Magyarok Nagyasszonya szobor meghivo program

2017. június 24-én a PBT egynapos kiránduláson vett részt, mely program szervezői a Pénzesgyőri Baráti Kör tagjai voltak. Kiemelten köszönetünket fejezzük ki Páder Rezsőnek, valamint a fiatal Páder házaspárnak, Zsuzsikának és Róbertnak az élményben gazdag szervezésért, a gazdag programért, a gyönyörű kirándulásért. A találkozónk Kisbéren volt, a kisbéri tó partján, a Mini-Magyarország makettpark mellett. A pénzesgyőri barátaink igazi „terülj-terülj“ asztalkával vártak bennünket. Az italok, az üdítők, a kávé mellöl nem hiányzott a zsíros kenyér fogyasztása sem, természetesen vöröshagymával. Köszönet érte!

Mini-Magyarország látogatása:
A kisbéri tó partján virágágyások szegélyezik a Mini-Magyarország kicsinyített, miniatűr remekműveit. A park április 15-től októberig áll nyitva naponta 9 órától 17 óráig a látogatók számára. A látogatók, így mi is, többek között megtekinthettük: a kecskeméti Cifra Palota, a jáki templom, a soproni tűztorony, a kisbéri lovarda, a pécsi dzsámi, a tatabányai Turul emlékmű, a székesfehérvári országalma, a gödöllői Grassalkovich kastély, a lillafüredi kastély a fátyolvízeséssel, a villányi pincesor, a tihanyi apátság, a tatai vár, a váci diadalív, az őrségi Pityerszer, a fertődi kastély, a szegedi dóm, a Lánchíd, a komáromi Monostori Erőd, a hortobágyi kilenc lyukú híd, a Parlament, a debreceni nagytemplom, a szegedi zsinagóga, a győri városháza, a visegrádi Salamon torony, a budavári sikló, a budai vár palotaegyüttese, a kőszegi Jurisics vár, a Hősök tere, a veszprémi viadukt, az egri vár, az első balatoni gőzhajó, a kisbéri lóversenypálya lelátóval, a kisbéri lovarda, a kisbéri Neptun szobor, a hollókői lábasház, a fővárosi Nyugati pályaudvar, a pannonhalmi apátság, az esztergomi bazilika, a sziráki Kastély, a majki apátság, a nagycenki mauzóleum, a budapesti gyermekvasút, a Dunakanyar és az aggteleki cseppkőbarlang kicsinyített mását.

Néhány remekművet kiemelve:

Tatabányai Turulszobor
Kevesen tudják, hogy a tatabányai Kő-hegy tetején látható turulmadár egész Európa legnagyobb, madarat ábrázoló szobra, hiszen kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága csaknem a 15 métert is eléri! A Millennium alkalmából kezdeményezték Donáth Gyula alkotásának felavatását, amelyet 1992-ben felújítottak. És hogy miért is kerülhetett ide? Kézai Simon krónikájában azt olvashatjuk, hogy Árpád seregei Tatabánya mellett győzték le Szvatopluk szláv fejedelem seregét.

Váci diadalív
A copf stílusban épült váci diadalív vagy Kőkapu Magyarország egyetlen diadalíve, melyet 1764-ben emeltek Mária Terézia látogatásának tiszteletére, Migazzi Antal váci püspök rendelkezésére. Az Isidore Canevale bécsi építész tervei alapján mindössze két hét alatt elkészült kapu alatt állítólag a királynő nem mert elhajtatni megérkezésekor, csak távozásakor, hiszen az építmény addigra már kiállta az idő próbáját.

Szegedi Új Zsinagóga
A szegedi Új Zsinagóga 1900 és 1902 között épült fel Baumhorn Lipót tervei alapján, méghozzá szecessziós stílusban, mór-arab-mediterrán elemekkel vegyítve. Az épület Magyarországon a második, a világon pedig a negyedik legnagyobb zsinagóga.

Cifra Palota, Kecskemét
Kecskeméten található a gyermekdalból is bizonyára ismerős, 1902-ben szecessziós stílusban épült Cifra Palota. Az épületet, melyben egykor üzletek, lakások voltak, sőt kereskedelmi kaszinó is helyet kapott benne, Márkus Géza tervezte. A népművészeti motívumokat formázó színes majolikadíszítést a Zsolnay Porcelángyár készítette.

Gázi Kászim pasa dzsámija, Pécs
A török-iszlám építészet egyik legszebb és legmonumentálisabb alkotása Pécsett Gázi Kászim pasa dzsámija, vagy más néven Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, amit 1543 és 1546 között építettek. Az eredeti méretében hosszúságában és szélességében 100 lépés nagyságú épület ma katolikus templom. A város központjában, a főtér legmagasabb pontján látható, Mekka felé tájolva.

