2013. augusztus 18-án a Cserkészligetben volt a PBT ünnepi megemlékezése az államalapító Szent István királyunkról, kinek személyében minden idők legnagyobb magyarját tiszteljük. Augusztus 20-a, ősi magyar ünnepünk, mely nap a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit összefonódását az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz kötjük, aki olyan alapokra helyezte a nemzet életét, amelyen nem fogtak a történelmi viharok.
A megemlékezés katolikus szabadtéri szentmisével kezdődött, melyet Mede Károly és Bozay Krisztián lelkiatyák celebrálták. A szentmisét a dunaszerdahelyi Szent György kórus kísérte, továbbá a szentmisén a dunaszerdahelyi Szent György lovagrend is közreműködött.
A szentmise után is köszöntöttük az ünneplő közönségünket, mégpedig egy moldvai csángó ének első versszakával:
„ Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél!
De főképpen nálunk ma, mint Országunk Oszlopa!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre! !“
A hazai közönségen kívül tisztelettel köszöntöttük vendégeinket:
Halzl Józsefet, a Rákóczi Szövetség elnökét, ki feleségével, a családjával érkezett hozzánk,
Rieger Tibor szobrászművészt, a kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület képviselőit, Tóth házaspárt Zalagyömörőröl, a Karcsák polgármestereit: Gányovics Janát és Gódány Lászlót.
A szentmise után került sor az új székházunk felszentelésére, mely szinte 5 hónap alatt készült el. A munka oroszlánrésze Nagy Dánielre hárult, aki irányította és szervezte az egész építkezési folyamatot, köszönet érte. Köszönettel tartozunk azoknak is, akik anyagi, fizikai….és egyéb más segítséggel támogatták a székház létrejöttét.
Az ünnepi megemlékezésen Batta György Magyar Örökség- díjas író, a Petőfi Baráti Társulás örökös tagja „ Szívemben a hazám – megszólal Esterházy János / 1901 – 1957“ című írását olvasta fel a közönségnek, mely szöveg bevezetője lesz egy majdani Esterházy lelki potrénak.
„ Kedves Testvéreim!
A Mindenható Isten, aki maga a szeretet, a saját képére teremtette az embert, így mi az Atya gyermekei is szeretet vagyunk. Ez a mi egyedüli kincsünk. A szeretet örök adomány, mert csak egy lélek van. Az egy lélek Istentől és mindannyiunkból áll, magába foglalva minden emléket és létező erőt. Egy életünk van, s az örökké tart. Hogy miként alakul a sorsunk, az a szeretetünkön múlik. Ahol a szeretetünk van, ott leszünk mi is. Ez törvény, ezért lehetek itt veletek, szólhatok földi életemről.
Főnemesi családba, egymást rajongásig szerető férfi és nő ölelésébe születtem. Őseim századokon át a magyar haza függetlenségéért áldozták vérüket, viseltek börtönt, munkálkodtak tudósokként vagy diplomatákként. Lengyel édesanyám felmenői is ilyen hűségesen szolgálták nemzetüket a történelem viharaiban.
Tündérkoromban édesanyám, maminkó, mesét mond….Édesapám lova nyergébe ültet és a Zobor – hegy felé röpül velem…. A kastélyablakban türelmetlenül várom, hogy hópelyheket hintsenek az angyalok…..Tulipánokon ámulok: mennyi gyönyörű kehely!
Ám ebben a tündérvilágban végzetes dolog történik: megáll negyvenkét éves édesapám szíve!
Lujza nővérem hat, Mariska hugom egy, én négy éves vagyok, maminkó harminc…. Édesanyánk, akivel mindennap ott vagyunk a kápolnában, arra kéri Istent, óvjon bennünket mindhalálig, teremtse körénk a hit áttörhetetlen burkát.
A nagylelkű maminkó, a grófka, a magyarok és szlovákok lakta falu jótevője marad gyászában is. Nem érzi magát felsőbbrendűnek, a kastély nagykapuját mindig nyitva tartja. Szívén viseli mások sorsát, naponta oszt ingyenebédet, a szegényeket tűzifával segíti, karácsonyra mindenkit megajándékoz. Mi, gyerekek együtt játszunk szlovák pajtásainkkal, megtanuljuk a nyelvüket, de édesapánk hiánya nagyon fáj. Édesanyánk azzal vigasztal, hogy apa a szívünkben él tovább. Mosolyog, ám peregnek a könnyei.
Budapesti diákéveimben affölött tépelődöm, hogy mit hozhat a jövőm, mikor százezrek gyilkolják egymást a csatatereken, s a szemem láttára porladnak el az élet alapkövei, az igazság, a becsület, a szépség! Felperzseli magát az emberiség?
