Petőfi Baráti Társulás csatlakozása a SZAKC-hoz
„Új tagszervezetként a Magyar Örökség-díjjal kitüntetett királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás 2022. 11. 11-én a Csallóközi Múzeumban tartott közgyűlésen jelezte csatlakozási igényét a SZAKC-hoz, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A szervezetet, melynek 220 tagja van, Szerencsés Magdolna mutatta be.

Céljuk, hogy megőrizzék a magyar örökséget, támogassák a fiatalokat. Az elmúlt 20 év alatt számos értékes vendége volt a társaságnak. A SZAKC-cal folytatott együttműködésük több évre nyúlik vissza, így például közös szervezésben valósult meg 2017-ben a Magyarok Nagyasszonya szobrának felavatása Királyfiakarcsán.
A Széchenyi Társaság elnöke, Szemereky Zoltán hozzászólásában megjegyezte, nagyon időszerű a csatlakozás, hiszen a Petőfi-emlékévben vagyunk.”

Pósa Homoly Erzsó, Felvidék.ma 2022.11.11.

2022. november 12-én a karcsai Magyarság Házában összegyűlt Petőfi Baráti Társulás tagjait Csiffári Ferenc tájékoztatta a PBT jóváhagyott csatlakozásáról a SZAKC-hoz.
Az örvendetes hír után Erdős Péter elnök köszöntötte a Társulás szép számban megjelent tagjait. Utána kezdetét vehette a hagyományos Márton-napi liba lakoma szekszárdi borász házaspár által kínált borkóstolóval. A finom libacomb a tagság által épített szabadtéri kemencében sült Erdős Péter felügyelete mellett ügyes, hozzáértő petőfis asszonyok közreműködésével. Jó volt látni az önfeledten társalgó, egymást régebben látó baráti kapcsolatban álló embereket. Elmondhatjuk, hogy nem csak a kulináris élvezetekről szólt a Petőfi Baráti Társulás Márton-napi liba lakomája, hanem a jövőben megtervezett rájuk váró kulturális és egyéb programok ismertetéséről is.
Jó lenne, ha fiatal tagokkal bővülne a tagság. Ezért olyan programok szervezésében is gondolkodik a tagság, melyet fiatalok megbízásával kellene megvalósítani. Ötletnek nem rossz, már csak tettre kész fiatalokat kell az ügynek megnyerni, megszerezni.
Bízzunk a Társulás ezen törekvésének sikerében!

Molnár Ilona
Tiszteletbeli örökös PBT-tag

A SZAKC a Csallóközi Múzeumban tartotta közgyűlését
Írta:
Pósa Homoly Erzsó
-
2022.11.11
Dunaszerdahelyen tartotta meg soron következő közgyűlését a Szövetség a Közös Célokért társulás, melynek tagszervezetei 3-3 küldöttel képviselhették intézményüket. A helyszínválasztás nem véletlenül a Csallóközi Múzeumra esett.

Gubík László, a SZAKC elnöke köszöntőjében mindenek előtt kiemelte, hogy a felvidéki civil szféra egyik fontos ernyőszervezetének, a SZAKC-nak is nagyon fontosak a választási eredmények, így szívből gratulált a megválasztott önkormányzati képviselőknek az elért eredményekhez, s mindenkinek jó munkát kívánt.

Forró Krisztián, a Szövetség párt elnöke (a Szövetség is tagszervezete a SZAKC társulásnak) hozzászólásában megjegyezte, hogy az elért eredmény a közösségünk sikere. Az elkövetkező időszaknak is munkával kell eltelnie ahhoz, hogy a parlamentbe is bejusson a párt, mely támogatja az előrehozott választást, mert véleménye szerint kormányváltásra van szükség.

„Az elkövetkező időszakot is át fogjuk vészelni, s el fogunk jutni oda, hogy a közösségünknek lesz parlamenti képviselete is” – szögezte le.

A SZAKC Királyhelmectől Pozsonyig fogja össze a szervezeteket és több városban területi irodát működtet céljai megvalósítása érdekében.

A résztvevő küldötteket Gubík László, a SZAKC elnöke köszöntötte. A gazdasági beszámolót Losonszky Margit gazdasági vezető tartotta meg. Az ellenőrző bizottság nevében Balogh Gábor adott számot. A szakmai tevékenységről Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója szólt.
Mint az ügyvezető igazgató kifejtette, a SZAKC tevékenységével elsősorban a nemzetpolitikai akaratot szeretné a Felvidéken elérhetővé tenni. A hagyományos feladatok mellett kiemelte, hogy egyfajta szociális tevékenység felé is nyitottak.

