2022. április 6 – Mille Fiori koncert
A Mille Fiori fúvós kamarazenekar 2017-től működik Bazsó Horváth Zsuzsanna zenetanár vezetésével. Tagjai: Csíkász Kamilla (altfuvola) Kosztra Dóra (fuvola), Miške Sófia (fuvola), Tóth Sára (fuvola), Bazsó Horváth Zsuzsanna (fuvola, altfuvola, cselló). 2021. októberi galántai kerületi Divertimento musicale versenyen a Mille Fiori a kiváló teljesítményéért aranysávot érdemelt ki, továbbjutási javaslattal.
2022. április 20 – Költészet napja
A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.
A Cserkészligetben április 20-án Kuczmann András előadásában versek hangzottak el, többek között Petőfi Sándor, Reményik Sándor és József Attila verseiből. A versek elhangzása után zenei program következett ifj. Mezei Ernő (zongora) és Zuzana Ladzianska Pilátová (ének, hegedű) tolmácsolásában. A dalcsokor a komolyzenei darabok mellett ismert népdalokat is tartalmazott.
2022. május 11 – vendégváró
A vendégváró program előadója Nagy Iván, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója volt.
2022. május 22 – Angyali üdvözlet (Egyházkarcsa – templom)
2022. május 22-én, Angyali üdvözlet címmel a Rátonyi Róbert Színház és vendégeik műsora volt látható az egyházkarcsai Szent Bertalan római katolikus templomban.
Közreműködtek: Kollár Katalin, Carmen Ferenceiova, Svetlana Gracheva, id. Derzsi György, Ocsko Aladár, Csengeri Attila és a Monarchia Szimfonikus Zenekar.
2022. június 1 – Kolek Zsolt a ma7 főszerkesztőjének előadása
Trianont sokan a legnagyobb nemzeti tragédiánknak könyvelik el. Az anyaországtól elcsatolt területeken élő magyarságot kisebbségi sorba kényszerítették, s a kisebbségi lét néha nagyon nehéz és igazságtalan. A magyarság viszont csak úgy tud megmaradni, ha a múltunkat a jövő generációjának is továbbadjuk, hogy tanuljanak belőle.
Királyfiakarcsán rendhagyó módon emlékeztek meg a 102 évvel ezelőtt történt eseményekről.
A Petőfi Baráti Társaság elnöke, Erdős Péter Kolek Zsoltot, a ma7 vezető szerkesztőjét hívta meg az emlékünnepélyre, aki igyekezett rávilágítani az aktuálpolitika hiányosságaira, de közben biztatni is a társaság tagjait és az eseményre látogatókat, hogy ha hiszünk a magyar közösség fennmaradásában, akkor még reménnyel teljes a jövőnk.
Kolek Zsolt lelkesítő beszéde közben – “A jövőnk gyermekeinkben és unokáinkban van, dolgozzunk azon, hogy sikerüljön biztosítani számukra a megfelelő lehetőségeket ahhoz, hogy itthon tudjanak érvényesülni.
Mert bennünket nem fújhat el akármilyen szél, mi itthon vagyunk Szlovákiában, a Felvidéken!” – jelentette ki Kolek Zsolt.
2022. június 22 – Hétköznapi szerelmek címmel zenés felolvasó est
Mészáros Katalin tagtársunk szervezésében különleges zenés felolvasó estre került sor, ahol
Süll Mária és László Krisztián az előadásukkal elbűvölték a nézőket. Egészen a lélek rejtelméig hatoló saját írásaik, a zenés feldolgozású dalaik megható élmény volt a közönség számára.
2022. júniu 24 – borkóstolós est
Író István tagtársunk szervezésében a Cserkészligetben borkóstolós estre került sor, ahol a madari Andoravin pincészet mutatkozott be kiváló boraival. A finom borok mellé kemencében sült oldalast szolgáltak fel.
2022. július 29 – Petőfi Sándorra emlékeztünk
173 évvel ezelőtt zajlott a segesvári csata, melyben eltűnt Petőfi Sándor. A lánglelkű költőre a Felvidéken is több helyen emlékeztek, tették ezt Királyfiakarcsán is. A csallóközi településen járva bárki könnyen megállapíthatja, hogy nagy hangsúlyt helyeznek hagyományaink őrzésére.
A községháza előtti téren áll Rieger Tibor alkotása, a Magyarok Nagyasszonya impozáns, bronzból öntött szobra. A Cserkészligetben pedig szinte minden az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményeire, illetve annak ikonikus alakjára, Petőfi Sándorra emlékeztet.
A július 29-én tartott megemlékezés kulturális programjáról a helyi nyugdíjasklub gondoskodott. Ezt követően a résztvevők megkoszorúzták Petőfi Sándor domborművét.
A megemlékezést a társulás tagja, Csiffári Ferenc szervezte.
