NEMZETISÉGI KONFERENCIA A ZARÁNDOKHÁZBAN

A határon átnyúló Interreg fejlesztési pályázat keretében Dabas Város Önkormányzata, Egyházkarcsa plébániája, valamint a Petőfi Baráti Társulás együttműködésében megvalósuló fejlesztési projekthez kapcsolódóan Nemzetiségi Kiálítást és konferenciát tartottak Dabas Sáriban.
A pályázatban résztvevő településekről érkezett résztvevőket Pálinkásné Balázs Tünde, Dabas alpolgármestere köszöntötte, aki felidézte az első találkozását a viseletbe öltöztetett „sári babákkal”, majd a projekt szlovákiai partnerei, Balogh Károly plébános és Erdős Péter, a Petőfi Baráti Társulás elnöke beszélt a pályázat megvalósításának és a Dabassal való együttműködés jelentőségéről.
A konferencián a két térség meghívott előadói a szakrális örökség, a zarándokútvonalak és a turizmus, a helyi történelmi értékek megőrzése, valamint a tradícionális viseletek, népi játékok és azok készítése témájában tartottak előadásokat.
A pályázat célja, hogy a templomfelújítás és a babaház kialakításán túl a két település lakosságának kapcsolatépítése és együttműködése, ehhez járult hozzá a konferencia is.

írta: Feldman

A cikket írta: Oriskó Norbert, 2021. augusztus 28, megjelent a www.felvidek.ma, művelő-kultúra rovatban:

Aszód egy 6 200 lakosú kisváros Pest megyében, a Galga folyó völgyében. Itt járt három évig gimnáziumba Petőfi Sándor, és itt rendezték meg 2021. augusztus 21-én a Petőfi-emlékhelyek 34. nemzetközi találkozóját, amelynek felvidéki résztvevői is voltak.

A 22 éves Petőfi az Úti jegyzeteiben (1845) ezekkel a szavakkal tekintett vissza az aszódi évekre:

„Aszód! Ah, kedves olvasó, (igen: kedves olvasó, mert ki lehet kedvesebb az írónak, mint aki munkáját olvassa?) kedves olvasó! – mondom – ha te tudnád, mennyi fekszik rám nézve e kis szócskában: Aszód! Hanem ezt nem olvasnod kellene a flegmatikus papírról, de hallanod, ah, hallanod, amint ajkaimról legördül társaságában az elandalodás sóhajtásának: Aszód-!-!- (…)
S mily eseménydús három esztendő!
1. Itt kezdtem verseket csinálni
2. Itt voltam először szerelmes
3. Itt akartam először színésszé lenni.”

Az aszódiak hálásak a nagy költőnek. Itt szinte minden Petőfi emlékének az ápolásáról szól. Így volt ez most is. Délelőtt nyilvános konferenciát tartottak a városi önkormányzat és az Országos Petőfi Sándor Társaság szervezésében. Dr. Asztalos István, az Aszódi Petőfi Múzeum nyugalmazott igazgatója Petőfi aszódi és környékbeli rokoni kapcsolatairól tartott előadást, Odler Zsolt, a Néprajzi Múzeum főosztályvezetője Petőfi híres tanára, Koren István munkásságát ismertette, Dr. Gyimesi Emese irodalomtörténész Petőfi Zoltán (a költő és Szendrey Júlia gyermeke) életkörülményeit kutatta, Dr. Pénzes Tiborc Szabolcs irodalomtörténész – egyben Asszód polgármestere – Petőfi aszódi emlékhelyeiről szólt.

Az előadások közti szünetben Petőfi-dalok csendültek fel az erdélyi Molnár Klára népzenekutató előadásában.
Délután közgyűlést tartott az Országos Petőfi Sándor Társaság, amely főleg a Petőfi Sándor születésének közelgő 200. évfordulójának méltó megünneplésére összpontosított. Ide tartozik a Petőfi-emléktáblák állapotának feltérképezése is abból a célból, hogy azok lehetőleg mind hozzáférhetőek, olvashatóak legyenek az egész Kárpát-medencében, tehát a Felvidéken is. A társaság ismét bizalmat szavazott a Kispálné dr. Lucza Ilona vezette elnökségnek.

