A PBT 2016. október 28 – 30 között háromnapos kiránduláson vett részt. A kirándulás küldetése elsősorban az 1849.október 6- i vesztőhely, a síremlék megtekintése, megkoszorúzása és megemlékezése volt az elhunyt hősökről. Az utazásunk az Alex Trans cég autóbuszával történt, a sofőrünk Pudmarický Tamás volt.
Az utunk első állomása Lajosmizsén, a Tanyacsárdában volt, ahol szíves vendéglátásban volt részünk. A Budapesttől 71 km-re elhelyezkedő Öreg Tanyacsárda már több, mint négy évtizede fogadja vendégeit az alföldi kisváros, Lajosmizse szomszédságában. A faházas büféként indult vendéglátóhely mára egyik leghíresebb éttermévé nőtte ki magát: hírét már messze elvitték az ország minden tájáról érkező hazai, valamint a külföldi vendégek. A csárda magyaros jellegű, kitűnő konyhája joggal érdemelte ki az „Év vidéki étterme” díjat, s a cég emellett számos gasztronómiai versenyen és kiállításon nyert nemzetközi elismerést. A vendéglátó szakma a Tanyacsárda éttermet Magyarország legjobb éttermei közé választotta és 2005-ben a maximális három csillaggal tüntette ki. Erről mi is meggyőződhettünk az ebédünk során. Nagyon ízletes, finom és gazdag volt az ebédünk. A nap folyamán lovasbemutatóban is részünk volt. A program ismertetését megkönnyíti, hogy a csoport idegenvezetője vagy a ménesigazgató mikrofon segítségével számol be a bemutató részleteiről. A lovasbemutató a következő programokkal várt bennünket: a lipicai mén felvezetése és bemutatása, szereplők felvonulása, a vendégek köszöntése, pusztaötös bemutatója, csikósok különböző ügyességi feladatai: lófektetés, ültetés, ostorpattogtatás, csikósverseny, négyesfogat akadályhajtás, játékos vetélkedő a vendégek bevonásával: üvegleverés karikásostorral, istálló megtekintése, séta a rackanyájhoz és a magyar szürkemarhákhoz. A csárda területén a vendégek megismerkedhetnek az őshonos magyar állatokkal is: láthatnak itt szürkemarhát, rackajuhot, szamarat, a baromfiudvarban pulykát, kacsát, gyöngytyúkot, a madaras házban pedig egyéb madárfajok is megtalálhatók.
Lajosmizse után folytattuk az utunkat Szeged felé. Szegeden Mihály Illés idegenvezető várt bennünket, kinek idegenvezetése az utunk folyamán szinte mindnyájunkat lebilincselte. Nagyon felkészült, minden területen otthonosan mozgó, tartalmas beszámolókkal, történelmi ismeretekkel szolgáló idegenvezetőnk volt. Köszönet érte!
Szeged városát, annak nevezetességeit, fontos látnivalóit az idő rövidsége miatt csak az autóbuszból láthattuk, Mihály Illés ismertetése mellett. Az utirányunk folytatódott tovább a neves ópálosi Balla Géza pincészetéhez, illetve a panzióhoz. A panzióban csak az utasaink egyik fele lett elszállásolva, (technikai okok miatt), a másik fele kb. 2 km-nyi távolságban egy másik panzióban.

Ópálos:
Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még Nygadként olvashatunk róla. További történeti névalakjai: Paululese, Paalelese, Pal Elesu, Palelesse, Paulis, Paulis (Ó-, Új), Vetus Paulis, Ópálos néven írták. Eredetileg Negyedként emlegették a falut, egyházát pedig Szent Margit után nevezték el. Haraszti Ferenc nevéhez fűződik az itteni vár megépítése a XVI. században. Ópálos elnevezése minden bizonnyal az itt felépített pálos kolostorról ered.

Ópáloson Balla Géza már várt bennünket. Amit tudni lehet róla: Dr. Balla Géza a kolozsvári Kertészeti Egyetem Borászati részlegén szerzett mérnöki diplomát 1984-ben.
Azóta a barackai Szőlészeti és Borászati Állami Gazdaság gyakornoki mérnöke, majd főborásza, valamint vezérigazgatója.1999-ben megalapította saját szőlészeti-borászati vállalkozását a Wine Princess Kft-t. 2004-ben doktori címet szerzett borászatból a temesvári Agrártudományi Egyetemen.2008-tól a marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetem keretén belül a Kertészeti Kar Szőlészeti és Borászati Tanszékének vezetője, mint egyetemi adjunktus. Számos szakmai tankönyv,valamint szakmai rovatok szerzője.2004 óta a Magyar Borakadémia Tagja, és első határon túli magyar termelőként választotta a Pannon Bormíves Céh tagjai közé.
A borkóstolóval egybekötött vacsora Balla Géza pincéjében történt.

