A PBT 2014.augusztus 17-én emlékezett meg a királyfiakarcsai Cserkészligetben az ősi magyar ünnepünkről, amikor is első királyunkról, Szent Istvánról emlékezünk meg. Az augusztus 20-i ünnepünk a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának a napja. A magyarság és a keresztény hit összefonódását az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz köthetjük, akiben a legnagyobb magyar államférfit tiszteljük, aki olyan alapokra helyezte a nemzet életét, amelyen nem fogtak a történelmi viharok.
Az ünnepi megemlékezés szentmisével kezdődött, melyet Kozma Imre atya, római katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója és vezetője, és Boros Károly helyi plébános celebrálták. A szentmisén közreműködött a Szent György Lovagrend, valamint a Szent György kórus Kollár Katalin vezetésével Dunaszerdahelyről. A szentmise kántorja a nagyszarvai Derzsi György volt.
A felemelő és magasztos szentmise után tisztelettel köszöntöttük a az egybegyűlteket, a PBT tagjait, falubelieket, ismerősöket, barátokat. Külön tisztelettel köszöntöttük: Kozma Imre atyát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját és vezetőjét, Boros Károly helyi plébánost, Pomogáts Bélát Budapestről, magyar kritikust, tanárt, irodalomtörténészt, az irodalomtudományok doktorát, Rieger Tibor budapesti szobrászművészt, Mednyánszky János vezetésével a kismegyeri Napoleón Hagyományőrző Egyesület képviselőit, Tóth Andrást és feleségét Zalagyömörőről, Werli Józsefet és családját Tarján községből, Tarjányi Józsefet és feleségét Annát, a dunaszerdahelyi Szent György Lovagrend tagjait, a dunaszerdahelyi Szent György kórust Kollár Katalin vezetésével, Gányovics Janát, Királyfiakarcsa
polgármesternőjét, Kiss Márta alpolgármesternőt és Gódány Lászlót, Egyházkarcsa polgármesterét.
Az ünnepi beszéd és a kultúrműsor előtt közönségünknek bemutattuk Kozma Imre atyát, a római katolikus papot, irgalmasrendi szerzetest, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját és vezetőjét.
Kozma Imrét 1963-ban szentelték pappá. Pappá szentelése után tát-dorogi káplán lett, majd 1966-1968 között a Zugligeti Szent Család Plébánián teljesített szolgálatot. 1968-ban a budapesti Alkantarai Szent Péter templom / Ferencesek tere / lelkésze lett, ahol 1977 –ig volt szolgálatban. Azután visszatért Zugligetbe, ahol létrehozta az ifjúsági és családpasztorációt, valamint az első jótékonysági akcióit is itt szervezte meg. 1987-ben Csilla von Boeselager bárónő felkereste Kozma atyát a zugligeti plébánián, ahol eldöntötték, hogy felelevenítik a Szuverén Máltai Lovagrend értékrendjét megtestesítő és a szegényeket szolgáló szervezetet. Mivel Magyarországon még nem volt lehetőség a szabad egyesülés jogának gyakorlására, ezért 1988-ban Boeselager bárónő megalapította Németországban a szolgálatot Ungarischer Malteser Caritas- Dienst néven. 1989-ben már lehetőség volt rá, hogy Kozma atya vezetésével elindult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Ugyanekkor a Szuverén Máltai Lovagrend tagja is lett. Első komolyabb akciója a szolgálatnak még ugyanebben az évben volt, amikor 50 000 NDK-beli menekült átmeneti elszállásolást és élelmezést kapott a plébánia kertjében. Itt jegyzem meg, hogy augusztus 14-én a Befogadás Napján a keletnémet menekültek befogadásának 25. évfordulóján Angela Merkel német kancelár videóüzenetben mondott köszönetet Kozma atyának és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. 1989 decemberében a romániai forradalom idején sikerült 22 teherautónyi segélyt összegyűjtenie és elszállítatnia Erdélybe. A 90-es években zajlott délszláv háború idején sikerült a vukovári szerb csapatoknál elérnie, hogy a városban rekedt idős embereket, ill. nőket és gyerekeket Magyarországra evakuálhassa. A szolgálat azóta kiterjedt országos hálózattal rendelkezik és az ország egyik legnagyobb segélyszervezetének számít. 1997-ben belépett a Betegápoló Irgalmas Rendbe, majd 1999-ben rendi fogadalmat tett, később a budapesti rendház főnöke és rendi megbízott lett. Megszervezte a rend budapesti visszatelepítését, 2000-ben visszakapták a fővárosi ill. váci korházukat. A császárfürdői Szent István király kápolnaigazgatóságának igazgatójává nevezték ki. Több társadalmi szervezet tiszteletbeli tagja.
