Archive for szeptember, 2013

M E G H Í V Ó

Madách Imre: Az aradi sírra

„ Nem néztetek erőst, hogy szolgáljátok,
Ki fényesen majd jutalmazni tud,
Akit szolgáltatok egy árva hon volt,
Im sírotokra emlékkő se jut.“

A Petőfi Baráti Társulás vezetősége tisztelettel meghívja Önt, kedves családját,
ismerőseit 2013. október 6-án / vasárnap/ az aradi vértanúk tiszteletére rendezett emléknapra a királyfiakarcsai Cserkészligetbe.

Kezdés: 15,00 óra

Program: a kultúrműsor: fellép a BÉKEI CIMBORA FÉRFI DALOSKÖR
ünnepi beszédet mond: BENKEI ILDIKÓ a Magyar Rádió
szerkesztő riportere Budapestről

Köszönjük, hogy jelenlétével megtiszteli a rendezvényünket.

Erdős Péter
a PBT elnöke

2013.szeptember 7-én Társulásunk a pénzesgyőri barátainkkal, az ő szervezésük által közös kiránduláson vett részt, mely Fertőd és környékére irányult. Köszönet a fő szervezőknek:
Páder Rezsőnek és családjának: fiának Róbertnek és Robi feleségének Zsuzsikának. Az időjárást tekintve ez az egynapos kirándulásunk szeptember 7-én nagyon kedvező volt.
Csornán találkoztunk a pénzesgyőriekkel, akik úgyszintén egy autóbusznyi utassal voltak.
Együtt folytattuk az utunkat Fertődre, a Fertőd-i kastélyt, a kastélyparkot megtekinteni. De még a kastély látogatása előtt a vendéglátóinktól kisebb fogadást is kaptunk, mindenre, mindenkire gondoltak, ezt ezúton is megköszönjük.
Fertőd városa Győr és Sopron között fekszik. 1995-ben kapott városi rangot, ekkor 3179 lakosa volt. A mai Fertőd két település Süttör és Eszterháza összevonásával jött létre 1950-ben. A mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta, az Árpád-korban még meglévő Villa Ferteud / 1234/, Villa Ferteu /1265/ után. 1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik. Eszterháza neve először Esterházy / Fényes/ Miklós herceg levelében / 1 766/ olvasható:
„Schloss Eszterháza, azaz „eszterházai kastély“.
A városhoz kapcsolható személyek:
az Esterházy – család
Joseph Haydn / Rohrau, Ausztria, 1732. március 31 – Bécs, 1809. május 31/ osztrák zeneszerző két évtizedig lakott Eszterházán / Fertődön/, az Esterházyiak zenekarának vezetője, a muzsikusok és a színtársulat gazdasági ügyeinek intézője, a műsorok összeállítója, betanítója és rendezője volt.
Esterházy – kastély:
A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója. Mai formáját a 18.század második felében nyerte el, Esterházy / Fényes/ Miklós elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, de a munkát a herceg fogta össze. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki az épület, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18.század végi Magyarország egyik fő kultúrális központja volt a kastély. „ Magyar Versailles“-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának. A kastélyban egy lakosztályt tart fenn az állam az Esrterházy családnak, azaz jelenleg herceg Esterházy Antal számára.
A mai kastély helyén korábban az 1720- ban Esterházy József irányításával megépített, U-alakú sarródi vadászkastély állt. A vadászkastély Süttör határában volt, területileg azonban Sarród faluhoz tartozott. 1762-ben Esterházy / Fényes/ Miklós megbízásából a sarródi vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, illetőleg főúri pompájú kastéllyá építették át. Az új kastélyegyüttest valószínűleg Hefele Menyhért és Jacoby Miklós közösen tervezték és építették. Mire 1766-ban a mai kastély elkészült, körülötte új település született. Ez lett Esterháza / ma Fertőd településrésze/, amely az Esterházy családról kapta a nevét. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.
A kastély jelene:
Közel négymilliárd forintból újul meg az Esterházy kastély.Elsőként a dísztermet és a zenetermet restaurálják. A már megszépült kastély belső díszudvara már teljes, régi pompájában tündököl, az 1700-as évek mintájára. A kastélyegyüttes több évig tartó rekonstrukciója a Műemlékek Állami Gondnoksága vezetésével folyik, melynek kapcsán a központi épületet és a kastélyparkot helyreállítják, illetve a mára teljesen elpusztult operaházat újraépítik. A közelmúltban restaurált kastélykápolna Europa Nostra – díjat kapott.
A kastélyt évente több százezer turista látogatja. Júniustól szeptemberig minden héten komolyzenei hangversenyek hangzanak el a díszteremben, jeles bel- és külföldi művészek, kamara- és nagyzenekarok előadásában. Néhány éve a „ Magyarországi Barokk Vigasságok“
keretében a kastélyban újra megszólalnak a kosztümös, korabeli operák, színházi előadások és mint egykor a tűzijáték zárja az ünnepet.
A kastély leírása:
A kastélyban a díszudvar háromnyílású pompás kovácsoltvas kapuval nyílik. A festői mozgalmasságú szabadlépcsőkön lehet eljutni a gazdag dísztermet magába foglaló középrészhez és a csipkeszerű szalagfonatos kőmellvédddel koronázott belvederére. Az első emeleti díszteremben Josef Ignaz Mildorfer “ Apollón a Nap szekerén “ című frekóját láthatjuk. A földszinten a / sala terrana/ térkialakítása és gazdagon modellált sukkói hívják fel magukra a figyelmet. A kápolna freskóit is Josef Ignaz Mildorfer készítette 1766-ban.
A kastély külső területei:
Az együttes középpontjai a kastélyépület volt. Ebből a fókuszból legyezőszerűen végtelenbe vesző sugárutak indultak ki. A főépület előtt / az északi oldalon/ a hatalmas kovácsoltvas kaputól jobbra és balra még ma is állnak az őrségházak. A kastély mögött, a kerti homlokzattal szemben az itt átvezető út másik oldalán helyezkedett el az operaház, a hercegi zenészek, énekesek lakóháza, a muzsikaház, majd kissé távolabb a vendégfogadó. A kastélytól keletre az előbbiekkel szimmetrikus elrendezésben állt a bábszínház, a tisztviselői lakóházak két tömbje és a kaszárnya.
A kapuhoz kétoldalt ívesen hajó földszinti szárnyak csatlakoznak, amelyek kétemeletes oldaltraktusokban folytatódnak. Az utóbbiakat egy-egy kéttengelyes szárny köti össze a monumentális kompozíció csúcsát jelentő, hnagsúlyosan kiemelt középrésszel. Ennek középrizalitja oromzattal zárul. Az első emeleti kettős oszlopokon nyugvó erkélyhez íveskarú, kétmenetes díszlépcső vezet, ezt lámpásokat tartó puttókkal díszített kovácsoltvas korlát szegélyezi. A díszudvart szökőkút ékesíti. A kastélynak az egykori franciakertre néző déli homlokzata egyszerűbb kiképzésű. Az első elé négy, toszkán oszlopos, vaskorlátos erkély ugrik ki. A záró timpanonban, valamint a Belvedere attikakorlátján az Esterházy – család címere látható.
