Szomorú hírről értesültünk 2017. június 3-án. A PBT örökös tagja, mindannyiunk Klári nénije június 3-án, életének 72-ik évében, a hajnali órákban elhunyt.

„Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.”
(Petőfi Sándor)

Mészáros Klári néni temetése 2017. június 6-án, kedden 14,00 órakor lesz a királyfiakarcsai temetőben.

Drága Klári néni!

„Lelked reméljük,
békére talált,
S Te már a mennyből,
vigyázol majd ránk.
Soha nem felejtünk,
szívünkben szeretünk
Rád örökkön – örökké
emlékezünk!

Nyugodj békében!

A szeretet örök!

Pápai áldás a királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szoborra
Írta: Pogány Erzsébet, Felvidék.ma – 2017.04.21.

Április 21-én délután Királyfiakarcsán találkozott a Petőfi Baráti Társulás vezetősége és néhány meghívott vendég. Meglepetésben volt részük: Puss Sándor jezsuita szerzetes átadta Erdős Péternek a Vatikánból érkezett okiratot: Ferenc pápa áldását küldi a Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottság valamennyi tagjának életére.

A meglepetés várakozáson felüli hatást váltott ki. Miközben a társaság éppen a szoborállítás körüli gondokról egyeztetett, megérkezett Puss Sándor atya, és hozta magával a díszes okmányt, a Szentatya fényképével és aláírásával, az alábbi szöveggel: Őszentsége Ferenc Pápa szívből adja apostoli áldását Erdős Péter és a Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottság minden tagja életére, kérve számukra a mennyei kegyelmek bőséges kiáradását és a Boldogságos Szűz Mária folytonos anyai pártfogását.

Az okiratot Vatikánban 2017. február 21-én állították ki, de csak most nyílt rá alkalom, hogy Puss Sándor atya, aki az áldást kérte Ferenc pápától a legutóbbi római útja alkalmából, személyesen átadja a Petőfi Baráti Társulás elnökének, Erdős Péternek.

Az ünnepséggé nemesedett tanácskozáson jelen volt Boros Károly, a helyi esperes úr is, aki örömét fejezte ki, támogatásáról biztosította a szobor ügyében tevékenykedőket és köszönetet mondott az erőfeszítésekért.

Erdős Péter megilletődve vette át az áldásról szóló okiratot, azok körében, akikre sok éve számíthat közösségépítő munkája során. A Szoborbizottság többi tagjának május 13-án, Budapesten lesz alkalma megmutatni az okiratot, a Máriaremetei Bazilikában, amikor Rieger Tibor alkotását bemutatják a közönségnek. Ebben a templomban kap méltó helyet a szobor addig, amíg Királyfiakarcsára szállítják, hogy augusztus 19-én ünnepélyesen felavassák.

A jelenlévők ezután egyeztettek arról, milyen programot készítenek az ünnepségre, milyen legyen a forgatókönyv. Gazdag tapasztalattal rendelkeznek már, hiszen közel húsz éve szerveznek a festői környezetben létesített Cserkészligetben szabadtéri ünnepségeket. Most arra számítanak, hogy minden korábbinál nagyobb számú érdeklődőt vonz majd a Magyarok Nagyasszonya szobor felavatása a csallóközi kis településen.

Megható táblaavató
2017. március 16. 13:00

Nemzeti ünnepünk alkalmából Petőfi emléktáblát avatott Kiskunfélegyháza küldöttsége Resicabányán, a Magyar Művelődési Házban március 14-én. A történet szívszorító, s akik ott tartózkodtak, azok számára felemelő volt az a néhány óra, amit a szórvány magyarok közt töltöttünk.

Szórvány magyar – már a kisebbségi lét sem az „igazi” a Kárpát-medencében, de ott ahol tömbmagyarságban élnek honfitársaink, teljesen más létezni, mint ahol szórványban iskola nélkül, csupán szűk kulturális lehetőségek közt próbálni megélni a mindennapokat egy magyarnak született honfitársnak.