Másnap a reggeli után folytattunk utunkat Máriaradnára, a búcsújáróhelyre. Máriaradna a magyar Mária-kegyhelyek egyike. Ferences temploma híres búcsújáró hely. Kegyképét 1668-ban vásárolta Vrichonassa György katolikus bosnyák kereskedő egy olasz kereskedőtől, mely a régi kápolna oltárát díszítette. 1695-ben Lippa visszafoglalása után a török ezt is felgyújtotta, de a kép a tűzben sértetlen maradt, a kápolna lángoló tetejéről pedig tüzes cserepek hullottak a bámuló törökök közé. Erre a török vezér a gyújtogatókat kivégeztette. A templomot felújították, majd 1756-ban kolostort építették mellé. 1732-óta az aradiak búcsújáróhelye. A török palánkvárat épített itt, melynek nyoma sem maradt. 1910-ben 2858 lakosából 1606 román, 1002 magyar és 187 német volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott. Ismert és híres búcsújáróhely, többek között a kunszentmártoni zarándokok számára is, akik a trianoni békediktátumig minden év pünkösdjére zarándokoltak el gyalog Máriaradnára. Az ő bőkezűségüket őrzi máig a kegytemplom 14 stációsképe, valamint a templom közelében található Szent Rókus szobor is.

Máriaradna központjának egyik lakóházában töltötte Kossuth Lajos az 1849. augusztus 11-ről 12-re virradó éjszakát, miközben a szabadságharc végső bukását követően az emigrációba tartott. Itt búcsúzott el a családjától. Erre a kiemelkedő történelmi eseményre egy 1902-ben állított, ma is megtekinthető emléktábla hívja fel a figyelmet. A tábla műemlék, ennek ellenére nem egyszer fordult elő, hogy valakik eltávolították.

Világosnál a Bohus (Világos) kastélyt tekintettük meg. A világosi Bohus kastélyban írta alá Görgei Artúr a feltétel nélküli megadásról szóló egyezményt 1849. augusztus 12-én. A kastély 1824 és 1838 között épült klasszicista stílusban, jórészt a világosi vár köveinek felhasználásával. A várdomb lábánál elhelyezkedő kastélynak 30 szobája és egy dór oszlopokkal díszített bejárata van. 1960 óta a Bohus kastély ad otthont a Világoson született jeles román író Ioan Slavici (1848-1925) múzeumának, de látható benne Görgei íróasztala is. A kastély parkjában, Bohusné Szögyény Antónia (1803-1890), a kastély egykori háziasszonyának szobra látható, aki az 1848-49-es harcok idején élelmiszerrel és ruházattal látta el a szabadságharcosokat.
A kastélyt klasszicista stílusban építették, tipikus mezőségi kúria kinézettel látva el. Jelenleg a világosi születésű nagy román író, Ioan Slavici, tárgyait bemutató múzeumnak ad otthont. Emellett ugyancsak a kastély épületében található egy kiállítás, melyet Emil Montia híres zeneszerzőnek szenteltek, aki élete nagy részét Világoson töltötte.
Nem messze a kastély épületétől található Antonei Bohus szobra, akinek a nevét viseli a kastély is. Ő az 1848-49-es forradalom után bebörtönzött forradalmárok támogatásával vált híressé (ezek közé tartozott például Eftimie Murgu).

Arad (románul: Arad, németül: Arad, középkori latinul Aradinum) város Romániában. Az egykori Arad vármegye, ma Arad megye székhelye. A 20. században Kisszentmiklós, Mikelaka, Újarad és Zsigmondháza településeket csatolták hozzá.
Arad neve a magyar településnevek túlnyomó többségéhez hasonlóan puszta személynévből keletkezett. Valószínűleg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni várba I. István által az Ajtony vezér fölötti győzelme után kinevezett első ispán neve.