A kastély belső részei:
A kastély mind a 126 szobája gazdag rokokó dísszel volt ékes, a berendezés is e stílusban készült. Centruma az emeleti díszterem, és az ahhoz kapcsolódó zeneterem, amelyek a középrizalit mögött két emelet légterét foglalják el. Ide a földszintről egy belső lépcsőn és a külső díszlépcsőn át lehet bejutni. A díszterem alatt a bejárati előcsarnokból nyílik a Sala Terrana. E három teremben és a központi szárny többi helyiségében részben helyreállították a belső díszítéseket. Újra berendezték a szobákat, hogy fogalmat alkothassunk a termek egykori, 18. századi pompájáról. E termek mellett jobbra és balra különböző változatos tapétával, damaszttal, olajfestéssel, fatáblákkal díszített szalonok, fogadószobák nyíltak a „ társasági zálák“. Ezeknek a szobáknak nagy részét már helyreállították és újra berendezték. A bútoroknak, díszkárpitoknak csak kisebb hányada tartozott valaha a kastélyhoz, nagyobb része más kastélyokból és palotákból származik. E termek közé tartozik a Mária Terézia-szoba, amelyben 1773-ban a királynő megszállt. Látogatása után a szoba érintetlen állapotban maradt egészen 1945-ig.
A zeneterem melletti három teremben Joseph Haydn munkásságát és a kastély egykori zeneéletét bemutató kiállítás látható. A földszint helyreállított helyiségei közül megemlítendő az úgynevezett kínai szoba. Húsz fatáblájából falburkolatának három tábláját és az eredeti ajtót sikerült restaurálni és régi helyére visszaállítani. Az egyik földszinti teremben kapott helyet a kályhamúzeum. Az itt bemutatott kályhák mind a kastélyból származó eredeti darabok.
A főépületre merőlegesen Esterházy / Fényes / Miklós egy-egy földszintes szárnyat építtetett. A nyugati szárnyban kapott helyet a híres Esterházy-Képtár. Benne megközelítőleg 350 drb festmény volt. Ezek közül 23 igen értékes kép. A legjelentősebb ma a Szépművészeti Múzeumban látható, ez a Raffaelo Santi Esterházy – Madonnája. A képtár keleti megfelelője a konyhákkal összeköttetésben álló télikert volt. Ezek a szárnyak meglehetősen rossz állapotban, részben már nem is az eredeti formájukban vannak. Az esterházi udvari élet egyik központja az operaház volt, amely még a 19. században leégett, ma már csak egy falmaradványa maradt meg.
A fényűző szórakoztatás mellett az Esterházy-udvar jelentős szerepet töltött be a kor zenei életében. Joseph Haydnnak köszönhetően, aki aktív alkotói korszakát töltötte Miklós herceg szolgálatában, operák, vígoperák, szimfóniák születtek e helyen. Az előadások leggyakoribb színhelye az emeleti díszterem volt. A falakon nagyméretű francia tükrök, flamand és francia gobelinek, velencei falikarok. A terem sarkaiban az évszakok allegorikus szobrai, a mennyezeten Apolló Napisten freskója és az aranyozott bútorok ejtik ámulatba az idelátogatót. Itt tartják ma is a hangversenyeket.
A kastélyparkról:
A kastély körül a hajdani csertölgyes kapcsolódó részein, barokk szokásként franciaparkot alakítottak ki. A francia típusú kertekre jellemző zöld növények díszítik a centrumból sugárirányban szétagazó utakat, a végpontjukban kápolna vagy egy-egy kegyszobor állt. A 19.században a mértani formákból építkező parkot a természethez jobban igazodó angolparkká formálták. Az évtizedek során elvadult parkot az 1800-as évek végén Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margit hozatta rendbe. A hercegasszonynak hívott grófnőnek köszönhető a mai kép.
A Fertőd határában három temészeti egységet kapcsol egybe:
1. az egyiket a süttöri égerszerű erdőben az egykori vadászatok telkén álló mocsárciprusok és a velük ültetett tölgyesek alkotják. A hercegi pár pihenőhelyéül szolgált.
2. a második elem a hercegasszony allé, ezt két kilométer hosszan mocsárciprusok és tölgyesek alkotják.
3. a harmadik rész a sírdomb. A művészien kialakított földhalmon létesített fenyő- és egzotapark veszi körül a parképítő Cziráky Margit / 1874 1910/ és Esterházy Miklós Pál /1869- 1920 / kettős sírját.
E csodálatos kastély valamint a park látogatása végeztével utunkat folytattuk tovább, mely a Páneurópia Piknik emlékhelyének megtekintése volt.
A páneurópia piknik az osztrák-magyar határon, Sopron közelében 1989. augusztus 19-én tartott békedemonstráció volt, fontos előzménye az Európát kettéosztó vasfüggöny átvágásának, Németország egyesülésének és az Európai Unió keleti kibővülésének.
Határnyitás:
A két ország /Ausztria – Magyarország / beleegyezésével ehhez szimbolikusan egy határátkelőt nyitottak Szentmargitbánya / Sankt Margarethen im Burgenland / és Sopronkőhida / Steinambrückl / között három órányi időtartamra. Ugyanazon a helytől 4 kilométerre már ezt megelőzően, 1989. június 27-én az akkori osztrák külügyminiszter Alois Mock és magyar kollégája Horn Gyula közösen vágták el a határzárat, hogy kihangsúlyozzák a megfigyelőberendezések lebontását, amelyet Magyarország 1989. május 2-án elkezdett. A páneurópai pikniket megelőzte még a Tóka, Türke és Felsőszölnök faluk találkozója a jugoszláv- osztrák- magyar hármas határnál, amikor is a magyar falu ismét csatlakozhatott a régi hagyományos találkozóhoz, 1989. június 4-én, négy évtized után első ízben megnyitva a határt.
Az 1989.augusztus 19-én, Sopronpusztán megrendezett páneurópia pikniken több mint 600 NDK – állampolgár használta fel a vasfüggöny megnyílásának rövid pillanatát arra, hogy nyugatra szökjön, miután előzőleg röplapokon felhívták a figyelmüket a páneurópiai piknikre.
A magyar határőrség, Bella Árpád határőr alezredes bölcsességének köszönhetően az érvényben lévő lőparancs ellenére sem avatkozott közbe.
Budapesten és főleg a Balaton térségében több ezer NDK- állampolgár várakozott a határátlépés esélyére, akik nem bíztak a határ megnyitásában. Ezért azoknak a száma, akik nyugatra távoztak ezen a napon, alig néhány száz volt. A következő napokban a magyar kormány kérésére a nyugati határ őrízetét megerősítették, így az NDK – polgárok 1989. szeptember 11-én bekövetkezett végleges kiengedése előtt viszonylag keveseknek sikerült a szökés.
A páneurópai piknik fontos mérföldkő azokban a folyamatokban, amelyek a német újraegyesítéshez vezettek. Minden évben augusztus 19-én emlékünnepet tartanak a határ megnyitásának helyén. A piknik szervezői az ellenzéki Magyar Demokrata Fórum debreceni és soproni, a Szabad Demokraták Szövetsége, a FIDESZ és a FKGP soproni szervezeti voltak. A fővédnökök Habsburg Ottó és Pozsgay Imre voltak.
Arra a helyre, ahol a határátkelőt áttörték a menekültek, egy az egykori szervezők által 1991-ben felállított kopjafa, a Debrecen városától kapott lélekharang, a Japán – Magyar Baráti Társaság által épített pagodaszerű épület és kút, valamint a kinyíló kaput ábrázoló magyar műalkotás emlékeztet. Közvetlenül a hajdani határzár áttörésének pontjára 2004-ben emlékkövet állítottak, az esemény történetét leíró emléktáblával. 2009-ben a 20. évfordulóra augusztus 19-én avatták fel Melocco Miklós „ Áttörés – Abbruch“ című szoborkompozícióját.