Országháza, Budapest
A magyar országgyűlés otthonát Országházaként vagy Parlamentként szoktuk emlegetni. Az épület felépítésére 1881-ben hirdettek pályázatot, Steindl Imre neogótikus hatású elképzelése 19 beérkezett pályázat közül került megvalósításra. A historizáló eklektika jegyében megálmodott épület a barokk és a neogótika stílusjegyeinek alapján készült el: az alaprajz alapvetően barokk, de a részletek neogótikus hatást tükröznek. Az épületnek 27 kapuja van, 29 lépcsőháza és 13 személy- és teherlift működik benne. Több mint 200 irodahelyiséget találhatunk itt, valamint olyan egyéb intézményeket, mint például az Országgyűlési Könyvtár. A 2000. évi I. törvény alapján az Országházban van méltó otthona a koronázási palást kivételével (Magyar Nemzeti Múzeum) a Szent Korona és a többi koronázási jelvénynek (kard, jogar és országalma). Itt láthatjuk még több magyar festő művei mellett Munkácsy Mihály Honfoglalás című képét is.

Az esztergomi bazilika
A klasszicista stílusban épült templom Magyarország legnagyobb egyházi s egyben az ország ötödik legmagasabb épülete. A bazilikát 1856. augusztus 31-én szentelték fel, az eseményen Ferenc József is részt vett, s itt hangzott el Liszt Ferenc Esztergomi miséje, melyet a mester maga vezényelt. A templom hivatalos neve: Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház.

A hortobágyi Kilenclyukú híd
A Povolny Ferenc tervei alapján, klasszicista stílusban, 1827 és 1833 között épült hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyébe épült. A debreceni marhakereskedők csordáikat ezen a hídon hajtották Szolnokon át Bécsbe, és gyakran megpróbálták kijátszani a vámot, ezért Debrecen városa állandó őrséget állított ide. Az újonnan felépített kőhíd a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídja lett a maga 167 méteres teljes hosszúságával.

A kőszegi Jurisics-vár
Kőszeg várát 82-ben említik először. Legismertebb ostromát 1532-ben szenvedte el a Bécs városa ellen vonuló Szulejmán szultán seregétől, s a hatalmas túlerő ellen Jurisics Miklós várkapitány mindössze ezerfős várnépével (katonákkal és a várba menekült jobbágyokkal) 25 napig tartotta várat.

A Mini- Magyarország látogatása után Majkra érkeztünk, ahol idegenvezetők segítségével betekintést nyerhettünk a „kamalduli remeteség“ egykori életébe. A megmaradt, szépen karbantartott épületek magukért beszéltek. A némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll. A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő épületegyüttesnek számít. Az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal.
A templomot a konventépülethez vezető főtengely mentén helyezték el, ma már csak csonka tornya és egy támpillére áll. Az épületegyüttest északról a clausurától jól elkülönített U alakú konventépület (más néven foresteria) zárja le. A templom mögött található, nyeregtetővel lezárt, U alakú épület, melynek főszárnya emeletes, oldalszárnyai földszintesek (a jobb oldali szárny kerti oldala emeletes a terep lépcsőzetes kialakítása miatt) egy, a remetelakok belső udvarától fallal leválasztott második udvart fog közre.
A földszintes, négyzetes alaprajzú, nyeregtetős-oromzatos cellaházaknak egy bejárata és öt ablaka van, a homlokzati címerek egy része, a nyíláskeretek, a párkányzatok, a küszöbök mind süttői vörösmárványból készültek. A remetelak bejárata a házzal megegyező méretű kertre nyílik.

Történet:
1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként, mely az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a Rákóczi-szabadságharcot követően.
Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le, és az alapkővel együtt a hallgatás jelképeként egy halat is elhelyeztek. Pilgram koncepciója nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben befejeződött építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült el. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a lakok főhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi.

Kolostor
A kamalduli remeteség épületcsoportja a XVIII. századi birtok súlyponti helyére, a legnagyobb kiterjedésű tó nyugati oldalán emelkedő dombra települt. Három oldalról erdő határolja, déli oldalához nagykiterjedésű szántó kapcsolódik a XVIII. század óta folyamatosan. A meghatározóan zárt egységet alkotó szerzetesi épületegyüttest további épületcsoportok – a volt jégverem-ház, a kerti grotta kápolna és néhány egyéb kisebb építmény – egészíti ki. A felvezető út mentén, a nagy tó északi partján a Celli Szűz Mária kápolna és a vízimalom még ma is áll. A remeteségtől dél-keletre terülnek el a XIII. században épült premontrei kolostor romjai, melynek köveit felhasználták a kamalduli remeteség építésekor.
A konventépületben (más néven foresteria = ‘erdei kolostor’) kapott helyet többek között a remeteség felügyelőjének (prior) és az átutazó vendégeknek a szállása, az alapító kegyúr lakosztálya, a laikusok számára is igénybe vehető vendégfogadó, valamint a refektórium (a közös ebédlőterem), a könyvtár, a levéltár, a gyógyszertár.
A hajdani refektórium és kis előterének csodálatos freskóit Vogel Gergely oltár- és freskófestő készítette 1760 körül. A 27 kép (ebből három az előcsarnok szupraportáiban) Romuáld életéből és a rend történetéből vett, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar szent királyokat, szenteket és az Utolsó Vacsora jelenetét ábrázolja. Az épület a szárnyak által körülzárt díszudvarral és szobordíszes kerítéssel csatlakozik a remeteség cellaházaiból álló épületegyütteséhez, a clausurahoz.