Több új taggal gyarapodott a társaság, köztük a Felvidékről is, ahonnan a királyfiakarcsaiaknak köszönhetően eddig is képviselve voltunk, most pedig a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium magyar szakos tanárnőjét, Szabó Máriát és jómagamat fogadták a soraikba – dr. Tarjányi József javaslatára. Ő az a férfiú, aki 2002-ben a karcsai székhelyű Petőfi Baráti Társulásnak ajándékozott egy Petőfi-szobrot, mégpedig Hunyadi László erdélyi szobrászművész alkotásának a másolatát.
Ha olvasóinknak tudomásuk van olyan emlékhelyekről, amelyek felújításra szorulnak, kérjük, jelezzék azt, és erről tájékoztatjuk az Országos Petőfi Sándor Társaságot.
Délután a helyi Petőfi-múzeum mellett egy kiállítás megnyitójára is sor került, Asztalos István tiszteletére. A Petőfi-múzeum nyugalmazott igazgatója legendának számít Aszódon, számos tudományos kutatás és publikáció fűződik a nevéhez.

Csaknem ötven éve él itt, a Galga vidék történelmének feltárásáról szól az élete, amelynek természetesen Petőfi ugyancsak szerves része. Erről szól a Petőfi és Aszód című könyve is, amelyben „nem szenzációt keres, hanem a költő életének egy fontos, meghatározó szakaszának sokoldalú bemutatásával kívánja teljessé tenni a Petőfiről kialakult (kialakított?!) képet”.
Életútját Kispálné dr. Lucza Ilona méltatta. A tanár úr meghatódva mondott köszönetet, a munkát tovább folytatja, nagy öröm számára, hogy ebben fia, Asztalos Tamás, az Aszódi Integrált Kulturális Intézmény tudományos munkatársa is a segítségére van.
Az eseménysorozat Petőfi-emléktáblájának a megkoszorúzásával zárult.

(Oriskó Norbert, Felvidék.ma)

Az ünnepeink között kevés olyan jeles napot találunk, amely annyi kiemelkedő eseményről és történelmileg fontos pillanatról emlékezik meg, mint augusztus 20-a. Ez az összmagyar ünnepnap a keresztény erkölcs, a magyar nemzeti értékek megbecsülése és ápolása. Szent István olyan alapra helyezte a nemzet életét, amelyen nem fogtak a történelmi viharok. A példája a mai napig arra tanít, hogy az adott lehetőségeinket kihasználva a magyarságunkat erősítsük, a közösségeink élete és tevékenysége pedig továbbra is sikeresen, méltón és tiszteletadással folytatódjon.

Királyfiakarcsán a PBT szervezésében a megemlékezés Dienes Attila szobrászművész alkotásánál, a Szent István szobornál zajlott. A PBT tagjai és a karcsaiak mellett az ünneplést Magyarországról érkezett vendégek is megtisztelték. Győrságból Kovács Gyula alpolgármester testületi tagokkal és további három házaspárral érkezett, Pénzesgyőr Baráti Köre, Páder Rezső népes kis csapatával vett részt az eseményen. A királyfiakarcsai községi elöljárók mellett Egyházkarcsa képviselői: Gódány László polgármester és Mórocz Péter alpolgármester is megtisztelték a rendezvényt.

Az ünnepi beszédet, a „Szent Jobbról“ Balogh Károly egyházkarcsai római katolikus plébános mondta. Az elhangzott megemlékező ünnepi beszédét teljes terjedelemben közöljük:

