2012.október 7-én a Cserkészligetben került sor az 1848-49-es szabadságharc megtorlásokban kivégzett mártírjai tiszteletére rendezett emléknapi megemlékezésre.
Madách Imre:
„ Nem néztetek erőst, hogy szolgáljatok,
Ki fényesen majd jutalmazni tud,
Akit szolgáltatok egy árva hon volt,
Im sírotokra emlékkő se jut.“
Az aradi vértanúk katonák voltak, akik a fegyelmet, a harctéren kiérdemelt dicsőséget tartották fontosnak életük során. Emberek, akik a magyar szabadságharc hívó szavára, katonai tudásukat adták azért, hogy Magyarország szabad és független legyen. Ők azok, akik végigharcolták a szabadságharc csatáit, vezették csapataik embereit keményen küzdve, mert hittek abban, hogy győzhetnek. Életük azzal zárult, hogy rajtuk statuáltak példát a megtorlásra. Meghaltak, mert szembeszálltak volt esküjükkel , amely a császárnak tett ígéret volt. Ők azok, akik elmenekülhettek volna, amikor már tudható volt a vég, hátrahagyva a hozzájuk beosztott katonákat, mégsem tették. Olyan hősök ők, akiket Magyarország történelmében csakis vérvörös betűkkel lehet illetni, mert a vérüket áldozták ezért az országért. Minden magyar embernek tudni, ismerni kell a nevüket, a tetteiket.
Az aradi 13:
Leiningen – Westerburg Károly
Damjanich János
Török Ignác
Aulich Lajos
Vécsey Károly
Lázár Vilmos
Dessewffy Arisztid
Nagy-Sándor József
Knézich Károly
Schweidel József
Kiss Ernő
Láhner György
Poltenberg Ernő
Október hatodikán nemcsak Aradon voltak kivégzések. Ezen a napon, Pesten is kivégezték Batthány Lajos első magyar miniszterelnököt. A 13 vértanú közül a legfiatalabb 30, a legidősebb 54 éves volt.
2012. október 7-én, vasárnap délután a PBT vezetősége, tagsága, a falubelik, barátok, ismerősök emlékeztek e szomorú eseményre. Az emléknapi megemlékezésen részt vett Királyfiakarcsa polgármesternője Gányovics Jana is, valamint Mede Károly plébános úr.
Az ünnepi műsort a Hodosi énekkar biztosította, akik szívet, lelket melengető programmal készültek. Az ünnepi beszédet Batta György író, költő mondta. Az emléknapi megemlékezés végeztével a PBT tagjai mécseseket helyeztek el a csicsói Nagy Géza által készített aradi vértanúk tiszteletére készített emléknél.
Reményik Sándor:
„ Lehullott a rezgő nyárfa….
Nem.
Nem ezüstszínű most a levele.
Feketén hull a fákról a levél,
S a föld, amelyre hull,
Kemény, mint a koporsó fedele.
Hallottátok: így szól a rendelet:
Gyászolni ne merjen ma senki sem,
Senki ne merjen ülni ünnepet,
Mert a nép, melynek e nap ünnepe volt:
Csak volt…!
Halottnak – hallgatás,
De a hamu alatt,
Valahol mélyen – izzik a parázs!“
A PBT vezetősége köszöni a résztvevőknek, hogy a jelenlétükkel megtisztelték a rendezvényünket.

Az emléknapi megemlékezésről a fotók megtekinthetők:
www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2