Tisztelt Tagság!

Hosszú várakozás után megpróbálom megtervezni a PBT 2021–es év tevékenységének a második felét. Remélem, hogy a terveink valóra is válnak!

Még az év első felében, június 25–én este 19. 00 órától a Cserkészliget szabadtéri színpadán neves operett és musical énekesek lépnének fel. (Becse Szabó Ilona, Ress Hajnalka, Ocsko Aladár)

2021. július 15–én 18.00 órától az egyházkarcsai római katolikus templomban Dr.Csókay András neves agysebész lesz a vendégünk. A világhírű professzorral már tavaly áprilisban kellett volna találkoznunk, csak mindezt a járvány sajnos meghiúsította.

Szent István–napi ünnepségünket augusztus 21–re tervezzük. E napra várjuk a pénzesgyőri vendégeinket is, akik egy autóbusznyian érkeznének. Az ünnepség 15.00 órakor kezdődne a Szent István téren, majd a pénzesgyőri barátainkkal közösen átvonulnánk a Cserkészligetbe, ahol Zsapka Attila és Emmer Péter szórakoztatnák a jelenlevőket.

2021. szeptemer 3-5–ig kirándulást szervezünk a hazai tájakon, mivel a külföldi utak még mindig nagyon rizikósak. Szerintem van itthon is látnivaló bőven.

Program:
Szeptember 3–án péntek reggel 5.45 –kor indulás Dunaszerdahelyről a kultúrháztól, majd 6.00 órától Királyfiakarcsán a községi hivataltól. Délre a Losonc melletti Gácsra érkezünk, ahol 3 fogásos ebéd fog várni bennünket. Az étkezés után a gácsi várkastélyt fogjuk megtekinteni, amely a mai hat saroktornyos formáját Forgács Zsigmond élete alatt 1612–ben nyerte el. Egészen a 2. világháború végéig a Forgách – család lakta. A kastély belső falain látható freskókat Forgács Zsigmond rendelte meg, melyeken a magyar történelem hétszáz évének királyai láthatóak. A falfestményeket uralkodók galériájaként is értelmezhetjük I. Szent Istvántól II. Habsburg Ferdinándig. Ezek a legnagyobb falfestmények Szlovákia területén. Az épület és a körülötte elterülő 13 hektáros park a nemzeti kulturális örökség részét képezi.
Gács után egy Rimaszombat melletti faluba látogatunk, ahol egy helyi ökogazda vendégei leszünk. Itt fogunk vacsorázni is, élőzene kísérete mellett. A vacsora után Rozsnyóra utazunk, ahol a város főterén elfoglaljuk a szállásunkat.
Rozsnyó – kisváros közel 20 ezer lakossal. Járási székhely, illetve a római katolikus Rozsnyói egyházmegye székhelye. Kassától 55 km–re nyugatra, a Sajó partján, a Rozsnyói–medencében fekszik. Neve a német Rosenauból származik, ami rózsaligetet jelent.

Másnap szombaton, a reggeli elfogyasztása után Betlér fele vesszük az irányt, ahol megtekintjük a betléri Andrássy–kastélyt, amely kulturális műemlék és múzeum. Az eredetileg gótikus kastélyt 1792 és 1795 között klasszicista stílusban építették át. A 18. század végén a kor elvárásainak megfelelően kastélyparkkal vették körül, ezt később kibővítették. Az angolkert ma 57 hektáron terül el. Betlér után Krasznahorka felé vesszük az irányt, ahol a vár még mindig zárva van, de az Andrássy–Mauzóleumtól megcsodálhatjuk majd. A különlegesen szép, szecessziós stílusú mauzóleumot, müncheni művészekkel, 1904–ben építette Krasznahorka ura, Andrássy Dénes, felesége Franciska számára.
Következő megállónk Kassa városa lesz, amely a Hernád partján, a róla elnevezett medence szélén, a Kojsói – havasok lábánál fekszik. Kassa legtöbb műemléke a kassai Fő utcán, a település ősi központjában található, csaknem mindegyiknek magyar vonatkozása van. Közülük a legfontosabb az Árpád–házi Szent–Erzsébet tiszteletére szentelt Szent–Erzsébet dóm. Az est folyamán visszatérünk Rozsnyóra, ahol a szállodában fogyasztjuk el a vacsorát.

Harmadnap, vasárnap a reggeli elfogyasztása után a Gombaszögi-barlangot tekintjük meg, amely a Szlovák Nemzeti Parkban található meg. Egyike azoknak a barlangoknak, amelyek az Aggteleki–karszt és a Szlovák– karszt barlangjai részeként a világörökség részei. A Gombaszögi–barlang 1525 méter hosszú folyóvizes forrásbarlang. Vasárnapi kiadós ebédünket Rimaszombat városában fogyasztjuk el, amit nyolc mintás borkóstoló fog követni. A borozgatás után elindulunk hazafelé, majd rövid megállókat beiktatva hét óra magasságában érkezünk meg otthonainkba.

A kirándulás részvételi díja 200 euró személyenként, amely tartalmazza a következőket: szállás, 2 x reggeli, 2 x ebéd, 2 x vacsora, borkóstoló, útidíj, belépők, idegenvezetés. Jelentkezni június 30–ig lehet személyemnél. Alacsony létszám esetén a kirándulástól eltekintünk.