Kedves jelenlévők, kedves olvasók.
Az Úr 1083 évében, augusztus 20-án, Székesfehérvári bazilikában történt, hogy fölnyitották Szent István király sírját. Így megvizsgálják testi maradványait annak, akinek lelke már az égben a szentek között van. Hogy oltárra, valamint drága ereklyetartóba helyezzék testét államalapító atyánknak, akinek megdicsőült lelke a legmagasabb heroikus égben ragyog. Így Hunnia számára, életének példája, örök drágakőként fénylik majd, mint akit Isten értékes kincsként megtalált, élet viszontagságaiban megtisztított. Ezért az Egyház
most a sírból, mint egy zárt vékából a gyertyatartóra helyez. Ahogy Krisztus mondotta: Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem hogy a gyertyatartóra tegyék, és világítson mindazoknak, a kik a házban vannak. (Mt5,15)
Így a drága ereklyetartók ragyogása az oltáron lévő gyertyák misztikus fényét tükrözte, jelezve, ez a test is úgy dicsőül meg, ahogy már a lelke Isten fényétől megdicsőült. Az ünnepségen részt vett bizonyos Merkúriusz apát, aki egy merész tettre szánta el magát. Az éj leple alatt, elrabolta Szent István jobb kezét, ezt az egyetlen sértetlenül megmaradt mumifikált testrészt. Elvitte a mai Berettyó mellé, hogy ott az ő személyes apátságának templomában elhelyezze. Így akarta növelni annak a templomnak fontosságát, amely az ő bevételi forrása volt, hogy még több zarándokot csalogasson oda. Majd a legenda szerint a Székesfehérvárott őrzött ereklye a török hódoltság idején Boszniába, majd 1590 körül Raguzába, a mai Dubrovnikba került a domonkos szerzetesekhez. 1771 áprilisában Mária Terézia magyar királynő közbenjárásának köszönhetően a raguzai domonkosok visszaadták a Szent Jobbot, amelyet nagy pompával szállítottak Budára. 1771. június 21-én ünnepélyesen adták át megőrzésre az angolkisasszonyoknak. A királynő pénzt is veretett a visszaszerzés emlékére, valamint elrendelte augusztus 20-ának, a király szentté avatási napjának rendszeres megünneplését. Az ereklye első magyarországi „körútja” is hazahozatalakor volt, Győrött és Pannonhalmán tették közszemlére. Így szent királyunk ünnepe eggyé vált az Ő jobb karjának körmenetével. Tehát figyeljünk meg közelebbről a Szent Jobbot, annak ökölbe merevedett ujjait. Lehet, hogy természetes mumifikáció eredménye, de idő fölötti üzenete van, sőt szent királyunk testamentumát, üzenetét nagyon is jól kifejezi. Mit tartott ez a kéz életében? Kardot és keresztet: „A kard szerezte meg a hazát, de a kereszt tartotta meg!” ismerjük a mondást. Míg a kard a posztmodern világunknak csupán jelképes kifejezője a harci jellemnek, annál reálisabb a kereszt fontossága. A hitbe való belekapaszkodást jelenti magyarságunk fennmaradása számára. Ha nem akarjuk, hogy a jövőnk bizonytalan véka alá rejtessék el, és a történelem homályának pora lepje be, mint valami letűnt kultúra csodálatos, ámbár halott sírkövét, akkor nézzünk a Szent Jobbra, a marokba zárt ujjakra, amely a közös erőt mutatja, az egybetartás fontosságát firtatja. Kérjük e szép ünnepünkön Szent István királyunkat, hogy megszűnjön az önzés adta széthúzás átka. Hogy múltunkat senki ne sajátítsa ki, mint ahogy Merkúriusz tette, és ezáltal senki a jövőtől ne fosszon meg. Hogy a Szűzanya országa, amit szent királyunk reánk bízott, amely Nagyasszonyunk mélységesen bölcs anyai szeretetén alapszik, újra felvirágozzék. Magyarok első királyának közbenjárására Mária országa felvirágozzék.
Szép ünneplést mindenkinek!

Balogh Károly plébános beszéde után a koszorúzásra került sor. A jeles nap alkalmából koszorúztak:
Győrság Önkormányzata, Pénzesgyőr Baráti Köre, Egyházkarcsa Önkormányzata, Egyházkarcsai Alapiskola, Királyfiakarcsa Önkormányzata, a Magyar Közösség Pártja és a Híd Párt Helyi Szervezete, Baba Mama Manó Klub, Királyfiakarcsai Óvóda, Királyfiakarcsa Nyugdíjas Szervezete, Királyfiakacsai Vöröskereszt Helyi Szervezete és a Petőfi Baráti Társulás.

A PBT minden évben örökös tagot választ. 2021-ben a Petőfi Baráti Társulás örökös tagja Bors Imre, kinek a PBT elnöksége megköszönte eddigi önzetlen munkáját.

Az ünnepi megemlékezés a Himnusz énekével zárult.

MEGHÍVÓ!

