Királyfiakarcsán a hagyományokhoz híven idén is méltó figyelmet kapott történelmünk egyik fontos eseményének – március 15 – megtartása. A Petőfi Baráti Társulás szervezésében március 19-én került sor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójának, a hazaszeretet ünnepének megemlékezése.
Az ünneplés az egyházkarcsai Szent Bertalan római katolikus templomban szentmisével vette kezdetét, melyet Balogh Károly plébános mutatott be. „Öröm vasárnap van ma és az öröm mellett ott van a másik szavunk, a szabadság! Az öröm a lélek szabadságának kifejezője. Istennek az a szabadsága, hogy belelát az ember szívébe… Kövessünk egy magasztosabb hangot, Isten hangját“ – hangzott el az atya üdvözlő beszédében. A szentmisét a hívek mellett Dabas város képviselete is megtisztelte. Juhászné Bábel Márta tanár (Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek húga) énekével, orgonán, míg Kuli Imre Dabas város képviselője trombitán kísérte az ünnepi misét. A résztvevők lelke az Isten házában ünneplőbe öltözött.
A szertartást kora délután kultúrműsor követte. Teltházas volt a helyi kultúrház nagyterme.
Március 15-e történelmünk jelképévé vált, melyet évről-évre méltóképpen ünnepeljük, emlékezve a szabadságharc történéseire. 1848. március 15-én a megfogalmazott 12 pontnál mennyire időszerű és aktuális az a 3 szó, amit a magyar nemzet akkor is kívánt: Legyen Béke, Szabadság és Egyetértés.
Kiemelt tisztelettel köszöntöttük a vendégeinket: Dabas város képviseletét, a Kosztolányi házaspárt, a délelőtti szentmisén közreműködő Juhászné Bábel Mártát, Kuli Imre városi képviselőt, továbbá Feldman László városi képviselőt és azokat a dabasiakat, akik eljöttek Királyfiakarcsára és részesei voltak az eseménynek. Köszöntöttük továbbá Tóth Andrást és feleségét Zalagyömörőről, dr. Sirató Ildikó egyetemi docenst, tanárt, színház-és irodalomtörténészt Budapestről, Rieger Tibor szobrászművészt szintén Budapestről, a kulturális programot nyújtó Kis-Duna Menti Rockszínház társulatát Gútáról, Balogh Károly plébános urat, Karcsaország Önkormányzati képviselőit: Egyházkarcsáról Mórocz Péter polgármestert, Gódány László alpolgármestert, Királyfiakarcsa polgármesterét, Wurczell Zoltánt. Köszöntöttük a PBT vezetőségét és tagságát, a falubelieket, a más településről érkezőket.
A felvezető köszöntések, üdvözlések után a több mint húsz éves múlttal rendelkező Kis-Duna Menti Rockszínház társulata lépett a színpadra. Néhány gondolattal a társulatról:
A Rockszínház a 2000-es év elején alakult meg. Az alapító tagok: Mayer János, Vadkerti Imre, Gőgh Zoltán és Rigó Magdolna, akik célul tűzték ki, hogy Gútán zenés színházat hoznak létre. Az alapító tagokhoz csatlakozott Rigó Jenő, Szabó Márta, Szabó Ilona és Barczi Zsuzsanna is. Fő küldetésüknek tekintették a nemzeti ünnepeinkre az ünnepi műsorok készítését. Egy évvel, a megalakulásukat követően a társulatnak már saját kórusa is volt. A magyar iskolák tehetséges diákjai csatlakoztak hozzájuk. Nagy sikerű előadások, ünnepi összeállítások következtek: mint a “Hazádnak rendületlenül, Szabadság a nemzet kincse, Emeld fel szívedet nemzetem, Konduljanak meg a vészharangok”…amelyek hatalmas felkészülést, de magas minőségi szintet hoztak az életükbe. Ekkor csatlakozott közéjük Tóth Bálványi Ilona, aki több évtizedes drámai és rendezési tapasztalata révén sokat segített. Ezután sikert sikere halmozva adták elő csodálatos előadásaikat, legyen az musical,-nemzeti rock,- oratórium – dallamokkal, látványos táncokkal fűszerezve. Az eddigi és a jövőbeni tevékenységükre érvényes a lelkes hazafiság, a szilárd magyarságtudat és igazságérzet. A társulathoz később csatlakozott Kis Péntek József rendező, így a Rockszínház palettáján komoly, egész estét betöltő zenés darabok is vannak, mint a János vitéz- daljáték, Hyppolit – zenés komédia, hogy csak néhányat említsünk. Fellépéseik Felvidék-szerte hatalmas sikert arat, Magyarország számos városa, falva mellett Németországban is szerepeltek. A tagok közül meg kell említeni Rigó Magdolnát, aki a Rockszínház gazdasági felelőse és ez év márciusától fogva a színház megválasztott elnöki tisztségét tölti be.