Hideghéthy Andrea szólt a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálatról, a menstruációs szegénység kapcsán indított kampányról, az Egészségre fel! és a Kultúrával az akadályok ellen, mozgáskorlátozottakkal kapcsolatos pályázatokról.
Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy önsegítő csoport is alakult, illetve Párkányban érzékenyítő napot is szerveztek. Ezen túl a nyár folyamán csapatépítő rendezvények, konferenciák, családi napok valósultak meg a társulás szervezésében. Csatlakoztak az Emeld a gyereket a magasba! akcióhoz, hogy prezentálják, a gyermekvállalás öröm.
A SZAKC irodái a Köldökzsinór program keretében segítő tevékenységet végeznek, hogy minél több újszülöttet bekapcsoljanak a programba, mely a magyarigazolványhoz kötött. Az elmúlt húsz évben 140 ezer magyarigazolvány-kérelmet bonyolítottak le, ebből az elmúlt időszakban 1241 igénylés érkezett.
Érdekességként megjegyezte, minden hónap első szerdáján élőben közvetítik az Esterházy János boldoggá avatásáért felajánlott szentmisét, így több ezer embert érnek el. A közvetítésre elsősorban a Felvidék.ma közösségi oldalán kerül sor, amelynek 62 800 követője van.

Beszámoltak a felvidéki közművelődésért november 10-én tartott szakmai napról, mely tanácskozásra a MAMSZE-vel együttműködve, szintén a Csallóközi Múzeumban került sor.
Mint kifejtették, nagyon nagy szellemi és kulturális bázis van a Felvidéken, amelynek a gondozása komoly szakmai odafigyelést és anyagi forrást igényelne. A SZAKC a MAMSZE-val együttműködve szeretné minél szorosabbra fűzni a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel is, amelyek segítségére tudnak lenni abban, hogy a művészek hagyatékát feltérképezzék. A múzeumok a hagyatékgondozást nem tudják felvállalni, mivel más intézményes feladataik vannak. Továbbá létre szeretnének hozni egy olyan katalógust, amelyet fel tudnak ajánlani múzeumoknak, hogy évfordulók alkalmával kiállításokat tudjanak szervezni. Ezúttal első ilyen kezdeményezésként Schrantz György műveit tekinthetik meg a Csallóközi Múzeumban.

„A képzőművésznek elhunyta óta most van először kiállítása. Nem engedhetjük, hogy feledésbe merüljenek ezek a hagyatékok” – szögezte le Hideghéthy Andrea.

A téma kapcsán Kovács Csonga Anikó, a MAMSZE elnöke reményét fejtette ki, hogy a munkát a SZAKC társulással folytathatják, mert az ügyvezető igazgatóban komoly szakmai partnerre talált. Köszönetet mondott a SZAKC-nak, hogy ezt a témát felkarolta.

Új tagszervezetként a Magyar Örökség-díjjal kitüntett királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás jelezte csatlakozási igényét a SZAKC-hoz, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A szervezetet, melynek 220 tagja van, Szerencsés Magdolna mutatta be.
Céljuk, hogy megőrizzék a magyar örökséget, támogassák a fiatalokat. Az elmúlt 20 év alatt számos értékes vendége volt a társaságnak. A SZAKC-cal folytatott együttműködésük több évre nyúlik vissza, közös szervezésben valósult meg a Magyarok Nagyasszonya szobrának a felavatása.

A Széchenyi Társaság elnöke, Szemereky Zoltán hozzászólásában megjegyezte, nagyon időszerű a csatlakozás, hiszen a Petőfi-emlékévben vagyunk.

A közgyűlés alkalmából a résztvevők megtekinthették a SZAKC húsz évére visszatekintő kiállítást is. Az összejövetel a Pogány Erzsébet-díj átadásával folytatódik.

(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Cserkészliget – 2022. október 31

November első napjaira esik a két legfontosabb őszi ünnepünk, amikor az elhunyt szeretteinkre, hozzátartozóinkra, elhunyt barátokra emlékezünk.
Mindenszentek és a halottak napja az emlékezés ünnepe.
Böjte Csaba gondolatai: Halottak napján nemcsak a halottaink miatt megyünk ki a temetőbe, hanem saját magunkért is, mert az élet mindennapi gondjai közepette hajlamosak vagyunk megfeledkezni a világ kérlelhetetlen igazságáról: az élet mulandó.
Ezeken a napokon a meggyújtott mécsesek fénye az örök világosságot jelképezi. Megtelnek a temetők, megtisztulnak a sírok, virág és koszorú kerül a borús hantok közé. Gyertyák és mécsesek százai gyúlnak ki, vigasztalást nyújtva a hátramaradtaknak az emlékezés fájdalmában.
A nyugvó lelkek csendes fekhelye békés nyüzsgéssel van tele, miközben könny hull, mert a közeli és távoli emlék él és a könnyes szemek elnehezedő sóhajjal idéznek.
Juhász Gyula (sírfelirat):
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.

