A királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás szervezésében emlékezetes ünnepségre került sor, amelynek keretében Rieger Tibor Magyarok Nagyasszonya szobrát mutatták be. Prokopp Mária neves művészettörténész méltatta az eseményt és az alkotást.

A Kárpát-medence és a világ magyarságának Szent István királyunkat megidéző ünnepség-sorozatához kapcsolódva a Csallóközben augusztus 22-én, Királyfiakarcsán, a Cserkészliget pompás oázisában, ragyogó napsütésben a Petőfi Baráti Társulás rendezésében bemutatkozott Rieger Tibor, a nagy hírű szobrászművész legújabb alkotása, a Magyarok Nagyasszonya életnagyságú, egész alakos szobra. A művész, aki gyermekkorát Királyfiakarcsán töltötte e szoborral kívánja kifejezni háláját, szeretetét a község iránt.

Az ünnepi beszédet Czimbalmosné Molnár Éva Magyarország szlovákiai nagykövete tartotta, aki Szent István királyt állította példaképként a megjelentek elé. Majd Faragó Laura énekművész hangján csendültek fel az ősi magyar énekek.
Rieger Tibor szobrászművészt, aki két nappal azelőtt, augusztus 20-án részesült a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje Érdemrend kitüntetésben, Szerencsésné Magdika, az ünnepség főszervezője, a Petőfi Baráti Társulás örökös tagja mutatta be.
Ezután Prokopp Mária művészettörténész, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritusa méltatta a szobor művészi jelentőségét:
“A szobor a Magyarok Nagyasszonyát, mint a földgömbön álló, az egész Világ királynéját jeleníti meg, akire mint leghatalmasabbra, méltán bízta rá Szent István király az országát, miután 41 évi uralkodása után, senkit sem talált a földön, aki méltóképpen folytathatná az életművét. S a Világ királynéja elfogadta a magyarok országát, ezt jelzi, hogy a szobron ünnepélyesen, a kezében tartja a díszpárnára helyezett Szentkoronánkat. Az Istenanya szépséges, örök fiatal, időtlen és az Örök Életből elénk álló jelenés.
Honnan volt a rendkívül reális államalapító királyunknak ilyen nagy hite az Istenanyában? A magyar őseitől! Kik rendületlenül hittek a Babba-Mariában és őt követően az Istenanya szeretetében és hatalmában. Szent István király ezt a nagy hitet hagyta ránk legfőbb örökségül. S mi, 1000 év után tanúsítjuk, hogy csodálatosan megvédett bennünket az embert próbáló viharokban is a Magyarok Nagyasszonya s ma is itt vagyunk a nemzeti lobogónk alatt, az ősi földön.
Erről szól az egész világon minden déli 12 órakor felcsendülő harangszó, amelyet III. Kallixtusz pápa rendelt el 1456-ban a sokszoros túlerővel szemben harcot vállaló magyar seregek győzelméért hálaadásul. A Magyarság tehát a hit nemzete, amely nem ismer lehetetlent, a lehetetlen pedig akár hegyeket mozgathat. Erről szól, ezt sugározza a csallóközi gyökerű Rieger Tibor pompásan, nagy művészi kifejezőerővel megjelenített Boldogasszony-szobra ebben a napfényes, a frissen zöldellő, virágos ligetben.
S bizton reméljük, hogy mielőbb, tartós anyagban, bronzba öntve foglalhatja el végleges helyét Királyfiakarcsa főterén, a Szent István király szobrával szemben.”

Az ünnepségről készült további fotók ITT tekinthetőek meg.

Augusztus huszonkettedikén, a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás (PBT) Szent István- napi ünnepségén, a Cserkészligetben megjelent a Magyarok Nagyasszonya is – egy gyönyörű, egész alakos szobor képében.
A világ és benne a magyarság mai súlyos helyzetében sokan érezték azt, amit Prokopp Mária nemzetközi elismertségű művészettörténész, az ünnepség egyik szónoka ki is mondott: „Ugyan szobrot látunk, de olyan az, mintha csallóközi jelenés lenne.” Alkotója, a magyarság egyik legnagyobb kortárs szobrásza, a Budapesten élő Rieger Tibor, élete első éveit Királyfiakarcsán töltötte: „Nem szeretnék adósa maradni a szülőföldemnek a gyermekkori élményekért, ezért készült ez a szobor.”

A mű az ünnepség után elhagyja a Cserkészligetet, hiszen nem a felavatása történt meg, hanem a bemutatása. Mi, első szemlélői gipszből megformáltan láttuk, a bronzba öntés, és a végleges elhelyezés még időbe telik. Tehetünk érte mi is – hozzájárulhatunk az anyagiak előteremtéséhez . (Jelentkezni Erdős Péternél, a PBT elnökénél lehet a 0902 961 008-as mobilon.)
Az alkotás történelmünk egyik legszebb, örökké élő jelenetét ábrázolja: Boldogasszonyunkat, a világ és a magyarság királynőjét a Szent Koronával. A koronaékszert párnán tartó Istenanya átszellemült arca erőt ad napjainkban is, hiszen ő nem csupán az oltalmazónk, ( patrónánk), hanem a királynőnk, (reginánk)! A szobor „üzenete” a mai megbolydult időkben különösen időszerű: „Én segítlek és óvlak benneteket, szeretett magyarok, de fel kell ismernetek, honnan kaphatjátok a megtartó erőt: nem szabad feladnotok a hiteteket és a magyarságotokat. Küzdjetek meg érte úgy, mint ahogyan azt az őseitek tették.”
A bensőséges ünnepség fő szónoka Czimbalmosné Molnár Éva, a Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövete, méltatta Szent István hatalmas államalkotói művét, a Magyar Királyság megalapítását, a magyar állam létrejöttét Európa közepén, amely ma is él, mert az intelmekben megfogalmazott törvényeket megtartva az ország lakói olykor életüket feláldozva megvédték a legnehezebb időkben is. Ma is egységbe kell forrnunk és vállalnunk kell sorsunkat a kisebbségi viszonyok között, hogy megtarthassuk a hazánkat – hangsúlyozta a szónok.
Az esemény vendége volt többek közt Herczeg Melinda, a felvidéki születésű néhai Herczeg Géza özvegye, Áder János anyósa és Ács Margit írónő Budapestről, Bakos István művelődéskutató, a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Gányovics Jana helyi, és Gódány László egyházkarcsai polgármester, a PBT két testvéri társulásának tagjai, valamint a PBT örökös, tiszteletbeli tagjai.
A műsorban négy remek énekes működött közre, köztük a kiváló Faragó Laura, valamint három, szikrázó tehetségű fiatal: a dunaszerdahelyi Kevicky Tünde, a budapesti Wischin Mariann és az ipolysági Matyó Márió. A program szép része volt Szerencsés Magdolnának, a PBT egyik kulcsemberének felvétele a tiszteletbeli tagok sorába. A helyszínen a Prágában élő, de a szülőföldjéhez rendületlenül ragaszkodó Somogyi Mátyás újságíró dedikálta A csallóközi Karcsaszél üzenetei c. könyvét.

Az ünnepségről készült további fotók ITT tekinthetőek meg.

Batta György, Felvidék.ma
Fotók: Sz. I.