Számunkra hatalmas élmény volt a majki műemlékegyüttes megtekintése, mely Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, ahol valaha a kamalduli szerzetesek éltek a falai között, különálló kis cellaházakban. Mint megtudtuk, miután II. József rendelete nyomán a rendet megszüntették – az Esterházyak alakították ki itt a vadászkastélyukat.

Majkról Felcsútra irányult a közös utazásunk programja. Felcsúton a stadiont látogattuk meg, szintén idegenvezetők segítségével.

Mit ír a Wikipédia a stadionról:

A Pancho Aréna, hivatalos nevén a Puskás Akadémia Pancho Aréna a felcsúti Puskás Akadémia FC labdarúgóklub 2014-ben elkészült stadionja.

A Pancho elnevezés Puskás Ferenc keresztnevének spanyol változatának, a Franciscónak becézése. Spanyolországban így nevezték Puskást. A stadion nevére több változat is létezett a tervezése, építése során, az Aranycsapat Stadion, a Makovecz Stadion (Makovecz Imre stílusában épült), és a felcsúti stadion név is szóba került. A terveket Makovecz Imre kezdte el, azonban 2011-es halála után Dobrosi Tamás fejezte be. Az UEFA 2-es kategóriába sorolta a 3500 fő befogadóképességű stadiont. A stadion alapvetően a Puskás Akadémia FC mérkőzéseire, valamint nemzetközi és válogatott ifjúsági tornákra készült. A kivitelezés 2012 áprilisában kezdődött.

FutballsTopTen sportportál 2016-os toplistáján a felcsúti Pancho Arénát tette az első helyre a földkerekség legszebb stadionjainak rangsorában.

A tulajdonos a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. A stadion 3,8 milliárd forintból épült. Az összeg a TAO-programon (társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszere keresztül kapott 2,7 milliárd forintnyi támogatásból, önrészből, valamint magáncégek felajánlásaiból tevődött össze.

Események
Az első, még megnyitó előtt esemény, igaz zárt kapuk mögött lebonyolítva, 2014. április 1-jén a Puskás Akadémia – DVSC-TEVA Ligakupa negyeddöntő mérkőzés visszavágója.
A hivatalos megnyitóra 2014. április 21-én került sor, a 2014-es Puskás-Suzuki-kupa döntőjét megelőzően, amelyen a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia és a Real Madrid U17-es csapata játszott egymással. A stadion az egyik helyszíne volt a 2014-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságnak. A nyitómérkőzést és az egyik elődöntőt is itt rendezték.
2015. június 13-án az Omega Beat-Mise volt az első koncert, amit a stadionban rendeztek. Előtte a nézők kivetítőn tekinthették meg a Finnország–Magyarország Európa-bajnoki selejtező mérkőzést. Mihály Tamás, az együttes basszusgitárosa nyilvánosan kiállt véleménye mellett, hogy nem ért egyet az együttes stadionbéli fellépésével, ezért nem vett részt rajta.

Kritikák
A stadion megépítése hamar politikai és közéleti viták tárgyává vált, miután a létesítményt sokan Orbán Viktor miniszterelnök „szívügyének”, úri passziójának tekintették, ez ügyben számos politikai és egyéb bírálat is megjelent, különösen azután, hogy híre ment: a stadiont közpénzből építették. A vádakra Orbán és mások azt válaszolták, hogy a 3,8 milliárd forint 70 százaléka társasági adójuk egy részét felajánló, nyereséges magáncégektől érkezett, az úgynevezett TAO-program keretében, míg a maradék 30 százalékot az akadémia teremtette elő magánadományokból és hitelből. Ezzel szemben azonban a költségek mégiscsak adóforintokból állnak: 2011. július 1-je óta társasági adókedvezmény (TAO) vehető igénybe, ha a vállalkozások támogatják az úgynevezett látvány-sportágakat, vagyis a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát és a jégkorongot. A támogatás céljai törvényben meghatározottak, ezért a szakszövetségekhez, amatőr és profi sportszervezetekhez, közhasznú alapítványokhoz befolyó pénzt utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági követelményeket szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra lehet költeni. Tehát stadionépítésre is. 2012-ben 15 milliárd forint folyt be a focicsapatokhoz TAO-ból, ebből 2,8 milliárd Felcsútra került, vagyis több mint amire számítottak. 2013-ra az MLSZ 2,2 milliárd forintos támogatást javasolt az alapítványnak. Orbán tehát téved, amikor azt mondja, hogy a társasági adókedvezmény magánadomány. Valójában közjogi értelemben közpénz, állami támogatás, a bevezetésekor így kellett engedélyeztetni az Európai Bizottsággal. Másképpen fogalmazva, ha nem lenne, akkor adó formájában be kellene fizetniük a cégeknek, vagyis ez a bevétel hiányzik az államkasszából. További kritikákra adott okot, hogy a 3500 férőhelyes stadionban az átlagnézőszám ezer fő körül volt, ezen később ingyenes buszjáratokkal próbáltak javítani.