Díjai, elismerései:
Máltai Nagykereszt, Apostoli protonotárius, Széchenyi István-díj, Címzetes apát, Kisebbségekért-díj, az Év Embere Európában, Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztje, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, Magyar Örökség-díj, Prima Primissima díj, Budapest díszpolgára, Húszéves a Köztársaság díj, Francia Becsületrend, Győrzsámoly díszpolgára, Giesswein Sándor- díj, Magyar Nemzetért Ezüstérem.
Kevés szervezet mondhatja el magáról, hogy annyira sokszínű, rugalmasan változó és folyamatosan fejlődő, mint a 2014-ben 25 éves fennállását ünneplő Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kozma atyával az élen. A PBT sok erőt, jó egészséget kíván Kozma atyának.
Az augusztusi 20-i ünnepünk alkalmából Pomogáts Béla mondta az ünnepi beszédet.
Pomogáts Béla magyar kritikus, tanár, irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora. 1953-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hallgatója volt. Részt vett az 1956-os forradalomban. 1959-1960 között internálótáborban volt. 1961-1965 között Budapesten középiskolában tanított. 1965 óta a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtudományi Intézetének munkatársa, valamint a 20. századi osztály vezetője, 1992 óta igazgató – helyettese, 1996 óta pedig tudományos tanácsadója. 1994- 1997 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője, az Akadémia Kutatóhelyi Tanácsának, az Irodalomtudományok Bizottságának, a Magyar –Román Történész Vegyesbizottságnak, a Doktori Tanács Irodalomtudományi Szakbizottságának tagja. 1990 óta a Literatura főszerkesztője, a Virgilia, a Nyelvünk és Kultúránk, a Valóság, a Kisebbségkutatás szerkesztőbizottsági tagja. 1996 – 1999 között a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságában dolgozott. 1992-től az Anyanyelvi Konferencia elnöke. 1993-1995 között a Magyar Demokratikus Charta szóvivője volt. 1993 – 2004 között az Írószövetség elnökségi tagja, 1995 – 2001 között elnöke. 1994 óta az Ötvenhatos Emlékbizottság szóvivője, 2002 – 2007 között az Illyés Közalapítvány elnöke.
Díjai, kitüntetései:
MTA kritikai nívódíj / 1970 /
Bárczi Géza Érem / 1985 /
A Művészeti Alap irodalmi díja / 1986 /
1956 –os emlékérem / 1991 /
Az Év Könyve – jutalom / 1992 /
Cívis – díj / 1996 /
Nagy Imre – emlékplakett / 1996 /
Kisebbségekért Díj / 1996 /
Bocskai István – Díj / 1998 /
Jósika Miklós Díj / 2002 /
Fábry Zoltán – Díj / 2002 /
Julianus – Díj / 2004 /
Nemes Nagy Ágnes Díj / 2005 /
Varadinum – Díj / 2005 /
Komlós Aladár –Díj / 2007 /

A PBT, mint minden évben, így a 2014-es évben is örökös tagot köszöntött ezen az ünnepségen. 2014-ben a PBT örökös tagja RIEGER TIBOR budapesti szobrászművész.
