Mindenszentek napja, halottak napja alkalmából jöttünk össze 2015. október 31-én a Cserkészligetbe, hogy az elhunyt tagtársainkra emlékezzünk.
Az életünk keserű velejárója, hogy az embert az egész élete során veszteségek érik. Legszomorúbb, ha valaki elvesztéséről hallunk hírt.
Az utóbbi években a PBT is megemlékezik az elhunytainkról, és sajnos egyre többen vannak.
A halottak napján, amikor virágokkal és koszorúkkal díszítik fel a sírokat, az est közeledtével pedig gyertyákkal és mécsesekkel világítják ki azokat, hogy az „örök világosság fényeskedjék“ az elhunytak lelkének, akkor az emlékezéssel rájuk gondolunk.
Ezen a napon fényesen világítanak az emlékezés lángjai és körültekintve azt látjuk, hogy csillagok gyúlnak mindenütt.
Néma csendben gondolunk rájuk, az arcukra, egy mosolyra, de ugyanakkor szomorúság önti el a szívünket és lelkünket. A gyász, az emlékezés fájdalmas. Visszahozhatatlan idők, évek, történések, örömök, kalandok, mindezeknek egy része a szeretteink halálával elvesztek és elszálltak.
Egyetlen reményünk marad a hit. Hit, hogy az élet megy tovább. Az emlékezés kicsit gyógyítja a sebeket, nehéz elhinni, de hinni kell, hogy a fájdalom elmúlik és az emlékezés majd megszépít minden percet. A gyász, a fájdalom feldolgozását segíti, ha beszélünk, mesélünk róluk, ha sírunk, mert a gyászt egyedül elviselni óriási teher.

Ady Endre verssorai is arról tanúskodnak, hogy a halottak az élők emlékezetében élnek tovább.

„ Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről – percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk.
-Dobják el a tettető álcát
Ma gyásznap van, ma sírhatunk! „

A szeretetben nincs felejtés és akikre 2015. október 31-én gondultunk a következők:
Rabay Anna – Királyfiakarcsa
Kürthy Béla – Dunaszerdahely
Póda Albert – Albár
Balogh Mihály -Győrság
Görcs Terézia – Etrekarcsa
Somogyi Attila- Erdőhátkarcsa
Noszek Alojz -Dunaszerdahely
Pongrácz Ernő – Szentmihályfa
Lelkes Mária – Dióspatony
Surányi László -Dunaszerdahely
Majtényi György – Etrekarcsa
Hajdú László – Szentmihályfa/Egyházkarcsa
Puha Kornélia – Kulcsárkarcsa
Bartal György – Etrekarcsa

A szeretet örök!

This entry was posted on hétfő, január 11th, 2016 at 15:10 and is filed under Nincs kategorizálva. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed at this time.