2021. október 3–án, vasárnap délután 15.00 órától az aradi vértanúkra emlékezünk.

Minden évben Mindenszentek előestéjén megemlékezünk az elhunyt tagtársainkról. Ez évben erre október 31–én este 18.00 órakor kerül sor a Cserkészligetben. A húsz év alatt sajnos elég sok tagtársunk eltávozott közülünk! Mindig is fontosnak tartottam, hogy legalább ezen az estén, lerójuk kegyeletünket és fejet hajtsunk az emlékük előtt.

2021. december 11-én este 18.00 órától ádventi koncertre kerül sor az egyházkarcsai római katolikus templomban. Az est folyamán fellép: Zsapka Attila, Vadkerti Imre és Sípos Dávid.

2021. december 29 –én előszilveszterezni fogunk a pénzesgyőri barátainknál.

Tisztelt Tagság !

Ezúton szeretném megszólítani azokat a tagtársainkat, akik az idei esztendőre még nem fizették be a tagsági illetéket, azok mielőbb legyenek kedvesek ezt megtenni. Szíves megértésüket előre is köszönöm!
Befejezésül minden kedves tagtársamnak felhőtlen nyarat, jó pihenést, sok erőt, egészséget kívánok!

Szívélyes üdvözlettel:
Erdős Péter a PBT elnöke

10
jún

A KARCSAI MAGYARSÁG HÁZA

Posted by: magdi   in Nincs kategorizálva

2021. június 6-án, vasárnap délután a trianoni békediktátumra és a nemzeti összetartozás napjára emlékeztünk Királyfiakarcsán. A Petőfi Baráti Társulás cserkészligetében ünnepélyes keretek között átadásra került a Karcsai Magyarság Háza, mely építészetileg ideálisan illeszkedik a liget természeti környezetébe. A Karcsai Magyarság Háza jelképezi és erősíti az összetartozás és a magyarság egységét, őrzi az épített és szellemi kulturális örökségét.

A Karcsai Magyarság Háza a Bethlen Gábor Alap által kiírt pályázat pozitív elbírálása után valósult meg. A Covid-19 járvány ideje alatt, tavaly a nyár folyamán el is kezdődött az építkezés és a kivitelezés nagy része a tél beállta előtt megvalósult. A ház körüli munkálatok további része idén tavasszal folytatódott. Az épület belső falaira a kisfaludi származású Kiss Márta festőművész a társulás névadójának, Petőfi Sándornak az életútját festette meg, ahol a költő közismert verseivel is találkozunk.

A trianoni békediktátum és a nemzeti összetartozás napjának nagyszabású eseményét a hazai közönségen kívül megtisztelték: Potápi Árpád János a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Czimbalmosné Molnár Éva, a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője, a kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület képviselői Mednyánszky János vezetésével, Diligens Tibor Győr – Kismegyer képviselője, Forró Krisztián az MKP országos elnöke, Balogh Károly egyházkarcsai római katolikus plébános, Gódány László és Wurczell Zoltán polgármesterek és a két Karcsai Önkormányzat képviselői.

Az ünnepélyes átadást megelőzően színvonalas kultúrműsorra került sor, mely mélyen megérintette a nagyszámú közönség lelkét. A járvány okozta hosszú csend és kényszerpihenő után üdítőleg hatott a fellépők: Kovács Koppány énekes, Ritter Éva (vers és ének) továbbá a Lukács diáklányok (vers-ének) előadása.

Az ünnepi beszédet Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért felelős államtitkára mondta. Emlékező beszédében kiemelte: „….Királyfiakarcsa cserkészligete egy kis magyar sziget, amely egy oázis a magyarság számára. Egymás nélkül elvesznénk, csak egymást erősítve lehet a magyar nemzetről beszélni… 1920. június 4-re emlékezünk, amikor a történelmi Magyarország megszűnt létezni. Nagy történelmi városaink, mint Pozsony, Komárom, Kassa, Ungvár, Beregszász, Kolozsvár, Lendva egy pillanat alatt a győztesek hatalmába került. A lakosság 66%-a idegen fennhatóság alá és ebből a 66%-ból 3,3 milliónyi magyar került az elcsatolt területekhez. Mindez 101 éve történt. Az akkor élt embereket olyan trauma érte, amit joggal nem tudtak megemészteni. Nincs olyan család, amely ne szenvedte volna meg Trianont. 1920 óta cseppnyi Magyarország él tovább sok helyen, hasonlóan, mint itt Királyfiakarcsán. Legyünk bátrak, erősek és felkészültek! És ahogy az 1944-es pesti ostrom során mondták az ostromot elszenvedők, élvezd a háborút, mert a béke sokkal rosszabb lesz. Valahogy így járt a magyarság is a béke aláírása után. Hiszen a béke nem hozta el a megnyugvást, hanem az egész 20. század ostromállapotot, egy háborús állapot tovább vitelét jelentette a magyarok számára. Világháború, forradalom, ellenforradalom, elűzetések, deportálások, kitelepítések jellemezték, majd jött a kommunizmus elnyomó diktatórikus rendszere, ahol ezekről a dolgokról még beszélni sem lehetett. Így nőttek fel generációk, és hogy megmaradtunk, köszönhetjük szüleinknek, dédszüleinknek, akik vállukra vették ezt az országot, ezt a nemzetet és vitték tovább. Hiszen ahol magyar emberek élnek, ahol magyar közösség van, ott egy cseppnyi Magyarország létezik. Nekünk az a dolgunk, hogy vigyük tovább a magyar nyelvet, a magyar kultúrát, a hagyományokat, a magyar hitet azért, hogy az unokáink majd tovább tudják örökíteni saját gyermekeiknek. 2010. május 26-tól radikális váltást hoztunk, a támogatásaink ide is elértek. Legyenek ezek egyházi, bölcsőde vagy óvoda építések, oktatási és nevelési támogatások, vagy közösségi terek létrehozására irányuló támogatások. Nekünk magyaroknak nem háborúban kell küzdeni a magyarságunkért, nekünk csak annyi dolgunk van, hogy a népszámlálási rovatban magyarnak valljuk magunkat….“

