Tisztelt Tagság !

„Napjainkban talán újra, egyre inkább megérezzük, hogy pusztán és önmagában emberi mentalitás, gondolkodás és cselekvés nem vezet igazi megoldásra, nem teljesíti be emberi hivatásunkat. A modern kor előtti ember általában Isten és ember lét – kapcsolatában érzékelte önmagát, mint teremtmény. Az Istenhez való közelség függvényében látta életének sikerét.
Másként fogalmazva a teremtő, gondviselő és mindenható Jóság felé fordulva teljesedik ki életünk és válik végtelenül gazdaggá.“

Ezek vonzásában emlékezünk meg 2022. október 8 –án, szombaton délután 15.00 órától Királyfiakarcsán a Szent István téren a Magyarok Nagyasszonyáról és az Aradi vértanúkról.

A megemlékezést Balogh Károly Atya fogja tartani.

Kérem Önöket, hogy mécsest hozzanak magukkal !

Mindenkit szeretettel várunk !

Szívélyes üdvözlettel:
Erdős Péter
a PBT elnöke

A Karcsai Magyarság Házában, szeptember utolsó hetén egy vidám hangulatú nyárbúcsúztató estre került sor a pinkekarcsai Vida Barbara diáklány tolmácsolásában. Barbara a dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola tanulója.
A csengő hangú diáklány igazi slágercsokorral készült, a repertoárjában elhangzottak többek között:
Don Quijote (Neoton Família), Kicsi gyere velem rózsát szedni (Cserháti Zsuzsa), Évszakok (Balázs Fecó), Nem várok holnapig (Zalatnay Sarolta), Küzdjetek el élni (Anna & the Barbies), Szabadnak születtél (Bródy János), Júlia nem akar a földön járni (Nepoleon Boulevard), Volt egy fiú és volt egyszer egy lány (Karthago), Kellene ma éjjel…(Maya-operett).
Gratulálunk Barbarának, további szép sikereket kívánunk neki!

Köszönet Csiffári Ferencnek, aki a hangosítást biztosította.

Az est jubiláns tagok köszöntésével és kötetlen beszélgetéssel zárult.

25
szept

M E G H Í V Ó !

Posted by: magdi   in Nincs kategorizálva

Tisztelt Tagság !

Szeretettel várok mindenkit 2022. szeptember 28 -án este 18.00 órára a Cserkészligetben a Karcsai Magyarság Házában, Vida Barbara nyárbúcsúztató koncertjére.

Szívélyes Üdvözlettel :
Erdős Péter
a PBT elnöke

Az augusztus 20-i ünnepségünk során, a keresztény államalapítás, illetve Szent István és az új kenyér ünnepe alkalmából Szerencsés Magdolna köszöntötte a megjelenteket Királyfiakarcsán, Dienes Attila szobrászművész alkotásánál, a Szent István szobornál, melyet 2004. augusztus 21-én szenteltek fel, mely a Szentkirályszövetségben társult községek együttműködésének jelképeként létesült. Csodás a községnek ezen tere, ahol Szent István szobrával szemben Rieger Tibor alkotása, a Magyarok Nagyasszonya szobor immár ötödik éve ékköve a falu központjának.

A PBT elnöksége és tagsága mellett szeretettel köszöntöttük vendégeinket: Faragó Laurát (Kossuth és Magyar Örökség- díjas énekművész, népdalénekes), Herczegh Melindát, Áder János volt köztársasági elnök anyósát, Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművészt, Tóth Andrást és feleségét Zalagyömörőről, Kosztolányi Gyulát és feleségét Dabasról, Karaffa Attilát (Dunaszerdahely város alpolgármestere), Balogh Károly plébános urat, Gódány Lászlót, Egyházkarcsa polgármesterét, Mórocz Pétert, Egyházkarcsa alpolgármesterét, Wurczell Zoltánt, Királyfiakarcsa polgármesterét, Horváth Csabát, Királyfiakarcsa alpolgármesterét, de köszöntöttük az ünneplő közönséget, a karcsaiakat, a szomszédos településről érkezőket.

Az ünnepi beszéd Karaffa Attilától hangzott el. Karaffa Attila 2018-tól Dunaszerdahely alpolgármestere, a Pázmaneum Polgári Társulás ügyvezető elnöke. Közismert személyiség, fontos számára a környezetvédelem, az ifjúság nevelése. Célja a keresztény értékek megóvása hagyományaink mindennapi megélése mellett. Köztudott róla, hogy sokat foglalkozik a város történetével, régi fényképeket gyűjt, rajong a fociért. A képeket említve, nemcsak gyűjtő, de fényképez is. Első fotokiállítása 2013-ban Dunaszerdahelyen volt, azóta Felvidék és Magyarország számos településén vándorkiállítás formájában kerültek alkotásai bemutatásra. 2020-ban megjelent az első könyve, amely a „Fekvidéki szemmel“ címet kapta.

Karaffa Attila ünnepi, megemlékező beszéde:

Tisztelt ünneplő közösség, kedves karcsaiak!
Ó, Szent István, dicsértessél,
menny és földön tiszteltessél!
De főképpen nálunk ma,
mint országunk oszlopa! – Énekeljük a moldvai csángó eredetű népdalban. Államalapító szent királyunkról már halála után nagy tisztelettel emlékeztek meg. 1083. augusztus 20-án avatták szentté István királyt I. László, a későbbi Szent László lovagkirály uralkodása idején.
Egyházi tiszteletét augusztus 20-án, már az 1092. évi szabolcsi zsinat előírta. I. Ferenc császár nyilvánította állami ünneppé, amely azóta is, a legfőbb nemzeti ünnepünk. Szent István neve a magyarok európaiságával is összeforrott.
Városaink, falvaink és mindenhol, ahol csak magyar ember él a földön Királyfiakarcsától Sepsiszentgyörgyig, Budapesttől Buenos Airesig is kellő tisztelettel emlékezik első szent királyunkról.
De a külső megemlékezések mellett, amelyek nagyon is fontosak, a belsőnket is ünnepi díszbe tudjuk öltöztetni augusztus 20-án?
Első nagy királyunkra méltón lehetünk büszkék. Államalapítás, keresztény Magyarország, Intelmek Imre herceghez, törvénytár, egyházszervezés, vármegyék – csak pár kifejezés, amelyek István királyhoz kötődnek. Számos templomunkban is található egy-egy Szent István szobor, festmény vagy művészeti alkotás. Több helyen úgy ábrázolják, ahogy Szűz Máriának ajánlja fel a magyarok országát. A hagyományból és a ránk maradt forrásokból tudjuk, első szent királyunk Mária kezébe ajánlotta a koronát, azaz az országot és a magyar népet. Tisztelete a Csallóközben is régmúlt időkre nyúlik vissza. Eleink is méltó módon emlékeztek meg államalapító királyunkról.
A mai kor embere, a mai kor magyarja vajon mennyire ragaszkodik a Szent Istváni örökséghez? Divatos lett a modern világ és annak eszmeisége, gondolatvilágához igazodva a hagyományokat, a nemzetet, a családot elfelejteni. Maradi volna az államalapítóhoz tartozni? Túl régi? Túl ódivatú lenne?
Nekünk, a nagy király utódainak efféle gondolatok nem juthatnak eszünkbe. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel kell gondolnunk arra az államférfira, aki a törzsi rendszerből államot alapított. Egy erős keresztény Magyarországot. Ez az ország, azóta is fennáll és védi, óvja Európát. A Nyugat védőbástyájának is hívják a magyarok országát. István király feladatot bízott kései örököseire. Azaz ránk is. Ezt a küldetést adták át évszázadokon át egymásnak apák és fiúk, anyák és leányok. Az ősök hagyatéka ez, amely azt sugallja, hogy ragaszkodjunk nemzetiségünkhöz, vallásunkhoz, hagyományainkhoz. Tisztelve más népek kultúráját, de a sajátunkét nem feladva. Nemzetünket szolgálni legjobb tudásunk szerint illő és kötelező megtenni. 1000 éven át őseink megtartották magyarságukat és kereszténységüket, hogy méltón tisztelegjenek a szent király előtt. Most rajtunk és majd gyermekeinken a sor, ránk vár a feladat. A múltat megőrizve, a jelent megélve a jövőt kell építenünk nemzeti közösségünk tagjaival. Mindezt békében kell megtennünk az itt élő más nemzetiségűekkel és vallásúakkal. Nem könnyű feladat ez, hiszen István király nyomdokaiban kell járnunk és nem okozni csalódást az államalapítónak. Mert fogyunk és belső és külső ellenség tépázza nemzetünket, mi mégis itt vagyunk és hittel, tanúságtétellel adunk választ a mai kor kihívásaira.
Lehetetlen volna a feladat teljesítése? Nem hinném, ha mindenki megteszi, amit a Teremtő kijelölt neki életében és tisztességgel, becsülettel éli meg a mindennapjait, akkor sikerülhet. De emberek vagyunk. Hibázunk, megbotlunk, elbukunk. Mégis mindig van egy segítő kéz, egy jó barát, egy kedves szó és folytathatjuk az utunkat.
Szent István király minden időben, minden történelmi korban, minden politikai rendszerben utat mutatott, a Szent Jobb óva figyelmeztette a magyar nép vezetőit. A többségük hallgatott rá, de voltak olyanok is, akik csak legyintettek egyet és puszta muzeális darabnak, régi korok letűnt tárgyának tekintettek Szent István jelképeire. Voltak, akik eladták volna a Szent Koronát, mert azt hitték így megszabadulnak Szent Istváni örökségétől. A történelemből tudjuk nem sikerült a kísérletük és ők már a történelem süllyesztőjében lapulnak.
Jelképes epizódja a Szent Korona sorsának a csehszlovák kormány 1946. április 10-én a nagyhatalmaknak átadott jegyzéke, amelyben a trianoni határ megváltoztathatatlanságának elismerését, a magyar nemzetiségűek Csehszlovákiából való áttelepítését, a pozsonyi hídfő átadását és „Szent István koronájának, a revizionizmus jelképének” az Egyesült Nemzetek Szervezetének Múzeumába való elhelyezését követeli.
A Szent Korona és népe azonban mindig átvészelte a történelem viharait. Nem tudták megsemmisíteni a sötétség erői, mert fénye mindig utat mutatott nemzetünknek, hogyan meneküljön meg a pusztulástól.
Valamikor nem volt iránytű. Az emberek, a hajók a csillagok állása szerint tájékozódtak. Nekünk most olyan karizmatikus emberekre van szükségünk a munkásembertől a mérnökig, a lelkiatyától a világi vezetőkig nemzetünk életében, akikhez, mint a csillagokhoz tudunk igazodni. Petőfi Sándor írja:
Szép csillag a honszeretet
Gyönyörűségesen ragyog.
Szegény hazám, szegény hazám te,
Neked kevés van ilyen csillagod.
Szent István volt nemzetünk legragyogóbb csillaga. Szent István Király, téged magyar kíván! – énekeljük templomainkban, ünnepségeinken. Első királyunk erős kezű és határozott volt, de családszerető és alázatos is.
Nem restellett letérdelni a zsámolyra vagy a várpalota kövére és imára kulcsolt kézzel kérve a Teremtőt és a Szűz Anyát, Nagyasszonyunkat nemzetünk, országa védelmére. Felelős volt a rá bízott népért, az országért. Nem hódolt be a körülötte lévő uradalmaknak, keresztény országot épített, és ez az ország kiállta a történelem viharait. Jöhetett tatár, török, német és orosz, megpróbáltak Trianonban szétszakítani bennünket, István király azonban sziklára építette országát. És az nem dőlt össze. Jézus Krisztus tanítását megfogadva cselekedett. Ezzel nekünk is példát mutatott.
Szent István király könyörögj érettünk! Könyörögj nemzetünk minden tagjáért, a csallóközi magyarokért, akik hűséggel ragaszkodnak Hozzád!