Húsz éves sem vagyok, amikor felrobban a trianoni gyilok, s ránk omlik tornyaival, faluival, városaival, palotáival és viskóival, szobraival és temetőivel, folyóival, erdőivel és hegyeivel gyönyörű hajlékunk Magyarország. Elszakítanak a hazámtól! Kérdezés nélkül egy idegen államba kényszerítenek a szülőföldemen! Az új határ köveit úgy verik bele Magyarország testébe, mint Jézusunk koponyájába koszorúja töviseit! Tűzre vetik a bölcsőmet! Bilincsbe vernek a fájdalmak. Csupa könny a nemzetem….Te most mit szólnál, édesapám?…. Előveszem a század elején készült feljegyzéseit: „ Nagy a baj: Európa, s benne a magyarság egyre távolodik Istentől. Ez az elválás önmagunk: szeretetünk teljes megtagadása…. De ha a szeretet gyermeke rossz irányba tart, hogyan történhetne más, mint háború?“ Elborzadok: lehet, hogy apa lelki szeme már látta az első világháború öldöklő csatáit és lemészárolt, vérbe fagyott országát? Lehet, hogy a nemzete és a családja iránt érzett aggodalma döntötte sírba?
Mit tegyek? Mit tehetek én e bénító gyászban? De lám, édesapám naplójából rám ragyog Mátyás királyunk mondata: „ Isten szolgálatára bármilyen idő alkalmas, s amit a magyar haza javára tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata.“
Batta György e megható szavai, a cikke után Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke ünnepi beszédet mondott.
Halzl Józsefről tudni kell, hogy nagyon sokban hozzájárul a nemzeti önbecsülés erősítéséhez és gazdagításához. Halzl József és az általa vezetett Rákóczi Szövetség kapta meg / mások mellett / 2010- ben a Magyar Örökség- díjat. Ezt azért is fontos megemlíteni, mert a díjátadás alkalmával az elnök úr munkásságát Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség titkára méltatta. A laudációban elhangzott egy nagyon szép gondolat: Tamási Áron a rengetegben Ábellel mondatja ki az azóta alapértékké szilárdult gondolatot, mely így hangzik: azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Aki pedig jó helyen van otthon, az nemcsak a világon, de a világért is van! És ilyen jó helyen levő személy Halzl József is, aki nagyon sokat tesz a Szövetség felvirágoztatásáért és társadalmi elfogadottságáért, a neve teljesen összeforrt a Rákóczi Szövetséggel és leginkább a Kárpát- medencei magyarság ügyével.A Szövetség a Kárpát medence szerte működő helyi szervezetei révén gazdag programsorozatot
valósít meg minden évben. A határon túl élő magyar közösségek nemzeti, kultúrális, szellemi, közművelődési tevékenységét segíti és hatékonyan részt vállal identitástudatuk megőrzésében, elsősorban az ifjúság megszólításával. Tudni lehet az elnök úrral kapcsolatban azt, hogy a családi gyökerei a mai Magyarország területén kívüliek. Édesapja felvidéki / Szencen született /, édesanyja pedig a mai Burgenlandból származik. Ezért nem is csoda, hogy már gyermekkorától fogva érzékenyen reagál a határon túliak sorsára. A Szövetség hármas céljának: a határon túli magyarság támogatásának, a szülőföldről elűzött magyarok összefogásának és a névadó II. Rákóczi Ferenc szellemi hagyatéka ápolásának érvényesítése érdekében a civil szervezet széleskörű, teljes kárpát-medencei kiterjesztését, a fiatalok bevonását és a Szövetség anyagi bázisának megteremtését tartja fontosnak. A Szövetség nyári táborokat szervez Kárpát-medence fiataljainak, de vannak speciális táboraik, ilyen pl. a Kárpát-medencei történelem tanárok tábora, melyen az elnök úr is részt vesz. A Rákóczi Szövetségnek több mint 13000 tagja van, közel 300 tagszervezete. Ápolja két eszményképének II. Rákóczi Feencnek és Esterházy Jánosnak emlékét és szellemi hagyatékát, a Rákóczi – kultusz megőrzéséért összefogja és támogatja az érintett településeket, iskolákat és közösségeket. A méltatlanul elfeledett felvidék mártír politikus társadalmi rehabilitása érdekében a Szövetség kebelében megalapította az Esterházy János Emlékbizottságot, Budapesten Esterházy emlékhelyet alakított ki és Esterházy emlékérmet alapított.