1996-ban a Sopron melletti fertőrákosi kőfejtő kilátópontján állították fel Gabriela von Habsburg alkotását, egy 10 méter magas fém- plasztikát. A műalkotás egy darab szögesdrótot jelképez, amely távolról nézve kereszt alakot mutat.
Az emlékhely megtekintése után hajókázás következett a Fertő- tavon.
A fertő-tavi hajózás meghatározó vállalkozása 1989 óta szervezi és biztosítja a magyarországi, fertőrákosi kikötőből az átkelést és sétahajó utakat a Fertő – tó összes kikötőjébe magyar és az osztrák oldalon. A Fertő –tavi körút során ismerkedhettünk a tó élővilágával, növényvilágának szépségeivel. A tó magyar szakaszán hajózva, az itt élő több mint 280 madárfaj közül számos egyed megfigyelhető. A halakban gazdag, növényekkel, főleg nádasokkal körülölelt partszakasz csodálatos látványában gyönyörködhettünk a 60 perces körút során. Az osztrák oldali kikötőnk a mörbischi volt, mely már messziről a víziszínpad látványával hívta fel magára a figyelmet. A szeptemberi napsütéses időjárás mellett nagyon kellemes és élvezetes volt mindanyiunk számára ez a hajóút.
A hajóút után finom, ízletes estebéd várt bennünket a Mithrász étteremben. A napi programunk szerint az utolsó meglátogatásra váró helyünk felé vettük az irányt, amely a fertőrákosi Vasfüggöny múzeum megtekintése volt.
Fertőrákos történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a legtöbb magyar falu közül. Az egyetlen magyar község, amelyet városfal övezett és püspöki palotája is volt. Szép természeti környezetben fekszik, csaknem minden épülete műemlék. A világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős települése.
Látnivalói közül megemlítendő:
a páneurópai piknik emlékhely / amiről már beszéltünk/
a kőfejtő
a püspöki palota
a Mithrász –szentély
a püspöki vízimalom, napórával
kalcitkristály-gyűjtemény
középkori várfalmaradványok
a vasfüggöny múzeum
A vasfüggöny története:
A vasfüggöny egy olyan kerítésrendszer volt, amely észak-dél irányban vágta ketté Európát. Megakadályozta, hogy Kelet –Európából „ Nyugatra“ lehessen szökni. Magyarország ausztriai határvidékét 260 kilométer hosszúságban kísérte ez a komplex határvédelmi rendszer. Az első védelmi vonalat a vadfogó kerítés jelentette, ettől 2 méterre állt a jelzőkerítés, amelyre a határőr őrs 24 voltos elektromos jelzőberendezését kapcsolták. Riasztás esetén a határőrök azt is tudták, hogy melyik szakaszra kell kivonulniuk. A határ és a jelzőkerítés között húzódott a hírvezeték-sáv, a járőrút és a nyomsáv. A hírvezeték-sávban álló villanyoszlopokra a járőröző katonák részére telefoncsatlakozókat helyeztek el. A járőrúton gyalogosan és gépjárművel szolgálatot teljesítő határőrök ellenőrízték a nyomsávot. Az 5 méter széles felgereblyézett szakaszon látszódott, ha azon valaki keresztülhaladt. A határsértőnek innen még több száz métert kellett megtennie a határig. Ezen az előterepnek nevezett részen a géppisztolyos, őrkutyás határőrök még elfoghatták azt, aki a védelmi rendszer többi részén sikeresen átjutott. A határ mellett a fontosabb helyeken őrtornyokat állítottak fel, így a magasból is tudták figyelni a környékbeli utakat, ösvényeket.
A magyar-osztrák határőrízeti feladat hosszú évtizedeken át a Kelet-nyugat közötti szembenállás folytán az egyik embert próbáló – ha nem is a legnehezebb – szolgálatot rótta a magyar határőrségre. A rendszerváltás nyomán, különösen a schengeni rendszer életbe léptetése következtében ez a szigórúan ellenőrzött határszakasz is „ellégiesült“ és megszűnt.
Az egykori határőr Csapó Imrének köszönhető, hogy Fertőrákoson a Vasfüggöny múzeum létezik, ő e múzeum tulajdonosa. A civil gyűjteményt több évi gyűjtőmunkával hozta létre, azzal a gondolattal, hogy a látogató a teljes határőrízeti rendszerből, a „ vasfüggöny“ működéséről, eszközeiről és tárgyi emlékeiről átfogó képet kapjon. Csapó Imre, az egykori határőr-tiszthelyettes magánmúzeuma mindenekelőtt a kirándulóknak, a diákoknak segít a hidegháborús korszak térségi határőrízeti intézményének megismerésében, a kiállított „letűnt kor“ emlékeivel. A látogató megismerheti, hogy működött egykoron az a műszaki zár, amely kettévágta Európát. Az őrtorony eredeti, csakúgy mint a kiállítás darabjai. Korabeli műszaki berendezések, oktatóanyagok, fotók, zászlók idézik a múltat.
A múzeum látogatása után a vendéglátóink meglepetéssel szolgáltak, senki sem gondolt arra, hogy ezen a helyen, a múzeum udvarában finom borocskák kóstolgatására és fogyasztására is sor kerül. Csapó Imre így nemcsak mint a múzeum tulajdonosa, hanem mint borász is bemutatkozott. A pénzesgyőri barátainkkal nagyon kellemesen telt el az este.
Az egész napos program szervezéséért, minden egyes megállóhelyünkért, a látnivalókért Fertőd és környékén csak köszönetünket tudjuk kifejezni, mert mindannyiunk számára hatalmas élmény volt. Köszönet érte mégegyszer a pénzesgyőri barátainknak és nem utolsó sorban a Páder családnak.

A képek megtekinthetők: www.picasaweb.google.com/petofitaruslas2

2013. augusztus 18-án a Cserkészligetben volt a PBT ünnepi megemlékezése az államalapító Szent István királyunkról, kinek személyében minden idők legnagyobb magyarját tiszteljük. Augusztus 20-a, ősi magyar ünnepünk, mely nap a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit összefonódását az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz kötjük, aki olyan alapokra helyezte a nemzet életét, amelyen nem fogtak a történelmi viharok.
A megemlékezés katolikus szabadtéri szentmisével kezdődött, melyet Mede Károly és Bozay Krisztián lelkiatyák celebrálták. A szentmisét a dunaszerdahelyi Szent György kórus kísérte, továbbá a szentmisén a dunaszerdahelyi Szent György lovagrend is közreműködött.
A szentmise után is köszöntöttük az ünneplő közönségünket, mégpedig egy moldvai csángó ének első versszakával:
„ Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél!
De főképpen nálunk ma, mint Országunk Oszlopa!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre! !“
A hazai közönségen kívül tisztelettel köszöntöttük vendégeinket:
Halzl Józsefet, a Rákóczi Szövetség elnökét, ki feleségével, a családjával érkezett hozzánk,
Rieger Tibor szobrászművészt, a kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület képviselőit, Tóth házaspárt Zalagyömörőröl, a Karcsák polgármestereit: Gányovics Janát és Gódány Lászlót.