Tisztelt honfitársaim!
Közös erővel tudjuk építeni városunkat, közösségeinket és imádkozni a hőn áhított békéért. Adj békét Uram! – hányszor és hányszor hallhattuk az ismert rockoperából is. Békére vágyunk.
Államalapító királyunktól jegyezték fel: „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.” Már Szent István király is felismerte ezt a nagy igazságot, reménykedjünk benne, hogy a mai kor politikusai is magukénak érzik majd a bölcs államférfi gondolatát. Nem szégyen tanulni az okosabbtól, még akkor sem, ha magyar volt.
Mindannyian Szent István király örökösei vagyunk. A mai kor embere, szűkebb értelemben a felvidéki magyar közösségünk a Szent Istváni eszmékben bízhat és építheti házát az erős kősziklára. A magyarok tündöklő csillaga utat mutat mindannyiunknak ezekben a nehéz időkben, amikor a megosztottság, a közöny, a szekularizáció mételye próbálja feledtetni kincseinket, értékeinket. És mik lennének ezek az értékek? Isten szolgája Esterházy János is nyíltan megfogalmazta: a kereszténység és a magyarság.
Az anyagi biztonság mellett a lélekre is gondolni kell. Fiatalnak és idősnek egyaránt. Államalapító királyunk ezeréves országa biztonságot nyújt nemzetüknek. Nem kell máshol keresni a boldogulásunkat, nem kell idegen népek kultúráját elé helyezni a sajátunkénak. Nekünk van mire büszkének lennünk.
Megmaradásunk záloga Szent István királyhoz való ragaszkodásunk és hűségünk lehet, érezzük át tehát ennek a súlyát augusztus 20-án. Akkor is, amikor felhúzzák a nemzeti lobogót; akkor is, amikor a Szent Jobb körmenetet látjuk és részt veszünk az ünnepi misén; akkor is, amikor az éjjeli boltozatot a tűzijáték fényei világosítják be; és akkor is, amikor felcsendül az „Isten, áldd meg a magyart!”

Reviczky Gyula Szent István napján című versében olvashatjuk:
Élünk, vagyunk már ezer éve
Sok harcba’, sok viharba’, vészbe’,
S mig a kereszt marad jelünk,
Dicső király, el nem veszünk!
Fogadjuk meg a költő szavaival és tegyünk hitet mellette. Nem adjuk fel! Itt szeretnénk szülőföldünkön élni és gyarapodni. Itt, ahol őseink dolgoztak és nyugosznak. István király földjén, a Szent Korona országában. Úgy legyen!

Karaffa Attila ünnepi beszéde után Faragó Laura előadása következett.

Az énekművésznő országos elismertségre 1970-ben tett szert, amikor is első helyezést ért el a „Röpülj páva!” című televíziós vetélkedőn. A Röpülj Páva után az angliai Middlesboroughban rendezett népdalversenyen – 38 ország, 42 versenyzője közül ugyancsak az első helyezést szerezte meg. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének volt a munkatársa, később sokat foglalkozott népdalgyűjtéssel is, elsősorban az 1940-es években Baranyába menekült moldvai csángók körében. E kutatásaiból CD melléklettel ellátott könyvet jelenített meg „Szép illatja száll a víg szívemre” címmel. Ezen munka elismeréseként 2014-ben Magyar Örökség-díjban részesült. Mindig vonzotta a dalirodalom, számára a népdaléneklés a klasszikus daléneklést jelentette. Rádiós zenei szerkesztőként is ismert. A Katolikus Rádió „Zene és Poézis” című műsorának szerkesztője lett. Dolgozott a Bartók Rádióban is, ahol költőkkel (Csoóri Sándor, Kányádi Sándor, Lázár Ervin…) interjúkat készített – „Szülőföldem – zengő anyanyelvem” címmel, majd e műsor anyagából szintén megjelentetett egy könyvet és hanghordozót is. Számos díjban és elismerésben részesült, 2018-ban a Kossuth-díjat kapta.

Faragó Laura szívet és lelket melengető előadása nagyon meghatotta a közönséget, az előadásába beleszőtte férje, Szakolczay Lajos irodalomtörténésznek hozzánk fűzött gondolatait is, aki egészségi okok miatt nem tudott részt venni az ünnepségünkön.

Szakolczay Lajos gondolatai:
Vigyázzunk gyökereinkre
Létünk alapköve az országépítő Szent István, aki a királyságot erkölccsel koronázta meg. És a közösséget – a magyarságot – renddel.
Az összefogásnak erőt tulajdonítva. Amit ma a szívünkben őrzünk, a szolgálat szentségét, a hitet a megújulásra, azt tőle kaptuk. Ezért is annyira erős az ezredéves bástya.
Kikezdhetetlen.
Hogy méltók lehessünk ehhez az örökséghez, le kell dobni magunkról a kicsinység terhét. Dolgozni, építeni kell! És érezni, hogy az összetartozás ereje az a kovász – éljen bárki a határon kívül vagy belül –, ami naggyá teszi nemzetünket.
Nagy királyunk a fiához, Imréhez írott Intelmekben, bölcs mindentudással, erkölcsi parancsokat fogalmazott meg. S ez végighullámzott művelődésünk nagyjain, Kölcsey Ferencen, lásd a himnuszunkat, éppúgy, mint József Attilán. Miért?
„Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz!” – hangzik az Intelmekben.
Szentek, akik a közjót szolgálva az erkölcsi magaslatot szimbolizálják, mindig is voltak és vannak. A közelmúltból ilyen volt a felvidéki politikus, Esterházy János és az erdélyi építőművész-író, Kós Károly. Kós írta híres Szent István- regényében, az Országépítőben, azt a jelenetet, amikor István így beszél a templomépítés egyik résztvevőjéhez, Walterhez: „Jó lesz-é az alja? Erős-é ott a föld? – Kemény anyag, Uram! Országot lehet arra építeni, nem tornyot. Ha jó a fundamentum, akkor, ha összedől is a fal, kicsi dolog felépíteni. Ha kivágod a fát, de ép a gyökere, kinő a fa megint, mert a gyökér a fa, s nem a korona.”
Kell-e eme időben a Szent Istváni üzenetnél jobb, mert a megmaradást és a szeretethimnuszt ugyancsak hirdető parancs:
Vigyázzunk Gyökereinkre!

Az új kenyér megáldását Balogh Károly Egyházkarcsa plébánosa végezte.

A PBT minden évben örökös tagot választ. Az augusztus 20-i ünnepségünk során köszöntöttük a 2022-es év örökös tagját, LUKÁCS BÉLA személyében.

Majd a koszorúzásra került sor. Koszorúztak: Tóth András (Zalagyömörő), Kosztolányi Gyula (Dabas), Egyházkarcsa Önkormányzata, Királyfiakarcsa Önkormányzata, a Szövetség Párt Királyfiakarcsai Helyi Szervezete, Karaffa Attila (Pázmáneum Polgári Társulás), Baba Mama Manó Klub, Királyfiakarcsai Óvoda, Királyfiakarcsa Nyugdíjas Szervezete és a Petőfi Baráti Társulás.
Szent István ünnepe a Himnusz énekével zárult.

2022. április 6 – Mille Fiori koncert

A Mille Fiori fúvós kamarazenekar 2017-től működik Bazsó Horváth Zsuzsanna zenetanár vezetésével. Tagjai: Csíkász Kamilla (altfuvola) Kosztra Dóra (fuvola), Miške Sófia (fuvola), Tóth Sára (fuvola), Bazsó Horváth Zsuzsanna (fuvola, altfuvola, cselló). 2021. októberi galántai kerületi Divertimento musicale versenyen a Mille Fiori a kiváló teljesítményéért aranysávot érdemelt ki, továbbjutási javaslattal.