A Petőfi Baráti Társulás elnöksége szeretettel meghívja Önt és kedves családját, rokonait, ismerőseit az államalapító Szent István királyunk tiszteletére szervezett ünnepségre, amelyre 2021. augusztus 21-én (szombaton) délután 15.00 órától kerül sor a királyfiakarcsai Szent István téren.

A rendezvény keretén belül ünnepi beszédet mond Balogh Károly egyházkarcsai római katolikus plébános.
A megemlékezés koszorúzással zárul.

Mindenkit sok szeretettel várunk a nemzeti ünnepünkön!

Tisztelettel:
ERdős Péter, a PBT elnöke

Július 15-én került sor a nemzetközi hírű idegsebész Csókay András előadására Egyházkarcsán, a Szent Bertalan római katolikus templomban. A főorvos a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás elnöke, Erdős Péter meghívására érkezett a községbe. A Prima Primissima-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett főorvos sokoldalú előadására nagyon sokan voltak kíváncsiak. Csókay András neve 1998-ban, a kifejlesztett éralagút-technikával vált világszerte ismertté.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának idegsebészeti osztályvezető főorvosáról köztudott, hogy mélyen vallásos ember. Vallja, hogy a hit ereje csodákra képes, a hitnek és a tudománynak óriási felhajtóereje van a tudományra nézve. Negyvenkét évesen visszatért a gyermekkor hitéhez, azóta mondja: „míg élek, mondom a Jézus-imát.“ A keresztény hite az, ami hitvallásához a legtöbb erőt és az orvosi munkájához pedig az új ötleteket adja.
Az előadása elején édesapja, majd a kisfia elvesztéséről mesélt. Ötvennyolc éves, amikor hatalmas fájdalommal szembesül, az akkor tízéves Marci kisfia elvesztése során, aki aznap a születésnapját ünnepelte volna. Az édesapa még játszott vele az udvarban, de később ő találta meg Marcit, holtan. A kisfiút elkapta egy epilepsziás roham és beleszédült a család medencéjébe és a pár centis vízbe fulladt.
A tragédia után mély fájdalommal lézengtem a világban, majd egy különös, a jezsuitáktól tanult szemlélődő imádság segítségével újra visszataláltam Istenhez. Egy alkalommal különös élmény ért, meditáció közben úgy éreztem, a fiam szól hozzám: „Nyugodj meg papa, Jézus karjaiba hullottam“. Később, szentségimádás közben újból kaptam egy látomást, amelyben Marci jelent meg Jézus oldalán a kitett Eucharisztiában és közben jól hallhatóan rám szólt: „Jól látod apu“ – mesélte Csókay doktor.
Ez a jelenés négy percig tartott. A hívő embernek nem rendül meg a hite és Isten szeretete a javunkra válik. A kisfiam elvesztése, ez a tragédia megtört, de a hit gyógyító erejével megerősített – tette hozzá.

Az idegsebész mottója, hogy ne az élőkön gyakoroljanak az orvosok, ezért minden nap egy órát a boncteremben, a friss elhunytakon gyakorol. Az itt szerzett gyakorlati felfedezések lettek tudományos munkásságának alapjai és ezekre hagyatkozhatott a bangladesi sziámi ikerpár szétválasztásának harmincórás műtétje során. Erre 2017-ben kérték fel és 2019 augusztusában ő vezényelte le a fejüknél összenőve született ikerpár végső szétválasztó műtétjét a dakkai kórházban. A műtét sikere bejárta a világsajtót.
Csókay főorvos az előadásában részletesen beszámolt a műtétet megelőző felkészülési ciklusról, valamint arról, hogy minden ötlete a már említett Jézus-imádságban született. Hét olyan innovációs műtéti technikát fejlesztett ki, amelyek a sziámi ikrek szétválasztásához szükségesek voltak. Mint mondta: nehéz műtét volt és szükség volt hatalmas imahátérre is. Az egyik gyermek jól van, a másik 30 nappal a műtét után bevérzést szenvedett, de a Jóisten segítségével életben maradt.
Dr. Csókay az előadása során kulcsfontosságúnak tartotta, hogy az abortuszról is szót ejtsen. Elmondta, akik az abortusz mellett döntenek, nem tudják, hogy egy emberi személy sorsáról ítélnek.
Végezetül említést tett arról, hogy a kereszténységben nem az ember keresi az Istent, hanem Isten keress meg minket. Az előadás a templomudvarban zárult könyvei dedikálásával.
Balogh Károly egyházkarcsai római katolikus plébános megköszönte a főorvos szívhez szóló előadását és buzdította Csókay doktort, hogy végezze tovább a szeretet misszióját.