A gútai társulat Petőfi születésének 200. évfordulóját, a forradalom és a szabadságharc történetét gyönyörű csokorba kötve énekkel, verssel, tánccal nyújtotta át a közönségnek. Az előadásukkal a közönségnek nagy élményt szereztek és a művészi formába öntött közvetítésüket a lelkes hazafiság, a szilárd magyarságtudat és az igazságérzet tükrözte.
A kultúrműsor szónoka Budapestről Sirató Ildikó egyetemi tanár volt. Dr. Sirató Ildikó – kutató, oktató és színházi munkával 1990 óta foglalkozik. Több idegen nyelvet beszél: finn, orosz, angol, észt, német, svéd. Főbb kutatási területei: a 19-20. század színháztörténete, a közép – és észak európai színháztörténetek. A munkássága széleskörű, néhányat kiemelve: a magyar színház mellett a finn, az észt, az orosz színjátszás története, a gyermek-és ifjúsági színház, a zenés színház, a bábjátszás, a nemzeti színház intézménytípusának története, a drámatörténet és a kortárs drámairodalom, a műfordítás gyakorlata és tudománya, a drámapedagógia mint módszer…A Magyar Tudományos Akadémia I. Osztálya Színház-és Filmtudományi Állandó Bizottságának, valamint Tánctudományi Munkabizottságának tagja, számos hazai, külföldi és nemzetközi tudományos szervezet tagja, a Színpad című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a Studia Theatralica könyvsorozat szerkesztője. Rendszeresen publikál tudományos és ismeretterjesztő tanulmányokat, tart előadásokat hazai és külföldi konferenciákon, vezet kurzusokat magyar és külföldi egyetemeken. Színházi és műfordítói tevékenységet folytat.
Az ünnepi beszédében 1848-at mérföldkőnek, nagy fordulatnak jellemezte. Lebilincselő előadásában Petőfi életét, március 15-e eseményeinek történését, fontos állomásait elevenítette fel. Kitért az 1848-as forradalom egyik legfontosabb dokumentumának, az akkor megfogalmazott 12 pontnak kiemelt jelentőségére. Petőfi, a forradalom és a szabadságharc történése mellett megemlékezett a 200 éve született Madách Imréről is.
Sirató Ildikó egyetemi tanár ünnepi beszédének záró részében Petőfi demokráciafogalmára hivatkozott, amit a nagy költő a szabadszállási kis-kunokhoz szóló választási kiáltványában fogalmazott meg 1848. júniusában:
„[…] Fölemeltétek fejeteket s fölteszem rólatok, hogy soha többé meg nem hajoltok semmiféle ember előtt a kerek világon. Az isten az állatnak teremtett négy lábat, az embernek csak kettőt, azért, hogy egyenesen járjon és embertársainak egyenest a szeme közé nézzen, – mert az ég alatt minden ember egyenlő, egynek sem szabad másokra lenézni, egynek sem szabad másokra fölnézni. Nem ismerek magamnál se kisebbet, se nagyobbat.”
A kultúrházban tartott ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget.
A községháza mellett álló Petőfi emléktáblánál népes közönség hajtott fejet a forradalom emlékére. A megemlékezés koszorúit elhelyezték: Dabas városa (Feldman László, Kosztolányi Gyula, Révész Károly), Kiskunfélegyháza városa (dr. Tarjányi József), Egyházkarcsa Önkormányzata (Mórocz Péter polgármester, Gódány László alpolgármester), Királyfiakarcsa Önkormányzata (Wurczell Zoltán polgármester és Gulázsi Gabriella képviselő), Egyházkarcsai Alapiskola ( Marczell Kinga igazgatónő és Csiba Boglárka diáklány), Baba-Mama Manó Klub ( Kocsis Éva), Királyfiakarcsai Óvoda (Dohorák Szilvia), Királyfiakarcsai Nyugdíjas Egyesület (Malina Rozália, Bors Imre), Szövetség Királyfiakarcsai Helyi Szervezete (Král Andrea, Sáfár Tímea) és a Petőfi Baráti Társulás (Erdős Péter elnök, Marczell József alelnök, Lukács Bence vezetőségi tag).
A koszorúzás méltó záróakkordja volt a Kossuth – katonadalok közös éneke, melyet Kuli Imre dabasi képviselő trombitán kísért. A koszorúzási ünnepség a Himnusz közös énekével zárult.
Köszönet Csifári Ferencnek a hangosításért, a közreműködésért.
A királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás Erdős Péter vezetésével, közös akarattal és összefogással fáklyaként mutat utat a magyarságunk megmaradására.