2022. április 20 – Költészet napja

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.
A Cserkészligetben április 20-án Kuczmann András előadásában versek hangzottak el, többek között Petőfi Sándor, Reményik Sándor és József Attila verseiből. A versek elhangzása után zenei program következett ifj. Mezei Ernő (zongora) és Zuzana Ladzianska Pilátová (ének, hegedű) tolmácsolásában. A dalcsokor a komolyzenei darabok mellett ismert népdalokat is tartalmazott.

2022. május 11 – vendégváró

A vendégváró program előadója Nagy Iván, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója volt.

2022. május 22 – Angyali üdvözlet (Egyházkarcsa – templom)

2022. május 22-én, Angyali üdvözlet címmel a Rátonyi Róbert Színház és vendégeik műsora volt látható az egyházkarcsai Szent Bertalan római katolikus templomban.
Közreműködtek: Kollár Katalin, Carmen Ferenceiova, Svetlana Gracheva, id. Derzsi György, Ocsko Aladár, Csengeri Attila és a Monarchia Szimfonikus Zenekar.

2022. június 1 – Kolek Zsolt a ma7 főszerkesztőjének előadása

Trianont sokan a legnagyobb nemzeti tragédiánknak könyvelik el. Az anyaországtól elcsatolt területeken élő magyarságot kisebbségi sorba kényszerítették, s a kisebbségi lét néha nagyon nehéz és igazságtalan. A magyarság viszont csak úgy tud megmaradni, ha a múltunkat a jövő generációjának is továbbadjuk, hogy tanuljanak belőle.
Királyfiakarcsán rendhagyó módon emlékeztek meg a 102 évvel ezelőtt történt eseményekről.
A Petőfi Baráti Társaság elnöke, Erdős Péter Kolek Zsoltot, a ma7 vezető szerkesztőjét hívta meg az emlékünnepélyre, aki igyekezett rávilágítani az aktuálpolitika hiányosságaira, de közben biztatni is a társaság tagjait és az eseményre látogatókat, hogy ha hiszünk a magyar közösség fennmaradásában, akkor még reménnyel teljes a jövőnk.
Kolek Zsolt lelkesítő beszéde közben – “A jövőnk gyermekeinkben és unokáinkban van, dolgozzunk azon, hogy sikerüljön biztosítani számukra a megfelelő lehetőségeket ahhoz, hogy itthon tudjanak érvényesülni.
Mert bennünket nem fújhat el akármilyen szél, mi itthon vagyunk Szlovákiában, a Felvidéken!” – jelentette ki Kolek Zsolt.

2022. június 22 – Hétköznapi szerelmek címmel zenés felolvasó est

Mészáros Katalin tagtársunk szervezésében különleges zenés felolvasó estre került sor, ahol
Süll Mária és László Krisztián az előadásukkal elbűvölték a nézőket. Egészen a lélek rejtelméig hatoló saját írásaik, a zenés feldolgozású dalaik megható élmény volt a közönség számára.

2022. júniu 24 – borkóstolós est

Író István tagtársunk szervezésében a Cserkészligetben borkóstolós estre került sor, ahol a madari Andoravin pincészet mutatkozott be kiváló boraival. A finom borok mellé kemencében sült oldalast szolgáltak fel.

2022. július 29 – Petőfi Sándorra emlékeztünk

173 évvel ezelőtt zajlott a segesvári csata, melyben eltűnt Petőfi Sándor. A lánglelkű költőre a Felvidéken is több helyen emlékeztek, tették ezt Királyfiakarcsán is. A csallóközi településen járva bárki könnyen megállapíthatja, hogy nagy hangsúlyt helyeznek hagyományaink őrzésére.
A községháza előtti téren áll Rieger Tibor alkotása, a Magyarok Nagyasszonya impozáns, bronzból öntött szobra. A Cserkészligetben pedig szinte minden az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményeire, illetve annak ikonikus alakjára, Petőfi Sándorra emlékeztet.
A július 29-én tartott megemlékezés kulturális programjáról a helyi nyugdíjasklub gondoskodott. Ezt követően a résztvevők megkoszorúzták Petőfi Sándor domborművét.
A megemlékezést a társulás tagja, Csiffári Ferenc szervezte.
„Egy hónapja tervezzük, hogy megemlékezünk Petőfiről a segesvári csata évfordulóján is. Ebben nagy segítségemre volt Malina Rozália, a helyi nyugdíjasklub tagja. Találkozásunkkor elárulta, hogy ettől függetlenül is készülnek egy programmal a jövő évi Petőfi-bicentenáriumra, ezt most felgyorsítják, és egy ízelítőt már most bemutatnak. Megleptek mindenkit, csodálatos volt, ahogy énekeltek, szavaltak, és ennek szerencsére még lesz folytatása” – mondta hírportálunknak a főszervező.
(írta: Oriskó Norbert/Felvidék.ma) – A Segesváron eltűnt Petőfi Sándorra emlékeztek Királyfiakarcsán – (a cikk 2022. július 31-én jelent meg a www.felvidek.ma honlapján)

2022. augusztus 19 – borkóstolós est – Vaszary pincészet

Ezen a napon a pannonhalmi borvidékről a Vaszary pincészet látogatott el a Cserkészligetbe, ahol a borkedvelőket a finom borok mellett kemencében sült finomságok is várták.
A Vaszary pincészet bemutatkozása
Dr. Vaszari László 1995-ben alapította a pincészetét. Vezető borászként 45 hektár saját tulajdonú szőlőt művel (telepítés 2006-2017), amelynek fajtaösszetétele a borvidékre jellemző olaszrizling, rizlingszilváni, irsai olivér, tramini, királyleányka, chardonnay, cabernet sauvignon, merlot, kékfrankos. A pannonhalmi Széldomb dűlő, ahol 20 hektár új szőlőt telepítettek (2006-2010), a szőlő-termőhelyi kataszteri besorolás szerint a borvidék legjobb dűlőjének számít. A pincészet tárolókapacitása 4500 hl. Az illatos fajtáknál a félreduktív technológiát alkalmazzuk, amely megőrzi a fajta elsődleges gyümölcsös jellegét. Az olaszrizling és a chardonnay fajtáknál, és különleges tételek esetén a fahordós érlelés gazdagítja az ízeket. Nagy álom vált valóra 2017-ben, mikor megépült a vinotékat, borkóstoló termet és látvány pincét magában foglaló új épület együttes. Jelenleg 3 lányával és unokájával dolgozik együtt.

2022. szeptember 25 – Petőfi 200 – mozgó múzeumbusz (vándorkiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából)

Horváth Csaba tagtársunknak köszönhetően a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Petőfi–busza nemcsak a dunaszerdahelyi vásárba érkezők számára vált látogathatóvá, hanem a Petőfi Baráti Társulás számára is. Az autóbusz ezen a napon a délelőtti órákban látogatott el a Cserkészligetbe.

a www.dunaszerdahelyi.sk honlapon olvasható:
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum új vándorkiállítása múzeum-busz formájában csütörtökön megérkezik a Csallóközi Vásárba. Ezúton is felhívjuk az iskolák figyelmét, hogy az „Átröpűlök hosszában hazámon” mottót viselő, a lánglelkű költőnkhöz kapcsolódó, tíz kiemelt gyűjteményi darabot is tartalmazó utazókiállítás rendkívüli alkalom lehet a tanulóknak megismerni Petőfi személyiségét, munkásságának ismert darabjait.
Az utazókiállítás kiemelt célja, hogy Magyarországon, valamint a határokon túl is minél több magyarhoz juttassa el élményszerűen Petőfi Sándor életművét és mutassa be életútját. A tárlat a haladás, sebesség, út, utazás fogalmaiból indul ki, és az aktuális kutatásokra alapozva, egyedi megközelítésből mutatja be Petőfit.
A kiállítás képzeletbeli utazásra hív: 1845-ben felszállunk a gyorsszekérre Petőfi mellé, hogy a költő a „változó szerencse szekerén” felidézze számunkra múltjának meghatározó állomásait, és velünk együtt fürkéssze jövőjét.
A tárlat nem a költő életrajzát helyezi fókuszba, sokkal inkább az alkotói attitűdöt meghatározó döntési helyzeteket mutatja be, mint például a költővé válás, a társadalmi mobilitás, az életpálya megválasztása, a közéleti szerepvállalás, az irodalmi élet szervezése vagy a családalapítás.
A kiállítás gerincét tíz kiemelt gyűjteményi darab alkotja, mely a képzeletbeli utazás egy-egy állomását jelzi: ilyen az édesapa Petrovics István mészárosbárdja, a Szendrey Júliától kapott gyöngyhímzéses pénztárca, vagy éppen egy biliárddákó, amelyet Petőfi a törzshelyén, a Pilvax kávéházban használhatott. Minden relikviához tartozik egy-egy kiemelt vers, valamint számos idézet, kézirat, művészeti alkotás és irodalomtörténeti érdekesség, amelyek együttesen egy-egy meghatározó élethelyzetet vagy témakört tárgyalva mutatják be a költő életének legfontosabb állomásait. Ezek a változatos módon elrejtett tartalmak önálló felfedezésre, kutatásra ösztönzik a látogatót, több érzékszervet is bevonva a tapasztalatszerzésbe. A kiállítás egységei önmagukban is értelmezhető, zárt egységeket alkotnak, amelyeket többféle narratívába fűznek össze a látogatókat és Petőfit egyaránt megszólító kérdések, az Úti jegyzetek Patkós Márton színművész által megszólaltatott sorai és a János vitéz fordulatai.