Erdős Péter, a PBT elnöke megköszönte Magyarország támogatását. Biztosított arról, hogy a Karcsai Magyarság Háza rengeteg rendezvény otthona lesz. Megemlítette, hogy a ház építése mellett egy kemence is felépült, valamint a liget egész területén parkosítás történt és az adakozóknak köszönhetően fák, bokrok és virágok kerültek kiültetésre.

A kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület egy márvány emléktáblát ajándékozott a társulásnak, mely az összetartozás napja alkalmából a Karcsai Magyarság Háza átadására készült.

Gódány László Egyházkarcsa polgármestere beszédében pozitívan értékelte a Karcsai Magyarság Háza létrejöttét és anyagi támogatásban részesítette a ház illetve a PBT további létét.

A Karcsai Magyarság Háza szalagátvágását Potápi Árpád János államtitkár, Czimbalmosné Molnár Éva főosztályvezető, Forró Krisztián MKP országos elnöke és Erdős Péter a PBT elnöke végezték. Majd utána Balogh Károly egyházkarcsai római katolikus plébános megáldotta az épületet.

A megemlékezés záró részében a Himnusz közös eléneklése után, az összetartozást szimbolizáló trianoni emlékfa (gömbjuhar) ültetésére került sor, melyen részt vettek: Potápi Árpád János államtitkár, Czimbalmosné Molnár Éva főosztályvezető, továbbá a két karcsai önkormányzat képviselői: Gódány László és Wurczell Zoltán polgármesterek, valamint Mórocz Péter és Horváth Csaba alpolgármesterek.

A Petőfi Baráti Társulás elnöksége mély tisztelettel és szeretettel meghívja Önt a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett megemlékezésre, melynek keretén belül ünnepélyes átadásra kerül a Karcsai Magyarság Háza – új épülete, amely a Bethlen Gábor Alap által kiírt pályázat pozitív elbírálása után valósulhatott meg.

A rendezvényre 2021. június 6–án délután 15.00 órától kerül sor Királyfiakarcsán a Cserkészligetben, amelynek keretén belül ünnepi beszédet mond Potápi Árpád János a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős államtitkára.

Az átadásra kerülő épületet megáldja Balogh Károly egyházkarcsai római katolikus plébános.
Az ünnepi műsorban fellép Kovács Koppány énekes, valamint verset mondanak Lukács Sára és Zsófia diáklányok.

Szívélyes üdvözlettel:
Erdős Péter
Petőfi Baráti Társulás elnöke

Tisztelt Tagság !

Már csak napok kérdése és a PBT otthona a Cserkészliget, úgy fog kinézni, ahogy tavaly nyáron a munkálatok megkezdése előtt elképzeltük. Azóta a járvány ellenére jókora munka lett elvégezve, igaz ezt a tagság nagy része nem is tudja, csak az a pár ember, aki részt vett a munkálatokban. Az elkövetkező napokban a parkosítás következik. Szeretnénk fásítani (egy kis arborétumot akarnánk), illetve virágokat ültetni. Itt szeretném megkérni a Tisztelt Tagságot, akik hajlandók lennének részt venni ezen munkálatokban, azok jelentkezését várom. Várjuk, olyan személyek jelentkezését, akik hajlandók lennének részt venni a fa ültetésben, azoktól kontajnérekben árult nemes fákat várunk felajánlásra. (ami még hiányzik: bükk, gyertyán, nyír, japán fűz, kőris, tiszafa, szil, császárfa, – de lehet természetesen más is). Szintén várjuk azok felajánlását, akik élő illetve cserepes virágokkal tudnának segíteni a társulásnak. Továbbá várjuk azon tagtársaink jelentkezését, akik régi (számukra már felesleges) gazdasági szerszámokkal rendelkeznek és ezeket hajlandók lennének felajánlani a PBT gyűjteményébe.
Kedves szívességüket és nagylelkűségüket előre is köszönjük!

Tisztelt Tagság !
Sajnos már második március 15–i megemlékezés marad el a járvány miatt. Tavaly ilyenkor még a járvány elején tartottunk, valójában akkor még csak a médiából értesültünk, hogy Kínában és Olaszországban milyen csapást tud is mérni az emberiségre. Ami egy éve rossz hír volt az említett országokból, azt ma sajnos mi is átéljük idehaza. Napokban szomorúan adtam hírt arról, hogy tisztelt tagtársunk Dósa Tibor mérnök úr is a Covid áldozata lett. Nyugodjon békében! Reménykedünk, hogy a vakcinázás által sikerül megszabadulnunk e súlyos betegségtől. Imáinkban kérjük a Magyarok Nagyasszonyát adjon erőt Mindnyájunknak a jövendőhöz!