Resica a román fémmegmunkálás és mozdonygyártás fellegvára volt, de mára meglehetősen nehéz helyzetbe került. A város kb. 60 ezer lakosából úgy kétezren lehetnek magyarok. Ez a maroknyi magyarság a Bánát legdélibb szórvány magyar közössége, sajnos elöregedőben, a fiatalok elvándorlásával a távoli jövőkép is tragikusnak ítélhető.
Egy „véletlen” folytán az ottani Platanus Egyesület kapcsolatba került városunkkal és elmondhatták leghőbb vágyukat, hogy egy Petőfi emléktáblát szerettek volna a művelődési házukba, hogy ott gyűlhessenek össze kifejezni magyarságukat, ünnepeinket megülni.

Tarjányi József volt az az önzetlen polgár, aki – már sokadjára – azonnal készíttetett egy emléktáblát Petőfi portréjával. Ennek felavatására utazott ki a félegyháziak küldöttsége. Az ott elénekelt Himnusz és a szemekben csillogó könnyek, valamint az őszinte, szívbéli óhaj, hogy viszont lássanak, bizony felemelő és szívszorító érzés volt.
R. F.

A Szent Erzsébet Főiskola Dunaszerdahelyi Kihelyezett Tagozata mellett működő közművelődési klub vendégei voltak: dr. Prokopp Mária művészettörténész , Rieger Tibor szobrászművész, Bakó Annamária a Budavári Litea Könyvesbolt vezetője, Legeza László fotós és Puss Sándor atya. Az est háziasszonya, Pogány Erzsébet a SZAKC igazgatója volt.
Pogány Erzsébet üdvözlő beszédében köszöntötte a vendégeket, a megjelenteket, majd a beszélgetés témáját említve – a Magyarok Nagyasszonya szobor közadakozásból történő felállítása Királyfiakarcsán, illetve Rieger Tibor szakrális művészete – dr. Prokopp Máriának, a Felvidék kincseinek is nagy szakértőjének adta át a szót.
A professzornő üdvözlő köszöntőjében, az előadóterem falán elhelyezett egyházi méltóságok, kitüntetett személyek fotói felett olvasható“ Fidelitate et caritate“ – Hűség és szeretetet“ –et említette, mely gondolat Rieger Tibor szobrászművész alkotására is érvényes. Elsőként a Magyarok Nagyasszonya szobor bemutatása történt, mely szobor 2017. augusztus 20-án Királyfiakarcsán kerül felavatásra. A Petőfi Baráti Társulás közadakozásból történő kezdeményezését a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma és más szervezetek is felkarolták.
Prokopp Mária szavaival tudjuk a leghitelesebben bemutatni a csallóközi Királyfiakarcsán felavatandó Magyarok Nagyasszonya szobrát, a Kárpát-medence egészének 21. századi emlékművét: „Jelenés-szerűen áll előttünk a „tisztaságos Anya“, „ az Úr szolgáló leánya“, aki Isten megbízásából érkezik éppen közénk, hogy megerősítse a 21. század magyarjainak hitét. Sudár, átszellemült, szépséges alakja a Földgolyón áll. Ünnepélyesen, meghatottan, mindkét kezével megtartja, fenntartja a párnára helyezett Szentkoronát. Tudja, hogy az 1000 éves magyar törvények értelmében, ez a korona nem csupán jelkép, hanem a minden magyar Hazáját jelentő ország birtokosa. Szent István első királyunk bízta az Istenszülő gondjaira a Kárpát-medence egész területét magába foglaló Magyarországot. (…) S a Szent Szűz komolyan vette a megbízatást. Ezt bizonyítja az 1000 éves történelmünk, amelynek embert próbáló, ádáz viharaiból mindig kikerülhettünk, és talpra állhattunk! S népeink is mindig tudták, hogy ezt a csodát a Magyarok Nagyasszonyának köszönhetik.“