Az első tematikus kiállítási egységben Petőfi első publikált arcképe (Barabás Miklós, 1845) és a helykeresést, a költői önmeghatározást fókuszba helyező Sors, nyiss nekem tért című költemény kapcsán megismerkedhetünk a képet közlő Pesti Divatlappal, megtudhatjuk, mit jelentett a korban egy ilyen folyóirat, hogyan alakult Vahot Imre és Petőfi kapcsolata, s milyennek látta Jókai Mór barátja arcképét. Az utolsó állomáson pedig az 1847-ben megjelent Petőfi összes költeményei című kötet jelenik meg, így Petőfi szándékától, hogy az irodalmi élet meghatározó szereplőjévé váljon, a megvalósulásig, azaz a verseiben örökké élő költő alakjáig vezet a képzeletbeli utazás. Az egyes állomások során izgalmas formai és vizuális megoldások jelenítik meg többek között az Egy estém otthon, a Szeptember végén és Az alföld című verseket.
A tárlat záró részében írók, költők Petőfiről szóló idézetei olvashatók, a busz hátsó üléssorán a PIM-ben őrzött Petőfi-relikviákból egy digitális kollázst alkothatnak a látogatók próbára téve a kiállításon megszerzett tudásukat.
Kurátor: Molnár Eszter Edina, Sóki Diána. Grafikai arculat és tipográfia: Mezei Ildikó. Látványterv és belsőépítészet: Nyirán Márton. Kivitelezés: New Edge Kft. A kiállítás megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetővé.
(Petőfi Irodalmi Múzeum / dunaszerdahelyi)

A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja a kiállításról a következőket jelzi:

A járműben berendezett kiállítás egyértelműen kapcsolja az értelmezést a haladás, sebesség, út, utazás fogalmához. Petőfi Sándor alakjának és saját maga által is megfogalmazott alkotói énjének az állandó úton levés – a “hazai” táj és társadalom ilyen módon történő megismerése, megalkotása – szervesen kapcsolódik az életműhöz és az önéletrajzhoz is.
A kiállítás a dinamizmusáról ismert alkotó (költő és szerkesztő) karakterét és életművének kiemelkedő darabjait mutatja be. Nem elsősorban az életrajz, sokkal inkább az alkotói attitűdöt meghatározó döntések, helyzetek, kontextus mentén ismerik meg a látogatók Petőfi Sándort.
A buszba belépve képeken és szövegeken keresztül a már beérkezett költővel találkozik a látogató. Petőfi az utazáson keresztül idézi fel múltjának egyes állomásait és fejtegeti jövőjének titkát, terveit, kísérőnk lesz a kiállítás bejárása során.
10 emblematikus gyűjteményi tárgy fizikai megjelenítése képezi a kiállítás gerincét, amihez ismert verseket válogattunk. A tárgyak az alkotó életét meghatározó “keresztutakat”, kapcsolatokat idézik meg elindulva a nyilvánosság előtt megmutatkozó költő első nyilvános arcképétől az 1847-ben kiadott Petőfi összes költeményét tartalmazó kötetéig. A tárgyfal anyagiságában idézi meg a kiemelt tárgyakat és a falban elrejtett hanganyag, képek és szövegek segítségével készteti “kutatásra, feltárásra a befogadót.
A kiállítás egyértelműen tagolt, világos szerkezete segíti a látogatót abban, hogy egy-egy részt önállóan is értelmezzen. A tárgyak és szövegek örök érvényű kérdések felől közelítik meg Petőfi Sándor alkotói életútját, így kapcsolódva a mai ember élethelyzeteihez, problémáihoz is.

A magyarországi területek mellett a Petőfi-busz kiemelt célja, hogy eljusson a határon túli magyar közösségekhez is, így cél régiónak tekintjük Felvidéket, Kárpátalját, Partiumot, Erdélyt Vajdaságot és a Drávaszöget is.

Mint megtudtuk, a Petőfi 200 mozgó múzeumbusz Kiskőrösről indult, Felvidéken Dunaszerdahelyt érintve Nyékvárkonyban volt a következő állomása, majd ezt követően érkezett meg Királyfiakarcsára. A Petőfi busz kísérői az Irodalmi Múzeum munkatársai: Cseri Anett, Gyenes Fanny és Hámori Gyula (autóbusz vezető) voltak. Királyfiakarcsa után a Petőfi-busz soron következő állomása Sopron városa volt.

Köszönet Horváth Csabának a szervezésért és a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársainak a tartalmas előadásért, az élményért, ahol a buszba belépve képeken és szövegeken keresztül a nagy költővel találkozik a látogató.

Két év kihagyás után ismét hagyományos formában zajlott március 15-ének, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc megemlékezése. Az ünneplés az egyházkarcsai Szent Bertalan római katolikus templomban vette kezdetét.
Mindkét karcsai önkormányzat vezetőit (Gódány Lászlót, Mórocz Pétert, Wurczell Zoltánt, Horváth Csabát), továbbá Erdős Pétert a PBT elnökét és a fellépőket (Vadkerti Imrét, Zsapka Attilát, Sipos Dávidot, Bertók Istvánt), Duborszky Attila középiskolai tanárt, valamint az ünneplő közönséget elsőként Balogh Károly plébános köszöntֲötte. Gratulált Erdős Péter vezette Petőfi Baráti Társulásnak a húsz éves évfordulója alkalmából. Említést tett a templom munkálatairól, a belső megújításról, melyek eredménye magasztossá teszi a lelkünket.
A PBT részéről Szerencsés Magdolna köszöntötte Karcsaország vezetőit, lakosait, a márciusi ünnepség fellépőit, annak szónokát, a PBT tagságát és a megjelent közönséget. Kiemelte: két évvel ezelőtt nagy előkészületekkel terveztük a legnemzetibb ünnepünk megtartását, amely a pandémia miatt elmaradt. Akkor nem is sejtettük, hogy a vírus ilyen hosszúra nyúlik, sajnos most is jelen van és ahogyan halljuk, marad is. Ismerősök, barátok, családtagok elvesztéséről szóltak a hírek. „Nem kell ide háború!“- mondták sokan. És az orosz-ukrán háború itt van a szomszédunkban. Nehéz napokat élünk, amelyre szavak nincsenek… 1848. március 15-én, a megfogalmazott 12 pontnál, mennyire időszerű és aktuális az a három szó, amit a magyar nemzet akkor is kívánt: Béke, Szabadság, Egyetértés!

Az ünnepi koncert előtt a PBT vezetősége köszöntötte Erdős Pétert, aki az elmúlt húsz évben rengeteget tett, dolgozott a Petőfi Baráti Társulásért, melynek sikerét bizonyítja, hogy 2017-ben Budapesten átvehette a Magyar Örökség Díjat. A vezetőség nevében Csiffári Ferenc köszöntötte a PBT elnökét, a következő gondolatokkal:
„A Petőfi Baráti Társulás tagsága ezúton szeretné megköszönni az elmúlt 20 évben végzett munkádat.
Köszönjük mindazt, amit vezetésed alatt ez a lelkes Társulás elért, megismert, alkotott.
Szívügyed a Társulás léte, amelynek működése az évek múltával nemcsak Karcsaország elismerését vívta ki, de ismertté vált a határainkon túl is. Nem kis túlzással – a Petőfi Baráti Társulás a kultúra szigetének világító tornya a Csallóközben.
ISTEN áldását kérjük, hogy e szép és sikerekben gazdag munkát tovább tudd végezni erőben, egészségben.
Az oly nemes feladatok, mint őseink hagyományainak tisztelete, nemzeti kultúránk ápolása, magyarságunk megőrzése vezessék lépteid további utadon. Az úton, melyen mi mindnyájan még nagyon sokáig veled szeretnénk menni”.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc jegyében Vadkerti Imre, Zsapka Attila, Sipos Dávid és Bertók István fergeteges hangulatú koncerttel, szívet és lelket melengető dalokkal tették emlékezetessé a március 15-e ünnepét.

A koncertet követően Duborszky Attila középiskolai tanár megható gondolatokkal szólt a jelenlévőkhöz:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Emlékezők!
174 esztendővel ezelőtt forrongó tavasz köszöntött az öreg kontinensre, amely alól a soknemzetiségű Habsburg Birodalom sem volt kivétel. A népek tavasza! Tán az imént említett fogalmak hallatán némi kétely fogalmazódik meg bennünk, vajon mit takarnak eme szavak. A történelem nem véletlenül nevezte az Európában kirobbant forradalmakat népek tavaszának. Ezzel az elnevezéssel nemcsak a nagy népmozgalmakra utal, hanem arra is, hogy a hatalom birtokosai a népek számára kénytelenek voltak olyan jogokat adni, amelyekről korábban hallani sem akartak. Éppen ezen a napon, március 13-án a császárváros, Bécs a saját bőrén tapasztalta meg a nép haragját, erejét. Két nappal később már Pest is forradalmi lázban égett.

