2016. június 25-én nagyszombati kiránduláson vettünk részt a pénzesgyőri barátainkkal. A Baráti Kör tagjai a kora reggeli órákban érkeztek meg a Cserkészligetünkbe. Kis felfrissülés után indultunk el Nagyszombat városába. A kiránduláson részt vett a kismegyeri Napoleón Hagyományőrző Egyesület néhány tagja is.
Nagyszombatban Kubicsek Aranka idegenvezető segítségével barangoltuk be a város nevezetességeit, látnivalóit. Ezen a napon vásári nap volt a városban, ami főleg kirakodó-és népművészeti dolgokra irányult. Mi is gyönyörködhettünk ezen tárgyak szépségében.

Nagyszombat – a legrégebbi szabad királyi város volt a mai Szlovákia területén. A város ezen kívül több évszázadon keresztül Magyarország fő egyházi központja is volt. Nagyszombat ma a Pozsony és Nyitra között elterülő, dinamikusan fejlődő régió központja, Szlovákia hetedik legnépesebb városa. A város 1978 óta a nagyszombati főegyházmegyének és annak érsekének a székhelye. A város központját 1987-ben városi műemlék-rezervátummá nyilvánították ki.
TÖRTÉNELEM
A város helyén álló település valószínűleg a 9. században jött létre kereskedő utak kereszteződésénél. A településen rendszeresen tartottak vásárokat, innen származik a Szombat név is, ami a vásárok napjára utal. Az első hiteles írásos jelentés először 1211-ben említi a várost. Sokkal fontosabb viszont IV. Béla kiváltságlevele 1238-ból, amely elsőként a mai Szlovákia területén szabad királyi város rangot adományozott Nagyszombatnak. Nagyszombat a virágzásának csúcspontját a 16. században érte el, amikor fontos kereskedelmi központtá vált. Amikor a törökök 1543-ban elfoglalták Esztergomot, a városba költözött az esztergomi érsek, az érseki káptalannal együtt. A város a következő 300 évben Magyarország kulturális és egyházi központja volt. A két világháború közötti években Nagyszombat a szlovák vidék harmadik legnagyobb városa volt. A város jelentősége megnőtt, és Nyugat-Szlovákia gazdasági és kulturális központjává vált. Ezt a pozícióját pedig a város a mai napig őrzi.

A város nevezetességeinek megtekintését az Evagélikus templommal kezdtük. 923-24 között épült Jozef Mark tervei alapján. A félkör, amfiteátrum alaprajzú épület mennyezete vasbetonból épült. 3 tornya van, a főtorony négyzet alapú (toronyórával és harangjátékkal) és 2 alacsonyabb, diagonálisan elhelyezett körbástyaszerű oldal-tornya.

Az Irgalmasok – Szent Ilona temploma a város legrégibb temploma, a 14. sz.-ból származó gótikus egyhajós templom zárt presbitériummal és keresztbordás mennyezettel. A múltban egy városi kórház is tartozott hozzá. Északi oldalán gótikus tornyocska áll körablakokkal. A gótikus portál fölött háromrészes szoborcsoport látható (Szt. Erzsébet, Szt. Ilona és Szt. Borbála plasztikái). A központi alak, Szt.Ilona gótikus szobra 1400-ból származik. Mint a nagyszombati templomok többségét, ezt is átépítették, előbb reneszánsz, majd barokk stílusban.

Szent Jakab apostol temploma – A ferencrendiek templomát és kolostorát Nagy Lajos király építette gótikus stílusban 1363-83 között a ferenceseknek. Barokk külsőt és berendezést a 17. sz. végén, a 18. sz. elején kapott, Szelepcsényi György érsek hathatós anyagi tánogatásának köszönhetően. A templom homlokzatán Assisi Szt. Ferenc és Páduai Szt. Antal szobrai állnak. E nagyszombati templomban van a legtöbb oltár: 2 a szentélyben, 10 a főhajóban és 1 a kápolnában. A főoltár képe Szt. Jakabot ábrázolja a felhőn fénykoszorúval övezve.

Keresztelő Szent János templomát (Egyetemi jezsuita templom) sikerült belülről is megtekintenünk. A korai barokk gyönyörű példája. Ez volt az első Pazar díszítésű barokk egyházi épület a Felvidéken, EU-ban is a legszebbek közé tartozik. Esterházy Miklós nádor 1629-ben jeles talján építőmestereket – Antoniust és Pietro Spazzit – bízott meg az egyhajós székesegyház építésével. Az egyetemi épületegyüttes részét képezi. Az egyhajós építmény belső falait borító lenyűgözően gazdag stukkó és freskódíszítés mellett külön figyelmet érdemel a rendkívül értékes, az 1640-ből származó faoltára, 20,3 m magas, 14,8 m széles, az akkori Magyarország legszebb kora barokk oltárának tartanak – 4-szintes, 3 oltárképpel és az Ó- és Újtestamentum 27 szentjeinek hatalmas szoboralakjaival díszített. A főoltár képének témája: Jézus Krisztus megkeresztelése. A beltéri díszítések – festmények és stukkók – Rosa, Tornini és Conti talján mesterek munkáját dicsérik. A mennyezet egy részét Gruber bécsi festő festette 1700 körül. A templom alatt Eszterházy Miklós nádor családi kriptája található. 1977-től a Nagyszombati Érsekség székesegyháza. II. János Pál pápa 2003-ban látogatta meg.