Mint tetszenek tudni, PBT névadójának Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójának a megünneplésére készül a magyar társadalom. A 2022-23-as évekre tervezett bicentenárium során a szervezők célja a méltó ünnepi hangulat megteremtése. Én is nagyon fontosnak tartom, olyan kiemelkedő példaképekről való megemlékezést, mint amilyen a forradalmárköltő volt, főleg most ebben a mai értékvesztett világunkban. Mindannyiunknak tudatosítani kell, hogy Petőfi huszonhat éve alatt olyan világviszonylatban is jelentős életművet hagyott hátra, amely azóta is meghatározza a magyarságról való gondolkodásunkat. Ízig–vérig magyar volt, életét adta a hazáért és kitörölhetetlen nyomott hagyott maga után. Szeretném, ha a járvány elvonulása után az immár a Cserkészligetben pompázó Karcsai Magyarság Házában, (amelynek a belső falai Kiss Mártika művésznő jóvoltából, Petőfi életútját és néhány versét örökíti meg) a költő születésének kétszázadik évfordulójára mi is számos rendezvénnyel tudnánk emlékezni.

Szeretnék köszönetet mondani, azoknak akik a jövedelem adójuk 2 százalékát ezúttal is a PBT – ajánlották fel illetve azoknak is, akik a járvány ellenére is befizették már ez évi tagsági díjukat!

Befejezésül, kellő óvatosságra szeretném inteni Mindannyiunkat, hogy mielőbb találkozhassunk.

Üdvözlettel : Erdős Péter

Tisztelt Tagság!

Hosszú éveken keresztül,ilyenkor ádvent idején mindig beszámoltam az aktuális év fejleményeiről, illetve felvázoltam a következő év programjait. Ez év kezdetét a már hagyományos új évi gálakoncerttel kezdtük, majd következett a Magyar Kultúra Napja. Februárban színházlátogatáson vettünk részt Budapesten, amely szintén nagyon jól sikerült. Közben megtelt egy–egy autóbusz jelentkezőkkel az áprilisi csehországi illetve az augusztusi észak–olaszországi kirándulásra. Még megadatott, hogy március elején a hagyományos disznóvágást megvalósítsuk, de a március 15–i ünnepségünket sajnos a vírusjárvány miatt már nem tudtuk megtartani. Tavaszi programjaink mind meghiúsultak. Elmaradt az áprilisi találkozónk Csókay András idegsebész professzorral, majd májusban Böjte Csaba testvérünkkel, illetve nem tudtunk megemlékezni június 4–én a szégyenletes trianoni szerződésről sem. Természetes, hogy elmaradtak a kirándulások is. Július elején enyhültek a megszorítások, így a Cserkészligetben a Zsapka-Vadkerti–Bertók–Sípos négyes jóvoltából, szép nyári koncertnek lehettünk részesei. Augusztus 20-i ünnepségünket idén a Szent István királyunk mellszobrát körül ölelő szépen megújult parkban tartottuk. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki községünk Önkormányzatának, hogy hosszú évek után emelt fővel és méltó körülmények között helyezhettük el a megemlékezés virágait az államalapító szent királyunk mellszobránál. Szeptembertől újra begyűrűztek a korlátozások, az őszi rendezvényeink mind elmaradtak. Azért vannak szép emlékeink is az idei esztendőről, ugyanis a magyar kormány illetve néhány jó szándékú PBT tag jóvoltából megépült a Cserkészligetben a Karcsai Magyarság Háza. Idén tavasszal Horváth Csaba tagtársunknak köszönhetően pályázat íródott e célból, melyet a Magyar Kormány 10 millió forinttal támogatott meg. Az építkezést Nagy Dániel tagtársunk és munkatársai végezték. Az épület belső falain Társulásunk névadójának Petőfi Sándornak az életútját és verseinek részleteit Kiss Márti, Kisfalud községben élő nagyon tehetséges, fiatal festőművész jelenítette meg. Mártika nagyszerű munkát végzett! Az épület még nem kerek, ugyanis anyagiak hiányában elmaradt még a talaj csempézése, illetve a külső szín felvitele valamint a parkosítás az épület környékén. Tavasszal e munkálatokat szeretnénk folytatni ezért szeretném megkérni Önöket, akinek van lehetősége (anyagiak, díszcserjék, fák, virágok) támogatni a PBT, annak előre nagyon szépen megköszönjük. Az épület átadását a tavaszra tervezzük a járványtól függően.

Tisztelt Tagság !
Bizonyára mindannyian tudják, hogy a Petőfi Baráti Társulás 2021–ben ünnepli megalakulásának a 20. évfordulóját. Akik ott voltak az indulásnál (megjegyzem kevesen vagyunk) azok tudják, hogy honnan indultunk és most hol tartunk. Én személy szerint büszke vagyok e időszakra, nem dolgoztunk mindhiába. Szeretnénk e kerek évfordulót annak a rendje és módja szerint megünnepelni. A tagsági illeték befizetésére január 24–én kerül sor a Cserkészligetben délután 13.00 – 16.00 óra között. Közben megtekinthető lesz a Karcsai Magyarság Háza is!