A stadion látogatását még sokáig beszélték, vitatták és mérlegelték a foci iránt érdeklődő tagjaink, rajongóink, tény, hogy a stadion látogatása úgyszintén egy felejthetetlen élmény volt mindannyiunk számára. A program záró részében, remek hangulatban, még egy kis „nosztalgiás“ vonatozás is volt a Vál-völgyi kisvasúton Felcsút és Alcsút között.

A gazdag programok élménye után a közös vacsoránk elfogyasztása a Csákvári Csárdában történt. A pénzesgyőri barátaink egyikénél előkerült a harmonika, melyet külön köszönünk.

Az egynapos közös kirándulásunk programja nagyon gazdag volt. Sokunk számára igazi meglepetés, hisz ezeket a helyeket még nem sikerült bebarangolnunk.

Köszönjük Rezsőnek, Zsuzsikának és Róbertnak, valamint a Pénzesgyőr Baráti körének a közösen eltöltött, figyelemre méltó és látnivalókban gazdag júniusi napot. A PBT részéről köszönet illeti Erdős Pétert, a kirándulás hazai szervezőjét.

Szomorú hírről értesültünk 2017. június 3-án. A PBT örökös tagja, mindannyiunk Klári nénije június 3-án, életének 72-ik évében, a hajnali órákban elhunyt.

„Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.”
(Petőfi Sándor)

Mészáros Klári néni temetése 2017. június 6-án, kedden 14,00 órakor lesz a királyfiakarcsai temetőben.

Drága Klári néni!

„Lelked reméljük,
békére talált,
S Te már a mennyből,
vigyázol majd ránk.
Soha nem felejtünk,
szívünkben szeretünk
Rád örökkön – örökké
emlékezünk!

Nyugodj békében!

A szeretet örök!

Pápai áldás a királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szoborra
Írta: Pogány Erzsébet, Felvidék.ma – 2017.04.21.

Április 21-én délután Királyfiakarcsán találkozott a Petőfi Baráti Társulás vezetősége és néhány meghívott vendég. Meglepetésben volt részük: Puss Sándor jezsuita szerzetes átadta Erdős Péternek a Vatikánból érkezett okiratot: Ferenc pápa áldását küldi a Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottság valamennyi tagjának életére.

A meglepetés várakozáson felüli hatást váltott ki. Miközben a társaság éppen a szoborállítás körüli gondokról egyeztetett, megérkezett Puss Sándor atya, és hozta magával a díszes okmányt, a Szentatya fényképével és aláírásával, az alábbi szöveggel: Őszentsége Ferenc Pápa szívből adja apostoli áldását Erdős Péter és a Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottság minden tagja életére, kérve számukra a mennyei kegyelmek bőséges kiáradását és a Boldogságos Szűz Mária folytonos anyai pártfogását.

Az okiratot Vatikánban 2017. február 21-én állították ki, de csak most nyílt rá alkalom, hogy Puss Sándor atya, aki az áldást kérte Ferenc pápától a legutóbbi római útja alkalmából, személyesen átadja a Petőfi Baráti Társulás elnökének, Erdős Péternek.

Az ünnepséggé nemesedett tanácskozáson jelen volt Boros Károly, a helyi esperes úr is, aki örömét fejezte ki, támogatásáról biztosította a szobor ügyében tevékenykedőket és köszönetet mondott az erőfeszítésekért.

Erdős Péter megilletődve vette át az áldásról szóló okiratot, azok körében, akikre sok éve számíthat közösségépítő munkája során. A Szoborbizottság többi tagjának május 13-án, Budapesten lesz alkalma megmutatni az okiratot, a Máriaremetei Bazilikában, amikor Rieger Tibor alkotását bemutatják a közönségnek. Ebben a templomban kap méltó helyet a szobor addig, amíg Királyfiakarcsára szállítják, hogy augusztus 19-én ünnepélyesen felavassák.

A jelenlévők ezután egyeztettek arról, milyen programot készítenek az ünnepségre, milyen legyen a forgatókönyv. Gazdag tapasztalattal rendelkeznek már, hiszen közel húsz éve szerveznek a festői környezetben létesített Cserkészligetben szabadtéri ünnepségeket. Most arra számítanak, hogy minden korábbinál nagyobb számú érdeklődőt vonz majd a Magyarok Nagyasszonya szobor felavatása a csallóközi kis településen.

Megható táblaavató
2017. március 16. 13:00

Nemzeti ünnepünk alkalmából Petőfi emléktáblát avatott Kiskunfélegyháza küldöttsége Resicabányán, a Magyar Művelődési Házban március 14-én. A történet szívszorító, s akik ott tartózkodtak, azok számára felemelő volt az a néhány óra, amit a szórvány magyarok közt töltöttünk.

Szórvány magyar – már a kisebbségi lét sem az „igazi” a Kárpát-medencében, de ott ahol tömbmagyarságban élnek honfitársaink, teljesen más létezni, mint ahol szórványban iskola nélkül, csupán szűk kulturális lehetőségek közt próbálni megélni a mindennapokat egy magyarnak született honfitársnak.