Rieger Tiborról:
A Pest megyei Gyálligeten született. Gyermekkorát Alistálon és Királyfiakarcsán töltötte. Tanulmányait a győri Bencés Gimnáziumban, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol Pátzay Pál tanítványa volt.
Mintegy félszáz szobra, alkotása díszíti Magyarország köztereit, épületeit. Szobrászatának anyaga a kő, a bronz, esetenként fa. A 80-as évektől a köztérre állított körplasztikák és középületeken elhelyezett domborművek váltak dominánssá munkásságában. Kiemelkedő műve a pannonhalmi bencés apátság bazilikájának milleniumi kapuja, a mosonmagyaróvári 1956-os emlékmű, a kecskeméti II. világháborús áldozatokra emlékező dobormű, a balatonboglári Teleki Pál szobra, a győri Szent György díszkút, úgyszintén Győrben a Czuczor Gergely és Jedlik Ányos tudós szerzetes tanárok szoborkettőse. Még lehetne tovább sorolni az ő alkotásait, de tény, hogy Budapest, Villány, Megyaszó, Nikla, Hévíz, Győr, Mosonmagyaróvár, Nagyiván, Ajka, Százhalombatta, Várpalota, Levél, Hegyeshalom, Pannonhalma, Kecskemét, Pécs, Szentlőrinc, Kimle….helyek, helységek, városok már büszkélkedhetnek Rieger Tibor alkotásaival.
Alkotásai közé tartoznak a kitüntetést is szolgáló érmei:
A Balassi Bálint emlékérem, a Teleki Pál érdemérem, MS Mester / Vizitáció / érem valmint a Matthias Corvinus emlékérem.
Számtalan pályázat díjazottja. Főbb díjai:Ravennai Biennálé, Ravenna város díja, Győr-Moson-Sopron Megye Művészetért Kormos István- díj, Mosonmagyaróvár Pro Urbe- díj, Levél díszpolgára, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Alkotói Nagydíj, Szervátiusz Jenő- díj, MS Mester – díj, Magyar Örökség – díj. A múlt évben, azaz 2013-ban Rieger Tibor a Szent Márton- díj kitüntetettje lett, mely díjat a pannonhalmi főapátság bazilikájában rendezett ünnepségen vett át.
Rieger Tibor képzőművészeti munkássága, elismertsége, példamutató emberi magatartása köztiszteletnek örvend. Sugárzik belőle a szeretet és mi, a PBT tagjai is örülünk, hogy az ő szeretetének részesei lehetünk. A munkásságához sok erőt, kitartást, jó egészséget kívánunk Petőfi Sándor gondolatával:
„ Tudod mi a virág?
A földnek jósága,
Tudod, mi a jóság?
A lélek virága.“
Rieger Tibor szívének jósága, az alkotásai olyan mint a sugárzó Nap, másszóval életet adnak, hogy mi azokat csodáljuk és büszkék legyünk arra, hogy Rieger Tibor budapesti szobrászművész a barátunk és a Társulásunk tagja.
Riger Tibor megköszönte az örökös tagságos kitüntetést és megemlítette, hogy a község számára egy monumentális szobrot készít, mely a Nagyassszonyunkat ábrázolja a Szent Koronával. A szobor kicsinyített mását el is hozta magával, melyet a közönségünk meg is csodálhatott. A PBT és Királyfiakarcsa község előre is köszöni Rieger Tibor csodálatos alkotását.
A kultúrműsor első részében Kollár Katalin vezetésével a dunaszerdahelyi Szent György kórus gyönyörű dallamokkal lepte meg a közönségünket, majd Bernáth Zoltán vezetésével az Aranykert megnevezésű néptánccsoport következett Bősről, akik fergeteges, jóhangulatú táncukkal még gazdagították az ünnepünk, a megemlékezésünk színvonalát. Köszönjük mindnyájuknak és további sikereket kívánunk nekik.
A képek megtekinthetők: www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2