szavak nincsenek… 1848. március 15-én, a megfogalmazott 12 pontnál, mennyire időszerű és aktuális az a három szó, amit a magyar nemzet akkor is kívánt: Béke, Szabadság, Egyetértés!

Az ünnepi koncert előtt a PBT vezetősége köszöntötte Erdős Pétert, aki az elmúlt húsz évben rengeteget tett, dolgozott a Petőfi Baráti Társulásért, melynek sikerét bizonyítja, hogy 2017-ben Budapesten átvehette a Magyar Örökség Díjat. A vezetőség nevében Csiffári Ferenc köszöntötte a PBT elnökét, a következő gondolatokkal:
„A Petőfi Baráti Társulás tagsága ezúton szeretné megköszönni az elmúlt 20 évben végzett munkádat.
Köszönjük mindazt, amit vezetésed alatt ez a lelkes Társulás elért, megismert, alkotott.
Szívügyed a Társulás léte, amelynek működése az évek múltával nemcsak Karcsaország elismerését vívta ki, de ismertté vált a határainkon túl is. Nem kis túlzással – a Petőfi Baráti Társulás a kultúra szigetének világító tornya a Csallóközben.
ISTEN áldását kérjük, hogy e szép és sikerekben gazdag munkát tovább tudd végezni erőben, egészségben.
Az oly nemes feladatok, mint őseink hagyományainak tisztelete, nemzeti kultúránk ápolása, magyarságunk megőrzése vezessék lépteid további utadon. Az úton, melyen mi mindnyájan még nagyon sokáig veled szeretnénk menni”.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc jegyében Vadkerti Imre, Zsapka Attila, Sipos Dávid és Bertók István fergeteges hangulatú koncerttel, szívet és lelket melengető dalokkal tették emlékezetessé a március 15-e ünnepét.

A koncertet követően Duborszky Attila középiskolai tanár megható gondolatokkal szólt a jelenlévőkhöz:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Emlékezők!
174 esztendővel ezelőtt forrongó tavasz köszöntött az öreg kontinensre, amely alól a soknemzetiségű Habsburg Birodalom sem volt kivétel. A népek tavasza! Tán az imént említett fogalmak hallatán némi kétely fogalmazódik meg bennünk, vajon mit takarnak eme szavak. A történelem nem véletlenül nevezte az Európában kirobbant forradalmakat népek tavaszának. Ezzel az elnevezéssel nemcsak a nagy népmozgalmakra utal, hanem arra is, hogy a hatalom birtokosai a népek számára kénytelenek voltak olyan jogokat adni, amelyekről korábban hallani sem akartak. Éppen ezen a napon, március 13-án a császárváros, Bécs a saját bőrén tapasztalta meg a nép haragját, erejét. Két nappal később már Pest is forradalmi lázban égett.

Tisztelt Ünneplők!
1848. március 15-én a magyar történelem kiemelkedő, dicső korszakára emlékezünk, a polgári Magyarország születésnapjára. Ez az ünnep nemzeti identitásunk egyik alapköve. S ehhez a naphoz két fogalom is társul: szabadság és hazaszeretet. Mi, magyarok tudjuk a legjobban, mennyire értékes kincs a szabadság. Hosszú történelmünk során számtalanszor kellett bebizonyítanunk, hogy megérdemeljük. A szabadság nemzete vagyunk! Az évszázadok alatt rengetegen áldozták életüket és adták vérüket azért, hogy az elkövetkezendő generációk ne tapasztalhassák meg azt, milyen láncra verve, béklyóba kötve lenni. Szabadként születni, élni, tenni, pihenni mekkora érték! Bozzai Pál ifjú költő szavait idézve: „A ti életeteknek a szabadság olyan, mint a halnak a víz, madárnak a levegő, vadnak a rengeteg. Legyetek inkább halni készek véle, mint élni nélküle. Midőn mideneteket föláldozátok érte és a szabadságot megnyerétek, nem vesztétek semmit, hanem nyertetek mindent.“
Napjaink megrázó eseményei is bizonyítják, hogy ez a törékeny állapot akár egyik napról a másikra gyökeres fordulatot vehet. Mennyire sebezhető, ha nem óvjuk meg és nem küzdünk érte.
A márciusi ifjak, Petőfi, Jókai, Vasvári pesti fellépése hazaszeretetük legnagyszerűbb megnyilvánulása volt, amikor a köz érdekét mindenek elé helyezték, és megpróbálták az addig lehetetlennek tartott elfojtott vágyat, a szabadság kivívását, egy önálló, politikailag és gazdaságilag független Magyarország létrehozását. Vakmerő lépésre szánták el magukat, egyesek támogatásukról biztosították őket, míg másokban a nyughatatlan lázadó alakját idézték fel. Tény azonban, hogy a Pilvaxból az ismeretlen utakra lépő fiatalok és az általuk megszólított társadalmi rétegek bátran hoztak áldozatot nemzetükért. Feltehetjük továbbá a kérdést, vajon az ország vezető rétege, a nemesség akkor hazafiatlan, ők nem szerettek volna változásokat kieszközölni? Széchenyi, Kossuth vagy Batthyány közömbösen vagy nemtörődöm módon álltak hozzá Magyarország életét befolyásoló legégetőbb problémákhoz? Természetesen a válaszunk nem. Hiszen a reformkori mozgalmak során már megmutatkozott tenniakarásuk, elkötelezettségük és eltökéltségük a nemzet felemelkedését és fejlődését illetően. 1848-ban az egész ország egy emberként állt fel évszázados tespedtségéből, s kinyilatkoztatta, hogy polgári társadalommá kíván válni, ahol érvényesülnek a polgári-demokratikus jogok: a sajtószabadság, a gyülekezési jog, törvény előtti egyenlőség. Ezen alapvető jogok némelyikét a március 15-én kinyomtatott és a nap folyamán több alkalommal ismertetett 12 pontban is összegyűjtötték. De a hazaszeretetről tettek tanúbizonyságot azok is, akik 1848 szeptemberétől 1849 nyaráig minden erejükkel azon munkálkodtak, hogy a forradalom által kiharcolt jogokat megvédjék és továbbra is érvényre juttassák. Bár a szabadságharc kényszerű fegyverletétellel zárult, a nemzet fiainak erőfeszítései azonban nem voltak hiábavalók. Amiképp Vörösmarty Szózat című költeményében szavakba foglalt: „Az nem lehet, hogy annyi szív/Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel/Szakadt meg a honért.” Egy nemes ügyért harcoltak, kiálltak az elért eredményekért, amelyek nélkül ma el sem tudnánk képzelni társadalmunk működését. Midőn ´48-ban, úgy napjainkban újra meg újra meg kell küzdenünk a szabadságért! Elődeink merészsége, akaratereje és összetartása példaértékű az utódok számára. 174 esztendő múltán képesek lennénk-e mi is egy emberként felállni, és olyan elszántsággal megvalósítani céljainkat, ahogy azt felmenőink tették. „A haza minden előtt“ – fogalmazta meg Kölcsey a reformkor kezdeti időszakában. Vajon hányszor hangozhatott fel a későbbiekben ez a négy „szócskából“ álló mondat? Biztos vagyok benne, hogy azokban a napokban, hetekben, hónapokban sokak lelkében ott élt. Sőt, a szabadságharc bukása utáni években sem merült feledésbe.