Tisztelt Tagság !
Az idei ádvent nem olyan mint máskor. Az emberek tele vannak feszültséggel, félelemmel. Várunk, várakozunk, várjuk a megváltó eljövetelét. Bízunk benne, hogy elhozza az igazi karácsonyt. Elmúlik a szorongás, szívünk megtelik szeretettel, újra együtt lesz a család.

Ezen reményeimben bízva kívánok Önöknek békés és áldott karácsonyi ünnepeket, illetve erőben és egészségben gazdag sikeres 2021-es esztendőt.

Tisztelettel:
Erdős Péter, a PBT elnöke

Karácsonyra várva

Demeter József szászrégeni nyugalmazott református lelkész barátunk beleegyezésével bocsátjuk olvasásra a Petőfi Baráti Társulás tagjai számára hozzánk írt sorait.

Kedveseink!

Most, amikor nemsokára megszólalnak a karácsony harangjai, egyetlen nagy jó hírt tesznek közzé:
A Szeretet Megszületett ide a mi beteg világunkba. Hallatlanul nagy dolog, s ha jól meggondoljuk, ehhez fogható pozitív esemény még sohasem történt e világ életében. Erről az üzenetről szeretnék majd szólni a karácsonyi szolgálatom során, s ezt osztom meg Kedves Barátaim veletek e mostani pár sorban.
Sajnos ma már nincs hírértéke a jó hírnek. Senki vagy nagyon kevesen figyelnek erre, s hogy olyan a világ, amilyennek Ti is látjátok: éppen ezért van, hogy nincs szüksége a ma emberének metafizikai értékekre. Remélem, a magunkfajta emberek kissé másképp gondolkodunk, s nem kilépni szeretnénk ebből a világból, hanem tenni valamit azért, hogy más legyen.
Kedveseink, adja Isten, hogy a mostani nagyon furcsa karácsony közepette is találjátok meg a Ti és Szeretteitek békességét és benső, lelki gazdagságát.

Szeretettel, Demeter József szászrégeni ny. lelkész barátotok és családja

Őszi életképek Vajdaságból

Egy hónapig Szerbiában Vajdaságban próbáltunk megfeledkezni magáról a koronavírusról, a világban található fenyegető jelenlétéről. Amikor elutaztunk Szerbiába, piros színnel jelzett, utazásra nem ajánlott területnek minősítették, holott a napi megbetegedések száma sokkal kevesebb volt, mint máshol Európában. Ezért aztán nem is tartottunk a vírustól. Lakóhelyünk bázisa Vajdaságban Észak-Bácskában a telecskai dombok nyúlványainál fekvő Bácskossutfalva volt. 10 évvel ezelőtt 5000 lakosa volt a falunak, ma már 3000 körüli a falu lakosainak száma. Régen színmagyar volt a lakosság, a magyar tanítási nyelvű iskolának több mint 600 diákja volt. Ez a létszám az elvándorlás miatt mára 270 főre csökkent. A szerb diákok az 5 km kilométerre levő 2500 lakosú Pacsér faluba járnak iskolába busszal. A mai napig nem tudtam felfogni, hogy a faluban élő iskolások mindegyike kivétel nélkül köszön az utcán mindenkinek, akivel találkozik. Mintha más bolygón lettünk volna, életem során a Csallóközben ezt nem sikerült elérni még az iskola épületében sem, nemhogy még az utcán a pedagógusokkal szembejövő diáksággal.
A faluban kevés a munkalehetőség, így gazdálkodásból, háztájiból próbálnak megélni az emberek. Minden szerdán van piac, az emberek 90 százaléka a piacon vásárol, mert ott minden olcsóbb, és emellett jó minőségű az áru. De ez nem csak erre a településre jellemző, hanem minden vajdasági falura és városra is.
Az emberek barátságosak, készségesek, nem irigyek. Október a szüret ideje, így mi is kivettük részünket a szőlőszedésből. Jó volt a termés, mézédes a szőlő. Lépten-nyomon traktoros vagy szekeres szőlővivőkkel lehetett találkozni. Persze a munkásokat jó tavalyi borral és étellel, szerb gibanicával, azaz sós túros kaláccsal vendégelték meg a szőlőgazdák. Szüret után finom mustot ízlelgethettünk, melyhez fogható ízélményben ritkán lehet része az embernek. Kihasználtuk a jó időt, rendeztük a virágoskertet, sütkéreztünk a napon. Esténként hallgattuk a falu távolról szűrődő zajait, állatok türelmetlen, eleséget követelő bőgését, kutyák eszeveszett csaholását, baglyok huhogását, denevérek repkedését. Messziről érezni lehetett a fával fűtött kéményekből felszálló, gyerekkorunkra emlékeztető füst illatát. Mintha rövid, kis időre Mikszáth korába kerültünk volna vissza. De talán nem is véletlenül, hiszen Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival c. regényének ötletet adó eseményei itt játszódtak. A regénybeli Tóth Mari családjának – valóságban Ungár bárói család főutcán levő házának megmaradt része még ma is áll. Napjainkban a baptista egyház tulajdonában van. A falu további ékessége a református templom kertjében található több mint százéves Mátyás királyról elnevezett terebélyes fa. A falu központjában levő gyönyörű platánfák karéjában van Vajdaság kettő Kossuth szobrai egyike, mely évekig tartó rejtegetés után került elő. Aki nyugodt pihenésre vágyik, meglelheti ebben a nagy területen elterülő régi hagyományok nyomait őrző magyar faluban, ahol nagy sétákat tehet a városból menekülő ember. Ráadásul a faluban nem volt egyetlen koronavírussal fertőzött ember sem.
Hazatérésünk előtt tiszteletünket tettük a falu legnagyobb temetőjében, mivel tudtuk, hogy Szlovákiában a halottak napján nem lesznek látogathatók a temetők. A rendezett temetőre az egyszerűség, zsúfoltságnélküliség volt jellemző, mint magára a falura is, Bácskossuthfalvára, ahol egy hónapig menedéket leltünk a vírus elől. Hazatérésünk után házi karantén várt ránk, majd tesztelés, várjuk az eredményt.