Resica a román fémmegmunkálás és mozdonygyártás fellegvára volt, de mára meglehetősen nehéz helyzetbe került. A város kb. 60 ezer lakosából úgy kétezren lehetnek magyarok. Ez a maroknyi magyarság a Bánát legdélibb szórvány magyar közössége, sajnos elöregedőben, a fiatalok elvándorlásával a távoli jövőkép is tragikusnak ítélhető.
Egy „véletlen” folytán az ottani Platanus Egyesület kapcsolatba került városunkkal és elmondhatták leghőbb vágyukat, hogy egy Petőfi emléktáblát szerettek volna a művelődési házukba, hogy ott gyűlhessenek össze kifejezni magyarságukat, ünnepeinket megülni.

Tarjányi József volt az az önzetlen polgár, aki – már sokadjára – azonnal készíttetett egy emléktáblát Petőfi portréjával. Ennek felavatására utazott ki a félegyháziak küldöttsége. Az ott elénekelt Himnusz és a szemekben csillogó könnyek, valamint az őszinte, szívbéli óhaj, hogy viszont lássanak, bizony felemelő és szívszorító érzés volt.
R. F.

A Szent Erzsébet Főiskola Dunaszerdahelyi Kihelyezett Tagozata mellett működő közművelődési klub vendégei voltak: dr. Prokopp Mária művészettörténész , Rieger Tibor szobrászművész, Bakó Annamária a Budavári Litea Könyvesbolt vezetője, Legeza László fotós és Puss Sándor atya. Az est háziasszonya, Pogány Erzsébet a SZAKC igazgatója volt.
Pogány Erzsébet üdvözlő beszédében köszöntötte a vendégeket, a megjelenteket, majd a beszélgetés témáját említve – a Magyarok Nagyasszonya szobor közadakozásból történő felállítása Királyfiakarcsán, illetve Rieger Tibor szakrális művészete – dr. Prokopp Máriának, a Felvidék kincseinek is nagy szakértőjének adta át a szót.
A professzornő üdvözlő köszöntőjében, az előadóterem falán elhelyezett egyházi méltóságok, kitüntetett személyek fotói felett olvasható“ Fidelitate et caritate“ – Hűség és szeretetet“ –et említette, mely gondolat Rieger Tibor szobrászművész alkotására is érvényes. Elsőként a Magyarok Nagyasszonya szobor bemutatása történt, mely szobor 2017. augusztus 20-án Királyfiakarcsán kerül felavatásra. A Petőfi Baráti Társulás közadakozásból történő kezdeményezését a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma és más szervezetek is felkarolták.
Prokopp Mária szavaival tudjuk a leghitelesebben bemutatni a csallóközi Királyfiakarcsán felavatandó Magyarok Nagyasszonya szobrát, a Kárpát-medence egészének 21. századi emlékművét: „Jelenés-szerűen áll előttünk a „tisztaságos Anya“, „ az Úr szolgáló leánya“, aki Isten megbízásából érkezik éppen közénk, hogy megerősítse a 21. század magyarjainak hitét. Sudár, átszellemült, szépséges alakja a Földgolyón áll. Ünnepélyesen, meghatottan, mindkét kezével megtartja, fenntartja a párnára helyezett Szentkoronát. Tudja, hogy az 1000 éves magyar törvények értelmében, ez a korona nem csupán jelkép, hanem a minden magyar Hazáját jelentő ország birtokosa. Szent István első királyunk bízta az Istenszülő gondjaira a Kárpát-medence egész területét magába foglaló Magyarországot. (…) S a Szent Szűz komolyan vette a megbízatást. Ezt bizonyítja az 1000 éves történelmünk, amelynek embert próbáló, ádáz viharaiból mindig kikerülhettünk, és talpra állhattunk! S népeink is mindig tudták, hogy ezt a csodát a Magyarok Nagyasszonyának köszönhetik.“
Majd a professzornő rátért a 2016-ban, a Méry Rátio Kiadó által megjelent szobrászművész könyvének bemutatására, mely a művész 44 alkotását foglalja magába. A résztvevők a vetítőn keresztül is megismerkedhettek a bemutatott alkotások szépségével, történelmi mondanivalójukkal, üzenetükkel. Megemlíti, hogy a könyv előszavát Kozma Imre atya, az egykori osztálytárs írta.
Majd a következőkkel folytatta: „Óriási dolog, ha az olvasó igazi művészettel találkozik. A művészet pedig százszor több mint a tudomány. Nem elég csupán a kézügyesség, Rieger Tibornak egy „megjelenítő képessége van“, ehhez pedig kell az őszinte, mély hit“.
Példaképpen a Magyarok Nagyasszonya szobrát hozza fel, a Földgömbön álló Isten anyát, tizenéves lány képében, kinek arca az átszellemiséget mutatja, ahogy Petőfi Sándor a Nemzeti dal című versében is írta: „A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez…“ Ez is a szobor küldetése, mert a magyar név megint szép lesz és mindig szebb lesz…
Prokopp Mária a vetítéssel egybekötött előadása során a következő alkotásokat emelte ki: Volt egy ország (kisplasztika 1980), Szent István szobra (Kecskemét, 2001, bronz), Apor Vilmos szoborkompozíció ( Győr, 2013, mészkő), Jedlik Ányos és Czuczor Gergely (Győr, 2001, bronz), Teleki Pál (Balatonboglár, 2004, bronz), József Attila emlékmű (Győr, 1988, mészkő, bronz és vörösréz), az 1956-os sortűz áldozatainak emlékműve (Mosonmagyaróvár, 1991, bronz, vörösréz és diabáz), Befogadás emlékmű (Budapest, 2004, mészkő), Koronázási palást (Budapest, 2004, bronz), Milleniumi bronz kapu (Pannonhalma, 1996, bronz és színes üveg)….
Pogány Erzsébet a SZAKC igazgatója megköszönte dr. Prokopp Máriának, gazdag művészettörténettel átszőtt fantasztikus előadását. Kiemelte a könyv fényképes illusztrációs ismertetővel ellátott tartalom jegyzését, mellyel az olvasó ilyen formában csak ritkán találkozik. Majd megkérte Rieger Tibor szobrászművészt, hogy kicsit meséljen magáról, a Csallóközben megélt emlékekről.
„Szűkszavú emberként ismernek, pedig annyi mindent lehetne mondani. Többen állítják, hogy életünket a gyermekévek nagymértékben meghatározzák. Az első öt évem Királyfiakarcsához kötődik. Mégha nem is itt születtem, a szülőföldemnek tartom. Édesapám itt kapott állást, itt éltük meg a háborút is. Ebből én semmit sem érzékeltem, a szeretet melegével vettek körül. 1944 karácsonyára viszont nagyon jól emlékszem. „Veszélyes helyzet“ volt, egy bunkerben húztuk meg magunkat. Valahogy kiszöktem, szólt a sziréna, „színes világ“ tárult elém. Gyerekként nem volt félelmem. Apám vitt vissza a búvóhelyre. 1945 őszén lettünk kitelepítve Levélre. Szüleim nem szerettek ott élni. Csak a Karcsákat emlegették, ahol a szeretetnek nagy ereje volt.“
Pogány Erzsébet dr. Herdics György címzetes apát is megkérdezte, hogy rá milyen benyomást tett Rieger Tiborról megjelent könyv. Az apát, Rieger Tibor gondolatát folytatva így válaszolt: „A szobrászművész említést tett a háborús évek bunkerjéről, amikor ő kiszökött belőle. Beszéltünk a művészetről… A művészet küldetése – hadd legyen az ember levegője. Engedjük a lelkünket, a szívünket közel a „bejárathoz“, ahol a friss levegő áramlik felénk.