írta: Sz. M.

(megjelent a Csallóköz magyar regionális hetilapban, 2021. július 21-én, 29-30.szám, 3.oldal)

Ismételten szeretném felhívni a Tisztelt Tagság figyelmét a legközelebbi rendezvényünkre, amelyre 2021.július 15-én este 18.00 órától az egyházkarcsai római katolikus templomban kerül sor, melynek vendége Dr.Csókay András világszerte ismert idegsebész, agykutató lesz.
Dr. Csókay András nevéhez fűződik többek között a bangladesi, fejüknél összenőtt sziámi ikrek sikeres szétválasztása.
Szeretném megkérni a Tisztelt Tagságot, ha lehet minél nagyobb számban jelenjünk meg ezen előadáson, mivel a neves vendégünk is megtisztel Bennünket a jelenlétével.

Mindenkit szeretettel vár a Petőfi Baráti Társulás elnöksége !

Petőfi Baráti Társulás 2021-es tevékenysége második felének kulturális rendezvényei közül elsőként június 25-én 19 órai kezdettel a királyfiakarcsai Cserkészliget szabadtéri színpadán neves operett, musical énekesek, Becse Szabó Ilona, Ress Hajnalka és Ocsko Aladár varázslatos másfél órás előadásukkal szórakoztatták a mintegy 80 fős csallóközi magyar közönséget.
A rendezett, szép liget akár egy szigetnek tűnve nyújtott kellemes helyszínt a lágyan ringadózó fák lombja alatt a szabadon szárnyaló gyönyörű dallamoknak. Érzékelhető módon nem maradt el a katarzis! Emellett felemelő érzés volt megtapasztalni a közösségi összetartozást, azt az örömöt, amellyel fogadták egymást a rég nem látott barátok, kollégák, ismerősök.
Példaértékű a Petőfi Baráti Társulás tevékenysége, magyarságmegtartó ereje. Már csak a fiatal generációt kellene bevonzani, hogy legyen a közép és idősebb generáció után folytatása a magyar közösség megmaradásának.
Bízom abban, hogy a jövőben az emberek magukkal hozzák gyermekeiket, unokáikat, mert csak így tudjuk biztosítani a Petőfi Baráti Társulás jövőjét és a magyarság megmaradását.
És máris kihívás lehet a fiatalok számára is a következő érdekes rendezvény, amelyre 2021. július 15-én 18 órai kezdettel kerül sor az egyházkarcsai római katolikus templomban, ahol a neves magyar, világhírű agysebész professzor, Dr. Csókay András lesz a meghívott vendég, előadó.
Bízunk abban, hogy nagyon sok embert odavonz Dr. Csókay András csodálatra méltó személyisége, munkássága.

Molnár Ilona
PBT örökös tagja

Tisztelt Tagság!

Hosszú várakozás után megpróbálom megtervezni a PBT 2021–es év tevékenységének a második felét. Remélem, hogy a terveink valóra is válnak!

Még az év első felében, június 25–én este 19. 00 órától a Cserkészliget szabadtéri színpadán neves operett és musical énekesek lépnének fel. (Becse Szabó Ilona, Ress Hajnalka, Ocsko Aladár)

2021. július 15–én 18.00 órától az egyházkarcsai római katolikus templomban Dr.Csókay András neves agysebész lesz a vendégünk. A világhírű professzorral már tavaly áprilisban kellett volna találkoznunk, csak mindezt a járvány sajnos meghiúsította.

Szent István–napi ünnepségünket augusztus 21–re tervezzük. E napra várjuk a pénzesgyőri vendégeinket is, akik egy autóbusznyian érkeznének. Az ünnepség 15.00 órakor kezdődne a Szent István téren, majd a pénzesgyőri barátainkkal közösen átvonulnánk a Cserkészligetbe, ahol Zsapka Attila és Emmer Péter szórakoztatnák a jelenlevőket.