Őszi életképek folytatása Zomborból és Bezdánból

Mielőtt sor kerül írásom folytatásához, jó hírről számolhatok be, koronavírus teszteredményünk negatív lett. Tehát vajdasági utazásunk biztonságosnak bizonyult amellett, hogy felejthetetlen élményekben részesültünk, ezekből szeretnék néhányat megosztani embertársainkkal.
Mivel a vénasszonyok nyara időjárása is kedvezett nekünk, kihasználtuk azt, és elsőként a magyar határtól 25 km-re fekvő nyugat-bácskai várost, Zombort tűztük ki úti célul. Választásunkat nem csak a város közelsége befolyásolta, hanem az is, hogy Zombort a parkok városának, vagy városnak a parkban tartják. A 2011-es népszámlálás szerinti 47623 lakosú városnak a három és négy sávos fasorokkal a körutak mellett négy csodálatos parkja van. Zöldterülete 90000 négyzetméteres, utcáinak és fasorainak hossza 121 km. Természetesen a sok ezer fa telepítése a régmúltban kezdődött, a módszeres fásítás pedig a XIX. században eperfákkal, bogyófákkal, tiszafákkal, platánokkal, nagy levelű hársokkal, vadgesztenyékkel, bukszusokkal, ostorfákkal folytatódott. Viszont az évek múlásával a kiszáradt fákat mindig pótolni kellett, a város és annak lakói hűek maradtak a hagyományokhoz és meg tudták tartani, hogy minden lakosra 27 négyzetméter zöld árnyék jut. Zomboriak a mai napig ragaszkodnak zöld övezetükhöz, és nem jut eszükbe allergiára hivatkozva és a sok lehulló falevélre panaszkodva kivágatni a város fáit. Ők tudják, hogy fák nélkül egészségtelen, poros és sivár lenne a környezetük. Ahhoz, hogy ezt mi is elérjük lakóhelyemen, Dunaszerdahelyen, zomboriakkal kellene minimum 150 évig együtt lakni. Akkor talán nem lenne városunk olyan elhanyagolt, lerobbant látványt nyújtó, sivár, mint amilyen jelenleg és évek óta.
Amíg lakhelyemtől, Dunaszerdahelytől távol Zombor zöldövezetét csodáltam, tudomásomra jutott, hogy távollétemben a zöldövezet nélküli lakhelyem ritka, még itt-ott mutatkozó nem kívánatos fák kivágását aláírásával alátámasztva kérelmezte 182 dunaszerdahelyi lakos a város illetékes, döntéshozó személyeinél.
Ez a közérdek ellen készülő terv, vagy bekövetkezhető tett kedvemet szegte, de nem annyira, hogy ne ejtsen ámulatba Zombor korzója csodás épületeivel, szobraival, kellemes hangulatot árasztó kávézóival. Csakúgy a régi megyeháza, melynek tanácstermét díszíti Eisenhut Ferenc Zentai csata /1896/ című festménye, mely ma Szerbia legnagyobb olajfestménye. És szívesen nosztalgiáztam afelett, hogy évek után valamikori tanulmányaim között szereplő Bárczi Géza nyelvész, Herceg János író, Schweidel József aradi vértanú, város szülötteinek szobrait meglepetésemre megláthattam.
Ami viszont szíven ütött, hogy alig lehetett magyar szót hallani a városban. Ezek szerint az általam régi magyar városnak hitt helyen, Kassához hasonlóan, kevés a magyarok száma. Csak a 2011-es népszámlálás eredményeit ismerem, mely alapján 2851 magyar él Zomborban, 32180 szerb, 2863 horvát, 1629 bunyevác lakossal együtt. Felvetődhet a kérdés, a nagy létszámú elvándorlás után ma mennyi magyar él Zomborban.
Kedvünket nem veszítve tovább folytattuk felfedező utunkat Bezdánba, a Duna melletti nyugat-bácskai vajdasági településre, melyet körös-körül szigetként vizek övezik. Bezdán szláv eredetű szó, magyarul feneketlen mélységet, örvényt jelent. Állítólag a 9. században érkeztek ide a magyarok. A 2011-es népszámlálás szerint a település 4623 lakosának 56,67 százaléka magyar, a többi szerb és horvát nemzetiségű.
Magát a települést 11000 ha erdő övezi, nagy százalékban lombhullató fákkal. Itt torkollik a Ferenc-csatorna a Dunába. A táj Fekete István regényeit megelevenítő módon tárul elénk, amint ladikban ülő horgászó egyszerű öregembert, a magyar Matula bácsit véljük a folyón felfedezni. Páratlan, felejthetetlen látvány, szívünkbe markoló érzés. Örök élmény. Nem lehet betelni a háborítatlan dunai holtág csodálatos szépségével, ahol nem csúfítják betonkerítések, semmilyen kerítések a vízpartot. Itt még nem tették tönkre a dunai árteret, nem adták el a Duna-partokat, mint Szlovákiában, például a Csallóközben Patonyréten és Diós-Patonyréten. A távoli Vajdaságban, Bezdánban még szabadon szárnyalhat a tekintet, a dunai táj látványa még mindenkié. Ez itt még nem pénz kérdése.

