A Szent Erzsébet Főiskola Dunaszerdahelyi Kihelyezett Tagozata mellett működő közművelődési klub vendégei voltak: dr. Prokopp Mária művészettörténész , Rieger Tibor szobrászművész, Bakó Annamária a Budavári Litea Könyvesbolt vezetője, Legeza László fotós és Puss Sándor atya. Az est háziasszonya, Pogány Erzsébet a SZAKC igazgatója volt.
Pogány Erzsébet üdvözlő beszédében köszöntötte a vendégeket, a megjelenteket, majd a beszélgetés témáját említve – a Magyarok Nagyasszonya szobor közadakozásból történő felállítása Királyfiakarcsán, illetve Rieger Tibor szakrális művészete – dr. Prokopp Máriának, a Felvidék kincseinek is nagy szakértőjének adta át a szót.
A professzornő üdvözlő köszöntőjében, az előadóterem falán elhelyezett egyházi méltóságok, kitüntetett személyek fotói felett olvasható“ Fidelitate et caritate“ – Hűség és szeretetet“ –et említette, mely gondolat Rieger Tibor szobrászművész alkotására is érvényes. Elsőként a Magyarok Nagyasszonya szobor bemutatása történt, mely szobor 2017. augusztus 20-án Királyfiakarcsán kerül felavatásra. A Petőfi Baráti Társulás közadakozásból történő kezdeményezését a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma és más szervezetek is felkarolták.
Prokopp Mária szavaival tudjuk a leghitelesebben bemutatni a csallóközi Királyfiakarcsán felavatandó Magyarok Nagyasszonya szobrát, a Kárpát-medence egészének 21. századi emlékművét: „Jelenés-szerűen áll előttünk a „tisztaságos Anya“, „ az Úr szolgáló leánya“, aki Isten megbízásából érkezik éppen közénk, hogy megerősítse a 21. század magyarjainak hitét. Sudár, átszellemült, szépséges alakja a Földgolyón áll. Ünnepélyesen, meghatottan, mindkét kezével megtartja, fenntartja a párnára helyezett Szentkoronát. Tudja, hogy az 1000 éves magyar törvények értelmében, ez a korona nem csupán jelkép, hanem a minden magyar Hazáját jelentő ország birtokosa. Szent István első királyunk bízta az Istenszülő gondjaira a Kárpát-medence egész területét magába foglaló Magyarországot. (…) S a Szent Szűz komolyan vette a megbízatást. Ezt bizonyítja az 1000 éves történelmünk, amelynek embert próbáló, ádáz viharaiból mindig kikerülhettünk, és talpra állhattunk! S népeink is mindig tudták, hogy ezt a csodát a Magyarok Nagyasszonyának köszönhetik.“
Majd a professzornő rátért a 2016-ban, a Méry Rátio Kiadó által megjelent szobrászművész könyvének bemutatására, mely a művész 44 alkotását foglalja magába. A résztvevők a vetítőn keresztül is megismerkedhettek a bemutatott alkotások szépségével, történelmi mondanivalójukkal, üzenetükkel. Megemlíti, hogy a könyv előszavát Kozma Imre atya, az egykori osztálytárs írta.
Majd a következőkkel folytatta: „Óriási dolog, ha az olvasó igazi művészettel találkozik. A művészet pedig százszor több mint a tudomány. Nem elég csupán a kézügyesség, Rieger Tibornak egy „megjelenítő képessége van“, ehhez pedig kell az őszinte, mély hit“.
Példaképpen a Magyarok Nagyasszonya szobrát hozza fel, a Földgömbön álló Isten anyát, tizenéves lány képében, kinek arca az átszellemiséget mutatja, ahogy Petőfi Sándor a Nemzeti dal című versében is írta: „A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez…“ Ez is a szobor küldetése, mert a magyar név megint szép lesz és mindig szebb lesz…
Prokopp Mária a vetítéssel egybekötött előadása során a következő alkotásokat emelte ki: Volt egy ország (kisplasztika 1980), Szent István szobra (Kecskemét, 2001, bronz), Apor Vilmos szoborkompozíció ( Győr, 2013, mészkő), Jedlik Ányos és Czuczor Gergely (Győr, 2001, bronz), Teleki Pál (Balatonboglár, 2004, bronz), József Attila emlékmű (Győr, 1988, mészkő, bronz és vörösréz), az 1956-os sortűz áldozatainak emlékműve (Mosonmagyaróvár, 1991, bronz, vörösréz és diabáz), Befogadás emlékmű (Budapest, 2004, mészkő), Koronázási palást (Budapest, 2004, bronz), Milleniumi bronz kapu (Pannonhalma, 1996, bronz és színes üveg)….
Pogány Erzsébet a SZAKC igazgatója megköszönte dr. Prokopp Máriának, gazdag művészettörténettel átszőtt fantasztikus előadását. Kiemelte a könyv fényképes illusztrációs ismertetővel ellátott tartalom jegyzését, mellyel az olvasó ilyen formában csak ritkán találkozik. Majd megkérte Rieger Tibor szobrászművészt, hogy kicsit meséljen magáról, a Csallóközben megélt emlékekről.
„Szűkszavú emberként ismernek, pedig annyi mindent lehetne mondani. Többen állítják, hogy életünket a gyermekévek nagymértékben meghatározzák. Az első öt évem Királyfiakarcsához kötődik. Mégha nem is itt születtem, a szülőföldemnek tartom. Édesapám itt kapott állást, itt éltük meg a háborút is. Ebből én semmit sem érzékeltem, a szeretet melegével vettek körül. 1944 karácsonyára viszont nagyon jól emlékszem. „Veszélyes helyzet“ volt, egy bunkerben húztuk meg magunkat. Valahogy kiszöktem, szólt a sziréna, „színes világ“ tárult elém. Gyerekként nem volt félelmem. Apám vitt vissza a búvóhelyre. 1945 őszén lettünk kitelepítve Levélre. Szüleim nem szerettek ott élni. Csak a Karcsákat emlegették, ahol a szeretetnek nagy ereje volt.“
Pogány Erzsébet dr. Herdics György címzetes apát is megkérdezte, hogy rá milyen benyomást tett Rieger Tiborról megjelent könyv. Az apát, Rieger Tibor gondolatát folytatva így válaszolt: „A szobrászművész említést tett a háborús évek bunkerjéről, amikor ő kiszökött belőle. Beszéltünk a művészetről… A művészet küldetése – hadd legyen az ember levegője. Engedjük a lelkünket, a szívünket közel a „bejárathoz“, ahol a friss levegő áramlik felénk.
Megkérdeztük Rieger Tibor szobrászművészt:
A Magyarok Nagyasszonya szobor előkészületi munkálatai hol tartanak?
Szinte csak sodródom a történésekkel. Fő cél a szobor bronzba öntése, ha minden jól sikerül, akkor már májusban erről bővebben tudok szólni. Ezek a munkálatok Szentendrén történnek.
A 2017-es évben, a Magyarorok Nagyasszonya szobrán kívül lesz még felavatásra váró alkotása?
Igen, Mindszenty József bíborosról készített munkám Máriaremetén lesz felállítva szeptember 16-án.
A továbbá terveiről is hallhatunk valamit?
Budapesten, a Margit-híd közelében, az Irgalmasok korházának egyik szárnyához készül „Istenes Szent János kompozíció“. Az alkotás átadásának tervezett határideje: 2018 tavasza.
(írta: Szerencsés Magdolna)