A szentmise után került sor az új székházunk felszentelésére, mely szinte 5 hónap alatt készült el. A munka oroszlánrésze Nagy Dánielre hárult, aki irányította és szervezte az egész építkezési folyamatot, köszönet érte. Köszönettel tartozunk azoknak is, akik anyagi, fizikai….és egyéb más segítséggel támogatták a székház létrejöttét.
Az ünnepi megemlékezésen Batta György Magyar Örökség- díjas író, a Petőfi Baráti Társulás örökös tagja „ Szívemben a hazám – megszólal Esterházy János / 1901 – 1957“ című írását olvasta fel a közönségnek, mely szöveg bevezetője lesz egy majdani Esterházy lelki potrénak.
„ Kedves Testvéreim!
A Mindenható Isten, aki maga a szeretet, a saját képére teremtette az embert, így mi az Atya gyermekei is szeretet vagyunk. Ez a mi egyedüli kincsünk. A szeretet örök adomány, mert csak egy lélek van. Az egy lélek Istentől és mindannyiunkból áll, magába foglalva minden emléket és létező erőt. Egy életünk van, s az örökké tart. Hogy miként alakul a sorsunk, az a szeretetünkön múlik. Ahol a szeretetünk van, ott leszünk mi is. Ez törvény, ezért lehetek itt veletek, szólhatok földi életemről.
Főnemesi családba, egymást rajongásig szerető férfi és nő ölelésébe születtem. Őseim századokon át a magyar haza függetlenségéért áldozták vérüket, viseltek börtönt, munkálkodtak tudósokként vagy diplomatákként. Lengyel édesanyám felmenői is ilyen hűségesen szolgálták nemzetüket a történelem viharaiban.
Tündérkoromban édesanyám, maminkó, mesét mond….Édesapám lova nyergébe ültet és a Zobor – hegy felé röpül velem…. A kastélyablakban türelmetlenül várom, hogy hópelyheket hintsenek az angyalok…..Tulipánokon ámulok: mennyi gyönyörű kehely!
Ám ebben a tündérvilágban végzetes dolog történik: megáll negyvenkét éves édesapám szíve!
Lujza nővérem hat, Mariska hugom egy, én négy éves vagyok, maminkó harminc…. Édesanyánk, akivel mindennap ott vagyunk a kápolnában, arra kéri Istent, óvjon bennünket mindhalálig, teremtse körénk a hit áttörhetetlen burkát.
A nagylelkű maminkó, a grófka, a magyarok és szlovákok lakta falu jótevője marad gyászában is. Nem érzi magát felsőbbrendűnek, a kastély nagykapuját mindig nyitva tartja. Szívén viseli mások sorsát, naponta oszt ingyenebédet, a szegényeket tűzifával segíti, karácsonyra mindenkit megajándékoz. Mi, gyerekek együtt játszunk szlovák pajtásainkkal, megtanuljuk a nyelvüket, de édesapánk hiánya nagyon fáj. Édesanyánk azzal vigasztal, hogy apa a szívünkben él tovább. Mosolyog, ám peregnek a könnyei.
Budapesti diákéveimben affölött tépelődöm, hogy mit hozhat a jövőm, mikor százezrek gyilkolják egymást a csatatereken, s a szemem láttára porladnak el az élet alapkövei, az igazság, a becsület, a szépség! Felperzseli magát az emberiség?
Húsz éves sem vagyok, amikor felrobban a trianoni gyilok, s ránk omlik tornyaival, faluival, városaival, palotáival és viskóival, szobraival és temetőivel, folyóival, erdőivel és hegyeivel gyönyörű hajlékunk Magyarország. Elszakítanak a hazámtól! Kérdezés nélkül egy idegen államba kényszerítenek a szülőföldemen! Az új határ köveit úgy verik bele Magyarország testébe, mint Jézusunk koponyájába koszorúja töviseit! Tűzre vetik a bölcsőmet! Bilincsbe vernek a fájdalmak. Csupa könny a nemzetem….Te most mit szólnál, édesapám?…. Előveszem a század elején készült feljegyzéseit: „ Nagy a baj: Európa, s benne a magyarság egyre távolodik Istentől. Ez az elválás önmagunk: szeretetünk teljes megtagadása…. De ha a szeretet gyermeke rossz irányba tart, hogyan történhetne más, mint háború?“ Elborzadok: lehet, hogy apa lelki szeme már látta az első világháború öldöklő csatáit és lemészárolt, vérbe fagyott országát? Lehet, hogy a nemzete és a családja iránt érzett aggodalma döntötte sírba?
Mit tegyek? Mit tehetek én e bénító gyászban? De lám, édesapám naplójából rám ragyog Mátyás királyunk mondata: „ Isten szolgálatára bármilyen idő alkalmas, s amit a magyar haza javára tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata.“
Batta György e megható szavai, a cikke után Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke ünnepi beszédet mondott.
Halzl Józsefről tudni kell, hogy nagyon sokban hozzájárul a nemzeti önbecsülés erősítéséhez és gazdagításához. Halzl József és az általa vezetett Rákóczi Szövetség kapta meg / mások mellett / 2010- ben a Magyar Örökség- díjat. Ezt azért is fontos megemlíteni, mert a díjátadás alkalmával az elnök úr munkásságát Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség titkára méltatta. A laudációban elhangzott egy nagyon szép gondolat: Tamási Áron a rengetegben Ábellel mondatja ki az azóta alapértékké szilárdult gondolatot, mely így hangzik: azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Aki pedig jó helyen van otthon, az nemcsak a világon, de a világért is van! És ilyen jó helyen levő személy Halzl József is, aki nagyon sokat tesz a Szövetség felvirágoztatásáért és társadalmi elfogadottságáért, a neve teljesen összeforrt a Rákóczi Szövetséggel és leginkább a Kárpát- medencei magyarság ügyével.A Szövetség a Kárpát medence szerte működő helyi szervezetei révén gazdag programsorozatot
valósít meg minden évben. A határon túl élő magyar közösségek nemzeti, kultúrális, szellemi, közművelődési tevékenységét segíti és hatékonyan részt vállal identitástudatuk megőrzésében, elsősorban az ifjúság megszólításával. Tudni lehet az elnök úrral kapcsolatban azt, hogy a családi gyökerei a mai Magyarország területén kívüliek. Édesapja felvidéki / Szencen született /, édesanyja pedig a mai Burgenlandból származik. Ezért nem is csoda, hogy már gyermekkorától fogva érzékenyen reagál a határon túliak sorsára. A Szövetség hármas céljának: a határon túli magyarság támogatásának, a szülőföldről elűzött magyarok összefogásának és a névadó II. Rákóczi Ferenc szellemi hagyatéka ápolásának érvényesítése érdekében a civil szervezet széleskörű, teljes kárpát-medencei kiterjesztését, a fiatalok bevonását és a Szövetség anyagi bázisának megteremtését tartja fontosnak. A Szövetség nyári táborokat szervez Kárpát-medence fiataljainak, de vannak speciális táboraik, ilyen pl. a Kárpát-medencei történelem tanárok tábora, melyen az elnök úr is részt vesz. A Rákóczi Szövetségnek több mint 13000 tagja van, közel 300 tagszervezete. Ápolja két eszményképének II. Rákóczi Feencnek és Esterházy Jánosnak emlékét és szellemi hagyatékát, a Rákóczi – kultusz megőrzéséért összefogja és támogatja az érintett településeket, iskolákat és közösségeket. A méltatlanul elfeledett felvidék mártír politikus társadalmi rehabilitása érdekében a Szövetség kebelében megalapította az Esterházy János Emlékbizottságot, Budapesten Esterházy emlékhelyet alakított ki és Esterházy emlékérmet alapított.