Tisztelt Egybegyűltek!
Nemzeti ünnepünk alkalmával nemcsak azokról emlékezünk meg, akikről iskolákat, intézményeket, utcákat, tereket neveztek el, de a névtelenségbe burkolózott hősök és áldozatok előtt is tisztelgünk. Fejet hajtunk a pesti tömeg és a szabadságharc véres ütközeteiben félelmet nem ismerő honvédek emléke előtt. Főhajtás és tisztelet a bátraknak!
Azon a március 15-én szabad lett a magyar, sajnos amint azt a történelemből jól ismerjük, rövid időre. Ennek ellenére meghatározó eseménye, mementója népünk történetének. A magyarság több ízben, 1848-ban és 1956-ban is megmutatta, hogy az elnyomók uralma nem rendíthetetlen, együttes erővel igenis megtörhető.
174 év távlatából a forradalom és szabadságharc üzenetét többféle aspektusból lehet értelmezni.
Számunkra mégis milyen tanulságokat fogalmaz meg? Elsősorban a tettrekészséget, az igaz ügy iránti elkötelezettséget, küzdeni a végsőkig, merjünk a mások által szabott korlátokon felülemelkedni. Másodsorban itt, Közép-Európa szívében, a Kárpátok gyűrűjében levő népek csak akkor tudnak békében élni egymás mellett, ha keményen és odaadással dolgoznak együtt, egymásért, fegyverek használata nélkül. József Attila: A Dunánál című versének záró sorai ma is aktuálisak: „A harcot, amelyet őseink vivtak,/békévé oldja az emlékezés/s rendezni végre közös dolgainkat,/ez a mi munkánk; és nem is kevés.” Nem utolsó sorban az 1848-as márciusi ifjúság tettei, cselekedetei összetartó nemzeti erőként kell hogy szolgáljanak minden magyarnak, éljünk a világ bármely pontján.

A március 15-i megemlékezés Királyfiakarcsán, a szabadságharc emlékművénél koszorúzással zárult. A megemlékezés során koszorúztak: Egyházkarcsa Önkormányzata, Királyfiakarcsa Önkormányzata, a Szövetség Párt királyfiakarcsai helyi szervezete, Királyfiakarcsai óvoda, a királyfiakarcsai Baba-Mama Manó Klub, Királyfiakarcsa Nyugdíjas Szervezete, Egyházkarcsai Magyar Tannyelvű Alapiskola és a Petőfi Baráti Társulás.

Tisztelt Tagság!

Ezúton szeretném tudatni Önökkel tagtársunknak Domonkos Tímeának – aki egyben a Szlovák Vöröskereszt királyfiakarcsai szervezetének az elnöknője – kérelmét és felhívását, hogy 2022. március 20-án vasárnap 8 – 11 óra között mobilis véradást szerveznek a síposkarcsai kultúrházban, melyre minden véradót illetve leendő véradót szeretettel várnak.
A véradás szigorú higiéniai feltételek betartása mellett fog történni.

Érdeklődni a 0904 637 481 –es telefonszámon lehetséges.

A Petőfi Baráti Társulás tagságának nevében szeretném kifejezni Tímeáéknak a köszönetünket e humánus cselekedetért.

Tisztelettel:
Erdős Péter
a Petőfi Baráti Társulás elnöke

Tisztelt Tagság!

Petőfi Baráti Társulás elnöksége tisztelettel értesíti és szeretettel meghívja Tagságát, az 1848-49 –es szabadságharc és forradalom tiszteletére rendezett megemlékezésre, amelyre

2022. március 13–án, vasárnap délután 15.00 órától kerül sor, az Egyházkarcsa-i római katolikus templomban.

Program:
Zsapka Attila, Vadkerti Imre, Sipos Dávid, Bertók István ünnepi koncertje.

A megemlékezés alkalmából ünnepi beszédet mond Mgr.Duborszky Attila középiskolai tanár.
Verset szavalnak: Lukács Sára és Zsófia diáklányok

Koszorúzás:(Királyfiakarcsán a Petőfi emléktáblánál)

A 173 éve történt eseményekre emlékezvén, szeretettel várjuk a rendezvényre Önt és a kedves családját.

Tisztelettel :
Erdős Péter
a Petőfi Baráti Társulás elnöke

Decembert írunk. A nehéz kovidnapok ellenére a küszöbön álló karácsonyi ünnep képeiben, hangulatában itt van velünk, a szívünkben és a lelkünkben. Királyfiakarcsán 2001 decembere nagy betűkkel íródott be a krónikába. Erdős Péter kezdeményezésére megalakult a ma már Magyar Örökség Díjjal büszkélkedő Petőfi Baráti Társulás. Megalakulásának évfordulója, a tagsággal és a kultúrát kedvelőkkel együtt töltött évek, az örömszerzés és az együvé tartozás megerősítését jelzi. A jelenlegi helyzet miatt a tervezett jubileumi ünnepség elmarad. Így most felelevenítjük a legfontosabb pillanatokat, s ezzel köszöntjük a fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő Petőfi Baráti Társulást.

A társulás élete a falu határában elterülő Cerkészligetben vette kezdetét. Az első évek nehézségei ellenére sikerült felkelteni az emberek érdeklődését. A hagyományok őrzése mellett, a közművelődési programok, kiállítások, hangversenyek, tárlatok, utazások szervezése, a jeles napok és ünnepek megtartása, valamint a színjátszó csoportok, kórusok, zenés és énekes szólisták szereplései a mai napig mind-mind magasszintű kultúraközvetítői feladatokat teljesítenek.

2005. június 4-én jelentős esemény zajlott a trianoni békeszerződés 85. évfordulóján. „A magyarság nem pusztul-tisztul“ jelszóval került sor a Felvidéki Nemzeti Emléknap megrendezésére.

A 2009-es év meghatározó volt a közösség életében. A Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra Petőfi Sándor 160. évfordulójára Petőfi Sándor Emlékdíjat adományozott a Társulásnak. Az emlékdíjat Gubcsi Lajos a Magyar Művészetért Díj elnöke adta át Királyfiakarcsán Erdős Péternek.
Évről évre, hónapról hónapra számos esemény gazdagította és színesítette palettát. Igazi teret kapott a kultúra sokszínűségének bemutatása. Az idők folyamán folyamatos építkezések, újítások változtatták meg a liget arculatát is.