Tisztelt Ünneplők!
1848. március 15-én a magyar történelem kiemelkedő, dicső korszakára emlékezünk, a polgári Magyarország születésnapjára. Ez az ünnep nemzeti identitásunk egyik alapköve. S ehhez a naphoz két fogalom is társul: szabadság és hazaszeretet. Mi, magyarok tudjuk a legjobban, mennyire értékes kincs a szabadság. Hosszú történelmünk során számtalanszor kellett bebizonyítanunk, hogy megérdemeljük. A szabadság nemzete vagyunk! Az évszázadok alatt rengetegen áldozták életüket és adták vérüket azért, hogy az elkövetkezendő generációk ne tapasztalhassák meg azt, milyen láncra verve, béklyóba kötve lenni. Szabadként születni, élni, tenni, pihenni mekkora érték! Bozzai Pál ifjú költő szavait idézve: „A ti életeteknek a szabadság olyan, mint a halnak a víz, madárnak a levegő, vadnak a rengeteg. Legyetek inkább halni készek véle, mint élni nélküle. Midőn mideneteket föláldozátok érte és a szabadságot megnyerétek, nem vesztétek semmit, hanem nyertetek mindent.“
Napjaink megrázó eseményei is bizonyítják, hogy ez a törékeny állapot akár egyik napról a másikra gyökeres fordulatot vehet. Mennyire sebezhető, ha nem óvjuk meg és nem küzdünk érte.
A márciusi ifjak, Petőfi, Jókai, Vasvári pesti fellépése hazaszeretetük legnagyszerűbb megnyilvánulása volt, amikor a köz érdekét mindenek elé helyezték, és megpróbálták az addig lehetetlennek tartott elfojtott vágyat, a szabadság kivívását, egy önálló, politikailag és gazdaságilag független Magyarország létrehozását. Vakmerő lépésre szánták el magukat, egyesek támogatásukról biztosították őket, míg másokban a nyughatatlan lázadó alakját idézték fel. Tény azonban, hogy a Pilvaxból az ismeretlen utakra lépő fiatalok és az általuk megszólított társadalmi rétegek bátran hoztak áldozatot nemzetükért. Feltehetjük továbbá a kérdést, vajon az ország vezető rétege, a nemesség akkor hazafiatlan, ők nem szerettek volna változásokat kieszközölni? Széchenyi, Kossuth vagy Batthyány közömbösen vagy nemtörődöm módon álltak hozzá Magyarország életét befolyásoló legégetőbb problémákhoz? Természetesen a válaszunk nem. Hiszen a reformkori mozgalmak során már megmutatkozott tenniakarásuk, elkötelezettségük és eltökéltségük a nemzet felemelkedését és fejlődését illetően. 1848-ban az egész ország egy emberként állt fel évszázados tespedtségéből, s kinyilatkoztatta, hogy polgári társadalommá kíván válni, ahol érvényesülnek a polgári-demokratikus jogok: a sajtószabadság, a gyülekezési jog, törvény előtti egyenlőség. Ezen alapvető jogok némelyikét a március 15-én kinyomtatott és a nap folyamán több alkalommal ismertetett 12 pontban is összegyűjtötték. De a hazaszeretetről tettek tanúbizonyságot azok is, akik 1848 szeptemberétől 1849 nyaráig minden erejükkel azon munkálkodtak, hogy a forradalom által kiharcolt jogokat megvédjék és továbbra is érvényre juttassák. Bár a szabadságharc kényszerű fegyverletétellel zárult, a nemzet fiainak erőfeszítései azonban nem voltak hiábavalók. Amiképp Vörösmarty Szózat című költeményében szavakba foglalt: „Az nem lehet, hogy annyi szív/Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel/Szakadt meg a honért.” Egy nemes ügyért harcoltak, kiálltak az elért eredményekért, amelyek nélkül ma el sem tudnánk képzelni társadalmunk működését. Midőn ´48-ban, úgy napjainkban újra meg újra meg kell küzdenünk a szabadságért! Elődeink merészsége, akaratereje és összetartása példaértékű az utódok számára. 174 esztendő múltán képesek lennénk-e mi is egy emberként felállni, és olyan elszántsággal megvalósítani céljainkat, ahogy azt felmenőink tették. „A haza minden előtt“ – fogalmazta meg Kölcsey a reformkor kezdeti időszakában. Vajon hányszor hangozhatott fel a későbbiekben ez a négy „szócskából“ álló mondat? Biztos vagyok benne, hogy azokban a napokban, hetekben, hónapokban sokak lelkében ott élt. Sőt, a szabadságharc bukása utáni években sem merült feledésbe.

Tisztelt Egybegyűltek!
Nemzeti ünnepünk alkalmával nemcsak azokról emlékezünk meg, akikről iskolákat, intézményeket, utcákat, tereket neveztek el, de a névtelenségbe burkolózott hősök és áldozatok előtt is tisztelgünk. Fejet hajtunk a pesti tömeg és a szabadságharc véres ütközeteiben félelmet nem ismerő honvédek emléke előtt. Főhajtás és tisztelet a bátraknak!
Azon a március 15-én szabad lett a magyar, sajnos amint azt a történelemből jól ismerjük, rövid időre. Ennek ellenére meghatározó eseménye, mementója népünk történetének. A magyarság több ízben, 1848-ban és 1956-ban is megmutatta, hogy az elnyomók uralma nem rendíthetetlen, együttes erővel igenis megtörhető.
174 év távlatából a forradalom és szabadságharc üzenetét többféle aspektusból lehet értelmezni.
Számunkra mégis milyen tanulságokat fogalmaz meg? Elsősorban a tettrekészséget, az igaz ügy iránti elkötelezettséget, küzdeni a végsőkig, merjünk a mások által szabott korlátokon felülemelkedni. Másodsorban itt, Közép-Európa szívében, a Kárpátok gyűrűjében levő népek csak akkor tudnak békében élni egymás mellett, ha keményen és odaadással dolgoznak együtt, egymásért, fegyverek használata nélkül. József Attila: A Dunánál című versének záró sorai ma is aktuálisak: „A harcot, amelyet őseink vivtak,/békévé oldja az emlékezés/s rendezni végre közös dolgainkat,/ez a mi munkánk; és nem is kevés.” Nem utolsó sorban az 1848-as márciusi ifjúság tettei, cselekedetei összetartó nemzeti erőként kell hogy szolgáljanak minden magyarnak, éljünk a világ bármely pontján.

A március 15-i megemlékezés Királyfiakarcsán, a szabadságharc emlékművénél koszorúzással zárult. A megemlékezés során koszorúztak: Egyházkarcsa Önkormányzata, Királyfiakarcsa Önkormányzata, a Szövetség Párt királyfiakarcsai helyi szervezete, Királyfiakarcsai óvoda, a királyfiakarcsai Baba-Mama Manó Klub, Királyfiakarcsa Nyugdíjas Szervezete, Egyházkarcsai Magyar Tannyelvű Alapiskola és a Petőfi Baráti Társulás.

Tisztelt Tagság!

Ezúton szeretném tudatni Önökkel tagtársunknak Domonkos Tímeának – aki egyben a Szlovák Vöröskereszt királyfiakarcsai szervezetének az elnöknője – kérelmét és felhívását, hogy 2022. március 20-án vasárnap 8 – 11 óra között mobilis véradást szerveznek a síposkarcsai kultúrházban, melyre minden véradót illetve leendő véradót szeretettel várnak.
A véradás szigorú higiéniai feltételek betartása mellett fog történni.

Érdeklődni a 0904 637 481 –es telefonszámon lehetséges.

A Petőfi Baráti Társulás tagságának nevében szeretném kifejezni Tímeáéknak a köszönetünket e humánus cselekedetért.

Tisztelettel:
Erdős Péter
a Petőfi Baráti Társulás elnöke

Tisztelt Tagság!

Petőfi Baráti Társulás elnöksége tisztelettel értesíti és szeretettel meghívja Tagságát, az 1848-49 –es szabadságharc és forradalom tiszteletére rendezett megemlékezésre, amelyre

2022. március 13–án, vasárnap délután 15.00 órától kerül sor, az Egyházkarcsa-i római katolikus templomban.

Program:
Zsapka Attila, Vadkerti Imre, Sipos Dávid, Bertók István ünnepi koncertje.

A megemlékezés alkalmából ünnepi beszédet mond Mgr.Duborszky Attila középiskolai tanár.
Verset szavalnak: Lukács Sára és Zsófia diáklányok

Koszorúzás:(Királyfiakarcsán a Petőfi emléktáblánál)

A 173 éve történt eseményekre emlékezvén, szeretettel várjuk a rendezvényre Önt és a kedves családját.

Tisztelettel :
Erdős Péter
a Petőfi Baráti Társulás elnöke

Decembert írunk. A nehéz kovidnapok ellenére a küszöbön álló karácsonyi ünnep képeiben, hangulatában itt van velünk, a szívünkben és a lelkünkben. Királyfiakarcsán 2001 decembere nagy betűkkel íródott be a krónikába. Erdős Péter kezdeményezésére megalakult a ma már Magyar Örökség Díjjal büszkélkedő Petőfi Baráti Társulás. Megalakulásának évfordulója, a tagsággal és a kultúrát kedvelőkkel együtt töltött évek, az örömszerzés és az együvé tartozás megerősítését jelzi. A jelenlegi helyzet miatt a tervezett jubileumi ünnepség elmarad. Így most felelevenítjük a legfontosabb pillanatokat, s ezzel köszöntjük a fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő Petőfi Baráti Társulást.

A társulás élete a falu határában elterülő Cerkészligetben vette kezdetét. Az első évek nehézségei ellenére sikerült felkelteni az emberek érdeklődését. A hagyományok őrzése mellett, a közművelődési programok, kiállítások, hangversenyek, tárlatok, utazások szervezése, a jeles napok és ünnepek megtartása, valamint a színjátszó csoportok, kórusok, zenés és énekes szólisták szereplései a mai napig mind-mind magasszintű kultúraközvetítői feladatokat teljesítenek.

2005. június 4-én jelentős esemény zajlott a trianoni békeszerződés 85. évfordulóján. „A magyarság nem pusztul-tisztul“ jelszóval került sor a Felvidéki Nemzeti Emléknap megrendezésére.

A 2009-es év meghatározó volt a közösség életében. A Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra Petőfi Sándor 160. évfordulójára Petőfi Sándor Emlékdíjat adományozott a Társulásnak. Az emlékdíjat Gubcsi Lajos a Magyar Művészetért Díj elnöke adta át Királyfiakarcsán Erdős Péternek.
Évről évre, hónapról hónapra számos esemény gazdagította és színesítette palettát. Igazi teret kapott a kultúra sokszínűségének bemutatása. Az idők folyamán folyamatos építkezések, újítások változtatták meg a liget arculatát is.

Fontos eseményként szerepel a tízéves évforduló. Azt mondják, aki jól ünnepel, az gazdagodik az ünnep által. A kétnapos rendezvény során olyan személyek jelezték részvételüket, akik az első tíz év során vendégei és előadói voltak az egyes eseményeknek. A nagyszabású rendezvény során az előadásukkal, a felszólalásukkal újból megerősítették a Társulás létét.