II.Rákóczi Ferenc / 1676 – 1735/ között élt, Rodostón halt meg/ imájával, az ima részletével köszöntöttük az elnök urat és természetesen a közönséget:
„ A te kezedben van szívünk, Uram,
Döfd át szereteted nyilával,
Gyújtsd fel lomhákat,
Vezesd vissza az eltévelyedetteket,
Világítsd meg a vakokat,
Lágyítsd meg a hajthatatlanokat,
Bátorítsd a habozókat,
Tanítsd a tudatlanokat,
Gyarapítsd bennünk a hitet,
Gyújtsd föl a kölcsönös szeretet lángját,
S újra és újra kérlek,
Add, hogy szereteted gyarapodjék,
Hogy ez az isteni láng
Eméssze föl viszálykodásainkat.“
A PBT minden évben Örökös tagot választ. A 2013-as évben az Örökös tag tisztséget az augusztusi ünnepségünkön Nagy Géza, csicsói fafaragó kapta. Nagy Gézának a foglalkozása a hivatása is, a felvidéki faszobrászat hagyománya egyértelműen az ő nevéhez fűződik. Ha kimondjuk Csicsó község nevét, akkor mindenki tudja, hogy ez a személy Nagy Géza. Csicsón járva számos műalkotást fedezhetünk fel, nemcsak a köztereken, hanem magánterületeken egyaránt. Nagy Géza a 2013-as évben már kilencedik alkalommal szervezte meg a nemzetközi faszobrász tábort, melyet 2005-ben nyitottak meg először a budapesti Frech Ottó közreműködésével, ahol is a hazai fafaragókon kívül magyarországi, kárpátaljai, szlovéniai művészek is a tábor alkotói. Azt mondják, hogy aki szépet alkot, annak a lelkivilága is szép. Ha körülnézünk a Ligetünkben: a csodálatos felvidéki kapu, az aradi vértanúk emlékére készített alkotás…..Géza munkája. A fával dolgozik, mondják róluk, hogy szelíd, de akaratos emberek. Szelídek, mert meghajlanak a fatörzsben megmutatkozó forma előtt, de áldozatos és akaratos, mert kellő határozott mozdulattal előhívják a rostok közül a benne rejlőt. Hiszen a faragásra váró anyag magáról, a faragott személyek, arcok, életképek, regék és mondák szereplői, a díszítőmotívumok és a belőlük faragott kompozíciók mind – mind mesét mondanak a szemlélődőnek. Ahogy a fát nézi, szemléli, a szeme már a kiformált szobrot látja a fában, bízva abban, hogy az elkészült munkában majd sokan gyönyörködnek.
Nagy Géza nevéhez fűződik Csicsó községben a történelmi emlékpark, a magyarok 1100 éves Kárpát-medencei letelepedésének emlékéül….elkészítette a Hét vezér szoborpark modern turulját….nem is csoda, ha ez az emlékpark a „ Magyarnak maradni“ emlékpark nevet viseli.
Attila hun fejedelem japán kőrisfából készített faszobrát 2005-ben a budapesti Frech Ottóval készítette. 2009-ben monumentális faszobor készült el, a nyelvtörvény elleni tiltakozás jelképét faragták meg. A több mint két méter magas szobor ötletgazdája Farkas Attila budapesti alkotóművész, a kivitelezését a csicsói faragók végezték Géza vezetésével.
2012-ben készült el további alkotása a kitelepítettek és deportáltak emlékműve 258 névvel ellátva. Nagy Géza már 2003-ban megkapta a Magyar Kultúra lovagrendjét, a határon túli magyar kultúra ápolásáért.
Csicsón kívül az ő alkotásaival találkozhatunk:
Komáromszentpéteren, ahol kopjafa áll a templom udvarában / a sztálinista diktatúra áldozatainak állít emléket/, Komáromban úgyszintén kopjafa áll, mely Szent Istvánra, az államalapításra és az első Komáromról szóló írásos említésre hivatott emlékezni, Kulcsodon a templom előtt felállított kopjafa az örök emberi reménységet fejezi ki. Apácaszakállason a templom udvarában a „ Turul“ úgyszinte Géza alkotása….és lehetne folytatni tovább.
Nagy Géza fafaragó művész rengeteget tett és tesz az egyetemes magyar kultúráért, a magyar emlékeket, a szépet a faragott alkotásain keresztül érzékelteti. Isten éltesse őt, adjon neki a jó Isten sok erőt, egészséget,hogy alkotásaival, munkáival még nagyon sokáig kápráztasson el bennünket, a magyarságunkat.
Az ünnepi megemlékezésünk befejezéseként Ritter Éva néni verssel és énekkel szerepelt. Éva néninek köszönjük a szépen összeállított kultúrműsorát.
A PBT vezetősége köszöni mindenkinek a részvételt, akik jelenlétükkel megtisztelték az augusztus 20-i rendezvényünket.

A képek megtekinthetők:www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2

2013.augusztus 7 – 11 között a PBT a Pepita Tours utazási iroda szevezésével kiránduláson vett vészt, mely Salzburg és környékére irányult.
Utunk során az első megálló Salzburg tartomány határán Bad Ischl üdülővároskában volt.
1821-ben Dr. Franz Wirer bécsi orvos számolt be helyi kúraeredményeiről, ennek nyomán az első mintegy 40 gyógyulni vágyó 1822-ben érkezett, a következő évben, amely az ischli gyógyfürdő tulajdonképenni alapítási éve, a betegek száma megduplázódott és a helység gyorsan világhírűvé lett. Ez nem kevéssé annak köszönhető, hogy a vendégek soraiban olyanok is megfordultak, mint Metternich és Rudolf trónörökös, vagy Ferenc Károly főherceg és felesége, Zsófia főhercegné, Ferenc József szülei.
„ Oh, hogy vágyódom a drága, drága Ischl után“ – írta 1845-ben egy édesanyjának címzett levelében az akkor 15 éves Ferenc József koronaherceg. Az uralkodó város iránti vonzalma egészen életén át töretlen és megkérdőjelezhetetlen maradt.
Megtekintettük a Császárvillát – mely Zsófia főhercegnő ajándéka volt a fiatal jegyes párnak, Ferenc Józsefnek és Erzsébetnek.
A Császárvilla, ez a neoklasszicista épület az uralkodó családnak menedékhelyeként szolgált a nyári hónapokban, messze a Hofburg és a Schönbrunni kastély szigorú protokolljától. A bájos épület ugyanakkor számos fontos döntés helyszíne is volt: Ferenc József császár számos magas rangú államférfit fogadott a villában és itt írta alá 1914-ben a Szerbiának szóló hadüzenetet. A változatlanul megőrzött helységek a rég letűnt idők hangulatát idézik. A látogatóknak úgy tűnhet, mintha Ferenc József császár csak néhány pillanattal ezelőtt hagyta volna el a dolgozószobáját, hogy kedvelt szabadidős tevékenységének, a vadászatnak hódoljon, vagy Erzsébet császárné épp csak a környező parkban tett könnyed sétát.
