Régmúlt gyermekkoromban nagyanyám szokta mondani, ha itt van Péter Pál napja, akkor kezdődik az aratás és befejeződik a tanítás. A Petőfi Baráti Társulás elnöke, Erdős Péter a királyfiakarcsai cserkészligetbe a László nevet viselőkkel titkosan megegyezve meghívta közösségépítő összejövetelre a Társulás oszlopos tagjait és barátait. Ebben az évben elmaradtak a közös kirándulások, előadások, kiállítások és a tervezett különböző kulturális rendezvények a koronavírus miatt. Ezért kisebb létszámban gyűltek össze a PBT tagjai Erdős Péter meghívására, ahol a szervezett parkosítási és átalakítási munkálatok után jött a meglepetés, terülj, terülj asztalkám finom felhozatala, kemencében sült vaddisznó pecsenye, sült csülök és csirke, vadból készült gulyás és a halászlé. A kemencében sültek Erdős Ottó mesteri munkája volt. A halászlét Győrből érkező Fodor Péter készítette hatfajta halból, kiválóan jó lett. Az ízletes vadgulyást pedig Mészáros László főzte, nagy sikert aratva. A petőfis fiatalasszonyok munkáját dicsérte a többféle finomabbnál finomabb házisütemény. A jó ételhez pedig hideg csapolt sör, bor, üdítő dukált. Ennyi finomság mellett jól esett találkoznom a volt sümegi polgármesterrel, Tóth Andrással és feleségével is, akikkel kárpátaljai utunk során kötöttünk barátságot. Felvetődött egy jövőbeni kirándulás megszervezése Sümegre való meghívásuk alapján. Ugyanakkor fantasztikus érzés és élmény volt találkozni 1984-ben érettségizett volt tanítványaimmal, Varjassi Péterrel, aki sikeres vállalkozó, Bábics Pállal, aki ragaszkodik birtokában levő földterületéhez, valamint Erdős Péter osztálytársukkal, aki szintén hű maradt tanult szakmájához, amellett a Csallóközben és a határon túl is fontos magyarság érdekeit szolgáló tevékenységet fejt ki a Petőfi Baráti Társulás élén. A további kellemes meglepetés volt számomra, találkozhattam Sándor Tamással, akit szintén a mezőgazdasági középiskolában tanítottam magyar nyelvre, és ráhatásomra a Jókai-kör önkéntes tagja volt. Az 1980-as évek múltja révén emlékeztünk a magyar diákokban mély nyomot hagyó közös rendezvényeinkre, történésekre. Arra, mennyire fontos egy-egy elhangzott dicséret, mely évek múlva is jó érzést jelent diáknak és tanárnak egyaránt. Mindezek mellett nem feledkezhetett meg a PBT elnöke a Társulást megtisztelő és támogató Wurczell Zoltán Királyfiakarcsa polgármesteréről és Gódány László Egyházkarcsa polgármesteréről sem. Úgy érzem, az embereknek szükségük van az ehhez hasonló felejthetetlen baráti, közösségépítő találkozókra. Azt kívánom, legyen részünk további együtt töltött emlékezetes szívet, lelket erősítő találkozásokban.

Molnár Ilona, a Petőfi Baráti Társulás örökös tagja