Fontos eseményként szerepel a tízéves évforduló. Azt mondják, aki jól ünnepel, az gazdagodik az ünnep által. A kétnapos rendezvény során olyan személyek jelezték részvételüket, akik az első tíz év során vendégei és előadói voltak az egyes eseményeknek. A nagyszabású rendezvény során az előadásukkal, a felszólalásukkal újból megerősítették a Társulás létét.

Az eseményektől függően a szabadtéri programok mellett a helyi kultúrház (korábban az erdőhátkarcsai kultúrház is), az egyházkarcsai római katolikus templom és a siposkarcsai faluház (hagyományos Szent Márton napi liba-és borbál, újévi gálakoncert) adott otthont az egyes programoknak. Felsorolni is nehéz azon személyeket, előadót, kórust vagy színjátszó csoportot, akik ezekben az években Karcsaországban felejthetetlen élményt nyújtottak.

Kétségtelen, hogy a római katolikus templomban a két világhíresség, Varnus Xavér organaművész és Pavol Šporcl prágai hegedűművész koncertje nem mindennapi eseményként zajlott.

A Petőfi Baráti Társulás gyümölcsöző kulturális együttműködése kiemelkedő jelentőséggel bír a határon túlra nyúló településekkel, egyesülettel, mint: a Pénzesgyőr Baráti Körével, Bácskossuthfalva településsel, a Kismegyeri Napoleon Hagyományőrző Egyesülettel (Győr) és Dabas városával.

2017 éve két jelentős eseményt is számon tart. Augusztusban került sor a Magyarok Nagyasszonya szobor ünnepélyes átadására, melyen beszédet mondott Lezsák Sándor tanár, politikus. A szobor Rieger Tibor alkotása, aki szívében karcsai is, gyermekéveit Királyfiakarcsán töltötte. Tőle idézett mondat – „Továbbra is őrzöm az emlékeimben azt a kikristályosodott meseszerű szép gyermeki világot, amit itt, annak idején átéltem“. A szobor érdekében a Társulás, valamint a két karcsai önkormányzat mellett sokan tevékenykedtek. Említést érdemel Bakos István művelődéskutató, a néhai Pogány Erzsébet és Prokopp Mária művészettörténész. Szeptember havában Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a PBT Magyar Örökség Díjat kapott. A PBT munkásságát Batta György méltatta, a díjat dr. Rókusfalvy Pál adta át Erdős Péter elnöknek.

A PBT a működése során nagy hangsúlyt fektet a jeles napok és a nemzeti ünnepek méltó megünneplésére. Közkedveltek a szervezett kirándulások, a fesztivál hangulatú rendezvények, a hagyományos karcsai borverseny, a Szent Márton napi liba és borbál, továbbá az újévi nagyszabású gálakoncert megtartása, melyek a mostani pandémia miatt elcsendesedtek.

Említésre méltó, hogy a Társulás minden évben örökös tagot választ, akiknek önzetlen munkája nagyban segíti a szervezet munkáját és odaadással szolgálja a kultúra emelkedettségét és közösségteremtő céljait.

A kovidhelyzet alatt a Cserkészligetében az élet nem állt meg. Valami különleges történt és teljesen új arculatot kapott. A veszélyes, égbe nyúló fák kivágásra, a tagok által új és nemes fák pedig kiültetésre kerültek. Teret adva a sokszínűségnek, igazi mesebeli park létesült. Pályázati támogatásból megépült a Karcsai Magyarság Háza, melynek ünnepélyes átadására 2021. június 6-án került sor. Ezen a napon a trianoni békediktátumra és a nemzeti összetartozás napjára emlékezett a szép számmal megjelent közönség. Az ünnepi beszédet Potápi Árpád János államtitkár mondta, majd Czimbalmosné Molnár Évával, Forró Krisztiánnal és Erdős Péterrel közösen átvágták a trikolor szalagot. Balogh Károly plébános pedig megáldotta a házat, mely jelképezi és erősíti a magyarság egységét. A ház falain Petőfi életútja jelenik meg, mely M. Kiss Márta festőművész munkáját dicséri. A liget festői környezete egy hatalmas kemence építésével is bővült.

Az őszi hónapok figyelme Egyházkarcsára is irányult, az Interreg pályázat (Egyházkarcsa-Dabas-Királyfiakarcsa) elnyerése során Karcsaország római katolikus templomának tornya renoválására került. A kölcsönös együttműködésre épülő partnerség kiemelkedő jelentőséggel bír. A munka oroszlánrésze Balogh Károly plébános érdeme.

A húsz éves évforduló alkalmából köszönet a Társulás elnökének, Erdős Péternek, a vezetőségnek, a tagoknak, a segítőknek, akik ingyen, társadalmi munkában tevékenykednek. Köszönet a támogatóknak, az adójuk 1%-át felajánlóknak. Köszönet mindkét karcsai önkormányzatnak, Gódány László Egyházkarcsa polgármesterének és Wurczell Zoltán Királyfiakarcsa polgármesterének a segítségért, a fejlesztések támogatásáért. Horváth Csabának, Királyfiakarcsa alpolgármesterének a pályázati munkákért.

Boldog karácsonyt a Petőfi Baráti Társulásnak és áldott békés ünnepet a világnak! A karácsonyi ünnep titka a szeretet, hisz szeretetről szól minden, ami körbevesz bennünket. Szükségünk van egymásra, a hagyományaink őrzésére, a kultúránkra, az ünnepek meghitt csendességére.

írta: Szerencsés Magdolna
megjelent: Csallóköz magyar rgionális hetilapban, 2021. december 22, 51-52. szám, 18-19.oldal

2001. december 10-én alapították a Petőfi Baráti Társulást. Az elmúlt húsz évet foglalta össze lényegretörően, és – szavai szerint – dióhéjban a szervezet elnöke, Erdős Péter.

Erdős Péternek a tagság felé írt körlevele:
Immár második ádventi időszakot éljük a koronavírus-járvány által elszakítva egymástól, így a szokásos hírlevelem is később kerül a tagság látókörébe és a szokásoktól eltérően egész más tartalommal. Más tartalommal, ugyanis minden bizonytalan a jövőt illetően, így a programokat sem tudom előre fél évre meghirdetni. Talán az első hónapok programjainál rögtönözni fogunk, ami azt jelenti, hogy pár nappal a rendezvény időpontja előtt fogjuk tudatni a tagsággal, hogy mikor, hol és milyen program kerül megrendezésre.
Most a 2022–es esztendő első féléves programja helyett a PBT létezésének az első húsz esztendejét fogom összefoglalni, ugyanis 2001. december 10 – én küldtem el alapítási kérvényünket a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumába jóváhagyásra. 2002. január 17–én történt meg a jóváhagyás, és január 25–én a királyfiakarcsai kultúrházban tartottuk alakuló ülésünket. Az akkori ülésünkön 25–en voltunk jelen és 17–en kérték a tagfelvételüket.