Bad Ischl üdülővárost zenei kiválóságok is nagyon kedvelték, mint Anton Bruckner, Johann Strauss, Johannes Brahms és Lehár Ferenc……sokuk villát is vásárolt, vagy építettett. Lehár például 1912-ben, sőt mint Lehár / 1948-ban/ vagy Oskar Strauss itt is fejezte be az életét és ide is temetkezett.
Ezen nap délutánján Hallstatt városkát is meglátogattuk, melynek a neve a kelta hagyományok szerint a „ só helye „.Lakosainak a száma kb. 1000 fő, ami a hely szűke miatt lényegében évek óta nem is változik. A város érdekessége, hogy egyetlen főutcából áll. Különleges ékszere a festői természeti környezetén kívül az a kis gótikus templom, melynek három különleges szárnyasoltára van. A helyszűkével küzdő város különös és egyben bizarr nevezetessége a templom kertjében található teraszos temető, melyben a halottak maradványait 10 évente kiássák, majd koponyájukat kifehérítik. A koponyákat festett virág – és babérkoszorúkkal ékesítik, majd a fehér „ homlokra“ gót betűkkel vésik fel az elhunyt nevét. A templom melletti sziklafalba vájt „Csontház „ így őrzi a megboldogult földi maradványait. A városka a szikla lábához, egymásra épült házak csodálatos sorából áll, a városlakók a már említett helyszűke miatt, a ház falához gyümölcsfákat ültettek és felfuttatták azokat a falon.
Azt gondolom, hogy mindannyiunk számára élmény volt e kis barokk sziklafalba épült városka életébe egy kicsit betekinteni, mely egy kis ékszerdoboz a hegyekkel körülölelő tó partján. Méltón foglal helyet az UNESCO Világörökség listáján.
Az első nap programja a vacsorával, az elszállásolással zárult Golling városkában. Golling a Salzach folyó partján épült mezőváros. Lakossainak a száma kb. 4050. A város neve szláv eredetű /Golica – „ Füves hegy“ /. Egy 1241-ben kelt érseki levélben említik először „ Golingen“ néven. 1284 óta, mint mezőváros szerepel az iratokban. Golling aranyos kis városka, sok száz éves házakkal és piciny belvárossal.
A második napon Salzburg városát látogattuk meg, ahol fantasztikus idegenvezetőnk volt, Réti Erika személyében, aki kifogyhatatlan volt a várossal kapcsolatos történetekből, felidézve a régmúlt emlékeit. Igyekezett minnél többet mutatni a város látnivalóiból.
Salzburg Ausztria Salzburg tartományának székhelye. A Salzburg- környék közigazgatási egységgel együtt alkotják a Salzburg tartomány öt „ Gau“ –ja közül a legészakabbat, Flachgaut. Északnyugaton Bajorországgal határos. Bécs, Graz és Linz után a negyedik legnagyobb város Ausztriában. A várost gyakran Mozartstadtnak is nevezik, hiszen itt született és rövid életének több mint a felét itt is töltötte Wolfgang Amadeus Mozart.
A város nagy múltra visszatekintő történelmi és kultúrális hagyományokkal rendelkezik. Itt találhatók többek között:
Ausztria legöregebb alagújta / Sigmundstor/
Közép-Európa legnagyobb épen maradt katonai erődítménye / Festung Hohensalzburg/
A világ legrégebbi fennmaradt kötélvasútja / Reissbahn/
Híres a barokk építészetéről, jelentős történelemmel rendelkezik és úgy is emlegetik Salzburgot, mint az Alpok kapuja.
Sétánkat a Mirabell kertben kezdtük. A kert szépsége csodálatos látvány. Ahogy mondják, talán a világ egyik legszebben tervezett és karbantartott kertje. A kertben áll a Mirabell kastély. A kastélyt 1606-ban építtette, akkor még Altenau elnevezéssel Salzburg történetének egyik leghíresebb főpapja. Az érsek minden vágya az volt, hogy az itáliai reneszánsz szépségét sikeresen ültesse át a salzburgi tájba. Ezt a remek kastélyt kedvesének, Salome
Altnak építtette. Franz Anton Harrach érsek a XVIII. század elején újraterveztette és átépíttette, mégpedig Johann Lukas Hildebrandttal, a barokk egyik legnagyobb építőművészével, aki csodálatos barokk kastélyt varázsolt belőle. 1818-ban a kastély csaknem teljesen leégett. Az újjáépítés során csak a főhomlokzat és a belső udvar őrízte meg az eredeti barokk látványt. A kastélyparkot 1690-ben Fischer von Erlach tervezte. A hosszú, négyszögletes virágágyak között gyönyörű márványszobrok bukkannak a látogató szeme elé.
A Mirabell kastélyból és azt körülölelő Mirabell – kertből fantasztikus, képeslapra illő kilátás nyílik Salzburg jelképére, a fejedelmi Hohensalzburg erődítményre, az Óvárosra, a Dómra.
A salzburgi Dóm a római katolikus egyház Salzburgi Érsekségének Székesegyháza és Salzburgi Szent Rupertnek, illetve Saluburgi Virgiliusznak van szentelve. A barokk stílusú templom 101 m hosszú, a kereszthajó 69 méter. A torony 81 m magas, a kupola 71 m, a középső hajó pedig 32 méter. A barokk stílusban újjáépített salzburgi Dóm Ausztria határain túl is korszakalkotó alkotásnak számít. A monumentális épületet Santin Solari / 1576 -1646 / alkotta 1614 és 1628 között iránymutató dupla –tornyos homlokzatával. A jellegzetesen lóhere formájú szentélykörüljáró fölött magasodik a kupola. A templomban 10 ezer hívő számára van hely.
A salzburgi Dóm a város legjelentősebb szakrális építménye és egyben egyházi életének központja. A lenyűgöző szépségű, monumentális épület pompás homlokzatával és hatalmas kupolájával a korai barokk egyik legjellegzetesebb képviselője az Alpoktól északra. Keletkezése szorosan összefügg az érsekség- hercegség létrejöttével és fejlődésével. Elsőként Virgil püspök kezdett a katedrális építésébe 767-ben az egykori római település, Juvavum központjában. A dómot 774. szeptember 24-én szentelték fel és Szent Péter, valamint Szent Rupert kegyelmébe ajánlották. Amikor 1167-ben Plain grófjai, Barbarossa Frigyes császár
hívei felgyújtották a várost, a dóm is a lángok martaléka lett. Az újjáépítésre csak 10 évvel később, III. Wittelsbach Konrad érsek idején került sor. 400 év múlva, 1598. december 11-én a dóm nagy részét újra tűzvész pusztította. Wolf Dietrich érsek akkor úgy ítélte, hogy itt az alkalom a régi egyház lebontására és valami új építésére. De ezt a salzburgiak mélységes felháborodással fogadták.Wolf Dietrich építészeti és kegyeleti ámokfutásának unokaöccse, Markus Sittikus von Hohenems vetett véget, amikor az érseki posztot átvette és elődjét a só miatt Bajorországgal folytatott viszálykodás következményeként foglyul ejtette, majd Hohensalzburg várába börtönözte. Az új érsek Santino Solari építőmestert bízta meg a dóm újjáépítésével. Az ünnepélyes felszentelésre 1628. szeptember 25-én került sor / ezt már Markus Sittikus nem élte meg/.
1944-ben bombázás rongálta meg a kupolát és az oltár egy részét. A helyreállítási munkák után, újra régi fényében pompázó dómot 1959-ben szentelték fel. A dóm kapujának rácsain látható három évszám „ 774“, „ 1628“, „1959“ a három szentelésre emlékeztet.