Majd a professzornő rátért a 2016-ban, a Méry Rátio Kiadó által megjelent szobrászművész könyvének bemutatására, mely a művész 44 alkotását foglalja magába. A résztvevők a vetítőn keresztül is megismerkedhettek a bemutatott alkotások szépségével, történelmi mondanivalójukkal, üzenetükkel. Megemlíti, hogy a könyv előszavát Kozma Imre atya, az egykori osztálytárs írta.
Majd a következőkkel folytatta: „Óriási dolog, ha az olvasó igazi művészettel találkozik. A művészet pedig százszor több mint a tudomány. Nem elég csupán a kézügyesség, Rieger Tibornak egy „megjelenítő képessége van“, ehhez pedig kell az őszinte, mély hit“.
Példaképpen a Magyarok Nagyasszonya szobrát hozza fel, a Földgömbön álló Isten anyát, tizenéves lány képében, kinek arca az átszellemiséget mutatja, ahogy Petőfi Sándor a Nemzeti dal című versében is írta: „A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez…“ Ez is a szobor küldetése, mert a magyar név megint szép lesz és mindig szebb lesz…
Prokopp Mária a vetítéssel egybekötött előadása során a következő alkotásokat emelte ki: Volt egy ország (kisplasztika 1980), Szent István szobra (Kecskemét, 2001, bronz), Apor Vilmos szoborkompozíció ( Győr, 2013, mészkő), Jedlik Ányos és Czuczor Gergely (Győr, 2001, bronz), Teleki Pál (Balatonboglár, 2004, bronz), József Attila emlékmű (Győr, 1988, mészkő, bronz és vörösréz), az 1956-os sortűz áldozatainak emlékműve (Mosonmagyaróvár, 1991, bronz, vörösréz és diabáz), Befogadás emlékmű (Budapest, 2004, mészkő), Koronázási palást (Budapest, 2004, bronz), Milleniumi bronz kapu (Pannonhalma, 1996, bronz és színes üveg)….
Pogány Erzsébet a SZAKC igazgatója megköszönte dr. Prokopp Máriának, gazdag művészettörténettel átszőtt fantasztikus előadását. Kiemelte a könyv fényképes illusztrációs ismertetővel ellátott tartalom jegyzését, mellyel az olvasó ilyen formában csak ritkán találkozik. Majd megkérte Rieger Tibor szobrászművészt, hogy kicsit meséljen magáról, a Csallóközben megélt emlékekről.
„Szűkszavú emberként ismernek, pedig annyi mindent lehetne mondani. Többen állítják, hogy életünket a gyermekévek nagymértékben meghatározzák. Az első öt évem Királyfiakarcsához kötődik. Mégha nem is itt születtem, a szülőföldemnek tartom. Édesapám itt kapott állást, itt éltük meg a háborút is. Ebből én semmit sem érzékeltem, a szeretet melegével vettek körül. 1944 karácsonyára viszont nagyon jól emlékszem. „Veszélyes helyzet“ volt, egy bunkerben húztuk meg magunkat. Valahogy kiszöktem, szólt a sziréna, „színes világ“ tárult elém. Gyerekként nem volt félelmem. Apám vitt vissza a búvóhelyre. 1945 őszén lettünk kitelepítve Levélre. Szüleim nem szerettek ott élni. Csak a Karcsákat emlegették, ahol a szeretetnek nagy ereje volt.“
Pogány Erzsébet dr. Herdics György címzetes apát is megkérdezte, hogy rá milyen benyomást tett Rieger Tiborról megjelent könyv. Az apát, Rieger Tibor gondolatát folytatva így válaszolt: „A szobrászművész említést tett a háborús évek bunkerjéről, amikor ő kiszökött belőle. Beszéltünk a művészetről… A művészet küldetése – hadd legyen az ember levegője. Engedjük a lelkünket, a szívünket közel a „bejárathoz“, ahol a friss levegő áramlik felénk.

Megkérdeztük Rieger Tibor szobrászművészt:
A Magyarok Nagyasszonya szobor előkészületi munkálatai hol tartanak?

Szinte csak sodródom a történésekkel. Fő cél a szobor bronzba öntése, ha minden jól sikerül, akkor már májusban erről bővebben tudok szólni. Ezek a munkálatok Szentendrén történnek.