Itt jegyzem meg, jelenlegi létszámunk már pár éve 220 fő körül mozog. Néhány gondolat az indítékról, hogy húsz évvel ezelőtt, miért is indult útjára a PBT? Emlékeim szerint 2001. november eleje lehetett, mikor az Új Szó napilapban egy érdekes egész oldalas cikkre lettem figyelmes. A szerző egy svédországi kis falu történetét írta meg.
A történet arról szólt, hogy ez a kis falu nagyon kezdett elöregedni, ugyanis a fiatalok többsége kezdett elköltözni a közeli városokba. Ekkor történt egy fordulat, ugyanis a falu „bölcsei” összedugták a fejüket és eldöntötték, hogy egy színdarabot szerveznek. E színdarab szervezésébe bevonták a falu majd minden lakosát.
Volt, aki szerepet játszott, volt, aki kellékeket készített, illetve színházi kosztümöket varrt. Voltak olyanok, akik a színpadi pódiumot készítették, mások a szereplők ellátásáról gondoskodtak, teát, kávét főztek.

Az első fellépés hatalmas sikerrel járt, amelyet aztán újabb és újabb előadások, fellépések követtek. A sikerek megállították a településről való elköltözést, sőt voltak olyanok is, akik újra visszaköltöztek a faluba. Ezt olvasván, 2001 novemberében azt gondoltam én is, hogy Királyfiakarcsán is nagyon silány volt a kulturális élet, ezért talán nekünk is a svédországi példát kellene követni. Az elgondolást tettek követték, és így jutottunk el ma a húszéves évfordulónkhoz.

Az évek során felejthetetlen barátságok kötődtek a hozzánk hasonló beállítottságú egyesületekkel szerte a Kárpát–medencében. Legelőször a pénzesgyőriekkel vettük fel a kapcsolatot, akikkel a kapcsolatfelvétel óta minden évben oda–vissza alapon kirándulásokat szervezünk, illetve december 29-én közös előszilvesztert tartunk. Rajtuk kívül nagyon jó kapcsolataink vannak a kismegyeriekkel, dabasiakkal, a vajdasági bácskossuthfalvaiakkal, a kárpátaljai mezőváriakkal, valamint a bécsi Európa-Clubbal.

Amíg működött Királyfiakarcsán a kisiskolánk, addig a március 15–i ünnepség keretén belül több iskola részvételével szavalóversenyeket és történelmi vetélkedőket szerveztünk. Ezeken a versenyeken a szomszédos falvak iskoláin kívül tiszteletüket tették a kiskunfélegyházi, sümegi és dabasi iskolák tanulói és tanárai is.

Fontos megemlíteni a Petőfi emlékhelyeken szervezett találkozókat is, melyeken leggyakrabban a Szerencsés és a Tarjányi házaspárok képviselték a PBT–t, ugyanúgy, mint a németóvári megemlékezéseken is.
Nem feledkezhetünk meg a kulturális, színházlátogatásainkról sem. Évente legalább kétszer Budapestre a Madách Színházba vagy az Operettszínházba látogattunk el, és nyaranként a fertőrákosi Barlangszínház előadásait tekintettük meg.

Ami nem maradhat ki az elmúlt 20 év tartalmából, a borversenyek, borkóstoló estek, illetve a borturizmus. Legalább 15 alkalommal tartottunk hazai borversenyt, ahol a helyi és környékbeli amatőr borászok mérettették meg a boraikat. Többször tartottunk olyan borkóstoló esteket, amelyeken neves borászok mutatkoztak be termékeikkel. Borturizmus során ellátogattunk több hazai és magyarországi boros pincébe is, ahol finomabbnál finomabb borokat kóstolhattunk.

Hogy mi minden történt e húsz esztendő alatt? Azt megírni még egy könyv sem lenne elég.
Helyette megpróbálom dióhéjban összefoglalni, hova is jutottunk. Először közlöm, ki mindenki szerepelt e húsz esztendő alatt Karcsaországban, de előrebocsátom, lehetnek olyan szereplők is, akik nem szándékosan, de kimaradhattak a felsorolásból. Ezért utólagos elnézésüket kérem. A Petőfi Baráti Társulás legelső vendége Dr. Barsi Ernő néprajztudós volt, aki hitében, magyarságában, világnézetében, tudásában rendíthetetlen ember volt. Olyan szolgálattevő, aki édesapjától tanulta a nép szeretetét, azt, hogy minden tudás csak akkor ér valamit, ha az az embereket szolgálja.