A Zene házának épületét is megtekintettük. A barokk ház középkori alapokon nyugszik. A törökkorban, Bethlen (Bocskai) felkelés idején (1604-1626) egy ideig itt bújtatták a magyar királyi koronát. Erról tanúskodik az attikán olvasható latin nyelvű felirat, fordításban: „Én, az idegen, hajdan e fedél alatt bujdostam“. A Zene házában kiállítás emlékezik meg Mikuláš Schneider-Trnavský, nagyszombati születésű szlovák zeneszerzőről, aki Kodály Zoltán életreszóló barátja volt (diákkori barátság).

A Szent-Miklós püspöki székesegyházat zárva találtuk. 1380-1421 között épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 3-hajós gótikus bazilika, 2-tornyos homlokzattal, barokk oldalkápolnákkal. Legrégibb oltára (Mindenszentek) kora barokk, 1659-ből. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi, Szűz Mária oldalkápolnájában található kegyképet 1546 óta tisztelik, mint a város oltalmazójának képét. Először 1663-ban a párkányi csata előtt könnyezett vérrel, majd 1708-ban ez még 3 x megismétlődött a kuruc harcok alatt. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, melyet a 16. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak. E képnek köszönhetően lett Nagyszombat zarándokhely. Az oldalkápolnákban esztergomi érsekek barokk síremlékei (epitafok) találhatók. A presbitérium délkeleti felében egy románkori ossáriumot találtak, mely Nagyszombat legrégibb szakrális építménye.

Szent József templom (Pálosok temploma) rövid történelme. A kálvinisták (evangélikusok) 1616-ban kezdték építeni. Az egyhajós templom jellegzetesen kora barokk stílusú a német (sziléziai) reneszánsz elemeivel. Miután a Pálosok a 17. sz.-ban városba érkeztek, 1671-ben e rend tulajdonába került. Ők a templomot átépítették, 1701-ben hozzáépítették a Lorettói-káponát és egy fából épült harangtornyot.

Az Egyetem Orvosi Karának épületéről: A Nagyszombati Egyetemen 1769-ben megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Ezt az épületet, kifejezetten az orvosi kar részére 1770-72 között építették, Hildebrand tervei alapján. Az egyetem 1777-es átköltöztetése után a Királyi Akadémia székhelye volt. A Nagyszombati Egyetem újkori újraindításától az Egészségügyi és szociális kar található itt. Az épület sarkán Nepomuki Szt. János szobra.

A Tűztoronyba többen felmentek, a szép kilátás céljából. Az 57 m magas reneszánsz építmény uralja a Szentháromság teret. Megfigyelőtornynak (tűztoronynak) épült 1574-ben. 1683-ban leégett, de újjáépítették. Négyzet alapú, 8-emeletes, sarkain szgrafittókkal díszített. A kilátóterasz (kerengő) 29 m magasságban van. A barokk kupola tetején aranyozott Szeplőtelen Szűz Mária – Immaculata szobor. A szobor belsejében a 19. sz. 30-as éveiből származó korabeli iratokat, dokumentumokat találtak. Délkeleti homlokzatán napóra 1729-ből.1692-ből származó harangja 1/4-óránként csendül meg.

Nagyszombati Városháza – A copf stílusú városháza 1793-ban épült egy középkori tanácsház alapjain. A kétemeletes épület díszes erkélyét rajta a város címerével hatalmas toszkán oszlopok tartják. Érdemes egy pillantást vetni a Városháza és a tőle jobbra eső ház eresz alatti részén lévő csodaszép figurális és állati ill. reneszánsz motívumokra. A 18. század végén barokk-klasszicista palotává építették át. Ma Nagyszombat polgármestere székel itt.

Kubicsek Arankának megköszönve az idegenvezetést, Királyfiakarcsára vettük az irányt, ahol a Társulásunk aktív tagjai már készítették a finom vacsorát a vendégeink számára. A zene sem maradhatott el, a zenét Iván Lajos szolgáltatta. Kellemes és jó hangulatban telt el a szombati napunk.
Bízunk benne, hogy a vendégeink is kellemes élményekkel tértek haza.