A 2017-es évben, a Magyarorok Nagyasszonya szobrán kívül lesz még felavatásra váró alkotása?

Igen, Mindszenty József bíborosról készített munkám Máriaremetén lesz felállítva szeptember 16-án.

A továbbá terveiről is hallhatunk valamit?

Budapesten, a Margit-híd közelében, az Irgalmasok korházának egyik szárnyához készül „Istenes Szent János kompozíció“. Az alkotás átadásának tervezett határideje: 2018 tavasza.

(írta: Szerencsés Magdolna)

A királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás – ahogy eddig minden évben – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója tiszteletére március 12-én megemlékezést tartott a helyi kultúrházban. A PBT tagjain, a falubelieken, az ismerősökön kívül magyarországi vendégek is megtisztelték a karcsai eseményt.
Tisztelettel köszöntöttük: dr. Erdődy Gábort, az ELTE rektorhelyettesét és feleségét E. Csorba Csillát a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjét, Kosztolányi Gyulát és családját Dabasról, a Kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület képviselőit Mednyánszky János vezetésével, Tóth Andrást és feleségét Zalagyömörőről, Gányovics Jana polgármesternőt, Kiss Mártát a Híd Párt képviseletében, valamint Boros Károly plébános urat.
A műsor a karcsai Alapiskola kis diáklányainak éneklésével kezdődött, majd őket a dunaszerdahelyi Vox Camerata kórus fellépése követte, mindkét esetben Zöld Ágnes vezetésével. A felemelő, megható ünnepi beszédet dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese mondta. A főtéren a községháza mellett álló Petőfi-táblánál a két karcsai Önkormányzat, a Petőfi Baráti Társulás mellett, dr. Erdődy Gábor és felesége, a Kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület, Dabas város nevében Kosztolányi Gyula, a királyfiakarcsai Manó Klub, a Híd Párt Helyi Szervezete, az MKP Helyi Szervezete koszorúzással rótták le tiszteletüket. A március 15-i megemlékezés a himnusz eléneklésével zárult.

Kopjafa avatás és koszorúzás Nagyabonyban.

Az ünnep alkalmából a lelkek is ünneplőbe öltöztek Nagyabonyban.

Nagyabony község Önkormányzata, a Csemadok Helyi Szervezete és a Magyar Közösség Pártja Helyi Szervezete 2017. március 11-én az e célra kialakított helyen, a falu központjában ünnepélyes történelmi emlékező hely – kopjafa avatást – és ezzel egybekötött koszorúzást tartott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére.
A rendezvényt Molnár Tibor, a helyi MKP elnöke és Moravek Ivett alpolgármesternő nyitották meg. Molnár Tibor az ünnepi beszédében kiemelte, hogy a Magyar Közösség Pártjának egy hosszabban tartó igyekezete teljesült meg a kopjafa avatásával, mert a történelmi viharkerekek gyűrűjében tudnunk kell, hogy honnan jöttünk, hol tartunk és merre menjünk a jövőt illetően. Az ünnepségen részt vett Vermes István is, a kopjafa alkotója, aki ismertette a kopjafán található szimbólumokat. A kopjafa felszentelését Kovács Attila plébános úr végezte.
A kultúrműsor fellépői voltak: a helyi Alapiskola diákjai, a Duna-ág táncműhely tagjai, a helyi Csemadok mellett működő Csillagfürt énekkar, a helyi Citera – kör tagjai, Olgyai Ede szavalattal, Gróf Alexandra és Patócs Károly – énekkel.
Menyhárt József a Magyar Közösség Pártjának országos elnöke jelenlétével és ünnepi, megemlékező gondolataival úgyszintén emelte a rendezvény fényét és hagulatát. A koszorúzások után a himnusz közös éneklésével fejeződött be Nagyabony felemelő márciusi ünnepsége.