„Egy hónapja tervezzük, hogy megemlékezünk Petőfiről a segesvári csata évfordulóján is. Ebben nagy segítségemre volt Malina Rozália, a helyi nyugdíjasklub tagja. Találkozásunkkor elárulta, hogy ettől függetlenül is készülnek egy programmal a jövő évi Petőfi-bicentenáriumra, ezt most felgyorsítják, és egy ízelítőt már most bemutatnak. Megleptek mindenkit, csodálatos volt, ahogy énekeltek, szavaltak, és ennek szerencsére még lesz folytatása” – mondta hírportálunknak a főszervező.
(írta: Oriskó Norbert/Felvidék.ma) – A Segesváron eltűnt Petőfi Sándorra emlékeztek Királyfiakarcsán – (a cikk 2022. július 31-én jelent meg a www.felvidek.ma honlapján)
2022. augusztus 19 – borkóstolós est – Vaszary pincészet
Ezen a napon a pannonhalmi borvidékről a Vaszary pincészet látogatott el a Cserkészligetbe, ahol a borkedvelőket a finom borok mellett kemencében sült finomságok is várták.
A Vaszary pincészet bemutatkozása
Dr. Vaszari László 1995-ben alapította a pincészetét. Vezető borászként 45 hektár saját tulajdonú szőlőt művel (telepítés 2006-2017), amelynek fajtaösszetétele a borvidékre jellemző olaszrizling, rizlingszilváni, irsai olivér, tramini, királyleányka, chardonnay, cabernet sauvignon, merlot, kékfrankos. A pannonhalmi Széldomb dűlő, ahol 20 hektár új szőlőt telepítettek (2006-2010), a szőlő-termőhelyi kataszteri besorolás szerint a borvidék legjobb dűlőjének számít. A pincészet tárolókapacitása 4500 hl. Az illatos fajtáknál a félreduktív technológiát alkalmazzuk, amely megőrzi a fajta elsődleges gyümölcsös jellegét. Az olaszrizling és a chardonnay fajtáknál, és különleges tételek esetén a fahordós érlelés gazdagítja az ízeket. Nagy álom vált valóra 2017-ben, mikor megépült a vinotékat, borkóstoló termet és látvány pincét magában foglaló új épület együttes. Jelenleg 3 lányával és unokájával dolgozik együtt.
2022. szeptember 25 – Petőfi 200 – mozgó múzeumbusz (vándorkiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából)
Horváth Csaba tagtársunknak köszönhetően a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Petőfi–busza nemcsak a dunaszerdahelyi vásárba érkezők számára vált látogathatóvá, hanem a Petőfi Baráti Társulás számára is. Az autóbusz ezen a napon a délelőtti órákban látogatott el a Cserkészligetbe.
a www.dunaszerdahelyi.sk honlapon olvasható:
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum új vándorkiállítása múzeum-busz formájában csütörtökön megérkezik a Csallóközi Vásárba. Ezúton is felhívjuk az iskolák figyelmét, hogy az „Átröpűlök hosszában hazámon” mottót viselő, a lánglelkű költőnkhöz kapcsolódó, tíz kiemelt gyűjteményi darabot is tartalmazó utazókiállítás rendkívüli alkalom lehet a tanulóknak megismerni Petőfi személyiségét, munkásságának ismert darabjait.
Az utazókiállítás kiemelt célja, hogy Magyarországon, valamint a határokon túl is minél több magyarhoz juttassa el élményszerűen Petőfi Sándor életművét és mutassa be életútját. A tárlat a haladás, sebesség, út, utazás fogalmaiból indul ki, és az aktuális kutatásokra alapozva, egyedi megközelítésből mutatja be Petőfit.
A kiállítás képzeletbeli utazásra hív: 1845-ben felszállunk a gyorsszekérre Petőfi mellé, hogy a költő a „változó szerencse szekerén” felidézze számunkra múltjának meghatározó állomásait, és velünk együtt fürkéssze jövőjét.
A tárlat nem a költő életrajzát helyezi fókuszba, sokkal inkább az alkotói attitűdöt meghatározó döntési helyzeteket mutatja be, mint például a költővé válás, a társadalmi mobilitás, az életpálya megválasztása, a közéleti szerepvállalás, az irodalmi élet szervezése vagy a családalapítás.
A kiállítás gerincét tíz kiemelt gyűjteményi darab alkotja, mely a képzeletbeli utazás egy-egy állomását jelzi: ilyen az édesapa Petrovics István mészárosbárdja, a Szendrey Júliától kapott gyöngyhímzéses pénztárca, vagy éppen egy biliárddákó, amelyet Petőfi a törzshelyén, a Pilvax kávéházban használhatott. Minden relikviához tartozik egy-egy kiemelt vers, valamint számos idézet, kézirat, művészeti alkotás és irodalomtörténeti érdekesség, amelyek együttesen egy-egy meghatározó élethelyzetet vagy témakört tárgyalva mutatják be a költő életének legfontosabb állomásait. Ezek a változatos módon elrejtett tartalmak önálló felfedezésre, kutatásra ösztönzik a látogatót, több érzékszervet is bevonva a tapasztalatszerzésbe. A kiállítás egységei önmagukban is értelmezhető, zárt egységeket alkotnak, amelyeket többféle narratívába fűznek össze a látogatókat és Petőfit egyaránt megszólító kérdések, az Úti jegyzetek Patkós Márton színművész által megszólaltatott sorai és a János vitéz fordulatai.