A további felsorolás már nem időrendi sorrendben:
Koltay Gábor Magyar Örökség díjas filmrendező, Koltay Gergely Kossuth-díjas zenész, Makovecz Imre Kossuth-és Ybl Miklós díjas építész, Jókai Anna a Nemzet Művésze, Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, Rókusfalvy Pál pszichológiai tudományok doktora,Melocco Miklós a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas szobrászművész, Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, Duray Miklós felvidéki politikus, író, Jeszenszky Géza – Antall-kormány külügyminisztere (1990 –1994), Szíjjártó Péter az Orbán kormány külügyminisztere (2014 – 2021), Medgyasszay László országgyűlési képviselő (MDF), Kozma Imre római katolikus pap, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, József Attila-díjas költő, ifj. Béres József vegyész, a Béres Gyógyszergyár Zrt elnöke, Batta György Magyar Örökség díjas szlovákiai magyar költő, író, műfordító, újságíró, Balczó András a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar öttusázó, Perjés Klára újságíró, 2001–2006 között Kossuth Rádió főszerkesztője, Kondor Katalin magyar közgaszdász, újságíró, 2001–2005 között a Magyar Rádió elnöke volt, Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, Varga Miklós magyar énekes, színművész, rockzenész, Szvorák Katalin Kossuth- díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész, Vizi E. Szilveszter a Szent István-renddel kitüntetett, kétszeres Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Molnár Imre szociológus, történész, diplomata, 2015–2019 között a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója volt, Czimbalmosné Molnár Éva a rendszerváltoztatás óta a nemzetpolitika területén dolgozik. Különböző posztokon tevékenykedett a határon túli magyarságért, mint Határon Túli Magyarok Hivatalában, kilencvenes években a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója, majd később a kassai magyar főkonzulátust vezette, utána Magyarország nagykövete volt Pozsonyban. Jelenleg a Nemzetpolitikai Államtitkárság felvidéki ügyekért felelős főosztályvezetője, Smuck András geológus, a bécsi Europa-Club elnöke, Tarjányi József Petőfi kutató, a PBT örökös tagja, Potápi Árpád János a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Somogyi Tivadar Győr volt alpolgármestere, Csorba László történész, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, Herczeg Melinda Herczeg Károly Alapítvány elnöke, E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt főigazgatója, Kispálné dr. Lucza Ilona a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum volt igazgatója, Kőszegi Zoltán Dabas város polgármestere (1998 óta), Katona Tamás történész, az Antall–kormány külügyi államtitkára volt, Kellermayer Miklós sejtkutató, emeritus professzor, Kiszely István antropológus, Pavel Sporcl világhírű cseh hegedűművész, Varnus Xavér világhírű orgonaművész, Papp Lajos Széchenyi–díjas szívsebész, Csókay András világhírű idegsebész, Forgács Gábor színész, humorista, Ihos József előadóművész, humorista, Berecz András Kossuth–díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, Agócs Gergely füleki származású néprajzkutató, Illényi Katica Liszt Ferenc–díjas hegedű és teremin művész, Oszvald Marika Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, operetténekes, Pomogáts Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus, tanár, Halzl József a Rákóczi Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke, Szigeti László felvidéki politikus, Bakos István művelődéskutató, Paulisz Boldizsár a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett iskolaalapító, az alsóbodoki Szent Kereszt felmagasztalása kápolna építtetője, Beregszászi Olga művésznő, Csillagszemű gyermektáncegyüttes és Tímár Böske, a Veresegyházi Asszonykórus és Janicsák István, Szabó G. László Hevesi Sándor-díjas újságíró, Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, Várkonyi Gábor történész, Pásztor Béla Veresegyház polgármestere 1965–től napjainkig, Bauer Győző gyógyszerkutató, akadémikus, Lacza Tihamér író, újságíró, Fekete György a Nemzet Művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia volt elnöke, Sunyovszky Szilvia Kossuth- és Jászai Mari- díjas színésznő, Gubcsi Lajos közgaszdász, író, költő, címzetes egyetemi docens, Miklós László felvidéki politikus, Duka Zólyomi Arpád felvidéki politikus, Écsi Gyöngyi előadóművész, énekes, mesemondó, református lelkész, Kováts Marcell előadóművész, tárogatós, Szabó János Antall–kormány agrárminisztere, tárogatóművész, Martényi Árpád Eszterházy János Emlékbizottság elnöke, Rátosi Ferenc Sümeg város volt polgármestere, Erdődy Gábor Eötvös Loránd Egyetem professzora, Molnár Béla országgyűlési képviselő (KDNP), Tarics Péter újságíró, előadóművész, Nógrádi György egyetemi tanár, magyar biztonságpolitikai szakértő, a hadtudományok kandidátusa, Hunyadi László Magyar Örökség díjas marosvásárhelyi szobrászművész, Balázs Fecó Kossuth- és Liszt Ferenc- díjas zenész, Dráfi Mátyás felvidéki színművész, Boráros Imre Kossuth-díjas felvidéki színművész, Fa Nándor világhírű vitorlázó, Unti Mária egyetemi tanár, Pelyach István történész, egyetemi docens, Morován Zsolt főkonzul, Várkonyi Gábor történész, egyetemi docens, Győrfi Károly író, Csáky Pál felvidéki politikus, író, Kovács László felvidéki történész, tanár, Nagy Iván Csallóközi Múzeum igazgatója, Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár, Faragó Laura énekművész, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor a Hazajáró turisztikai magazinműsor szerkesztői, Pogány Erzsébet felvidéki közgaszdász, a Felvidék.ma hírportál alapítója, Gubík László SZAKC elnök, Józsa Judit a Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett székelyudvarhelyi kerámiaszobrász. Továbbá: Lakatos Róbert brácsaművész vezetésével a Rév zenekar, Kormorán együttes, Misztrál együttes, a gútai Kis–Duna Menti Rockszínház, Pósfa zenekar, Csallóközkürti Népdalkör, Tiszta Forrás Népdalkör, Dunaszerdahelyi Szent György Kórus, Arcok énekegyüttes Királyrév, Baranyai Judit – operett, Vásárúti Dalárda, Felsőpatonyi Népdalkör, Csicsói Porta Színpad, Óbudai Szent Péter és Pál Szalézi Katolikus Iskola diákjai, Szentegyházi (Erdély) Hagyományőrző Csoport, Kisudvarnoki Pünkösdi Rózsa Népdalkör Orbán Gyula vezetésével, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa Hecht Anna vezetésével, Jókai Színjátszó Társulat, Sikabonyi Polgári Társulás Énekkara Vanyek Rita vezetésével, Obergalla Kapelle zenekar Budapestről, a Bősi Aranykert néptánccsoport Bernáth Zoltán vezetésével, Diószegi Hahota színjátszó csoport, Kevicky Tünde, Kollár Katalin, Kovács Nagy Andrea (Opera Trió), Wischin Mariann énekes Budapestről, Matyó Márió Ipolyságról, Metropolitan zenekar Pozsony, Roman Krško,Varga Zaránd Ágoston (diák), a Nemeshodosi Megmaradásunkért Polgári Társulás, a Komáromi Kamarazenekar Stauróczky Balázs karmester vezetésével, Andrásfalvi Derzsi György, ifj. Derzsi György, Pankotay Péter, Juhász Előd, Elek Tibor Zsolt (balett- táncművész), Medveczky Szabolcs karmester, Pinezits József és Éva táncosok, Forró Attila, Felvidéki Rockszínház Karkó Henriett vezetésével, Nagy Ferenc, Ölveczky András, Jónás Csaba Komáromból, a Nagykanizsai Farkas Ferenc Énekegyüttes Baráth Yvette karnagy vezetésével, a Nagyfödémesi Csemadok Felnőtt Irodalmi Színpada Száraz Erzsébet vezetésével, Vadkerti Imre, Zsapka Attila, Sipos Dávid, Bertók István, a Somorjai Harmonia Classica Kamarazenekar Hegyi Brigitta vezetésével, Mészáros János Elek, Jakuba Seniglová, Wurczer Péter, Kovács Koppány, Székely Lóránt, Ocsko Aladár, Híves Mária, Mészáros Adél, Pfeiffer Gyula a Hodosi Gyöngyharmat Népdalkör, a Féktelen Komédiások Színtársulat Vágkirályfáról, Mács József író, Tőzsér Árpád költő, Kovács Attila a Komenský Egyetem tanszékvezetője, Világhy József, a győri Horthy Miklós Történelmi Társaság elnöke, a Komáromi Teátrum Színházi Polgári Társulás Dráfi Mátyás vezetésével, Dóka Zsuzsa, Kosáry Judit, Bősi Szabó László, Matus Ernő, Rigó Mónika, Nógrádi Tóth István, Sárközy Pál cigányzenekara, az Interoperett Budapest illetve a Budapesti Operaház művészeinek a fellépése a Váci Szimfónikus Zenekar közreműködésével, Vajas Anita énekesnő Lúcsról, a Békei Daloskör, Németh Imre és a Gaudium, Pepes Anyalai Sándor prímás és cigányzenekara.