Megkérdeztük Rieger Tibor szobrászművészt:
A Magyarok Nagyasszonya szobor előkészületi munkálatai hol tartanak?

Szinte csak sodródom a történésekkel. Fő cél a szobor bronzba öntése, ha minden jól sikerül, akkor már májusban erről bővebben tudok szólni. Ezek a munkálatok Szentendrén történnek.

A 2017-es évben, a Magyarorok Nagyasszonya szobrán kívül lesz még felavatásra váró alkotása?

Igen, Mindszenty József bíborosról készített munkám Máriaremetén lesz felállítva szeptember 16-án.

A továbbá terveiről is hallhatunk valamit?

Budapesten, a Margit-híd közelében, az Irgalmasok korházának egyik szárnyához készül „Istenes Szent János kompozíció“. Az alkotás átadásának tervezett határideje: 2018 tavasza.

(írta: Szerencsés Magdolna)

A királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás – ahogy eddig minden évben – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója tiszteletére március 12-én megemlékezést tartott a helyi kultúrházban. A PBT tagjain, a falubelieken, az ismerősökön kívül magyarországi vendégek is megtisztelték a karcsai eseményt.
Tisztelettel köszöntöttük: dr. Erdődy Gábort, az ELTE rektorhelyettesét és feleségét E. Csorba Csillát a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjét, Kosztolányi Gyulát és családját Dabasról, a Kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület képviselőit Mednyánszky János vezetésével, Tóth Andrást és feleségét Zalagyömörőről, Gányovics Jana polgármesternőt, Kiss Mártát a Híd Párt képviseletében, valamint Boros Károly plébános urat.
A műsor a karcsai Alapiskola kis diáklányainak éneklésével kezdődött, majd őket a dunaszerdahelyi Vox Camerata kórus fellépése követte, mindkét esetben Zöld Ágnes vezetésével. A felemelő, megható ünnepi beszédet dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese mondta. A főtéren a községháza mellett álló Petőfi-táblánál a két karcsai Önkormányzat, a Petőfi Baráti Társulás mellett, dr. Erdődy Gábor és felesége, a Kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület, Dabas város nevében Kosztolányi Gyula, a királyfiakarcsai Manó Klub, a Híd Párt Helyi Szervezete, az MKP Helyi Szervezete koszorúzással rótták le tiszteletüket. A március 15-i megemlékezés a himnusz eléneklésével zárult.

Kopjafa avatás és koszorúzás Nagyabonyban.