A kopjafa előtti márványtábla így hirdet:
„ Magyar Történelmi Emlékezőhely
Emeltette a Magyar Közösség Pártja Helyi Szervezete
Közadakozásból 2017.“

Mikor, milyen módon fogalmazódott meg a kopjafa állításának a terve Nagyabonyban? Hogyan kezdődött? – kérdezem Molnár Tibort a Magyar Közösség Pártja Helyi Szervezetének elnökét.

Községünkben már évekkel ezelőtt foglalkoztatott az 1848/49-es szabadságharc tisztelete. Március 15-én egy helyen koszorúztunk, mégpedig a helyi temetőben. A bejárathoz közel találjuk Szelle István 1848/49-es honvéd főhadnagy (1828 -1903), sírhelyét, aki Dunaszerdahely szolgabírója volt. Kopjafa állítása ügyében, még 2011-ben kérvénnyel fordultam az Önkormányzat felé. A pozitív visszajelzés után a hely keresése várt megoldásra.
Az előkészülési munkákban nagy segítség volt Patócs Sándor személye is. 2016-ban azután úgy alakultak az események, hogy már biztos volt a kopjafa állításának az ügye, egy emlékhely azoknak, akik a hazát szolgálták, a haza védelméért áldozták életüket.

A fafaragóról egy-két mondatban tegyünk említést.

A kopjafánk Vermes István gútai fafaragó alkotása. Húsz éve foglalkozik fafaragással. A faragott kopjafái a magyarok, avarok, hunok, szkíták csodálatos motívum világát tükrözik vissza. Tudni lehet róla, hogy néhány éve saját törzset alapított és a faragás mellett lovasíjász, lovas, harcos lett.

Mit ábrázolnak, miről beszélnek az egyes jelek a kopjafán?

Három nagyon jelentős mozzanatot örökít meg:
1110 évvel ezelőtt volt a pozsonyi csata. A első jel a kopjafa alján 907-es évszámot jelöl. A pozsonyi csata győzelme megerősítette a magyar törzsszövetség helyzetét a Kárpát-medencében. A második (legfelül), az államalapítónk István király idejének, az államalapításnak és ennek megerősítésére állít emléket. A harmadik, középen – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, a szabadság, az elnyomás elleni harc jelképét tükrözi.
Úgy gondolom, hogy a mai napig erőt meríthetünk ezekből a gondolatokból, a küldetése pedig az, hogy utat mutasson a következő generációknak.

A kopjafa melletti márványtábla is hirdeti a közadakozást. Néhány gondolattal erről is szóljál:

A kopjafa állításának az ötlete közkincsé vált. A helyi Önkormányzatnak, a Képviselő Testület tagjainak, a Csemadok Szervezetének, a helyi Nyugdíjas Klubnak, a községünk lakossága nagy részének, beleértve a szlovák nemzetiségűeket is, – a közadakozása olyan mértékű volt, hogy bizonyította az együvé tartozás erejét, valamint azt, hogy a történelmi emlékezőhely, méltó hely lesz községünk elkövetkezendő márciusi rendezvényeinek lebonyolításához. Azt kívánom magunknak, a falu közösségének, hogy az egyetértésben és békében történő következő ünneplésekhez is mindig adjon megtartó erőt a magyar ősök tisztelete.

Köszönő levelet is kaptak a támogatók.

Igen, körülbelül nyolcvan köszönő levelet adtunk szét. A szöveg tartalma a következő volt:
„ A Magyar Közösség Pártja Helyi Szervezete részéről a helyi történelmi emlékezőhelyen felállított kopjafa anyagi támogatásáért Nagyabony 2017.“
A leveleket, Patócs Sándor alelnökkel együtt írtuk alá.

(Köszönöm a beszélgetést.)

Petőfi Baráti Társulás Királyfiakarcsa – MEGHÍVÓ

„Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.” (Juhász Gyula)

Petőfi Baráti Társulás vezetősége és tagsága tisztelettel meghívja Önt és kedves családját az 1848/1949-es forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelgő megemlékezésre a királyfiakarcsai kultúrházba,
2017. március 12-én, vasárnap 15,00 órára.