Tagtársaink, akik már nincsenek közöttünk:
Rabay Anna – Királyfiakarcsa
Kürthy Béla – Dunaszerdahely
Póda Albert – Albár
Balogh Mihály – Győrság
Görcs Terézia – Etrekarcsa
Somogyi Attila – Erdőhátkarcsa
Noszek Alojz – Dunaszerdahely
Pongrácz Ernő – Szentmihályfa
Lelkes Mária – Dióspatony
Surányi László – Dunaszerdahely
Majthényi György – Etrekarcsa
Hajdú László – Szentmihályfa/Egyházkarcsa
Puha Kornélia – Kulcsárkarcsa
Bartal György – Etrekarcsa
Mészáros Klára – Királyfiakarcsa
Páder Gyöngyi – Pénzesgyőr
Csiba Ottó – Dióspatony
Ürögi Antal Tamás – Nagyudvarnok
Bokros Eleonóra – Pinkekarcsa
Balogh László és felesége Mária – Dunszerdahely
Pogány Erzsébet – Somorja
Ambrovics Katalin – Dunaszerdahely
Gódány Piroska – Amadékarcsa
Dósa Tibor – Dunaszerdahely
Marczel Zoltán – Dunaszerdahely

Nyugodjanak békében!

25
okt

M E G H Í V Ó !

Posted by: magdi   in Nincs kategorizálva

Tisztelt Tagság !

Ezúton szeretném ismertetni Önökkel a közeljövő két PBT –s rendezvényét.

2022. október 31 –én este 18.00 órától emlékezünk meg a Cserkészligetben az elhunyt tagtársainkról. Már hagyományosan gyertyagyújtással és közösen elmondott imával gondolunk mindazokra, akikhez az elmúlt 20 évben sok kedves emlék fűzött bennünket.
Kérem Önöket, hogy minél többen jöjjenek el ezen megemlékezésre !

2022. november 12 –én 16.00 órától Szent Márton napi vigadalomra kerül sor a Cserkészligetben. A vigadalom keretén belül neves szekszárdi borászat mutatkozik be. (Gyűszű Birtok 6 fajta borát kóstolhatjuk meg borkorcsolya kíséretében.) A borkóstoló után, kemencében sült libacomb és oldalas kerül felszolgálásra, finom savanyúsággal körítve. A vacsora után kávézunk és süteményezünk, majd táncolunk, amelyhez a zenét DJ Gyuri fogja szolgáltatni.
Részvételre előzetesen fog kelleni jelentkezni. (25 euró/személy).

Szívélyes üdvözlettel:

Erdős Péter
a Petőfi Baráti Társulás elnöke

2022. október 19-én a “Vendégváró” dr. Élesztős Pállal történt. Dr. Élesztős Pál fejlesztőmérnök, energiaügyi szakember, aki a Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen doktorált, disszertációjában az atomerőművek műszaki vonatkozásaival foglalkozott.
A mai aktuális téma: a földgáz és a villamos energia. Ez volt a beszélgetés fő témaköre. Az előadó a most időszerű és szinte mindennapos problémával, a földgáz és az elektromos energia jelenlegi helyzetével ismertette meg a résztvevőket.
Az előadása után többen bekapcsolódtak az érintett témába.
Köszönet az előadónak, aki őszintén és nyíltan beszélt a mostani súlyos és mindenkit érintő gondokról, az esetleges megoldásról.