Az első tematikus kiállítási egységben Petőfi első publikált arcképe (Barabás Miklós, 1845) és a helykeresést, a költői önmeghatározást fókuszba helyező Sors, nyiss nekem tért című költemény kapcsán megismerkedhetünk a képet közlő Pesti Divatlappal, megtudhatjuk, mit jelentett a korban egy ilyen folyóirat, hogyan alakult Vahot Imre és Petőfi kapcsolata, s milyennek látta Jókai Mór barátja arcképét. Az utolsó állomáson pedig az 1847-ben megjelent Petőfi összes költeményei című kötet jelenik meg, így Petőfi szándékától, hogy az irodalmi élet meghatározó szereplőjévé váljon, a megvalósulásig, azaz a verseiben örökké élő költő alakjáig vezet a képzeletbeli utazás. Az egyes állomások során izgalmas formai és vizuális megoldások jelenítik meg többek között az Egy estém otthon, a Szeptember végén és Az alföld című verseket.
A tárlat záró részében írók, költők Petőfiről szóló idézetei olvashatók, a busz hátsó üléssorán a PIM-ben őrzött Petőfi-relikviákból egy digitális kollázst alkothatnak a látogatók próbára téve a kiállításon megszerzett tudásukat.
Kurátor: Molnár Eszter Edina, Sóki Diána. Grafikai arculat és tipográfia: Mezei Ildikó. Látványterv és belsőépítészet: Nyirán Márton. Kivitelezés: New Edge Kft. A kiállítás megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetővé.
(Petőfi Irodalmi Múzeum / dunaszerdahelyi)
A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja a kiállításról a következőket jelzi:
A járműben berendezett kiállítás egyértelműen kapcsolja az értelmezést a haladás, sebesség, út, utazás fogalmához. Petőfi Sándor alakjának és saját maga által is megfogalmazott alkotói énjének az állandó úton levés – a “hazai” táj és társadalom ilyen módon történő megismerése, megalkotása – szervesen kapcsolódik az életműhöz és az önéletrajzhoz is.
A kiállítás a dinamizmusáról ismert alkotó (költő és szerkesztő) karakterét és életművének kiemelkedő darabjait mutatja be. Nem elsősorban az életrajz, sokkal inkább az alkotói attitűdöt meghatározó döntések, helyzetek, kontextus mentén ismerik meg a látogatók Petőfi Sándort.
A buszba belépve képeken és szövegeken keresztül a már beérkezett költővel találkozik a látogató. Petőfi az utazáson keresztül idézi fel múltjának egyes állomásait és fejtegeti jövőjének titkát, terveit, kísérőnk lesz a kiállítás bejárása során.
10 emblematikus gyűjteményi tárgy fizikai megjelenítése képezi a kiállítás gerincét, amihez ismert verseket válogattunk. A tárgyak az alkotó életét meghatározó “keresztutakat”, kapcsolatokat idézik meg elindulva a nyilvánosság előtt megmutatkozó költő első nyilvános arcképétől az 1847-ben kiadott Petőfi összes költeményét tartalmazó kötetéig. A tárgyfal anyagiságában idézi meg a kiemelt tárgyakat és a falban elrejtett hanganyag, képek és szövegek segítségével készteti “kutatásra, feltárásra a befogadót.
A kiállítás egyértelműen tagolt, világos szerkezete segíti a látogatót abban, hogy egy-egy részt önállóan is értelmezzen. A tárgyak és szövegek örök érvényű kérdések felől közelítik meg Petőfi Sándor alkotói életútját, így kapcsolódva a mai ember élethelyzeteihez, problémáihoz is.
A magyarországi területek mellett a Petőfi-busz kiemelt célja, hogy eljusson a határon túli magyar közösségekhez is, így cél régiónak tekintjük Felvidéket, Kárpátalját, Partiumot, Erdélyt Vajdaságot és a Drávaszöget is.
Mint megtudtuk, a Petőfi 200 mozgó múzeumbusz Kiskőrösről indult, Felvidéken Dunaszerdahelyt érintve Nyékvárkonyban volt a következő állomása, majd ezt követően érkezett meg Királyfiakarcsára. A Petőfi busz kísérői az Irodalmi Múzeum munkatársai: Cseri Anett, Gyenes Fanny és Hámori Gyula (autóbusz vezető) voltak. Királyfiakarcsa után a Petőfi-busz soron következő állomása Sopron városa volt.
Köszönet Horváth Csabának a szervezésért és a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársainak a tartalmas előadásért, az élményért, ahol a buszba belépve képeken és szövegeken keresztül a nagy költővel találkozik a látogató.