Program:
Himnusz
Ünnepi köszöntőt mond: dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese.
Kultúrműsor: Vox Camerata – Dunaszerdahely, Zöld Ágnes vezetésével.
Koszorúzás: a Petőfi emléktáblánál

Köszönjük, hogy jelenlétével megtiszteli a rendezvényünket.
Tisztelettel:
Erdős Péter, a PBT elnöke

„Mustra és verseny borbarátok módra“ – XV. hagyományos karcsai borverseny Királyfiakarcsán.

Az elmúlt évek során természetessé vált, hogy a Királyfiakarcsán működő Petőfi Baráti Társulás évi egyszeri alkalommal megrendezze a hagyományos karcsai borversenyt.
2017. február 18-án, a helyi kultúrházban immár tizenötödik alkalommal találkoztak. A borászoknak fehérbor, vörösbor és rozé kategóriában lehetett nevezni, mintánként előre meghirdetett 5 drb 0,7 l zöld palack bor leadásával. A termelők Karcsák és a környező községekből érkeztek. Összen 25 mintabor volt versenyben.
A résztvevőket és az öttagú szakmai zsűrit, Erdős Péter, a Petőfi Baráti Társulás elnöke köszöntötte. A zsűri tagjai voltak: Parcer Iván (elnök), Molnár Tibor, Bodó Pál, Bugár István és Geönczeöl Attila.
Parcer Iván a zsűri elnöke, a jelenlevőket, a közönséget, szakmai tanáccsal látta el. Elmondta, hogyan kell a degusztációs lapot helyesen vezetni, és a borok tisztaságát, színét, illatát, minőségét, karakterességét, zamatát, ízhosszúságát értékelni.
Kitért a „nagy arany (sampion),- arany,-ezüst és bronzfokozatú helyezések értékelésére is, mely a következő: a nagy arany (sampion) fokozat – 93 feletti % elérésénél történik, az arany 88-92,99 %, ezüst 84 – 87,99 % a bronzfokozat pedig 75 – 83,99 %.
Garamkövesdről érkezett Geönczeöl Attila agrárközgazdász, szőlés-borász is köszöntötte a közönséget. Elmondta, hogy ősei, Karcsaország egyik településéről Gönczölkarcsáról származnak. A borkostoló első bora (mely alapján a többi fajtát lehetett értékelni) a Garamkövesdi Geöczeöl Pincészet „KARCSA“ bora volt. A „KARCSA“ bor fehér házasítás (Olasz rizling, Leányka és Zöld veltelini).
Geönczeöl Attila meggyőződése, hogy a világ borászatának fejlődését figyelembe véve, de a helyi hagyományokat megőrízve lehet igazán szép borokat készíteni.
A mintaborok értékelését egy versenytáblán Csiffári Ferenc, a PBT elnökségi tagja vezette.
A hangosítást Bors Imre vezetőségi tag végezte.

A zsűri által, a fehér borok versenyén: I. helyezetett Mészáros László ( 2015-Olaszrizling), II. helyezett Kovács László (2016-Olaszrizling), III. helyezett Erdős Ottó (2016-Olaszrizling).
A vörösboroknál: I. helyezett Mészáros László (Cabernet Savignon), II. helyezett Borbély József (Cuvee) és a III. helyezett Németh József (Kékfrankos).
A rozéborok kiemelt helyezettje: Gajdosík József (Cuvee).

A fehérborok versenyén a „Közönségdíj“ I. helyezettje Méhes János (Semilon), II. helyezett Erdős Ottó (Olaszrizling), III. helyezett Kovács László (Zöldveltelini).
A vörösborok „Közönségdíjazottjai“: I. helyezett Mészáros László (Cabernet Savignon), II. helyezett Németh József (Kékfrankos), III. helyezett Mészáros Dénes (Kékfrankos).