Bakos István művelődéskutató levele

Öt esztendeje 2017. augusztus 14-én fölemelő szoboravató ünnepségen szenteltük Rieger Tibor szobrászművész Magyarok Nagyasszonya szobrát a csallóközi Királyfiakarcsán. Az Isten áldásával megvalósult szoborállítás Rieger Tibor szoboradományával, Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője hathatós támogatásával, Pogány Erzsébet és társai szívvel-lélekkel teli közvetítő – hírvivő – szervező munkájával; a Bethlen Gábor Alapítvány, a Szövetség a Közös Célokért Társulás, s a Petőfi Sándor Baráti Társulás közreműködésével, civil összefogással, példaadó magyar szolidaritással történt.
Már akkor megfogalmazódott, a távoli „Kelet- Szlovenszkó” népének az óhaja Boldogasszony Anyánk vigasztaló jelenlétére.
Kárpátalján sürgetőbb volt a – Matl Péter alkotta, 2021. Kisboldogasszony napján felszentelt– Nagyszőlősi Nagyboldogasszony szobor segítségnyújtása. Irgalomért könyörgők imádsága övezi ezévi jelenlétét a háborúba kényszerített hívők és szenvedő polgárok sokasága körében..
Rieger Tibort fölfedezték a Kassán túli felvidék sorstársai. Királyhelmecen– sok szép emlékmű között –, két alkotását neki is megcsodálhatjuk: 2018-ban Lórántffy Zsuzsanna szobrát, 2021-ben a különös Kossuth- Széchenyi sztéléjét avatták föl. A Bodrogköz szívében fekvő város – jeles költőnk Mécs László plébánosi szolgálatának (1930- 1944) fontos színhelye –, Tibort kérte fel a térség Magyarok Nagyasszonya szobrának megalkotására. A történelmi múlthoz méltó szakrális emlékmű született, amelynek avató ünnepségét, felszentelését az aradi vértanúk emléknapját követően, október 7-én, pénteken 17 órakor tartják KIRÁLYHELMECEN, a Bodrogközi Magyar Közösség Házában. A hivatalos meghívót csatoltan megküldöm, s kérem mindazokat, akik a magyar szolidaritás és a békés együttélés hívei közöljék ezt az örömhírt a Magyarok Nagyasszonya áldó jelenlétéről a Bodrogközben fogadják szeretettel.
Kérem, hogy aki teheti, vegyen részt e szoboravató- fölszentelő ünnepségen nemzetépítő, békítő lélekkel.
Rieger Tiborral az alábbi Mécs László idézetet választottuk e szoborállítás mottójául:
„Mi magyarok ezer évig vetettünk, s midőn csépeltünk: hol török-tatár, hol az osztrák jött feneketlen zsákkal! Valamit mégis hagytak. Jaj ma már saját földünkön kalászszedők lettünk. ..”

(Kalászszedők. Legyen világosság 1933)

Buda, 2022. október 4.

Tisztelettel: Bakos István, művelődéskutató

M E G H Í V Ó

A Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, a Bodrogközi Magyar Közösség Házába, a 2022. október 7-én, pénteken 17,00 órakor kezdődő szoboravató ünnepségre, amelyen felavatjuk Rieger Tibor Kossuth-díjas szoborászművész, Magyarok Nagyasszonya bronzszobrát.
Ünnepi beszédet mond Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
A szobrot felszentelik:
P. Kozma Imre OH, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke
Dr. Rebres Mihály főegyházmegyei bíró, plébános
Vaszily József esperes-parókus

Közreműködik: Bók Katica

A szoboravató ünnepséget követően a Bodrogközi Magyar Közösség Háza rendezvénytermében, az Emmánuel zenekar műsorára kerül sor.

Tisztelt Tagság !

„Napjainkban talán újra, egyre inkább megérezzük, hogy pusztán és önmagában emberi mentalitás, gondolkodás és cselekvés nem vezet igazi megoldásra, nem teljesíti be emberi hivatásunkat. A modern kor előtti ember általában Isten és ember lét – kapcsolatában érzékelte önmagát, mint teremtmény. Az Istenhez való közelség függvényében látta életének sikerét.
Másként fogalmazva a teremtő, gondviselő és mindenható Jóság felé fordulva teljesedik ki életünk és válik végtelenül gazdaggá.“

Ezek vonzásában emlékezünk meg 2022. október 8 –án, szombaton délután 15.00 órától Királyfiakarcsán a Szent István téren a Magyarok Nagyasszonyáról és az Aradi vértanúkról.

A megemlékezést Balogh Károly Atya fogja tartani.

Kérem Önöket, hogy mécsest hozzanak magukkal !

Mindenkit szeretettel várunk !