Természetesen nem feledkezhetünk meg a karcsai fellépőkről sem, akikre büszkék vagyunk, Görcs Linda és Tamás néptáncos testvérpár, Ritter Éva szavaló, Lukács Sára és Zsófia, Erdős Ilona Eszter, Mészáros Emma, Bartal Dóra, Fehér Máté, Kurucz Klaudia, Görcs Chiara, a Manó Klub, Kiss Klára, Csóka Bernadett, Görcs Viktória, Balogh Tímea, Görcs András, Kuczman András, Somogyi Mártika.

Az elmúlt két évtizedben a királyfiakarcsai Cserkészligetben több alkalommal szabadtéri szentmisére került sor, melyek során a szentmiséket végző lelkiatyák: Mahulányi József, Szalay Gyula, Mede Károly, Boros Károly, Balogh Károly, Bozay Krisztián, Zsidó János,Kozma Imre, Jáki Teodóz, Puss Sándor, Grácián Atya, Kiss Róbert, valamint Erdélyből (Csíkszépvíz) Gábor Zoltán és Papp Antal (Zetelaka) lelkészek voltak. 2005-ben ökumenikus istentiszteletet tartottak Mahulányi József katolikus lelkipásztor és Somogyi Alfréd református lelkész.

Külön említést érdemel a 17 alkalommal megtartott Márton-napi libabál, amelynek mindig nagy sikere volt. Szokásaink szerint a zenét Iván Lajos, Vida György, Csiba Iván trió vagy Domonkos Árpád, Krajcsovics József duó zenészek szolgáltatták.

Sajnos a koronavírus-járvány megszakította az utóbbi években nagyon sikeres Újévi Gálakoncertek szervezését is, melyeket az Egyházkarcsai Önkormányzattal közösen szerveztük meg.
Szeretném a Tisztelt Tagságnak felidézni azokat a kirándulásokat, amelyeket főleg a Pepita Tours (Köles Zsolt) vagy a Top (Ferencz Judit) utazási iroda, illetve Molnár Ilona (PBT örökös tag) közreműködésével sikerült megvalósítanunk.
2002-ben a legelső kirándulásunkon – Királyfiakarcsa-Esztergom-Visegrád-Szentendre útvonalon több mint százan vettünk részt. 2003 júniusa – Prága, Kutná Hora. 2004 szeptember – Salzbug és környéke. 2005.június – Kiskőrös és környéke. 2006. május – Sopron, Nagycenk. 2006 augusztus – Dél-Csehország – Třeboň, Hluboká nad Vltavou, Český Krumlov, České Budějovice, Telč. 2007 augusztus – Lengyelország. 2008 június – Lednice, Valtice. 2008 augusztus – Erdélyi körutazás. 2009 augusztus – Pécs, Harkány, Siklós, Villány, Mohács. 2010 május – Etyeki pincefesztivál 2010 augusztus – Szlovénia – Ljubljana, Posztojnai cseppkőbarlang, Piran, Bled-i tó, Lendva, Skopja, Loka. 2011 április – Zebegény, Vác. 2011 június – Bakonyszentlászló, Zirc, Veszprém. 2011 augusztus – Kárpátalja – Beregszász, Munkács, Ungvár, Mezővári. 2012 május – Ipolymente – Apátújfalu, Alsósztregova, Szklabonya. 2012 augusztus – Csehország – Velké Bílovice, Prága, Karlove Vary, Mariánské Lázně, Františkove Lázně. 2013 május – Aldunai kirándulás – Nagyvárad, Temesvár, Oravicabánya. 2013 augusztus – Salzburg és környéke – Bad Ischl, Golling, Neuschweinstein-i kastély, München, Dürrnbergi sóbánya. 2013 szeptember – Fertőd és környéke. 2013 október – Kassa, Jászói cseppkőbarlang, tokaji borvidék. 2014 május – Vajdaság – Szabadka, Palics, Bácskossuthfalva, Zenta, Újvidék. 2014 augusztus – Észak-Olaszország – Garda tó, Milánó, Sirmione, Verona. 2014 szeptember – Gyula, Békéscsaba, Szarvasi Arborétum. 2015 május – Lengyelország – Krakkó, Auschwitz, Wieliczkai sóbánya. 2015 június – Nemesvámos melletti Baláca puszta, Várpalotai Trianoni Múzeum, Székesfehérvári Bory vár. 2015 augusztus – Csehország – Telč, Třeboň, Tábor, Zvíkov, Písek, Jindřichuv Hradec. 2016 április – Alsó-Ausztria – Melk, Dürnstein. 2016 május – Varasd (Horvátország), Ptuj, Lendva (Szlovénia), Nagykanizsa, Zalakaros, Szombathely, Zalaegerszeg. 2016 augusztus – Matyóföld – Mezőkövesd, Szilvásvárad, Hortobágy. 2017 május – Szigliget, Nagykanizsa, Trojane, Ljubljana, Postojna, Opatija, Rijeka, Kraljevica, Slunj, Plitvicei Nemzeti Park, 2017 augusztus – Toszkána – Cinque Terre, Montecatini Terme, Firenze, Siena, Pistoia, Sam Giminanoban. 2018 május – Észak-Kelet Csehország – Olomouc, Špindleruv Mlýn, Adršpach – teplicei sziklavidék, Hradec Králové, Kroměříž. 2018 augusztus – Ausztria – Svájc – Innsbruck, Saint Gallen, Schaffhausen, Zürich, Luzern, Bern, Lugano, Vaduz, Watens. 2019 május – Mohácsi busójárás. 2019 augusztus – Délszláv kirándulás – Krka Nemzeti Park, Neum, Dubrovnik, Kotor, Blagaj, Mostar, Sarajevó. 2021 szeptember – Gömör – Halič, Rozsnyó, Betlér, Krasznahorkaváralja, Kassa, Rimaszombat.
Természetesen ez a lista nem teljes, de azt gondolom, hogy így is nagyon tartalmas. Ezen kívül többször voltunk zarándokúton – Sümeg, Somló, Frauenkirchen- Nagyboldogasszony, Alsóbodok, Máriaremete, Máriabesnyő, Melk, Márianosztra helyeken.

Az elmúlt húsz esztendőben nagyon sok embertől kaptunk segítséget, amiért igyekeztünk hálánkat kifejezni. A 2003–as esztendőben PBT elnöksége elfogadta azt a határozatot, hogy minden évben örökös tagot választunk azon személyiségek közül, akik a Társulás sikeres működéséhez nagyban hozzájárultak. Ennek alapján, évek szerint a PBT örökös tagjai: 2003-Ambrovics Katalin, 2004-Somogyi Mátyás, 2005- Balogh Mihály, 2006-Mészáros Klára- 2007- Karkó Henriett, 2008- Tarjányi József, 2009- Batta György, 2010-Tóth András, 2011- Páder Rezső, továbbá In memoriam Görcs Terézia és Somogyi Attila, 2012- Csordásné Fodor Piroska, 2013-Nagy Géza, 2014- Rieger Tibor, 2015- Szerencsés Magdolna, 2016- Bartal Etel, 2017- Mednyánszki János, 2018 – Molnár Ilona, 2019 – Kosztolányi Gyula, 2020-Csáky Gizella és 2021- Bors Imre.