Nosztalgiát sugalló írások

Nosztalgiát sugalló írásaimat fotókkal ellátva közlésre bocsátom a Petőfi Baráti Társulás honlapjára azzal a szándékkal, hogy nosztalgiázzunk egy kicsit együtt azokkal a petőfisekkel, akikkel évekkel ezelőtt Vajdaságban jártunk. Sőt terveztünk egy újabb körutat olyan helyekre, ahol még nem jártunk. A koronavírus járvány sajnos meghiúsította terveinket. Azonban a Petőfi Baráti Társulás továbbra is fenn tartja Dr. Crnkovity Gábor iskolaigazgató által vezetett non-profit szervezettel a kapcsolatot. Egyházkarcsa polgármestere, Gódány László és a falu is számít kapcsolatuk fenntartására Bácskossuthfalvával, annak lakóival, akik évek múltán szívesen vennék egy újabb találkozást akár falusi turizmus keretében. Hiszen kiépült modern fürdő is van a faluban, vagy a falutól az alig 5 kilométerre levő Pacséron is a híres melegvízi benti gyógyfürdő és kinti melegvízi tó áll a kikapcsolódni vágyók rendelkezésére. De, akik szeretik a tavakban való úszást, nekik a nem messze levő Topolyán nyílik alkalom a több hektáros területen levő rendezett, gyönyörű tóban fürödni, partján pihenni, friss halat enni, hozzá jó vajdasági bort inni. Emellett be lehet tervezni egy-egy még nem látott táj, vidék, város megtekintését.
Kívánom, hogy örömüket leljék írásaim, képeink által felidézett visszaemlékezésekben. S legyen még ehhez hasonló sok jó közös élményben részünk. Az emlékezések végig kísérnek bennünket életünk során. Csak a szépre emlékezem…

írta: Molnár Ilona tanárnő
2 Zombori városi park

1 Zombor Megyeháza

Az 1956-os forradalom és szabadságharc záró rendezvényeként a Kossuth- és Magyar Örökség-díjas Rieger Tibor kiállítása nyílt meg a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.
A művészt és a megjelenteket Csányi József polgármester köszöntötte.
A szobrászművész alkotásait – amelyek jó része fotón látható – Feledi Balázs művészeti író mutatta be és elemezte. Dr. Tóth Ákos klarinétjátékával színesítette a megnyitót. – Olyan művész tárlatára gyűltünk ma itt össze, akinek egy alkotása városunkban, a Móraváros központjában található, ahol nem régen avattuk fel Móra Ferenc portréját. Tisztelgő aktualitása is van a tárlatnak. Rieger Tibor egyike azon művészeknek, akik fokozott érzékenységgel viseltetnek az 1956-os forradalom és szabadságharc iránt, s ezt kiváló és nagy ívű alkotások során fogalmazta meg eddig is. Csupán néhány perce lett vége a Hősök Parkjában a koszorúzási megemlékezésnek, amellyel tisztelegtünk az egykori események előtt. Most pedig itt a falakon láthatjuk a művész térbeli alkotásainak fotóit, a főfalon többek között a mosonmagyaróvári kegyetlen kommunista sortűz emlékére állított szívszorító szobrát. Ezek a képek, illetve az eredeti szobrok nagyon fontos küldetést töltenek be. Hosszú időre emlékeztetnek bennünket, utódokat arra a néhány napra, amikor a magyar szabadság
lángban és vérben született meg újra. Sinka István megfogalmazásában: „három nagy éjszakán vad ágyúdörgésben” – mondta el a megnyitón Csányi József polgármester.

CCI20201115

CCI20201115_0001

Nyitottság és együttműködés

Dabas Város Önkormányzata, az Egyházkarcsai Római Katolikus Egyházközösség, valamint a Petőfi Baráti Társulás sikeres pályázatot nyújtott be a határokon átnyúló Szlovákia-Magyarország Interreg pályázati kiírás keretében.

A járványhelyzetre való tekintettel Dunaszerdahelyen a projektindító sajtótájékoztató szűk körben zajlott, amelyen Dabas városa a Sári Zarándokközpontból online összeköttetésben vett részt. A sajtótájékoztatót Kőszegi Zoltán Dabas polgármestere, Balogh Károly plébános, az Egyházkarcsai Egyházközössége képviselője, és Erdős Péter, a Petőfi Baráti Társulás elnöke tartotta.

Kőszegi Zoltán polgármester hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósulása lehetőséget és együttműködést nyújt a szlovákiai magyar közösség és a magyarországi szlovák közösség számára, amely hosszú távon szolgálni fogja közösségeinket.