A dóm különleges kincsei közé tartozik a keresztelőmedence, amelyben Wolfgang Amadeus Mozartot is keresztelték, továbbá a muzsikáló angyalokkal körülvett, Rupert és Virgil figurájával koronázott pompás főoltár, valamint a Schneider- Manzell, Mataré és Manzú mesterek által készített, díszes kapuk.
A dómot átriumként öleli körül a dómtér. Guidobald Thun érsek 1660 körül építtette meg Giovanni Antonio Darioval a boltíveket. A tér közepén a Sigismund Graf Schrattenbach érsek megbízásából Wolfgang és Johann Baptist Hagenauer által 1766 – 1771 között készített Mária – oszlop áll.
A salzburgi sétánk alkalmából Mozart szülőháza előtt is megálltunk. A Mozart család 26 éven át, 1747 – 1773 között élt a Hagenauer család Getreidegasse 9. szám alatt álló házának 3. emeletén. Itt látta meg a napvilágot 1756. január 27-én híres fiúgyermekük, Wolfgang Amadeus Mozart. A Hagenauer- ház tulajdonosáról, a Mozart család barátjáról, Johann Lorenz Hagenauer / 1712 – 1792 / fűszerkereskedőről kapta nevét.
A Nemzetközi Mozart Alapítvány 1880. június 15-én nyitott először Múzeumot Mozart szülőházában, amelyet az elmúlt évtizedekben folyamatosan átépítettek és bővítettek. Ma kultúrális emlékhely, amely évente több ezer látogatót vonz a világ minden részéről.
Mozart szülőházában kiállított hangszerek Mozart özvegyétől, Constanze Nissen / 1762 – 1842/ asszonytól és két fiától, Carl Thomas / 1784 – 1858/, valamint Franz Xaver Wolfgangtól / 1791- 1844/ kerültek a Múzeum tulajdonában.
Mozart rövid, de annál termékenyebb élete során 626 művet alkotott, az elsőt 5 éves korában, az utolsót a halálos ágyán. A 12 éves korában komponált „ Bastien és Bastienne“ c. daljátékot a zenetörténet Mozart első remekműveként tartja számon. Az operák és daljátékok Mozart legfontosabb művei közé tartoznak. Több szimfóniát is szerzett, de több mint egy tucat misét is vetett papírra, közülük való a híres „ Koronázási mise“.
Salzburgban a Mirabell- kastélyhoz ill. a parkhoz közeli modern Makarstag gyalogos hídon is átsétáltunk, mely híd „ékszere „ az a rengeteg lakat, melyeket a turisták, fiatalok, szerelmesek…hagytak itt emlékül a városnak. Ez a híd 2011-ben nyerte el a mai formáját. A híd lábánál áll Herbert von Karajan / karmester /szülőháza is, Karajan szobra pedig szülőháza kertjében áll.
Salzburg városától elbúcsúzva Hellbrunn városkába utaztunk, hogy a Hellbrunni kastély ill. a vízi játékok részesei legyünk. Hellbrunni kastély Salzburg déli Hellbrunn városrészében található. Vízijátékairól világszerte ismert, nevezetes. A manierizmus korszakában épült kastély és a kastélypark szinte ma is az eredeti formájában tekinthető meg.
Története:
Markus Sittikus von Hohenems választották meg 1612-ben a salzburgi érseknek. 1613-1615 –tól megbízást adott Salzburg déli részén új székhely kialakítására. Az épület késő gótikus stílusban olasz mintára épült a déli külvárosában villa suburbana, vagyis egyfajta nyári rezidencia céljára. Az építész Santino Solair volt, aki a Salzburgi székesegyházon is dolgozott. A bálterem falai és a boltíves mennyezete allegorikus jelenetekkel – feltehetően Arsenio Mascagni munkája – gazdagon festett. Figyelemre méltó továbbá az ún. Nyolcszög szoba, Halterem, Madár szoba. A zárt udvar melléképületei szimmetrikusan vannak elrendezve. A kiterjedt parkot 1730 körül átalakították, Franz Anton Danreiter udvari kertfelügyelő tervei alapján és a kor ízléséhez igazították. A parkban található Isten- és hősi alakokat ábrázoló szobrok a 17. század elejéről származnak.
A valamikori hellbrunni kőfejtőt Markus Sittikus színházzá alakíttatta, így jött létre a „ Steintheater“ / Kőszínház/, Európa első szabadtéri színpada.
Hellbrunn kastélyát igen ritkán használták érseki székhelyként. A díszes termek és a különleges vízi játékokkal tarkított, varázslatos kert a kezdetektől fogva ünnepségek, előadások, kultúrális rendezvények helyszínéül szolgáltak.
Vízijátékok:
A világ legjobb állapotban fennmaradt késő reneszánsz szökőkútjai találhatók itt. A vízi látványosságot a kastély épület nyugati oldalán a hegyoldalban alakították ki. A víz mindig is a kastély meghatározó eleme volt. A közeli hegyekből érkező számtalan forrás vize pezsgő élettel töltötte meg az óriási parkot. Sittikus felépíttetett egy létesítményt, amellyel ámulatba ejtette vendégeit, szórakoztatta és az orruknál fogva vezette őket. A görög mitológia inspirálta a „ Neptune, az „ Orfeusz, és a Venus „ barlangokat. Titokzatos, misztikus barlangok, víz mozgatta figurák és fura szökőkutak szórakoztatják a látogatókat. Andreas Jakob Dietrichstein érsek 1749 – 1752-ben kiegészítette a régi vízijátékot a bonyolultabb „ mechanikai színházzal“. A víz ereje által vezérelt vízgépek a hajdani építőmesterek egyfajta mérnöki művészetéről tanúskodnak. Mi is mindnyájan nagyon élveztük a különös vonzerejű vízijátékokat.
A második napunk, vacsora utáni meglepetése, egy igazi osztrák showműsor valóságos, humoros, jóhangulatot varázsolt mindnyájunk számára.
A harmadik napunkon Lenka Kargol Münchenben élő cseh idegenvezető segítségével ismerkedtünk tovább Bajorország nevezetességeivel.Az első útvonalunk Neuschweinstein-i kastély megtekintése volt. A kastély magyar megfelelője:“ Új hattyúkő kastély“, egy 19. században épült bajorországi kastély. A Schwangau község területén található épületet II. Lajos Bajorország királya építtette Richard Wagner tiszteletére. Az Alpsee felett emelkedik a Pöllat – szakadék magányos szikláján épült kastély, amelyet II. Lajos bajor király 1869 – 1886 között épített, büszke, kecses tornyaival egy igazi kőből épült álom.
II.Lajos királyról:
II.Lajos bajor király / 1845 – 1886/, II. Maximilian bajor király fia, 1864-ben 18 évesen került a trónra. A trónörököst elvarázsolták Richard Wagner zenei drámái. A „ Lohengrin“ 1861-ben a Hoftheaterben történt ősbemutatója óta II. Lajos lelkes tisztelője volt a zeneszerzőnek és élete végéig mecénása maradt. A bajor király mindig a „ fenséges nyugalom Isteni alkonyába“ vágyott, ahogy ő fogalmazott, így építtette fel a Neuschwanstein-i, Linderhof-i és a Herrenchiemsee-i álomkastélyokat. Fáradhatatlanul, egészen tragikus, 1886. június 13-án Starnberger tóban bekövetkezett haláláig kergette illúzióit.