2021. szeptemer 3-5–ig kirándulást szervezünk a hazai tájakon, mivel a külföldi utak még mindig nagyon rizikósak. Szerintem van itthon is látnivaló bőven.

Program:
Szeptember 3–án péntek reggel 5.45 –kor indulás Dunaszerdahelyről a kultúrháztól, majd 6.00 órától Királyfiakarcsán a községi hivataltól. Délre a Losonc melletti Gácsra érkezünk, ahol 3 fogásos ebéd fog várni bennünket. Az étkezés után a gácsi várkastélyt fogjuk megtekinteni, amely a mai hat saroktornyos formáját Forgács Zsigmond élete alatt 1612–ben nyerte el. Egészen a 2. világháború végéig a Forgách – család lakta. A kastély belső falain látható freskókat Forgács Zsigmond rendelte meg, melyeken a magyar történelem hétszáz évének királyai láthatóak. A falfestményeket uralkodók galériájaként is értelmezhetjük I. Szent Istvántól II. Habsburg Ferdinándig. Ezek a legnagyobb falfestmények Szlovákia területén. Az épület és a körülötte elterülő 13 hektáros park a nemzeti kulturális örökség részét képezi.
Gács után egy Rimaszombat melletti faluba látogatunk, ahol egy helyi ökogazda vendégei leszünk. Itt fogunk vacsorázni is, élőzene kísérete mellett. A vacsora után Rozsnyóra utazunk, ahol a város főterén elfoglaljuk a szállásunkat.
Rozsnyó – kisváros közel 20 ezer lakossal. Járási székhely, illetve a római katolikus Rozsnyói egyházmegye székhelye. Kassától 55 km–re nyugatra, a Sajó partján, a Rozsnyói–medencében fekszik. Neve a német Rosenauból származik, ami rózsaligetet jelent.

Másnap szombaton, a reggeli elfogyasztása után Betlér fele vesszük az irányt, ahol megtekintjük a betléri Andrássy–kastélyt, amely kulturális műemlék és múzeum. Az eredetileg gótikus kastélyt 1792 és 1795 között klasszicista stílusban építették át. A 18. század végén a kor elvárásainak megfelelően kastélyparkkal vették körül, ezt később kibővítették. Az angolkert ma 57 hektáron terül el. Betlér után Krasznahorka felé vesszük az irányt, ahol a vár még mindig zárva van, de az Andrássy–Mauzóleumtól megcsodálhatjuk majd. A különlegesen szép, szecessziós stílusú mauzóleumot, müncheni művészekkel, 1904–ben építette Krasznahorka ura, Andrássy Dénes, felesége Franciska számára.
Következő megállónk Kassa városa lesz, amely a Hernád partján, a róla elnevezett medence szélén, a Kojsói – havasok lábánál fekszik. Kassa legtöbb műemléke a kassai Fő utcán, a település ősi központjában található, csaknem mindegyiknek magyar vonatkozása van. Közülük a legfontosabb az Árpád–házi Szent–Erzsébet tiszteletére szentelt Szent–Erzsébet dóm. Az est folyamán visszatérünk Rozsnyóra, ahol a szállodában fogyasztjuk el a vacsorát.

Harmadnap, vasárnap a reggeli elfogyasztása után a Gombaszögi-barlangot tekintjük meg, amely a Szlovák Nemzeti Parkban található meg. Egyike azoknak a barlangoknak, amelyek az Aggteleki–karszt és a Szlovák– karszt barlangjai részeként a világörökség részei. A Gombaszögi–barlang 1525 méter hosszú folyóvizes forrásbarlang. Vasárnapi kiadós ebédünket Rimaszombat városában fogyasztjuk el, amit nyolc mintás borkóstoló fog követni. A borozgatás után elindulunk hazafelé, majd rövid megállókat beiktatva hét óra magasságában érkezünk meg otthonainkba.

A kirándulás részvételi díja 200 euró személyenként, amely tartalmazza a következőket: szállás, 2 x reggeli, 2 x ebéd, 2 x vacsora, borkóstoló, útidíj, belépők, idegenvezetés. Jelentkezni június 30–ig lehet személyemnél. Alacsony létszám esetén a kirándulástól eltekintünk.

2021. október 3–án, vasárnap délután 15.00 órától az aradi vértanúkra emlékezünk.