Az elmúlt 20 esztendőben nem csak felhőtlen szórakozással teltek a napok, hanem voltak fájdalmas pillanatok is a Társulásunk életében, mikor egy-egy szeretett tagtársunktól búcsút kellett vennünk valamelyik temetőben. Minden év mindenszentek előestéjén a Cserkészligetben a nagykeresztnél gyertyát gyújtunk és imát mondunk az elhunytaink lelki üdvéért.
Az elmúlt két évtizedben fájó szívvel búcsúztunk a következő személyektől:
Rabay Anna – Királyfiakarcsa, Kürthy Béla – Dunaszerdahely, Póda Albert – Albár, Balogh Mihály – Győrság, Görcs Terézia – Etrekarcsa, Somogyi Attila – Erdőhátkarcsa, Noszek Alojz – Dunaszerdahely, Pongrácz Ernő –Szentmihályfa, Lelkes Mária – Dióspatony, Surányi László – Dunaszerdahely, Majthényi György – Etrekarcsa, Hajdú László – Szentmihályfa – Egyházkarcsa, Puha Kornélia – Kulcsárkarcsa, Bartal György – Etrekarcsa
Mészáros Klára – Királyfiakarcsa, Páder Gyöngyi – Pénzesgyőr, Csiba Ottó – Dióspatony, Bokros Eleonóra – Pinkekarcsa, Ürögi Antal Tamás – Nagyudvarnok, Balogh László és felesége Mária – Dunaszerdahely, Dósa Tibor – Dunaszerdahely, Gódány Piroska – Amadékarcsa, Ambrovics Katalin – Dunaszerdahely – Etrekarcsa.

Tisztelet az emléküknek!

A legtömörebben, lehetséges néhány eseményt kihagyva, így sikerült felidézni a PBT működésének elmúlt húsz esztendejét.
Reméljük, a koronavírus-járvány mielőbb véget ér, és korlátlanul tudjuk folytatni a tevékenységünket.

Tisztelettel: Erdős Péter
Petőfi Baráti Társulás elnöke
Királyfiakarcsa, 2021. karácsonya

Erdős Péter elnöknek, a PBT tagsága felé írt körlevéle megjelent: a www.felvidek.ma honlapján, a régió rovatban is, 2021. december 24–én.

8
nov

G Y Á S Z H Í R

Posted by: magdi

“Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.”
(Ady Endre)

A Petőfi Baráti Társulás vezetősége mély fájdalommal tudatja mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Gódány Piroska néni 90 éves korában elhunyt. A részvétünket kifejezve osztozunk a család fájdalmában.

Temetése 2021. november 12-én, pénteken 14,00 órakor lesz az amadékarcsai temetőben.
Köszönet mindazoknak, akik Piroska nénit az utolsó útjára elkísérik.

Emlékét megőrizzük!

Petőfi Baráti Társulás elnöke: Erdős Péter

Október elejével Csallóköz – Felvidék-szerte kezdetüket vették az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett különféle programok és megemlékezések.
A Petőfi Baráti Társulás vezetősége és tagsága a királyfiakarcsai Cserkészligetben október 3 -án tartotta az ünnepi megemlékezését. A tagok mellett Karcsaország lakói, Wurczell Zoltán Királyfiakarcsa polgármestere, továbbá a szomszédos településekről érkezők a jelenlétükkel megtisztelték az októberi emléknapot.
Az aradi vértanúk napján a bátorságra és nemzetünk szabadságvágyára emlékezünk. 1849. október 6-án Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét végezték ki.
A megemlékező ünnepi beszédet Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért elnöke mondta.
Kuczmann András előadásában, Gágyor Péter Imre: Arad című verse hangzott el.
Az aradi vértanúk utolsó mondatainak elhangzása után mécsesek elhelyezése történt, Nagy Géza fafaragó által készített alkotásnál.
A megemlékezés a Himnusz énekével zárult.

18
okt

Hitünkben is erősödni

Posted by: magdi

Az Egyházkarcsai Római Katolikus Egyházközösség, valamint Dabas városának határon átnyúló Szlovákia – Magyarország „Partnerséget építünk“ projektje nyitott eseménnyel, egyházzenei koncerttel zárult a Szent Bertalan római katolikus templomban, 2021. szeptember 26-án. Egyházkarcsa 202 éves temploma nem először volt az egyházi emlékek és a koncertek otthona.

A dabasi küldöttséget és a vendégeket Egyházkarcsa Önkormányzata, Gódány László polgármester vezetésével szíves vendéglátással fogadta a siposkarcsai faluházban.

A projekt zárórendezvénye a Szent Bertalan római katolikus templomban zajlott. Balogh Károly plébános köszöntötte a dabasi vendégeket, gyönyörű népviseletű sári asszonyokat, Kosztolányi Gyula nyugalmazott tanárt, iskolaigazgatót, Gódány László és Wurczell Zoltán karcsai polgármestereket, Mórocz Péter és Horváth Csaba alpolgármestereket, Erdős Pétert, a Petőfi Baráti Társulás elnökét, a fellépő Crux zenekar tagjait és a közönséget.

A program első részében a dabasi, majd az egyházkarcsai projekt eredményeinek és az értékelésének bemutatására került sor. Dabas város képviseletében Kosztolányi Gyula a beszédében kiemelte, hogy hosszú évek baráti együttműködése a sikeres pályázattal még szorosabbá tette a települések közötti közreműködést. Fontosnak tartja, hogy tovább erősödjön Karcsák és Dabas közötti kapcsolat, kiemelt hangsúllyal a kulturális értékekre és azok elmélyítésére. A projekt során a Dabas melletti Sáriban szlovák alkotóház és babamúzeum létrehozására került sor.

Balogh Károly egyházkarcsai plébános a Templom, mint tér“ előadásával mutatta be a templom rekonstrukciója során elért eredményeket, mely az egyházi és a kulturális értékek megóvására irányult. A templom körüli munkálatokért köszönetét fejezte ki mindkét karcsai önkormányzatnak, fő szponzorként Egyházkarcsa Önkormányzatát emelte ki, Gódány László polgármester vezetésével. A projekt ismertetése során további köszönetét fejezte ki mindazon személyeknek – társulásnak, kivitelezőnek, vállalkozóknak, segítőknek -, akik hozzájárultak a pályázat sikeres lebonyolításához.