Az eseményektől függően a szabadtéri programok mellett a helyi kultúrház (korábban az erdőhátkarcsai kultúrház is), az egyházkarcsai római katolikus templom és a siposkarcsai faluház (hagyományos Szent Márton napi liba-és borbál, újévi gálakoncert) adott otthont az egyes programoknak. Felsorolni is nehéz azon személyeket, előadót, kórust vagy színjátszó csoportot, akik ezekben az években Karcsaországban felejthetetlen élményt nyújtottak.

Kétségtelen, hogy a római katolikus templomban a két világhíresség, Varnus Xavér organaművész és Pavol Šporcl prágai hegedűművész koncertje nem mindennapi eseményként zajlott.

A Petőfi Baráti Társulás gyümölcsöző kulturális együttműködése kiemelkedő jelentőséggel bír a határon túlra nyúló településekkel, egyesülettel, mint: a Pénzesgyőr Baráti Körével, Bácskossuthfalva településsel, a Kismegyeri Napoleon Hagyományőrző Egyesülettel (Győr) és Dabas városával.

2017 éve két jelentős eseményt is számon tart. Augusztusban került sor a Magyarok Nagyasszonya szobor ünnepélyes átadására, melyen beszédet mondott Lezsák Sándor tanár, politikus. A szobor Rieger Tibor alkotása, aki szívében karcsai is, gyermekéveit Királyfiakarcsán töltötte. Tőle idézett mondat – „Továbbra is őrzöm az emlékeimben azt a kikristályosodott meseszerű szép gyermeki világot, amit itt, annak idején átéltem“. A szobor érdekében a Társulás, valamint a két karcsai önkormányzat mellett sokan tevékenykedtek. Említést érdemel Bakos István művelődéskutató, a néhai Pogány Erzsébet és Prokopp Mária művészettörténész. Szeptember havában Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a PBT Magyar Örökség Díjat kapott. A PBT munkásságát Batta György méltatta, a díjat dr. Rókusfalvy Pál adta át Erdős Péter elnöknek.

A PBT a működése során nagy hangsúlyt fektet a jeles napok és a nemzeti ünnepek méltó megünneplésére. Közkedveltek a szervezett kirándulások, a fesztivál hangulatú rendezvények, a hagyományos karcsai borverseny, a Szent Márton napi liba és borbál, továbbá az újévi nagyszabású gálakoncert megtartása, melyek a mostani pandémia miatt elcsendesedtek.

Említésre méltó, hogy a Társulás minden évben örökös tagot választ, akiknek önzetlen munkája nagyban segíti a szervezet munkáját és odaadással szolgálja a kultúra emelkedettségét és közösségteremtő céljait.

A kovidhelyzet alatt a Cserkészligetében az élet nem állt meg. Valami különleges történt és teljesen új arculatot kapott. A veszélyes, égbe nyúló fák kivágásra, a tagok által új és nemes fák pedig kiültetésre kerültek. Teret adva a sokszínűségnek, igazi mesebeli park létesült. Pályázati támogatásból megépült a Karcsai Magyarság Háza, melynek ünnepélyes átadására 2021. június 6-án került sor. Ezen a napon a trianoni békediktátumra és a nemzeti összetartozás napjára emlékezett a szép számmal megjelent közönség. Az ünnepi beszédet Potápi Árpád János államtitkár mondta, majd Czimbalmosné Molnár Évával, Forró Krisztiánnal és Erdős Péterrel közösen átvágták a trikolor szalagot. Balogh Károly plébános pedig megáldotta a házat, mely jelképezi és erősíti a magyarság egységét. A ház falain Petőfi életútja jelenik meg, mely M. Kiss Márta festőművész munkáját dicséri. A liget festői környezete egy hatalmas kemence építésével is bővült.

Az őszi hónapok figyelme Egyházkarcsára is irányult, az Interreg pályázat (Egyházkarcsa-Dabas-Királyfiakarcsa) elnyerése során Karcsaország római katolikus templomának tornya renoválására került. A kölcsönös együttműködésre épülő partnerség kiemelkedő jelentőséggel bír. A munka oroszlánrésze Balogh Károly plébános érdeme.

A húsz éves évforduló alkalmából köszönet a Társulás elnökének, Erdős Péternek, a vezetőségnek, a tagoknak, a segítőknek, akik ingyen, társadalmi munkában tevékenykednek. Köszönet a támogatóknak, az adójuk 1%-át felajánlóknak. Köszönet mindkét karcsai önkormányzatnak, Gódány László Egyházkarcsa polgármesterének és Wurczell Zoltán Királyfiakarcsa polgármesterének a segítségért, a fejlesztések támogatásáért. Horváth Csabának, Királyfiakarcsa alpolgármesterének a pályázati munkákért.

Boldog karácsonyt a Petőfi Baráti Társulásnak és áldott békés ünnepet a világnak! A karácsonyi ünnep titka a szeretet, hisz szeretetről szól minden, ami körbevesz bennünket. Szükségünk van egymásra, a hagyományaink őrzésére, a kultúránkra, az ünnepek meghitt csendességére.

írta: Szerencsés Magdolna
megjelent: Csallóköz magyar rgionális hetilapban, 2021. december 22, 51-52. szám, 18-19.oldal

2001. december 10-én alapították a Petőfi Baráti Társulást. Az elmúlt húsz évet foglalta össze lényegretörően, és – szavai szerint – dióhéjban a szervezet elnöke, Erdős Péter.

Erdős Péternek a tagság felé írt körlevele:
Immár második ádventi időszakot éljük a koronavírus-járvány által elszakítva egymástól, így a szokásos hírlevelem is később kerül a tagság látókörébe és a szokásoktól eltérően egész más tartalommal. Más tartalommal, ugyanis minden bizonytalan a jövőt illetően, így a programokat sem tudom előre fél évre meghirdetni. Talán az első hónapok programjainál rögtönözni fogunk, ami azt jelenti, hogy pár nappal a rendezvény időpontja előtt fogjuk tudatni a tagsággal, hogy mikor, hol és milyen program kerül megrendezésre.
Most a 2022–es esztendő első féléves programja helyett a PBT létezésének az első húsz esztendejét fogom összefoglalni, ugyanis 2001. december 10 – én küldtem el alapítási kérvényünket a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumába jóváhagyásra. 2002. január 17–én történt meg a jóváhagyás, és január 25–én a királyfiakarcsai kultúrházban tartottuk alakuló ülésünket. Az akkori ülésünkön 25–en voltunk jelen és 17–en kérték a tagfelvételüket.

Itt jegyzem meg, jelenlegi létszámunk már pár éve 220 fő körül mozog. Néhány gondolat az indítékról, hogy húsz évvel ezelőtt, miért is indult útjára a PBT? Emlékeim szerint 2001. november eleje lehetett, mikor az Új Szó napilapban egy érdekes egész oldalas cikkre lettem figyelmes. A szerző egy svédországi kis falu történetét írta meg.
A történet arról szólt, hogy ez a kis falu nagyon kezdett elöregedni, ugyanis a fiatalok többsége kezdett elköltözni a közeli városokba. Ekkor történt egy fordulat, ugyanis a falu „bölcsei” összedugták a fejüket és eldöntötték, hogy egy színdarabot szerveznek. E színdarab szervezésébe bevonták a falu majd minden lakosát.
Volt, aki szerepet játszott, volt, aki kellékeket készített, illetve színházi kosztümöket varrt. Voltak olyanok, akik a színpadi pódiumot készítették, mások a szereplők ellátásáról gondoskodtak, teát, kávét főztek.

Az első fellépés hatalmas sikerrel járt, amelyet aztán újabb és újabb előadások, fellépések követtek. A sikerek megállították a településről való elköltözést, sőt voltak olyanok is, akik újra visszaköltöztek a faluba. Ezt olvasván, 2001 novemberében azt gondoltam én is, hogy Királyfiakarcsán is nagyon silány volt a kulturális élet, ezért talán nekünk is a svédországi példát kellene követni. Az elgondolást tettek követték, és így jutottunk el ma a húszéves évfordulónkhoz.

Az évek során felejthetetlen barátságok kötődtek a hozzánk hasonló beállítottságú egyesületekkel szerte a Kárpát–medencében. Legelőször a pénzesgyőriekkel vettük fel a kapcsolatot, akikkel a kapcsolatfelvétel óta minden évben oda–vissza alapon kirándulásokat szervezünk, illetve december 29-én közös előszilvesztert tartunk. Rajtuk kívül nagyon jó kapcsolataink vannak a kismegyeriekkel, dabasiakkal, a vajdasági bácskossuthfalvaiakkal, a kárpátaljai mezőváriakkal, valamint a bécsi Európa-Clubbal.

Amíg működött Királyfiakarcsán a kisiskolánk, addig a március 15–i ünnepség keretén belül több iskola részvételével szavalóversenyeket és történelmi vetélkedőket szerveztünk. Ezeken a versenyeken a szomszédos falvak iskoláin kívül tiszteletüket tették a kiskunfélegyházi, sümegi és dabasi iskolák tanulói és tanárai is.

Fontos megemlíteni a Petőfi emlékhelyeken szervezett találkozókat is, melyeken leggyakrabban a Szerencsés és a Tarjányi házaspárok képviselték a PBT–t, ugyanúgy, mint a németóvári megemlékezéseken is.
Nem feledkezhetünk meg a kulturális, színházlátogatásainkról sem. Évente legalább kétszer Budapestre a Madách Színházba vagy az Operettszínházba látogattunk el, és nyaranként a fertőrákosi Barlangszínház előadásait tekintettük meg.