Az ünnep alkalmából a lelkek is ünneplőbe öltöztek Nagyabonyban.

Nagyabony község Önkormányzata, a Csemadok Helyi Szervezete és a Magyar Közösség Pártja Helyi Szervezete 2017. március 11-én az e célra kialakított helyen, a falu központjában ünnepélyes történelmi emlékező hely – kopjafa avatást – és ezzel egybekötött koszorúzást tartott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére.
A rendezvényt Molnár Tibor, a helyi MKP elnöke és Moravek Ivett alpolgármesternő nyitották meg. Molnár Tibor az ünnepi beszédében kiemelte, hogy a Magyar Közösség Pártjának egy hosszabban tartó igyekezete teljesült meg a kopjafa avatásával, mert a történelmi viharkerekek gyűrűjében tudnunk kell, hogy honnan jöttünk, hol tartunk és merre menjünk a jövőt illetően. Az ünnepségen részt vett Vermes István is, a kopjafa alkotója, aki ismertette a kopjafán található szimbólumokat. A kopjafa felszentelését Kovács Attila plébános úr végezte.
A kultúrműsor fellépői voltak: a helyi Alapiskola diákjai, a Duna-ág táncműhely tagjai, a helyi Csemadok mellett működő Csillagfürt énekkar, a helyi Citera – kör tagjai, Olgyai Ede szavalattal, Gróf Alexandra és Patócs Károly – énekkel.
Menyhárt József a Magyar Közösség Pártjának országos elnöke jelenlétével és ünnepi, megemlékező gondolataival úgyszintén emelte a rendezvény fényét és hagulatát. A koszorúzások után a himnusz közös éneklésével fejeződött be Nagyabony felemelő márciusi ünnepsége.

A kopjafa előtti márványtábla így hirdet:
„ Magyar Történelmi Emlékezőhely
Emeltette a Magyar Közösség Pártja Helyi Szervezete
Közadakozásból 2017.“

Mikor, milyen módon fogalmazódott meg a kopjafa állításának a terve Nagyabonyban? Hogyan kezdődött? – kérdezem Molnár Tibort a Magyar Közösség Pártja Helyi Szervezetének elnökét.

Községünkben már évekkel ezelőtt foglalkoztatott az 1848/49-es szabadságharc tisztelete. Március 15-én egy helyen koszorúztunk, mégpedig a helyi temetőben. A bejárathoz közel találjuk Szelle István 1848/49-es honvéd főhadnagy (1828 -1903), sírhelyét, aki Dunaszerdahely szolgabírója volt. Kopjafa állítása ügyében, még 2011-ben kérvénnyel fordultam az Önkormányzat felé. A pozitív visszajelzés után a hely keresése várt megoldásra.
Az előkészülési munkákban nagy segítség volt Patócs Sándor személye is. 2016-ban azután úgy alakultak az események, hogy már biztos volt a kopjafa állításának az ügye, egy emlékhely azoknak, akik a hazát szolgálták, a haza védelméért áldozták életüket.

A fafaragóról egy-két mondatban tegyünk említést.

A kopjafánk Vermes István gútai fafaragó alkotása. Húsz éve foglalkozik fafaragással. A faragott kopjafái a magyarok, avarok, hunok, szkíták csodálatos motívum világát tükrözik vissza. Tudni lehet róla, hogy néhány éve saját törzset alapított és a faragás mellett lovasíjász, lovas, harcos lett.

Mit ábrázolnak, miről beszélnek az egyes jelek a kopjafán?

Három nagyon jelentős mozzanatot örökít meg:
1110 évvel ezelőtt volt a pozsonyi csata. A első jel a kopjafa alján 907-es évszámot jelöl. A pozsonyi csata győzelme megerősítette a magyar törzsszövetség helyzetét a Kárpát-medencében. A második (legfelül), az államalapítónk István király idejének, az államalapításnak és ennek megerősítésére állít emléket. A harmadik, középen – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, a szabadság, az elnyomás elleni harc jelképét tükrözi.
Úgy gondolom, hogy a mai napig erőt meríthetünk ezekből a gondolatokból, a küldetése pedig az, hogy utat mutasson a következő generációknak.

A kopjafa melletti márványtábla is hirdeti a közadakozást. Néhány gondolattal erről is szóljál:

A kopjafa állításának az ötlete közkincsé vált. A helyi Önkormányzatnak, a Képviselő Testület tagjainak, a Csemadok Szervezetének, a helyi Nyugdíjas Klubnak, a községünk lakossága nagy részének, beleértve a szlovák nemzetiségűeket is, – a közadakozása olyan mértékű volt, hogy bizonyította az együvé tartozás erejét, valamint azt, hogy a történelmi emlékezőhely, méltó hely lesz községünk elkövetkezendő márciusi rendezvényeinek lebonyolításához. Azt kívánom magunknak, a falu közösségének, hogy az egyetértésben és békében történő következő ünneplésekhez is mindig adjon megtartó erőt a magyar ősök tisztelete.

Köszönő levelet is kaptak a támogatók.