Története:
A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát 1132-ben említik először. Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki 1131-ben II. Béla szerb felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. 1135-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost 1241-ben és 1285-ben a tatárok elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak. 1388-ban már mezőváros volt. 1459-ben egészen eddig portyáztak és pusztítottak II. Mohamed szultán török hadai. 1514-ben Dózsa serege pusztította. Határában a mai Csálatelepen feküdt a középkori Csálya falu melynek egykor vára is volt, helye még a 19. században is ismert volt.
1551. szeptember 18-án a törökök Arad várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. 1552 és 1554 között a törökök új palánkvárat építettek, 1554-ig szandzsákszékhely volt, véglegesen 1688-ban szabadult fel. 1658. július 14-én itt győzte le II. Rákóczi György a budai pasa seregét. 1685-ben szabadult fel a török uralom alól. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt.
1783-ban épült fel a süllyesztett új csillagvár a Maros kanyarulatában, francia Vauban rendszerben. 1834-ben lett szabad királyi város.
Arad rendkívül gazdag és változatos történelmi-kulturális örökséggel büszkélkedhet, nem véletlen hogy a belváros, de elsősorban a főutca egy valóságos szabadtéri múzeuma a XVIII., XIX. vagy XX. század különböző építészeti stílusainak. S mindehhez kapcsolódik még számtalan történelmi, köztéri alkotás.
A különféle építészeti stílusok rajongói egymás után, sorban csodálhatják meg a barokk, reneszánsz, eklektikus, klasszikus, neogótikus vagy szecessziós épületeket.
Látnivalók:
•Arad barokk vára ma már nem katonai terület, látogatható. Az eredetileg Attila téren (ma a Megbékélés parkjában) állították fel újra az aradi vértanúk monumentális emlékművét, Zala György párizsi díjat nyert alkotását.
•A vár mellett a kivégzés helyszínén áll a vértanúk 1881-ben felállított emlékoszlopa, amely alatt sírjuk is van.
•A minorita templom 1904-ben épült, kiszabadításuk után udvarán őrizték a vértanúk 1918-ban eltávolított emlékművének szobrait.
•Az 1847-ben épült református templomban tartotta 1901-ben esküvőjét Horthy Miklós.
•A kultúrpalota 1913-ban épült szecessziós stílusban, benne van a Történeti Múzeum, jelentős 1848-as emlékekkel.
•Az evangélikus templom, más néven Vörös templom 1906-ban épült neogótikus stílusban a Fő utcán (régi nevén Andrássy úton).
•A szerb ortodox templom 1702-ben épült barokk stílusban.
•A Hunyad-Arad román ortodox egyházmegyei késő barokk copf katedrális a 19. sz. elejéről.
•A régi színház épülete 1818-ban készült el, amelyben Petőfi Sándor is játszott.
•A várostól nyugatra feküdt a középkori Hodosmonostora. Szent Péternek szentelt monostorát 1177-ben említik először, 1278 és 1293 között pusztult el. A falut még a 16. században is lakták, ma puszta Arad mellett.
•A neoreneszánsz stílusú Városházát Steindl Imre, a budapesti Országház építésze tervezte. (A Városháza előtt egykor Kossuth Lajos szoborcsoportja állt, amely ma már nem látható.)
•Nepomuki Szent János-szobor
•Rafiroiu-kereszt
•Neológ zsinagóga

Szabadság-szobor: (Zala György alkotása, 1890. okt.6, restaurálás: 2004, restaurátor: Kocsis Rudolf). Az aradi Szabadság-szobrot 1890-ben avatták fel az aradi vértanúk emlékére. Az aradi színház mögötti téren, a Szabadság téren állt első felállításakor a szoborcsoport. Ma a volt Attila téren (mai nevén: Megbékélés parkja), a református templom közelében található. Az aradi Szabadság-szobor teljes egészében közadakozásból gyűlt pénzből készült. A szobor talpazatán az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 tábornok bronz domborművét helyezték el. A szobor központi alakja egy allegorikus, a szabadságot jelképező nőalak, mellette a talpazaton 4 szoborcsoport helyezkedik el, mégpedig: Ébredő szabadság, Harckészség, Áldozatkészség, Haldokló harcos. A szobrot 1890-ben avatták fel. 1925-ben az emlékművet eltávolították. 2004. április 25-én újra felállították.

A Szabadság-szoborral „szemben”, a téren román köztéri emlékmű is áll. Egy 9 m magas győzelmi kaput állítottak föl. A román emlékmű végül kevesebb, mint 45 fokos lett, így Hunnia alakja nem néz pontosan szembe a diadalívvel. A mű Ioan Bolborea bukaresti szobrász alkotása, a diadalív alatt a román felkelők állnak. A téren egy szökőkút is található.