Ami nem maradhat ki az elmúlt 20 év tartalmából, a borversenyek, borkóstoló estek, illetve a borturizmus. Legalább 15 alkalommal tartottunk hazai borversenyt, ahol a helyi és környékbeli amatőr borászok mérettették meg a boraikat. Többször tartottunk olyan borkóstoló esteket, amelyeken neves borászok mutatkoztak be termékeikkel. Borturizmus során ellátogattunk több hazai és magyarországi boros pincébe is, ahol finomabbnál finomabb borokat kóstolhattunk.

Hogy mi minden történt e húsz esztendő alatt? Azt megírni még egy könyv sem lenne elég.
Helyette megpróbálom dióhéjban összefoglalni, hova is jutottunk. Először közlöm, ki mindenki szerepelt e húsz esztendő alatt Karcsaországban, de előrebocsátom, lehetnek olyan szereplők is, akik nem szándékosan, de kimaradhattak a felsorolásból. Ezért utólagos elnézésüket kérem. A Petőfi Baráti Társulás legelső vendége Dr. Barsi Ernő néprajztudós volt, aki hitében, magyarságában, világnézetében, tudásában rendíthetetlen ember volt. Olyan szolgálattevő, aki édesapjától tanulta a nép szeretetét, azt, hogy minden tudás csak akkor ér valamit, ha az az embereket szolgálja.

A további felsorolás már nem időrendi sorrendben:
Koltay Gábor Magyar Örökség díjas filmrendező, Koltay Gergely Kossuth-díjas zenész, Makovecz Imre Kossuth-és Ybl Miklós díjas építész, Jókai Anna a Nemzet Művésze, Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, Rókusfalvy Pál pszichológiai tudományok doktora,Melocco Miklós a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas szobrászművész, Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, Duray Miklós felvidéki politikus, író, Jeszenszky Géza – Antall-kormány külügyminisztere (1990 –1994), Szíjjártó Péter az Orbán kormány külügyminisztere (2014 – 2021), Medgyasszay László országgyűlési képviselő (MDF), Kozma Imre római katolikus pap, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, József Attila-díjas költő, ifj. Béres József vegyész, a Béres Gyógyszergyár Zrt elnöke, Batta György Magyar Örökség díjas szlovákiai magyar költő, író, műfordító, újságíró, Balczó András a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar öttusázó, Perjés Klára újságíró, 2001–2006 között Kossuth Rádió főszerkesztője, Kondor Katalin magyar közgaszdász, újságíró, 2001–2005 között a Magyar Rádió elnöke volt, Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, Varga Miklós magyar énekes, színművész, rockzenész, Szvorák Katalin Kossuth- díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész, Vizi E. Szilveszter a Szent István-renddel kitüntetett, kétszeres Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Molnár Imre szociológus, történész, diplomata, 2015–2019 között a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója volt, Czimbalmosné Molnár Éva a rendszerváltoztatás óta a nemzetpolitika területén dolgozik. Különböző posztokon tevékenykedett a határon túli magyarságért, mint Határon Túli Magyarok Hivatalában, kilencvenes években a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója, majd később a kassai magyar főkonzulátust vezette, utána Magyarország nagykövete volt Pozsonyban. Jelenleg a Nemzetpolitikai Államtitkárság felvidéki ügyekért felelős főosztályvezetője, Smuck András geológus, a bécsi Europa-Club elnöke, Tarjányi József Petőfi kutató, a PBT örökös tagja, Potápi Árpád János a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Somogyi Tivadar Győr volt alpolgármestere, Csorba László történész, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, Herczeg Melinda Herczeg Károly Alapítvány elnöke, E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt főigazgatója, Kispálné dr. Lucza Ilona a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum volt igazgatója, Kőszegi Zoltán Dabas város polgármestere (1998 óta), Katona Tamás történész, az Antall–kormány külügyi államtitkára volt, Kellermayer Miklós sejtkutató, emeritus professzor, Kiszely István antropológus, Pavel Sporcl világhírű cseh hegedűművész, Varnus Xavér világhírű orgonaművész, Papp Lajos Széchenyi–díjas szívsebész, Csókay András világhírű idegsebész, Forgács Gábor színész, humorista, Ihos József előadóművész, humorista, Berecz András Kossuth–díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, Agócs Gergely füleki származású néprajzkutató, Illényi Katica Liszt Ferenc–díjas hegedű és teremin művész, Oszvald Marika Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, operetténekes, Pomogáts Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus, tanár, Halzl József a Rákóczi Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke, Szigeti László felvidéki politikus, Bakos István művelődéskutató, Paulisz Boldizsár a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett iskolaalapító, az alsóbodoki Szent Kereszt felmagasztalása kápolna építtetője, Beregszászi Olga művésznő, Csillagszemű gyermektáncegyüttes és Tímár Böske, a Veresegyházi Asszonykórus és Janicsák István, Szabó G. László Hevesi Sándor-díjas újságíró, Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, Várkonyi Gábor történész, Pásztor Béla Veresegyház polgármestere 1965–től napjainkig, Bauer Győző gyógyszerkutató, akadémikus, Lacza Tihamér író, újságíró, Fekete György a Nemzet Művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia volt elnöke, Sunyovszky Szilvia Kossuth- és Jászai Mari- díjas színésznő, Gubcsi Lajos közgaszdász, író, költő, címzetes egyetemi docens, Miklós László felvidéki politikus, Duka Zólyomi Arpád felvidéki politikus, Écsi Gyöngyi előadóművész, énekes, mesemondó, református lelkész, Kováts Marcell előadóművész, tárogatós, Szabó János Antall–kormány agrárminisztere, tárogatóművész, Martényi Árpád Eszterházy János Emlékbizottság elnöke, Rátosi Ferenc Sümeg város volt polgármestere, Erdődy Gábor Eötvös Loránd Egyetem professzora, Molnár Béla országgyűlési képviselő (KDNP), Tarics Péter újságíró, előadóművész, Nógrádi György egyetemi tanár, magyar biztonságpolitikai szakértő, a hadtudományok kandidátusa, Hunyadi László Magyar Örökség díjas marosvásárhelyi szobrászművész, Balázs Fecó Kossuth- és Liszt Ferenc- díjas zenész, Dráfi Mátyás felvidéki színművész, Boráros Imre Kossuth-díjas felvidéki színművész, Fa Nándor világhírű vitorlázó, Unti Mária egyetemi tanár, Pelyach István történész, egyetemi docens, Morován Zsolt főkonzul, Várkonyi Gábor történész, egyetemi docens, Győrfi Károly író, Csáky Pál felvidéki politikus, író, Kovács László felvidéki történész, tanár, Nagy Iván Csallóközi Múzeum igazgatója, Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár, Faragó Laura énekművész, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor a Hazajáró turisztikai magazinműsor szerkesztői, Pogány Erzsébet felvidéki közgaszdász, a Felvidék.ma hírportál alapítója, Gubík László SZAKC elnök, Józsa Judit a Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett székelyudvarhelyi kerámiaszobrász. Továbbá: Lakatos Róbert brácsaművész vezetésével a Rév zenekar, Kormorán együttes, Misztrál együttes, a gútai Kis–Duna Menti Rockszínház, Pósfa zenekar, Csallóközkürti Népdalkör, Tiszta Forrás Népdalkör, Dunaszerdahelyi Szent György Kórus, Arcok énekegyüttes Királyrév, Baranyai Judit – operett, Vásárúti Dalárda, Felsőpatonyi Népdalkör, Csicsói Porta Színpad, Óbudai Szent Péter és Pál Szalézi Katolikus Iskola diákjai, Szentegyházi (Erdély) Hagyományőrző Csoport, Kisudvarnoki Pünkösdi Rózsa Népdalkör Orbán Gyula vezetésével, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa Hecht Anna vezetésével, Jókai Színjátszó Társulat, Sikabonyi Polgári Társulás Énekkara Vanyek Rita vezetésével, Obergalla Kapelle zenekar Budapestről, a Bősi Aranykert néptánccsoport Bernáth Zoltán vezetésével, Diószegi Hahota színjátszó csoport, Kevicky Tünde, Kollár Katalin, Kovács Nagy Andrea (Opera Trió), Wischin Mariann énekes Budapestről, Matyó Márió Ipolyságról, Metropolitan zenekar Pozsony, Roman Krško,Varga Zaránd Ágoston (diák), a Nemeshodosi Megmaradásunkért Polgári Társulás, a Komáromi Kamarazenekar Stauróczky Balázs karmester vezetésével, Andrásfalvi Derzsi György, ifj. Derzsi György, Pankotay Péter, Juhász Előd, Elek Tibor Zsolt (balett- táncművész), Medveczky Szabolcs karmester, Pinezits József és Éva táncosok, Forró Attila, Felvidéki Rockszínház Karkó Henriett vezetésével, Nagy Ferenc, Ölveczky András, Jónás Csaba Komáromból, a Nagykanizsai Farkas Ferenc Énekegyüttes Baráth Yvette karnagy vezetésével, a Nagyfödémesi Csemadok Felnőtt Irodalmi Színpada Száraz Erzsébet vezetésével, Vadkerti Imre, Zsapka Attila, Sipos Dávid, Bertók István, a Somorjai Harmonia Classica Kamarazenekar Hegyi Brigitta vezetésével, Mészáros János Elek, Jakuba Seniglová, Wurczer Péter, Kovács Koppány, Székely Lóránt, Ocsko Aladár, Híves Mária, Mészáros Adél, Pfeiffer Gyula a Hodosi Gyöngyharmat Népdalkör, a Féktelen Komédiások Színtársulat Vágkirályfáról, Mács József író, Tőzsér Árpád költő, Kovács Attila a Komenský Egyetem tanszékvezetője, Világhy József, a győri Horthy Miklós Történelmi Társaság elnöke, a Komáromi Teátrum Színházi Polgári Társulás Dráfi Mátyás vezetésével, Dóka Zsuzsa, Kosáry Judit, Bősi Szabó László, Matus Ernő, Rigó Mónika, Nógrádi Tóth István, Sárközy Pál cigányzenekara, az Interoperett Budapest illetve a Budapesti Operaház művészeinek a fellépése a Váci Szimfónikus Zenekar közreműködésével, Vajas Anita énekesnő Lúcsról, a Békei Daloskör, Németh Imre és a Gaudium, Pepes Anyalai Sándor prímás és cigányzenekara.