Szívélyes üdvözlettel:
Erdős Péter
a PBT elnöke

A Karcsai Magyarság Házában, szeptember utolsó hetén egy vidám hangulatú nyárbúcsúztató estre került sor a pinkekarcsai Vida Barbara diáklány tolmácsolásában. Barbara a dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola tanulója.
A csengő hangú diáklány igazi slágercsokorral készült, a repertoárjában elhangzottak többek között:
Don Quijote (Neoton Família), Kicsi gyere velem rózsát szedni (Cserháti Zsuzsa), Évszakok (Balázs Fecó), Nem várok holnapig (Zalatnay Sarolta), Küzdjetek el élni (Anna & the Barbies), Szabadnak születtél (Bródy János), Júlia nem akar a földön járni (Nepoleon Boulevard), Volt egy fiú és volt egyszer egy lány (Karthago), Kellene ma éjjel…(Maya-operett).
Gratulálunk Barbarának, további szép sikereket kívánunk neki!

Köszönet Csiffári Ferencnek, aki a hangosítást biztosította.

Az est jubiláns tagok köszöntésével és kötetlen beszélgetéssel zárult.

25
szept

M E G H Í V Ó !

Posted by: magdi   in Nincs kategorizálva

Tisztelt Tagság !

Szeretettel várok mindenkit 2022. szeptember 28 -án este 18.00 órára a Cserkészligetben a Karcsai Magyarság Házában, Vida Barbara nyárbúcsúztató koncertjére.

Szívélyes Üdvözlettel :
Erdős Péter
a PBT elnöke

Az augusztus 20-i ünnepségünk során, a keresztény államalapítás, illetve Szent István és az új kenyér ünnepe alkalmából Szerencsés Magdolna köszöntötte a megjelenteket Királyfiakarcsán, Dienes Attila szobrászművész alkotásánál, a Szent István szobornál, melyet 2004. augusztus 21-én szenteltek fel, mely a Szentkirályszövetségben társult községek együttműködésének jelképeként létesült. Csodás a községnek ezen tere, ahol Szent István szobrával szemben Rieger Tibor alkotása, a Magyarok Nagyasszonya szobor immár ötödik éve ékköve a falu központjának.

A PBT elnöksége és tagsága mellett szeretettel köszöntöttük vendégeinket: Faragó Laurát (Kossuth és Magyar Örökség- díjas énekművész, népdalénekes), Herczegh Melindát, Áder János volt köztársasági elnök anyósát, Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművészt, Tóth Andrást és feleségét Zalagyömörőről, Kosztolányi Gyulát és feleségét Dabasról, Karaffa Attilát (Dunaszerdahely város alpolgármestere), Balogh Károly plébános urat, Gódány Lászlót, Egyházkarcsa polgármesterét, Mórocz Pétert, Egyházkarcsa alpolgármesterét, Wurczell Zoltánt, Királyfiakarcsa polgármesterét, Horváth Csabát, Királyfiakarcsa alpolgármesterét, de köszöntöttük az ünneplő közönséget, a karcsaiakat, a szomszédos településről érkezőket.

Az ünnepi beszéd Karaffa Attilától hangzott el. Karaffa Attila 2018-tól Dunaszerdahely alpolgármestere, a Pázmaneum Polgári Társulás ügyvezető elnöke. Közismert személyiség, fontos számára a környezetvédelem, az ifjúság nevelése. Célja a keresztény értékek megóvása hagyományaink mindennapi megélése mellett. Köztudott róla, hogy sokat foglalkozik a város történetével, régi fényképeket gyűjt, rajong a fociért. A képeket említve, nemcsak gyűjtő, de fényképez is. Első fotokiállítása 2013-ban Dunaszerdahelyen volt, azóta Felvidék és Magyarország számos településén vándorkiállítás formájában kerültek alkotásai bemutatásra. 2020-ban megjelent az első könyve, amely a „Fekvidéki szemmel“ címet kapta.

Karaffa Attila ünnepi, megemlékező beszéde:

Tisztelt ünneplő közösség, kedves karcsaiak!
Ó, Szent István, dicsértessél,
menny és földön tiszteltessél!
De főképpen nálunk ma,
mint országunk oszlopa! – Énekeljük a moldvai csángó eredetű népdalban. Államalapító szent királyunkról már halála után nagy tisztelettel emlékeztek meg. 1083. augusztus 20-án avatták szentté István királyt I. László, a későbbi Szent László lovagkirály uralkodása idején.
Egyházi tiszteletét augusztus 20-án, már az 1092. évi szabolcsi zsinat előírta. I. Ferenc császár nyilvánította állami ünneppé, amely azóta is, a legfőbb nemzeti ünnepünk. Szent István neve a magyarok európaiságával is összeforrott.
Városaink, falvaink és mindenhol, ahol csak magyar ember él a földön Királyfiakarcsától Sepsiszentgyörgyig, Budapesttől Buenos Airesig is kellő tisztelettel emlékezik első szent királyunkról.
De a külső megemlékezések mellett, amelyek nagyon is fontosak, a belsőnket is ünnepi díszbe tudjuk öltöztetni augusztus 20-án?
Első nagy királyunkra méltón lehetünk büszkék. Államalapítás, keresztény Magyarország, Intelmek Imre herceghez, törvénytár, egyházszervezés, vármegyék – csak pár kifejezés, amelyek István királyhoz kötődnek. Számos templomunkban is található egy-egy Szent István szobor, festmény vagy művészeti alkotás. Több helyen úgy ábrázolják, ahogy Szűz Máriának ajánlja fel a magyarok országát. A hagyományból és a ránk maradt forrásokból tudjuk, első szent királyunk Mária kezébe ajánlotta a koronát, azaz az országot és a magyar népet. Tisztelete a Csallóközben is régmúlt időkre nyúlik vissza. Eleink is méltó módon emlékeztek meg államalapító királyunkról.
A mai kor embere, a mai kor magyarja vajon mennyire ragaszkodik a Szent Istváni örökséghez? Divatos lett a modern világ és annak eszmeisége, gondolatvilágához igazodva a hagyományokat, a nemzetet, a családot elfelejteni. Maradi volna az államalapítóhoz tartozni? Túl régi? Túl ódivatú lenne?
Nekünk, a nagy király utódainak efféle gondolatok nem juthatnak eszünkbe. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel kell gondolnunk arra az államférfira, aki a törzsi rendszerből államot alapított. Egy erős keresztény Magyarországot. Ez az ország, azóta is fennáll és védi, óvja Európát. A Nyugat védőbástyájának is hívják a magyarok országát. István király feladatot bízott kései örököseire. Azaz ránk is. Ezt a küldetést adták át évszázadokon át egymásnak apák és fiúk, anyák és leányok. Az ősök hagyatéka ez, amely azt sugallja, hogy ragaszkodjunk nemzetiségünkhöz, vallásunkhoz, hagyományainkhoz. Tisztelve más népek kultúráját, de a sajátunkét nem feladva. Nemzetünket szolgálni legjobb tudásunk szerint illő és kötelező megtenni. 1000 éven át őseink megtartották magyarságukat és kereszténységüket, hogy méltón tisztelegjenek a szent király előtt. Most rajtunk és majd gyermekeinken a sor, ránk vár a feladat. A múltat megőrizve, a jelent megélve a jövőt kell építenünk nemzeti közösségünk tagjaival. Mindezt békében kell megtennünk az itt élő más nemzetiségűekkel és vallásúakkal. Nem könnyű feladat ez, hiszen István király nyomdokaiban kell járnunk és nem okozni csalódást az államalapítónak. Mert fogyunk és belső és külső ellenség tépázza nemzetünket, mi mégis itt vagyunk és hittel, tanúságtétellel adunk választ a mai kor kihívásaira.
Lehetetlen volna a feladat teljesítése? Nem hinném, ha mindenki megteszi, amit a Teremtő kijelölt neki életében és tisztességgel, becsülettel éli meg a mindennapjait, akkor sikerülhet. De emberek vagyunk. Hibázunk, megbotlunk, elbukunk. Mégis mindig van egy segítő kéz, egy jó barát, egy kedves szó és folytathatjuk az utunkat.
Szent István király minden időben, minden történelmi korban, minden politikai rendszerben utat mutatott, a Szent Jobb óva figyelmeztette a magyar nép vezetőit. A többségük hallgatott rá, de voltak olyanok is, akik csak legyintettek egyet és puszta muzeális darabnak, régi korok letűnt tárgyának tekintettek Szent István jelképeire. Voltak, akik eladták volna a Szent Koronát, mert azt hitték így megszabadulnak Szent Istváni örökségétől. A történelemből tudjuk nem sikerült a kísérletük és ők már a történelem süllyesztőjében lapulnak.
Jelképes epizódja a Szent Korona sorsának a csehszlovák kormány 1946. április 10-én a nagyhatalmaknak átadott jegyzéke, amelyben a trianoni határ megváltoztathatatlanságának elismerését, a magyar nemzetiségűek Csehszlovákiából való áttelepítését, a pozsonyi hídfő átadását és „Szent István koronájának, a revizionizmus jelképének” az Egyesült Nemzetek Szervezetének Múzeumába való elhelyezését követeli.
A Szent Korona és népe azonban mindig átvészelte a történelem viharait. Nem tudták megsemmisíteni a sötétség erői, mert fénye mindig utat mutatott nemzetünknek, hogyan meneküljön meg a pusztulástól.
Valamikor nem volt iránytű. Az emberek, a hajók a csillagok állása szerint tájékozódtak. Nekünk most olyan karizmatikus emberekre van szükségünk a munkásembertől a mérnökig, a lelkiatyától a világi vezetőkig nemzetünk életében, akikhez, mint a csillagokhoz tudunk igazodni. Petőfi Sándor írja:
Szép csillag a honszeretet
Gyönyörűségesen ragyog.
Szegény hazám, szegény hazám te,
Neked kevés van ilyen csillagod.
Szent István volt nemzetünk legragyogóbb csillaga. Szent István Király, téged magyar kíván! – énekeljük templomainkban, ünnepségeinken. Első királyunk erős kezű és határozott volt, de családszerető és alázatos is.
Nem restellett letérdelni a zsámolyra vagy a várpalota kövére és imára kulcsolt kézzel kérve a Teremtőt és a Szűz Anyát, Nagyasszonyunkat nemzetünk, országa védelmére. Felelős volt a rá bízott népért, az országért. Nem hódolt be a körülötte lévő uradalmaknak, keresztény országot épített, és ez az ország kiállta a történelem viharait. Jöhetett tatár, török, német és orosz, megpróbáltak Trianonban szétszakítani bennünket, István király azonban sziklára építette országát. És az nem dőlt össze. Jézus Krisztus tanítását megfogadva cselekedett. Ezzel nekünk is példát mutatott.
Szent István király könyörögj érettünk! Könyörögj nemzetünk minden tagjáért, a csallóközi magyarokért, akik hűséggel ragaszkodnak Hozzád!