A rendezvény záró részét a 2007 óta működő és Egyházfán alakult Crux zenekar fellépése színesítette. Balogh Károly plébános a zenekar megnevezését illetően megjegyezte, hogy a Crux (latinul) keresztet jelent. Kiemelte:„Krisztus keresztje által élünk és a kereszt Isten végtelen szeretetének a jele.“

Sikula Gábor a zenekar médiaszakembere a kérdésemre – mi a zenekar küldetése – elmondta: „Szeretnénk a dalaink által megszólítani az embereket, a fiatalokat. Fontos számunkra, hogy az elhangzó dalok könnyen érthetőek legyenek, még azok számára is, akik nem vallásosak. A dalok Jézus evangéliumát hirdetik és így közelebb hozza az emberekhez Isten királyságát.“
A Crux zenekar, akik az emberi érzésekről a szívüket beleöntve a sorokba énekeltek: Sikula Gábor (szólógitár), Gábriel Deni (ének), Gábriel Pál (akusztikus gitár) és Baar Igor (dob).
Egyházkarcsán a koncert során ünnepeltek a lelkek, hiszen a keresztény zenei élet, a kultúra és a hit szépségét ötvözte.

Az SK HU/WETA/1901/1.1/103/ projekt során bebizonyosodott, hogy a települések identitását erősítő programnak nemcsak jelene, hanem jövője is van, ahol fontos szerepet kap a kultúránk, a hagyományaink és az értékeink ápolása.

Az esemény a templomkertben kis fogadással és kötetlen beszélgetéssel zárult.

írta: Sz. M.
megjelent: Csallóköz, 2021. október 6, 40-41. szám, 6.oldal

18
okt

A kulturális örökség megőrzése

Posted by: magdi

Dabas Város Önkormányzata, az Egyházkarcsai Római Katolikus Egyházközösség, valamint a Petőfi Baráti Társulás 2020 nyarán sikeres pályázatot nyújtott be a határokon átnyúló Szlovákia-Magyarország Interreg pályázati kiírás keretében. A projekt célját a kulturális örökség megőrzése képezte.

A Pest megyei Dabas városában, a Sári Zarándok és Kulturális Központban, 2021. augusztus utolsó hetében az Interreg „Partnerséget építünk“ pályázat sikeres befejezése alkalmából nemzetiségi kiállításra és konferenciaelőadásra került sor. A meghívott vendégeket és a résztvevőket Feldman László Dabas város polgármesteri-munkatárs köszöntötte. Felvezetőjében pozitívan értékelte a benyújtott pályázatok során elért és teljesített munkálatok eredményét úgy Dabason, mint Egyházkarcsán.

Pálinkásné Balázs Tünde Dabas városának alpolgármestere köszöntő beszédében gratulált a két település nagyszerű projektjéhez, mely a kulturális örökség megőrzésére irányul. Az egyik, a babamúzeum létrehozása és megvalósítása, az ő dédelgetett álmai között is szerepelt. Örömmel nyugtázta, hogy a „sári babák“ otthonra találtak. Megemlítette, hogy a sári viseletes babák egykori készítőjének, Prigyeni Józsefné halála után Mráz Vera (1928-2016) vette át a stafétát, aki hosszú évtizedeken keresztül folytatta a munkát. Az alpolgármesternő beszédében kiemelte, hogy a sári babák gyűjtése mellett nagy hangsúly fektetnek azok ápolására és a hagyományőrzésre is.

Erdős Péter, a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás elnöke beszédében értékelte, hogy a megvalósult projekt során Dabas, Egyházkarcsa és Királyfiakarcsa turisztikai együttműködése még jobban megerősödik, ezáltal megismerhetik egymás kulturális értéktárát. A közös projekt Királyfiakarcsán egy kulturális fesztivál rendezésével zárul.

A dabasi konferencia előadói Balogh Károly (Egyházkarcsa plébánosa) Nagy Iván (etnológus, a Csallóközi Múzeum igazgatója), Bozay Krisztián (Csallóközkürt plébánosa), Balázs József (keramikus, fafaragó és díszítőművész), valamint felesége, Balázs Katalin (néprajzkutató és keramikus) voltak.

Balogh Károly beszéde elején kiemelte, hogy az Interreg pályázat kapcsán megjelent egy ötven oldalas kiadvány: Egyházkarcsa-Dabas-Királyfiakarcsa szakrális és szellemi öröksége, bemutatva a települések meghatározó szakrális emlékeit. Megemlítette, hogy a katolikus templom tornyának renoválása megtörtént, a templom körüli javítások és feltárások folytatódnak. Legutóbb, az előző középkori templom falait tárták fel. Az előadása során bemutatta Tamás érsek oklevelét 1308-ból (mely a karcsaiak kérését elfogadva, engedélyt ad Szent Miklós tiszteletére egy kápolna építésére), valamint 1781-ből származó egyháztörténeti és helytörténeti szempontból is értékes jegyőkönyvet, mely Batthyanyi József bíboros, esztergomi érsek által elrendelt, 24 fejezetből álló vizitációt tartalmazza.

Nagy Iván a Felső-Csallóköz szakrális emlékeivel ismertette meg a közönséget. Bemutatta az egykori megye- és kegyúri rendszert a főnemesi családokat, valamint Csallóköz templomait.

Bozay Krisztián csallóközkürti plébános előadását „A zarándoklat, mint lelkipásztori kihívás“ című beszédében elhangzott: a zarándoklat egy ősi tapasztalat, „úton lenni a cél felé“. A legjelentősebb zarándokhelyek is bemutatásra kerültek.

Balázs Katalin a népviseletről tartott előadást, a mindennapokban használt női és férfi vászonruhákról (blúzok, szoknya, gatyák). Balázs József keramikus és fafaragó iparművész előadása pedig a gyermekjátékok világába nyújtott betekintést.

A projekt az Interreg Szlovákia-Magyaroszág Együttműködési Program Kisprojekt Alapjának keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

írta: Sz. M.
megjelent: Csallóköz, 2021. október 6, 40-41.szám, 8.oldal

NEMZETISÉGI KONFERENCIA A ZARÁNDOKHÁZBAN

A határon átnyúló Interreg fejlesztési pályázat keretében Dabas Város Önkormányzata, Egyházkarcsa plébániája, valamint a Petőfi Baráti Társulás együttműködésében megvalósuló fejlesztési projekthez kapcsolódóan Nemzetiségi Kiálítást és konferenciát tartottak Dabas Sáriban.
A pályázatban résztvevő településekről érkezett résztvevőket Pálinkásné Balázs Tünde, Dabas alpolgármestere köszöntötte, aki felidézte az első találkozását a viseletbe öltöztetett „sári babákkal”, majd a projekt szlovákiai partnerei, Balogh Károly plébános és Erdős Péter, a Petőfi Baráti Társulás elnöke beszélt a pályázat megvalósításának és a Dabassal való együttműködés jelentőségéről.
A konferencián a két térség meghívott előadói a szakrális örökség, a zarándokútvonalak és a turizmus, a helyi történelmi értékek megőrzése, valamint a tradícionális viseletek, népi játékok és azok készítése témájában tartottak előadásokat.
A pályázat célja, hogy a templomfelújítás és a babaház kialakításán túl a két település lakosságának kapcsolatépítése és együttműködése, ehhez járult hozzá a konferencia is.

írta: Feldman