A XV. alkalommal megrendezett hagyományos karcsai borverseny is bizonyítja, hogy fontos feladat a már történelmi korokba vesző elődök örökségét megőrízni, ápolni a hagyományokat, új borfajták gyarapításával színvonalas borkultúrát elérni, valamint a borászok munkájának eredményét ismertebbé tenni.
Végül ki ne érezné jól magát finom borokkal teli poharak, ínycsiklandó ételek és jó barátok, ismerősök társaságában, ahol elmélyíthetik és belsőségesebbé tehetik a meghitt beszélgetéseket.
Ahogy a mondás is tartja: „jó bor, jó egészség“.

Sziasztok!

Ajánlom figyelmetekbe (ha ezidáig még nem tekintettétek meg) az alábbi linkeket a tegnapi rendezvényről:

http://felvidek.ma/2017/01/meghirdettek-a-kozadakozast-a-kiralyfiai-magyarok-nagyasszonya-szobor-felallitasara/

http://tenyek.sk/2017/01/22/meghirdettek-kozadakozast-kiralyfiai-magyarok-nagyasszonya-szobor-felallitasara/ – az alsó részen videofelvételt is láthattok.

Kérlek, osszátok, like-oljátok, legyen minél nagyobb visszhangja!

Én a FB-on szintén népszerűsítem, s arra buzdítok mindenkit, tegye ugyanezt.

Bízunk benne, hogy közös összefogással sikerül felállítanunk a nem csak anyagi, hanem számunkra annál inkább eszmei értéket képviselő Magyarok Nagyasszonya szobrot, Királyfiakarcsán!

Csaba

Rieger Tibor neves szobrászművész a Magyarok Nagyasszonya szobrát hálája kifejezéseképpen a csallóközi Királyfiakarcsa községnek – boldog gyermekévei földjének és népének – ajándékozta. Elkészítette a szobor gipszváltozatát és 2015-ben a helybéli, felvidéki és magyarországi vendégek részvételével tartott Szent István napi ünnepségen jelképesen átadta a falu és a felvidéki szervezetek képviselőinek. A közösség örömmel fogadta az adományt, ám a szobor bronzba öntésére, fölállítására nem sikerült támogatást szerezniük.
Rieger Tibor köztéri szobrai a Kárpát-medence számos helységében, többek közt Győrött, Budapesten és a Dunántúlon találhatók.
Ő alkotta a mosonmagyaróvári 56-os emlékművet, a Pannonhalmi Apátság Millenniumi bronz kapuját, a Budavárból kitiltott Teleki Pál szobrot, és Mindszenty József, Apor Vilmos, Szent István, Jedlik Ányos-Czuczor Gergely, Baross Gábor szobra mellett a Bethlen Gábor Alapítvány becsületrendjét, a Teleki Pál Érdemérem kitüntetést is.
Kitüntetései közül néhány: az MS Mester-, a Szent Márton-, a Szervátiusz Jenő-, a Magyar Örökség-és a Pro Cultura Christiana-díj birtokosa, 2016-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át.
A Magyarok Nagyasszonya szoborajándéka lesz az első köztéri alkotása a Felvidéken.
Annak érdekében, hogy Rieger Tibor gyönyörű szakrális szobrának avatása 2017. augusztus 20-án Királyfiakarcsán megvalósuljon, a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás vezetősége és a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás képviselői – Rieger Tibor, az adományozó szobrász közreműködésével – , létrehozták a Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottságot és a Magyar Kultúra Napja alkalmából meghirdetik a közadakozást a szoborállításra, és megkezdik az ünnepi előkészületeket.
Prokopp Mária szavaival tudjuk a leghitelesebben bemutatni a csallóközi Királyfiakarcsán felavatandó Magyarok Nagyasszonya szobrot: Jelenés-szerűen áll előttünk a „ tisztaságos Anya“, „ az Úr szolgáló leánya“, aki Isten megbízásából érkezik éppen most közénk, hogy megerősítse a 21. század magyarjainak hitét. Sudár, átszellemült, szépséges alakja a Földgolyón áll. Ünnepélyesen, meghatottan, mindkét kezével megtartja, fenntartja a párnára helyezett Szentkoronát. Tudja, hogy az 1000 éves magyar törvények értelmében, ez a korona nem csupán hatalmi jelkép, hanem a minden magyar Hazáját jelentő ország birtokosa. Szent István első királyunk bízta az Istenszülő gondjaira a Kárpát-medence egész területét magába foglaló Magyarországot. (…). S a Szent Szűz komolyan vette a megbízatást. Ezt bizonyítja az 1000 éves történelmünk, amelynek embert próbáló, ádáz viharaiból mindig kikerülhettünk, és talpra állhattunk! S népeink is mindig tudták, hogy ezt a csodát a Magyarok Nagyasszonyának köszönhetik.
A szoborállítás anyagi alapjainak előteremtése mellett fontos feladat a szoboravató ünnep lelki előkészítése, annak tudatosítása a magyar közvéleményben, hogy a királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szobor a Kárpát-medence egészének 21. századi emlékműve.
A felállítása a Fatimai jelenés 100. évfordulóját is idézi, ahol a Szent Szűz az első világháború közepette fokozott imára, megtérésre hívta fel a világot. S erre buzdított Mindszenty József bíboros érsek 70 éve, 1947-48-ban az általa vezetett Mária-év országos ünnepségein. A csallóközi szoborállításra éppen László királyunknak szentelt évben, Szent István királyunk ünnepén kerül sor.

A Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottság fővédnökei:
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője,
Lezsák Sándor író, a magyar Országgyűlés alelnöke, a BGA kuratóriuma elnöke,
Duray Miklós geológus, politikus, író, a SZAKC Társulás elnöke,
Csáky Pál író, politikus, európai parlamenti képviselő.

A Szoborbizottság védnöki testületének tagjai:
Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke,
Bartók Csaba filmrendező,
Bartos Mónika országgyűlési képviselő, BGA kurátor,
Batta György író, publicista,
Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete,
Dobos László, a Jászok Egyesületének ügyvivője,
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke,
Herczeg Melinda, a Herczeg Károly Alapítvány alapítója,
Kovács Gergelyné kultúrtörténész,
Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke,
Menyhárt József, az MKP elnöke,
Prokopp Mária művészettörténész,
Puss Sándor jezsuita szerzetes,
Samu István kulturális antropológus,
Szabó András irodalomtörténész,
Szanyi Mária néprajzkutató,
Szíjártó István, a Százak Tanácsának ügyvivő elnöke.

A Szoborbizottság vezetősége:
Bakos István művelődéskutató, a BGA ügyvivő kurátora, elnök
Pogány Erzsébet a Felvidék.ma és a SZAKC igazgatója, társelnök
Rieger Tibor szobrászművész, a szobor adományozója, a PBT Örökös Tagja
Erdős Péter, önkormányzati képviselő, a királyfiakarcsai PBT elnöke
Magyary Rozália, a BGA főkönyvelője és kurátora, a M.N. Szoboralap felelőse.

A Magyarok Nagyasszonya szoborra felajánlott adományaikat a Bethlen Gábor Alapítvány és a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás által megnyitott szoboralap számlaszámán gyűjtjük.

A Bethlen Gábor Alapítvány számlájának adatai:
Megnevezés: BGA Magyarok Nagyasszonya
Szoboralap
IBAN: HU82 1170 2036 2072 5602 0000 0000
Számlavezető bank: OTP Bank Nyrt. Budapesti Régió,
1027 Budapest Margit krt 8-10

A Petőfi Baráti Társulás számlájának adatai:
Megnevezés: Združenie Priateľov Petőfiho
A szervezet címe: 930 03 Kráľovičové Kračany 132,
IČO: 37837524
IBAN: SK0365000000000020565949
Számlavezető bank neve: Poštová banka

Felhívással fordulunk nemzettársainkhoz, hogy széleskörű közadakozással és felvilágosítással segítsék elő e szakrális, nemzeti jelkép fölállítását és méltó fölavatását Szent István ünnepén, 2017. augusztus 20-án, Királyfiakarcsán.

A Magyarok Nagyasszonya adjon erőt minden magyarnak a jövendőhöz!