Természetesen nem feledkezhetünk meg a karcsai fellépőkről sem, akikre büszkék vagyunk, Görcs Linda és Tamás néptáncos testvérpár, Ritter Éva szavaló, Lukács Sára és Zsófia, Erdős Ilona Eszter, Mészáros Emma, Bartal Dóra, Fehér Máté, Kurucz Klaudia, Görcs Chiara, a Manó Klub, Kiss Klára, Csóka Bernadett, Görcs Viktória, Balogh Tímea, Görcs András, Kuczman András, Somogyi Mártika.

Az elmúlt két évtizedben a királyfiakarcsai Cserkészligetben több alkalommal szabadtéri szentmisére került sor, melyek során a szentmiséket végző lelkiatyák: Mahulányi József, Szalay Gyula, Mede Károly, Boros Károly, Balogh Károly, Bozay Krisztián, Zsidó János,Kozma Imre, Jáki Teodóz, Puss Sándor, Grácián Atya, Kiss Róbert, valamint Erdélyből (Csíkszépvíz) Gábor Zoltán és Papp Antal (Zetelaka) lelkészek voltak. 2005-ben ökumenikus istentiszteletet tartottak Mahulányi József katolikus lelkipásztor és Somogyi Alfréd református lelkész.

Külön említést érdemel a 17 alkalommal megtartott Márton-napi libabál, amelynek mindig nagy sikere volt. Szokásaink szerint a zenét Iván Lajos, Vida György, Csiba Iván trió vagy Domonkos Árpád, Krajcsovics József duó zenészek szolgáltatták.

Sajnos a koronavírus-járvány megszakította az utóbbi években nagyon sikeres Újévi Gálakoncertek szervezését is, melyeket az Egyházkarcsai Önkormányzattal közösen szerveztük meg.
Szeretném a Tisztelt Tagságnak felidézni azokat a kirándulásokat, amelyeket főleg a Pepita Tours (Köles Zsolt) vagy a Top (Ferencz Judit) utazási iroda, illetve Molnár Ilona (PBT örökös tag) közreműködésével sikerült megvalósítanunk.
2002-ben a legelső kirándulásunkon – Királyfiakarcsa-Esztergom-Visegrád-Szentendre útvonalon több mint százan vettünk részt. 2003 júniusa – Prága, Kutná Hora. 2004 szeptember – Salzbug és környéke. 2005.június – Kiskőrös és környéke. 2006. május – Sopron, Nagycenk. 2006 augusztus – Dél-Csehország – Třeboň, Hluboká nad Vltavou, Český Krumlov, České Budějovice, Telč. 2007 augusztus – Lengyelország. 2008 június – Lednice, Valtice. 2008 augusztus – Erdélyi körutazás. 2009 augusztus – Pécs, Harkány, Siklós, Villány, Mohács. 2010 május – Etyeki pincefesztivál 2010 augusztus – Szlovénia – Ljubljana, Posztojnai cseppkőbarlang, Piran, Bled-i tó, Lendva, Skopja, Loka. 2011 április – Zebegény, Vác. 2011 június – Bakonyszentlászló, Zirc, Veszprém. 2011 augusztus – Kárpátalja – Beregszász, Munkács, Ungvár, Mezővári. 2012 május – Ipolymente – Apátújfalu, Alsósztregova, Szklabonya. 2012 augusztus – Csehország – Velké Bílovice, Prága, Karlove Vary, Mariánské Lázně, Františkove Lázně. 2013 május – Aldunai kirándulás – Nagyvárad, Temesvár, Oravicabánya. 2013 augusztus – Salzburg és környéke – Bad Ischl, Golling, Neuschweinstein-i kastély, München, Dürrnbergi sóbánya. 2013 szeptember – Fertőd és környéke. 2013 október – Kassa, Jászói cseppkőbarlang, tokaji borvidék. 2014 május – Vajdaság – Szabadka, Palics, Bácskossuthfalva, Zenta, Újvidék. 2014 augusztus – Észak-Olaszország – Garda tó, Milánó, Sirmione, Verona. 2014 szeptember – Gyula, Békéscsaba, Szarvasi Arborétum. 2015 május – Lengyelország – Krakkó, Auschwitz, Wieliczkai sóbánya. 2015 június – Nemesvámos melletti Baláca puszta, Várpalotai Trianoni Múzeum, Székesfehérvári Bory vár. 2015 augusztus – Csehország – Telč, Třeboň, Tábor, Zvíkov, Písek, Jindřichuv Hradec. 2016 április – Alsó-Ausztria – Melk, Dürnstein. 2016 május – Varasd (Horvátország), Ptuj, Lendva (Szlovénia), Nagykanizsa, Zalakaros, Szombathely, Zalaegerszeg. 2016 augusztus – Matyóföld – Mezőkövesd, Szilvásvárad, Hortobágy. 2017 május – Szigliget, Nagykanizsa, Trojane, Ljubljana, Postojna, Opatija, Rijeka, Kraljevica, Slunj, Plitvicei Nemzeti Park, 2017 augusztus – Toszkána – Cinque Terre, Montecatini Terme, Firenze, Siena, Pistoia, Sam Giminanoban. 2018 május – Észak-Kelet Csehország – Olomouc, Špindleruv Mlýn, Adršpach – teplicei sziklavidék, Hradec Králové, Kroměříž. 2018 augusztus – Ausztria – Svájc – Innsbruck, Saint Gallen, Schaffhausen, Zürich, Luzern, Bern, Lugano, Vaduz, Watens. 2019 május – Mohácsi busójárás. 2019 augusztus – Délszláv kirándulás – Krka Nemzeti Park, Neum, Dubrovnik, Kotor, Blagaj, Mostar, Sarajevó. 2021 szeptember – Gömör – Halič, Rozsnyó, Betlér, Krasznahorkaváralja, Kassa, Rimaszombat.
Természetesen ez a lista nem teljes, de azt gondolom, hogy így is nagyon tartalmas. Ezen kívül többször voltunk zarándokúton – Sümeg, Somló, Frauenkirchen- Nagyboldogasszony, Alsóbodok, Máriaremete, Máriabesnyő, Melk, Márianosztra helyeken.

Az elmúlt húsz esztendőben nagyon sok embertől kaptunk segítséget, amiért igyekeztünk hálánkat kifejezni. A 2003–as esztendőben PBT elnöksége elfogadta azt a határozatot, hogy minden évben örökös tagot választunk azon személyiségek közül, akik a Társulás sikeres működéséhez nagyban hozzájárultak. Ennek alapján, évek szerint a PBT örökös tagjai: 2003-Ambrovics Katalin, 2004-Somogyi Mátyás, 2005- Balogh Mihály, 2006-Mészáros Klára- 2007- Karkó Henriett, 2008- Tarjányi József, 2009- Batta György, 2010-Tóth András, 2011- Páder Rezső, továbbá In memoriam Görcs Terézia és Somogyi Attila, 2012- Csordásné Fodor Piroska, 2013-Nagy Géza, 2014- Rieger Tibor, 2015- Szerencsés Magdolna, 2016- Bartal Etel, 2017- Mednyánszki János, 2018 – Molnár Ilona, 2019 – Kosztolányi Gyula, 2020-Csáky Gizella és 2021- Bors Imre.

Az elmúlt 20 esztendőben nem csak felhőtlen szórakozással teltek a napok, hanem voltak fájdalmas pillanatok is a Társulásunk életében, mikor egy-egy szeretett tagtársunktól búcsút kellett vennünk valamelyik temetőben. Minden év mindenszentek előestéjén a Cserkészligetben a nagykeresztnél gyertyát gyújtunk és imát mondunk az elhunytaink lelki üdvéért.
Az elmúlt két évtizedben fájó szívvel búcsúztunk a következő személyektől:
Rabay Anna – Királyfiakarcsa, Kürthy Béla – Dunaszerdahely, Póda Albert – Albár, Balogh Mihály – Győrság, Görcs Terézia – Etrekarcsa, Somogyi Attila – Erdőhátkarcsa, Noszek Alojz – Dunaszerdahely, Pongrácz Ernő –Szentmihályfa, Lelkes Mária – Dióspatony, Surányi László – Dunaszerdahely, Majthényi György – Etrekarcsa, Hajdú László – Szentmihályfa – Egyházkarcsa, Puha Kornélia – Kulcsárkarcsa, Bartal György – Etrekarcsa
Mészáros Klára – Királyfiakarcsa, Páder Gyöngyi – Pénzesgyőr, Csiba Ottó – Dióspatony, Bokros Eleonóra – Pinkekarcsa, Ürögi Antal Tamás – Nagyudvarnok, Balogh László és felesége Mária – Dunaszerdahely, Dósa Tibor – Dunaszerdahely, Gódány Piroska – Amadékarcsa, Ambrovics Katalin – Dunaszerdahely – Etrekarcsa.

Tisztelet az emléküknek!

A legtömörebben, lehetséges néhány eseményt kihagyva, így sikerült felidézni a PBT működésének elmúlt húsz esztendejét.
Reméljük, a koronavírus-járvány mielőbb véget ér, és korlátlanul tudjuk folytatni a tevékenységünket.

Tisztelettel: Erdős Péter
Petőfi Baráti Társulás elnöke
Királyfiakarcsa, 2021. karácsonya

Erdős Péter elnöknek, a PBT tagsága felé írt körlevéle megjelent: a www.felvidek.ma honlapján, a régió rovatban is, 2021. december 24–én.