Minden évben Mindenszentek előestéjén megemlékezünk az elhunyt tagtársainkról. Ez évben erre október 31–én este 18.00 órakor kerül sor a Cserkészligetben. A húsz év alatt sajnos elég sok tagtársunk eltávozott közülünk! Mindig is fontosnak tartottam, hogy legalább ezen az estén, lerójuk kegyeletünket és fejet hajtsunk az emlékük előtt.

2021. december 11-én este 18.00 órától ádventi koncertre kerül sor az egyházkarcsai római katolikus templomban. Az est folyamán fellép: Zsapka Attila, Vadkerti Imre és Sípos Dávid.

2021. december 29 –én előszilveszterezni fogunk a pénzesgyőri barátainknál.

Tisztelt Tagság !

Ezúton szeretném megszólítani azokat a tagtársainkat, akik az idei esztendőre még nem fizették be a tagsági illetéket, azok mielőbb legyenek kedvesek ezt megtenni. Szíves megértésüket előre is köszönöm!
Befejezésül minden kedves tagtársamnak felhőtlen nyarat, jó pihenést, sok erőt, egészséget kívánok!

Szívélyes üdvözlettel:
Erdős Péter a PBT elnöke

10
jún

A KARCSAI MAGYARSÁG HÁZA

Posted by: magdi   in Nincs kategorizálva

2021. június 6-án, vasárnap délután a trianoni békediktátumra és a nemzeti összetartozás napjára emlékeztünk Királyfiakarcsán. A Petőfi Baráti Társulás cserkészligetében ünnepélyes keretek között átadásra került a Karcsai Magyarság Háza, mely építészetileg ideálisan illeszkedik a liget természeti környezetébe. A Karcsai Magyarság Háza jelképezi és erősíti az összetartozás és a magyarság egységét, őrzi az épített és szellemi kulturális örökségét.

A Karcsai Magyarság Háza a Bethlen Gábor Alap által kiírt pályázat pozitív elbírálása után valósult meg. A Covid-19 járvány ideje alatt, tavaly a nyár folyamán el is kezdődött az építkezés és a kivitelezés nagy része a tél beállta előtt megvalósult. A ház körüli munkálatok további része idén tavasszal folytatódott. Az épület belső falaira a kisfaludi származású Kiss Márta festőművész a társulás névadójának, Petőfi Sándornak az életútját festette meg, ahol a költő közismert verseivel is találkozunk.

A trianoni békediktátum és a nemzeti összetartozás napjának nagyszabású eseményét a hazai közönségen kívül megtisztelték: Potápi Árpád János a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Czimbalmosné Molnár Éva, a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője, a kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület képviselői Mednyánszky János vezetésével, Diligens Tibor Győr – Kismegyer képviselője, Forró Krisztián az MKP országos elnöke, Balogh Károly egyházkarcsai római katolikus plébános, Gódány László és Wurczell Zoltán polgármesterek és a két Karcsai Önkormányzat képviselői.

Az ünnepélyes átadást megelőzően színvonalas kultúrműsorra került sor, mely mélyen megérintette a nagyszámú közönség lelkét. A járvány okozta hosszú csend és kényszerpihenő után üdítőleg hatott a fellépők: Kovács Koppány énekes, Ritter Éva (vers és ének) továbbá a Lukács diáklányok (vers-ének) előadása.