II.Rákóczi Ferenc / 1676 – 1735/ között élt, Rodostón halt meg/ imájával, az ima részletével köszöntöttük az elnök urat és természetesen a közönséget:
„ A te kezedben van szívünk, Uram,
Döfd át szereteted nyilával,
Gyújtsd fel lomhákat,
Vezesd vissza az eltévelyedetteket,
Világítsd meg a vakokat,
Lágyítsd meg a hajthatatlanokat,
Bátorítsd a habozókat,
Tanítsd a tudatlanokat,
Gyarapítsd bennünk a hitet,
Gyújtsd föl a kölcsönös szeretet lángját,
S újra és újra kérlek,
Add, hogy szereteted gyarapodjék,
Hogy ez az isteni láng
Eméssze föl viszálykodásainkat.“
A PBT minden évben Örökös tagot választ. A 2013-as évben az Örökös tag tisztséget az augusztusi ünnepségünkön Nagy Géza, csicsói fafaragó kapta. Nagy Gézának a foglalkozása a hivatása is, a felvidéki faszobrászat hagyománya egyértelműen az ő nevéhez fűződik. Ha kimondjuk Csicsó község nevét, akkor mindenki tudja, hogy ez a személy Nagy Géza. Csicsón járva számos műalkotást fedezhetünk fel, nemcsak a köztereken, hanem magánterületeken egyaránt. Nagy Géza a 2013-as évben már kilencedik alkalommal szervezte meg a nemzetközi faszobrász tábort, melyet 2005-ben nyitottak meg először a budapesti Frech Ottó közreműködésével, ahol is a hazai fafaragókon kívül magyarországi, kárpátaljai, szlovéniai művészek is a tábor alkotói. Azt mondják, hogy aki szépet alkot, annak a lelkivilága is szép. Ha körülnézünk a Ligetünkben: a csodálatos felvidéki kapu, az aradi vértanúk emlékére készített alkotás…..Géza munkája. A fával dolgozik, mondják róluk, hogy szelíd, de akaratos emberek. Szelídek, mert meghajlanak a fatörzsben megmutatkozó forma előtt, de áldozatos és akaratos, mert kellő határozott mozdulattal előhívják a rostok közül a benne rejlőt. Hiszen a faragásra váró anyag magáról, a faragott személyek, arcok, életképek, regék és mondák szereplői, a díszítőmotívumok és a belőlük faragott kompozíciók mind – mind mesét mondanak a szemlélődőnek. Ahogy a fát nézi, szemléli, a szeme már a kiformált szobrot látja a fában, bízva abban, hogy az elkészült munkában majd sokan gyönyörködnek.
Nagy Géza nevéhez fűződik Csicsó községben a történelmi emlékpark, a magyarok 1100 éves Kárpát-medencei letelepedésének emlékéül….elkészítette a Hét vezér szoborpark modern turulját….nem is csoda, ha ez az emlékpark a „ Magyarnak maradni“ emlékpark nevet viseli.
Attila hun fejedelem japán kőrisfából készített faszobrát 2005-ben a budapesti Frech Ottóval készítette. 2009-ben monumentális faszobor készült el, a nyelvtörvény elleni tiltakozás jelképét faragták meg. A több mint két méter magas szobor ötletgazdája Farkas Attila budapesti alkotóművész, a kivitelezését a csicsói faragók végezték Géza vezetésével.
2012-ben készült el további alkotása a kitelepítettek és deportáltak emlékműve 258 névvel ellátva. Nagy Géza már 2003-ban megkapta a Magyar Kultúra lovagrendjét, a határon túli magyar kultúra ápolásáért.
Csicsón kívül az ő alkotásaival találkozhatunk:
Komáromszentpéteren, ahol kopjafa áll a templom udvarában / a sztálinista diktatúra áldozatainak állít emléket/, Komáromban úgyszintén kopjafa áll, mely Szent Istvánra, az államalapításra és az első Komáromról szóló írásos említésre hivatott emlékezni, Kulcsodon a templom előtt felállított kopjafa az örök emberi reménységet fejezi ki. Apácaszakállason a templom udvarában a „ Turul“ úgyszinte Géza alkotása….és lehetne folytatni tovább.
Nagy Géza fafaragó művész rengeteget tett és tesz az egyetemes magyar kultúráért, a magyar emlékeket, a szépet a faragott alkotásain keresztül érzékelteti. Isten éltesse őt, adjon neki a jó Isten sok erőt, egészséget,hogy alkotásaival, munkáival még nagyon sokáig kápráztasson el bennünket, a magyarságunkat.
Az ünnepi megemlékezésünk befejezéseként Ritter Éva néni verssel és énekkel szerepelt. Éva néninek köszönjük a szépen összeállított kultúrműsorát.
A PBT vezetősége köszöni mindenkinek a részvételt, akik jelenlétükkel megtisztelték az augusztus 20-i rendezvényünket.

A képek megtekinthetők:www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2