Az Új Színház épülete szintén a Szabadság téren áll. 1874-ben készült el, óriási nézőtere 1200 ember befogadására volt alkalmas. A megnyitón jelen volt maga Ferenc József is.
Hét évvel az átadás után az épület kigyulladt, az újraépítést Halmay Andor építészre bízták.
A színház színvonalára jellemző, hogy a Budapesti Vígszinház megnyitásakor Ditrói Mór igazgató az aradi prózai együttes jó néhány tagját a fővárosba szerződtette. A városból indult el a magyar színjátszás sok kiválósága, többek között Helvey Laura, Urai Tivadar, Medgyaszay Vilma, Jávor Pál, Inke László. A társulathoz 1945-ben román tagozatot csatoltak, majd 1949-ben megszüntették a magyar tagozatot. Az 562 férőhelyes nagyteremben jelenleg a helyi román társulat tart előadásokat, magyar társulatok csak vendégszereplőként lépnek fel színpadán.

A Bohus Palota a színház egykori főbejáratával szemben, az utca sarkán található. A bécsi szecessziós stílusú épületet a világosi Bohus család építtette Szántay Lajos tervei alapján. Az építkezés 1912-ben fejeződött be, a városban itt alkalmazták először a födémeknél a vasbetont. Az épület földszintjén takarékpénztár és üzletek voltak, a manzárdon kialakított lakrészek egy része pedig festőművészek számára készült, és tetővilágítással látták el.

A Minoriták Templomának építése 1902-ben kezdődött, és mindössze másfél év múlva megnyitotta kapuit. A minoriták Aradra érkezésének 200 éves jubileuma alkalmából, 1901-ben határozták el, hogy új templomot építenek maguknak a 150 éves régi templom helyett.
A szentélyben található hatalmas méretű Szent Antal-kép Vastagh György festőművész remekműve. A képet 1935-ben a művész unokája restauráltatta.A templom előcsarnokában helyezték el a Szentháromság-szobor bronz kompozícióit. A szobrot 1902-ben alkotta Róna József szobrászművész, a színház előtti térről a kommunizmus időszaka alatt távolították el.

A Maros partján található Kultúrpalota 1913-ban épült Szántay Lajos tervei alapján. Az épület belső díszítése teljes egészében szecessziós. A főbejárat feletti timpanonon, az előcsarnok és előadóterem falain Rubleczky Géza, aradi szobrászművész domborművei láthatók. Európai hírnevű akusztikával rendelkező hangversenytermében számos kiváló zenei személyiség koncertezett. Az épületben található a Megyei Múzeum is. Anyagának eredeti alapját két gyűjtemény képezte: a Kölcsey Egyesület által létrehozott 1848-as ereklyemúzeum, valamint a Magyar Királyi Főgimnázium egykori régiségtára.

A Városháza épületére kiírt pályázatot Lechner Ödön, a XIX. század egyik legnevesebb építésze nyerte meg, de terveinek kivitelezésére nem futotta a város költségvetéséből, ezért Pekár Ferenc műépítészt bízták meg egy olcsóbb terv elkészítésével. Az épület ünnepélyes felavatására 1877-ben került sor, Salacz Gyula polgármestersége idején. A főtorony 54 méter magas, toronyóráját 1878-ban Svájcból hozatták. Napjainkban az épület mögötti parkban található az első világháború áldozatainak tiszteletére emelt, úgynevezett Rafiroiu-kereszt. Az emlékművet eredetileg 1936-ban állították fel, 1960-ban, a kommunizmus ideje alatt ledöntették, az négy darabra tört, és sokáig a gáji kolostor területén őrizték.

Aradon a Városháza előtt emléktábla állít emléket Tóth Sándor tiszteletére. Az 1989-ben mártírhalált halt Tóth Sándorról a Maros-parti kopjafájánál is sokan megemlékeznek. Hódmezővársáhelyi gépkocsivezető-vállalkozóról van szó, aki 1989. december 22-én élelmiszerrel, gyógyszerekkel megrakott gépkocsijával érkezett Aradra a román forradalmárok megsegítésére, és aki a december 23-ra forduló éjszakán kapta a halálos lövést a várba vezető híd közvetlen közelében. A kétgyermekes családapa már csak koporsóban térhetett haza, a romániai forradalom egyetlen külföldi áldozataként.
Kopjafája – amelyet két példányban faragtak ki még 1990 kora tavaszán székelyudvarhelyi mesterek –, halálának színhelyétől néhány tíz méterre áll, párját Hódmezővásáhelyen állították fel.