Az ünnepi beszédet Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért felelős államtitkára mondta. Emlékező beszédében kiemelte: „….Királyfiakarcsa cserkészligete egy kis magyar sziget, amely egy oázis a magyarság számára. Egymás nélkül elvesznénk, csak egymást erősítve lehet a magyar nemzetről beszélni… 1920. június 4-re emlékezünk, amikor a történelmi Magyarország megszűnt létezni. Nagy történelmi városaink, mint Pozsony, Komárom, Kassa, Ungvár, Beregszász, Kolozsvár, Lendva egy pillanat alatt a győztesek hatalmába került. A lakosság 66%-a idegen fennhatóság alá és ebből a 66%-ból 3,3 milliónyi magyar került az elcsatolt területekhez. Mindez 101 éve történt. Az akkor élt embereket olyan trauma érte, amit joggal nem tudtak megemészteni. Nincs olyan család, amely ne szenvedte volna meg Trianont. 1920 óta cseppnyi Magyarország él tovább sok helyen, hasonlóan, mint itt Királyfiakarcsán. Legyünk bátrak, erősek és felkészültek! És ahogy az 1944-es pesti ostrom során mondták az ostromot elszenvedők, élvezd a háborút, mert a béke sokkal rosszabb lesz. Valahogy így járt a magyarság is a béke aláírása után. Hiszen a béke nem hozta el a megnyugvást, hanem az egész 20. század ostromállapotot, egy háborús állapot tovább vitelét jelentette a magyarok számára. Világháború, forradalom, ellenforradalom, elűzetések, deportálások, kitelepítések jellemezték, majd jött a kommunizmus elnyomó diktatórikus rendszere, ahol ezekről a dolgokról még beszélni sem lehetett. Így nőttek fel generációk, és hogy megmaradtunk, köszönhetjük szüleinknek, dédszüleinknek, akik vállukra vették ezt az országot, ezt a nemzetet és vitték tovább. Hiszen ahol magyar emberek élnek, ahol magyar közösség van, ott egy cseppnyi Magyarország létezik. Nekünk az a dolgunk, hogy vigyük tovább a magyar nyelvet, a magyar kultúrát, a hagyományokat, a magyar hitet azért, hogy az unokáink majd tovább tudják örökíteni saját gyermekeiknek. 2010. május 26-tól radikális váltást hoztunk, a támogatásaink ide is elértek. Legyenek ezek egyházi, bölcsőde vagy óvoda építések, oktatási és nevelési támogatások, vagy közösségi terek létrehozására irányuló támogatások. Nekünk magyaroknak nem háborúban kell küzdeni a magyarságunkért, nekünk csak annyi dolgunk van, hogy a népszámlálási rovatban magyarnak valljuk magunkat….“

Erdős Péter, a PBT elnöke megköszönte Magyarország támogatását. Biztosított arról, hogy a Karcsai Magyarság Háza rengeteg rendezvény otthona lesz. Megemlítette, hogy a ház építése mellett egy kemence is felépült, valamint a liget egész területén parkosítás történt és az adakozóknak köszönhetően fák, bokrok és virágok kerültek kiültetésre.

A kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület egy márvány emléktáblát ajándékozott a társulásnak, mely az összetartozás napja alkalmából a Karcsai Magyarság Háza átadására készült.

Gódány László Egyházkarcsa polgármestere beszédében pozitívan értékelte a Karcsai Magyarság Háza létrejöttét és anyagi támogatásban részesítette a ház illetve a PBT további létét.

A Karcsai Magyarság Háza szalagátvágását Potápi Árpád János államtitkár, Czimbalmosné Molnár Éva főosztályvezető, Forró Krisztián MKP országos elnöke és Erdős Péter a PBT elnöke végezték. Majd utána Balogh Károly egyházkarcsai római katolikus plébános megáldotta az épületet.

A megemlékezés záró részében a Himnusz közös eléneklése után, az összetartozást szimbolizáló trianoni emlékfa (gömbjuhar) ültetésére került sor, melyen részt vettek: Potápi Árpád János államtitkár, Czimbalmosné Molnár Éva főosztályvezető, továbbá a két karcsai önkormányzat képviselői: Gódány László és Wurczell Zoltán polgármesterek, valamint Mórocz Péter és Horváth Csaba alpolgármesterek.

A Petőfi Baráti Társulás elnöksége mély tisztelettel és szeretettel meghívja Önt a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett megemlékezésre, melynek keretén belül ünnepélyes átadásra kerül a Karcsai Magyarság Háza – új épülete, amely a Bethlen Gábor Alap által kiírt pályázat pozitív elbírálása után valósulhatott meg.

A rendezvényre 2021. június 6–án délután 15.00 órától kerül sor Királyfiakarcsán a Cserkészligetben, amelynek keretén belül ünnepi beszédet mond Potápi Árpád János a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős államtitkára.

Az átadásra kerülő épületet megáldja Balogh Károly egyházkarcsai római katolikus plébános.
Az ünnepi műsorban fellép Kovács Koppány énekes, valamint verset mondanak Lukács Sára és Zsófia diáklányok.

Szívélyes üdvözlettel:
Erdős Péter
Petőfi Baráti Társulás elnöke