Igen, körülbelül nyolcvan köszönő levelet adtunk szét. A szöveg tartalma a következő volt:
„ A Magyar Közösség Pártja Helyi Szervezete részéről a helyi történelmi emlékezőhelyen felállított kopjafa anyagi támogatásáért Nagyabony 2017.“
A leveleket, Patócs Sándor alelnökkel együtt írtuk alá.

(Köszönöm a beszélgetést.)

Petőfi Baráti Társulás Királyfiakarcsa – MEGHÍVÓ

„Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.” (Juhász Gyula)

Petőfi Baráti Társulás vezetősége és tagsága tisztelettel meghívja Önt és kedves családját az 1848/1949-es forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelgő megemlékezésre a királyfiakarcsai kultúrházba,
2017. március 12-én, vasárnap 15,00 órára.

Program:
Himnusz
Ünnepi köszöntőt mond: dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese.
Kultúrműsor: Vox Camerata – Dunaszerdahely, Zöld Ágnes vezetésével.
Koszorúzás: a Petőfi emléktáblánál

Köszönjük, hogy jelenlétével megtiszteli a rendezvényünket.
Tisztelettel:
Erdős Péter, a PBT elnöke

„Mustra és verseny borbarátok módra“ – XV. hagyományos karcsai borverseny Királyfiakarcsán.

Az elmúlt évek során természetessé vált, hogy a Királyfiakarcsán működő Petőfi Baráti Társulás évi egyszeri alkalommal megrendezze a hagyományos karcsai borversenyt.
2017. február 18-án, a helyi kultúrházban immár tizenötödik alkalommal találkoztak. A borászoknak fehérbor, vörösbor és rozé kategóriában lehetett nevezni, mintánként előre meghirdetett 5 drb 0,7 l zöld palack bor leadásával. A termelők Karcsák és a környező községekből érkeztek. Összen 25 mintabor volt versenyben.
A résztvevőket és az öttagú szakmai zsűrit, Erdős Péter, a Petőfi Baráti Társulás elnöke köszöntötte. A zsűri tagjai voltak: Parcer Iván (elnök), Molnár Tibor, Bodó Pál, Bugár István és Geönczeöl Attila.
Parcer Iván a zsűri elnöke, a jelenlevőket, a közönséget, szakmai tanáccsal látta el. Elmondta, hogyan kell a degusztációs lapot helyesen vezetni, és a borok tisztaságát, színét, illatát, minőségét, karakterességét, zamatát, ízhosszúságát értékelni.
Kitért a „nagy arany (sampion),- arany,-ezüst és bronzfokozatú helyezések értékelésére is, mely a következő: a nagy arany (sampion) fokozat – 93 feletti % elérésénél történik, az arany 88-92,99 %, ezüst 84 – 87,99 % a bronzfokozat pedig 75 – 83,99 %.
Garamkövesdről érkezett Geönczeöl Attila agrárközgazdász, szőlés-borász is köszöntötte a közönséget. Elmondta, hogy ősei, Karcsaország egyik településéről Gönczölkarcsáról származnak. A borkostoló első bora (mely alapján a többi fajtát lehetett értékelni) a Garamkövesdi Geöczeöl Pincészet „KARCSA“ bora volt. A „KARCSA“ bor fehér házasítás (Olasz rizling, Leányka és Zöld veltelini).
Geönczeöl Attila meggyőződése, hogy a világ borászatának fejlődését figyelembe véve, de a helyi hagyományokat megőrízve lehet igazán szép borokat készíteni.
A mintaborok értékelését egy versenytáblán Csiffári Ferenc, a PBT elnökségi tagja vezette.
A hangosítást Bors Imre vezetőségi tag végezte.

A zsűri által, a fehér borok versenyén: I. helyezetett Mészáros László ( 2015-Olaszrizling), II. helyezett Kovács László (2016-Olaszrizling), III. helyezett Erdős Ottó (2016-Olaszrizling).
A vörösboroknál: I. helyezett Mészáros László (Cabernet Savignon), II. helyezett Borbély József (Cuvee) és a III. helyezett Németh József (Kékfrankos).
A rozéborok kiemelt helyezettje: Gajdosík József (Cuvee).

A fehérborok versenyén a „Közönségdíj“ I. helyezettje Méhes János (Semilon), II. helyezett Erdős Ottó (Olaszrizling), III. helyezett Kovács László (Zöldveltelini).
A vörösborok „Közönségdíjazottjai“: I. helyezett Mészáros László (Cabernet Savignon), II. helyezett Németh József (Kékfrankos), III. helyezett Mészáros Dénes (Kékfrankos).

A XV. alkalommal megrendezett hagyományos karcsai borverseny is bizonyítja, hogy fontos feladat a már történelmi korokba vesző elődök örökségét megőrízni, ápolni a hagyományokat, új borfajták gyarapításával színvonalas borkultúrát elérni, valamint a borászok munkájának eredményét ismertebbé tenni.
Végül ki ne érezné jól magát finom borokkal teli poharak, ínycsiklandó ételek és jó barátok, ismerősök társaságában, ahol elmélyíthetik és belsőségesebbé tehetik a meghitt beszélgetéseket.
Ahogy a mondás is tartja: „jó bor, jó egészség“.