Tisztelt honfitársaim!
Közös erővel tudjuk építeni városunkat, közösségeinket és imádkozni a hőn áhított békéért. Adj békét Uram! – hányszor és hányszor hallhattuk az ismert rockoperából is. Békére vágyunk.
Államalapító királyunktól jegyezték fel: „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.” Már Szent István király is felismerte ezt a nagy igazságot, reménykedjünk benne, hogy a mai kor politikusai is magukénak érzik majd a bölcs államférfi gondolatát. Nem szégyen tanulni az okosabbtól, még akkor sem, ha magyar volt.
Mindannyian Szent István király örökösei vagyunk. A mai kor embere, szűkebb értelemben a felvidéki magyar közösségünk a Szent Istváni eszmékben bízhat és építheti házát az erős kősziklára. A magyarok tündöklő csillaga utat mutat mindannyiunknak ezekben a nehéz időkben, amikor a megosztottság, a közöny, a szekularizáció mételye próbálja feledtetni kincseinket, értékeinket. És mik lennének ezek az értékek? Isten szolgája Esterházy János is nyíltan megfogalmazta: a kereszténység és a magyarság.
Az anyagi biztonság mellett a lélekre is gondolni kell. Fiatalnak és idősnek egyaránt. Államalapító királyunk ezeréves országa biztonságot nyújt nemzetüknek. Nem kell máshol keresni a boldogulásunkat, nem kell idegen népek kultúráját elé helyezni a sajátunkénak. Nekünk van mire büszkének lennünk.
Megmaradásunk záloga Szent István királyhoz való ragaszkodásunk és hűségünk lehet, érezzük át tehát ennek a súlyát augusztus 20-án. Akkor is, amikor felhúzzák a nemzeti lobogót; akkor is, amikor a Szent Jobb körmenetet látjuk és részt veszünk az ünnepi misén; akkor is, amikor az éjjeli boltozatot a tűzijáték fényei világosítják be; és akkor is, amikor felcsendül az „Isten, áldd meg a magyart!”

Reviczky Gyula Szent István napján című versében olvashatjuk:
Élünk, vagyunk már ezer éve
Sok harcba’, sok viharba’, vészbe’,
S mig a kereszt marad jelünk,
Dicső király, el nem veszünk!
Fogadjuk meg a költő szavaival és tegyünk hitet mellette. Nem adjuk fel! Itt szeretnénk szülőföldünkön élni és gyarapodni. Itt, ahol őseink dolgoztak és nyugosznak. István király földjén, a Szent Korona országában. Úgy legyen!

Karaffa Attila ünnepi beszéde után Faragó Laura előadása következett.