Még egy kis sétát tettünk a Maros partján, a Maros bal partjának közelében, körülbelül két kilométer hosszan Arad történelmi belvárosának meghatározó része, az ország egyik legjelentősebb építészeti kincsestára látható, hisz több mint 30 műemléképület sorakozik a két oldalán.

Az aradi tizenhárom vértanú emlékműve
Az emlékmű egy mesterséges domb tetején álló obeliszk. Egyik oldalán az 1849. október 6. dátum szerepel, a többi oldalon a tizenhárom aradi vértanú neve kivégzésük sorrendjében. Az emlékmű a vár közelében van, a 13 vértanú téren. Méltatlanul sportpályákat alakítottak ki a közvetlen közelében és a lépcsőket sok esetben, lelátóként használják.
A műemlék leírása
Az emlékmű a város déli részén, a Maros partján felépült vártól délre áll, az úgynevezett Vesztőhelyen. Az egyszerű, minden díszítést nélkülöző szürke gránit obeliszk mesterséges, terméskövekkel burkolt felületű domb tetején áll, beton talapzaton. Négyzetes, tömb alakú lábazatát keskeny párkány zárja le, ezen emelkedik a lábazatnál keskenyebb obeliszk. Hozzá a domb egyik oldalán lépcső vezet fel. A lábazati részen, a lépcsővel szemben, a következő – egykor aranyozott – felirat olvasható:
AZ ARADI TIZENHÁROM
VÁRTANÚ
KIVÉGEZTETÉSI HELYÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE
EMELTETETT
1881
OKTÓBER 6.-ÁN
Fölötte az obeliszk fölső részén:
1849 október 6.
Az emlékmű felső részének fennmaradó három oldalán a tizenhárom név szerepel a kivégzés sorrendjében.
Az 1974-ben készített kétnyelvű fehér márvány emléktáblát az emlékmű hátsó oldalán, a domb oldalában helyezték el, négy sarkán gyűrűkkel megemelhető betonlapban. Egyszerű kapitálisokkal írt szövege a következő:
IN MEMORIA GENERALILOR
AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, DESSEWFFY ARISZTID, KISS ERNŐ, KNÉZICH KÁROLY, LAHNER GEORG, LÁZÁR VILMOS, LEININGEN ESTERBURG (sic!) KARL, NAGY JÓZSEF, PÖLTENBERG ERNEST, SCHWEIDEL JÓZSEF, TÖRÖK IGNÁC, VÉCSEY KÁROLY
DIN ARMATA REVOLUŢIONARǍ MAGHIARǍ DE LA 1848-49. EXECUTAŢI LA 6 OCTOMBRIE 1849 DIN ORDINUL AUTORITǍŢILOR IMPERIALE HABSBURGICE.
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADLAMI HADSEREG TÁBORNOKAINAK EMLÉKÉRE, AKIKET 1849 OKTÓBER 6.-ÁN A HABSBURG CSÁSZÁRI HATÓSÁGOK PARANCSÁRA KIVÉGEZTEK.

Köszönet az idegenvezetőnknek, aki részletesen beszámolt az akkori történésekről, az aradi tizenháromról, az őket ért szörnyűséges tragédiájukról. Énekkel, koszorúzással, mécsessel emlékeztünk meg a hősökről.
A harmadik napon elbúcsúzva Ópálostól, utunk Magyarország felé irányult a békéscsabai kolbászfesztiválra. 20. alkalommal kerül megrendezésre 2016. október 28-31. között a Békéscsabán a Csabai Kolbászfesztivál. Látogatókat a kolbászfesztiválon a kolbász, a disznótoros ételek, a borok és pálinkák kóstolása mellett számtalan koncert, gyermekprogram és népzenei program garantálta a jó hangulatot.
Békéscsaba látogatásával végett ért a háromnapos kirándulásunk. Köszönjük Mihály Illés idegenvezetését, már említve volt, hogy fantasztikus, sokoldalú, gazdag idegenvezetést biztosított a számunkra. Pudamrický Tamásnak is köszönjük a biztonságos sofőrködést, és nem utolsó sorban köszönjük Társulásunk elnökének, Erdős Péternek a kirándulásunk szervezését.