Balogh Károly plébános kiemelte, hogy a nyertes pályázat az együttműködés fontosságát és a nyitottság szép jelképét mutatja. A projekt során a templom legjelentősebb részének, a toronynak a javítására kerül sor és ezzel elindul a templom további felújítása is:
-Mutassunk nyitottságot, nem csak a tizenkét Karcsának, hanem azoknak is, akik távolról érkeznek hozzánk. Tavasszal elbontottuk az 1970-es évek kerítését, ezáltal megnyílt a tér az emberek számára. Szeretnénk minél több emberrel megismertetni az egyházkarcsai Szent Bertalan római katolikus templomot, amely a Csallóköz egyik legszebb temploma. A legnagyobb értéke a főoltár központi műve, a 19. század negyvenes éveiből származó Keresztrefeszítés című festmény. A templom másik jellegzetessége egy 13. századi kőből készült keresztelőkút, mely eddig elrejtve volt az emberek szeme elől, de a közeljövőben jól látható helyre szeretnénk elhelyezni. Köszönjük Dabasnak, hogy az említett felújítások megvalósulásra kerülnek – hangsúlyozta Balogh Károly plébános.

Erdős Péter a Petőfi Baráti Társulás elnöke is köszöntötte a dabasiakat. Megemlítette, hogy Dabassal a kapcsolat több évre nyúlik vissza és számos közös rendezvény megvalósulására került sor. Például az együttműködés 2017-es év megható pillanata, amikor a Magyarok Nagyasszonya szobor elkészítésénél a meghirdetett közadakozás során elsőként Dabas város nyújtott segítő kezet. A Királyfiakarcsán álló szakrális emlék értéke azóta csak gazdagodott és sokan látogatják. A projekt során a Petőfi Baráti Társulás a kultúra szervezését vállalta fel.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a projekt része volt egy nemzetiségi fesztivál megrendezése, mely a mostani vírushelyzetre való tekintettel jövőre valósul meg. A közeljövőben pedig kétnyelvű (szlovák-magyar) publikáció jelenik meg, bemutatva Dabas, Egyházkarcsa és Királyfiakarcsa etnikai kincstárait, turisztikai és kulturális értékeit.

A partnerek bíznak abban, hogy a projektnek köszönhetően megerősödik a két ország turisztikai együttműködése, a kulturális örökség megőrzése és aktív határokon átnyúló tapasztalatcserére ad lehetőséget.

Az SK HU/WETA/1901/1.1/103 számú projekt az Interreg V-A Szlovákia-Magyaroszág Együttműködési Program Kisprojekt Alapjának keretében valósul meg, az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak köszönhetően. A projekt célja a kulturális örökség megőrzése, szlovák alkotóház és babamúzeum létrehozása a Dabas melletti Sáriban, valamint templomrekonstrukció megvalósítása Egyházkarcsa településen.

(írta: Szrencsés Magdolna megjelent: Csallóköz regionális hetilap, 2020. október 7, 40-41.szám, 3.oldal)

A dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár olvasótermében már második alkalommal került sor Író István agrármérnök fotókiállítására. A fotós gyermekként gyakran tartózkodott Bodakon, ahol elbűvölte a hömpölygő nagy folyam, a Duna. Gyakran járta a természetet. Egyre inkább ösztönzést érzett, hogy a Csallóköz szépségeit megörökítse az utókor számára. Képein főképp a Csallóköz „vizes“ szépségeit ábrázolja, a Dunát, a Duna-ágakat. Különösen szereti ugyanazokat a tájakat különböző évszakokban fotózni. Az utóbbi időben más tájak és témák is felkeltették érdeklődését.

A tárlat a dunaszerdahelyi Szent György kórus énekével vette kezdetét, Érsek Rezső karnagy vezetésével. A rendhagyó kiállítást Lacza Ilona, a Csallóközi Könyvtár igazgatónője nyitotta meg. Beszédében kiemelte: „a tehetség olyan adottság, amelyhez ha áldozat, munka és támogató környezet párosul, akkor az hobbivá fejlődhet, amely lángot gyújt a lélekben, mégpedig olyan lángot, amelytől szebbek lesznek a napjaink és másként látjuk a világot. A fotózás örömét talán egy sorstárs érti meg, hiszen nem egy esetben a sikeres fotó elkészítése órákat vesz igénybe“.

Író István megköszönte a kiállítás lehetőségét, köszöntötte a megjelenteket, majd a következő gondolattal folytatta. „Három hobbim van, az éneklés (Szent György kórus), a fotózás és a horgászat. Az utóbbiak a természet szépségéről és a szeretetéről szólnak. Öt-hat évvel ezelőtt kezdtem fotózni, és még a tanulás folyamatában vagyok“.

A könyvtár olvasótermében a kiállítás megnyitója után az egyéni szemlélő a természetfotós munkáin keresztül megcsodálhatta, hogy a természetben minden esztétikai minőség megvalósul. Színek, fények és varázslatok jellemzik az alkotó műveit.
A szép számmal megjelent közönségnek is lehetősége volt értékelni és csodálni a kiállított fotókat, amelyek valósághűen ábrázolják a természet, a növény-és állatvilág, a tájak, valamint a hagyományőrzés szépségeit.

Mondják, a siker titka az, ha az ember a legkisebb cselekedetbe is beleteszi a szívét és a lelkét. Író István fotói mindezt igazolják.

Író István fotókiállítása október 9-ig tekinthető meg a Csallóközi Könyvtár olvasótermében.

írta: Szerencsés Magdolna
megjelent: a Csallóköz magyar regionális hetilapban, Mesélő természetfotók címmel, 2020. szeptember 23-án, (38-39. szám, 18.oldal)