Az énekművésznő országos elismertségre 1970-ben tett szert, amikor is első helyezést ért el a „Röpülj páva!” című televíziós vetélkedőn. A Röpülj Páva után az angliai Middlesboroughban rendezett népdalversenyen – 38 ország, 42 versenyzője közül ugyancsak az első helyezést szerezte meg. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének volt a munkatársa, később sokat foglalkozott népdalgyűjtéssel is, elsősorban az 1940-es években Baranyába menekült moldvai csángók körében. E kutatásaiból CD melléklettel ellátott könyvet jelenített meg „Szép illatja száll a víg szívemre” címmel. Ezen munka elismeréseként 2014-ben Magyar Örökség-díjban részesült. Mindig vonzotta a dalirodalom, számára a népdaléneklés a klasszikus daléneklést jelentette. Rádiós zenei szerkesztőként is ismert. A Katolikus Rádió „Zene és Poézis” című műsorának szerkesztője lett. Dolgozott a Bartók Rádióban is, ahol költőkkel (Csoóri Sándor, Kányádi Sándor, Lázár Ervin…) interjúkat készített – „Szülőföldem – zengő anyanyelvem” címmel, majd e műsor anyagából szintén megjelentetett egy könyvet és hanghordozót is. Számos díjban és elismerésben részesült, 2018-ban a Kossuth-díjat kapta.

Faragó Laura szívet és lelket melengető előadása nagyon meghatotta a közönséget, az előadásába beleszőtte férje, Szakolczay Lajos irodalomtörténésznek hozzánk fűzött gondolatait is, aki egészségi okok miatt nem tudott részt venni az ünnepségünkön.

Szakolczay Lajos gondolatai:
Vigyázzunk gyökereinkre
Létünk alapköve az országépítő Szent István, aki a királyságot erkölccsel koronázta meg. És a közösséget – a magyarságot – renddel.
Az összefogásnak erőt tulajdonítva. Amit ma a szívünkben őrzünk, a szolgálat szentségét, a hitet a megújulásra, azt tőle kaptuk. Ezért is annyira erős az ezredéves bástya.
Kikezdhetetlen.
Hogy méltók lehessünk ehhez az örökséghez, le kell dobni magunkról a kicsinység terhét. Dolgozni, építeni kell! És érezni, hogy az összetartozás ereje az a kovász – éljen bárki a határon kívül vagy belül –, ami naggyá teszi nemzetünket.
Nagy királyunk a fiához, Imréhez írott Intelmekben, bölcs mindentudással, erkölcsi parancsokat fogalmazott meg. S ez végighullámzott művelődésünk nagyjain, Kölcsey Ferencen, lásd a himnuszunkat, éppúgy, mint József Attilán. Miért?
„Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz!” – hangzik az Intelmekben.
Szentek, akik a közjót szolgálva az erkölcsi magaslatot szimbolizálják, mindig is voltak és vannak. A közelmúltból ilyen volt a felvidéki politikus, Esterházy János és az erdélyi építőművész-író, Kós Károly. Kós írta híres Szent István- regényében, az Országépítőben, azt a jelenetet, amikor István így beszél a templomépítés egyik résztvevőjéhez, Walterhez: „Jó lesz-é az alja? Erős-é ott a föld? – Kemény anyag, Uram! Országot lehet arra építeni, nem tornyot. Ha jó a fundamentum, akkor, ha összedől is a fal, kicsi dolog felépíteni. Ha kivágod a fát, de ép a gyökere, kinő a fa megint, mert a gyökér a fa, s nem a korona.”
Kell-e eme időben a Szent Istváni üzenetnél jobb, mert a megmaradást és a szeretethimnuszt ugyancsak hirdető parancs:
Vigyázzunk Gyökereinkre!

Az új kenyér megáldását Balogh Károly Egyházkarcsa plébánosa végezte.

A PBT minden évben örökös tagot választ. Az augusztus 20-i ünnepségünk során köszöntöttük a 2022-es év örökös tagját, LUKÁCS BÉLA személyében.

Majd a koszorúzásra került sor. Koszorúztak: Tóth András (Zalagyömörő), Kosztolányi Gyula (Dabas), Egyházkarcsa Önkormányzata, Királyfiakarcsa Önkormányzata, a Szövetség Párt Királyfiakarcsai Helyi Szervezete, Karaffa Attila (Pázmáneum Polgári Társulás), Baba Mama Manó Klub, Királyfiakarcsai Óvoda, Királyfiakarcsa Nyugdíjas Szervezete és a Petőfi Baráti Társulás.
Szent István ünnepe a Himnusz énekével zárult.