II.Lajos különc viselkedésű ember hírében állt, elvonultan élt az udvartól, csak az építkezés foglalkoztatta. Az építkezés rengeteg pénzt emésztett fel, de ez őt nem foglalkoztatta. Nem ismerte az anyagi határokat, hivatalos ügyeivel nem törődött, végletes hangulatváltozásai voltak. Nyughatatlan lelkének köszönhetően kevés barátja volt. A „ bolondos“ király egyetlen asszonnyal értette meg magát, unokahugával, az osztrák Erzsébet császárnéval, Sissyvel. 40 éves korára kormánya elmebetegnek nyilváníttatta és házi őrízetbe záratta. Berg kastélyt jelölték ki számára kényszergyógykezelésének helyszínéül, ahol megérkezése után néhány nappal az orvosával együtt rejtélyes körülmények között meghalt. Haláluk oka: vízbefulladás. A tragédiával kapcsolatban biztosat a mai napig nem tudni. „ A király nem volt őrült, mindössze egy álomvilágban élő különc volt. Sokkal gyengédebben kellett volna vele bánni“ –mondta az osztrák császárné II. Lajos halálhíre hallatán.
A kastély építészetéről:
A kastély építészeti szakértelme Eduard Riedel nevéhez fűződik, a díszletfestők pedig Chistian Jank és Georg Dollmann voltak. A román stílusban épült 5 emeletes palotát mára már a romantikus középkori paloták egyik kiemelkedő palotájaként tartják számon.
Az előcsarnok falait a Siegfried legenda legrégibb változatából való jelenetek díszítik. A márvány tróntermet a Parsifalból ismert Grál – csarnok mintájára tervezték. A tervezők: Eduard Ille és Julius Hofmann voltak. A trónterem kupolájának kék égboltján Krisztus trónol, akit Mária és József, és a szentté avatott királyok: Kázmér, István, Henrik, Ferdinand, Eduárd és szent Lajos vesznek körül. A terem ékessége továbbá egy kandeláber egy aranyozott sárgarézzel körbefuttatott bizánci korona formájában, amelyen 96 gyertya van és a súlya 18 mázsa. Dermota Wien által készített mozaikpadlón állat- és növényábrázolások találhatók. A tölgyfa burkolatú ebédlőt Ferdinand von Piloty és Josef Aigner képei díszítik. Ezeken a Minnesängereket ábrázoló képek, valamint a legendás, 1207-es dalnokverseny idejéből készült Wartburg-i jelenetek láthatók. A király hálószobáján 14 fafaragó 4 és fél éven át dolgozott. A helyiség képein Trisztán és Izolda története látható, amely Wagnernak köszönhetően a 20 éves királyra nagy benyomást tett. Az opera ősbemutatója 1865-ben, II. Lajos király jelenlétében Münchenben volt. A hálószobához csatlakozik a házikápolna, a király imádkozó helyisége. Ezt az egyeduralkodó védőszentjének, szent Lajosnak, IX. Lajos királynak szentelték. A király öltözőszobája tölgyfa borítású és egy stilizált kerti lugassá nyílik. A fali festmények Walther von der Vogelweide és Hans Sachs életét ábrázolják.
A kastély díszes termein kívül a kastély konyhája is szót érdemel, mivel teljesen megmaradt a konyha funkcionális kialakításában, az akkori korban szenzációnak számító technikai berendezései által. II, Lajos a modern találmányok patrónusa volt és úttörőnek számított az elektromosság Bajorország közéletébe való bevezetésében. Az ő kastélyai voltak az elsők, melyekben elektromosságot és más kényelmet szolgáló találmányt használtak.
A kastély híresen meseszerű megjelenését többször felhasználták. Ez a kastély ihlette Disneylandben található Csipkerózsika kastélyt, valamint Walt Disney ez alapján tervezte meg a Hamupipőke c. rajzfilmben látható épületet, mely alapján később a Hamupipőke kastély megépült.
A kastély látogatása végeztével sajnos az időjárás megváltozott, esős délutánt kaptunk, így a kastélytól a lefelé vezető úton nem volt módunkban a csodás tájban gyönyörködni.
Szakadó esőben folytattuk az utunkat tovább München városa felé.
Tekintettel, hogy az időjárás nem javult, zuhogó eső mellett München városával csak az autóbuszban ülve ismerkedtük az idegenvezetőnk segítségével, autóbusszal körüljárva a város nevezetességeit.
München a legnagyobb német tartomány. Lélekszámát tekintve Berlin és Hamburg után Németország harmadik, az Európai Unió tizenkettedik legnagyobb városa, agglomerációjával együtt lakossága kb. 3 130 000 fő. A városon az Isar folyó folyik keresztül. München Németország egyik gazdasági, közlekedési és kultúrális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: „ Világváros, melynek szíve van.“ A neve a német Mönch szóból ered, amely magyarul szerzetest jelent, aki a város címerében is megjelenik.
München központja a Marienplatz / Mária-tér/. Itt található az új és a régi Városháza is. Néhány lépésnyire a tértől áll a Szt. Péter templom, München legrégibb temploma, amelynek építése még a romantikában kezdődött, később gótikus átépítésen, belseje pedig barokk stílusún esett át. A Szent Jakab templom 1955-ben történő lebontása után egyetlen román stílusú épület sem maradt a belvárosban. Ellenben sok gótikus épület maradt fenn, sok gótikus városkapu, mint pl. az Isari-kapu, Sendlingi- kapu, a Károly-kapu vagy az Oroszlán-torony.
A gótika legfontosabb világi épületeihez tartozik az Alter Hof, amely IV. Lajos császári udvara volt a középkorban. A város egyik jelképe, a Marienplatztól nem messze található Frauenkirche is gótikus stílusú. Jelentős reneszánsz építmény a városban a Szent Mihály templom, amely a legnagyobb reneszánsz stílusú templom az Alpoktól északra. A legkorábbi barokk templom a Karmelitenkirche, amely ma már nem funkcionál eredeti rendeltetésében. A Theatinerkirche építésével beköltözött az olasz barokk a városba, amely évtizedekre meghatározta München építészetét, amíg a francia Joseph Effner és az idősebb Francois de Cuvilliés udvari építőmester nem lett. A délnémet barokk fő művei a városban a Nymphenburgi és a Schleissheimi kastélyokon tükröződik. Lényegesen kisebb az ugyanabban az időben épített Fürstenriedi kastély a város délnyugati részén. A klasszicizmus legjelentősebb épülete a Nemzeti Színház a Rezidencia közelében. A legjelentősebb építész Leo von Klenze és Friedrich von Gärtner voltak.
Észak felé, Schwabingbe vezet a Ludvigstrasse, amely a Feldhermhalle és a Siegestor között kezdődik. Ezen az úton van a Bajor Állami Könyvtár, a Szent Lajos templom és a Lajos Miksa Egyetem. Ezek az épületek mind klasszicista stílusúak. A Rezidenciától délre, az Operaház előtt kezdődik a Maximilianstrasse, ahol sok klasszicista épület található, ma ez egy elegáns bevásárlóutca. A 19.század közepén megjelentek a városban az üvegből és a vasból készült épületek, mint az Üvegpalota, amelyet 1931-ig kiállításokra használtak, amikor is az épület teljesen leégett. A századforduló előtt sok templomot és egyéb épületet építettek a historizmus jegyeiben, ilyen a neogótikus Új Városháza, a neobarokk Igazságügyi Palota, a neoreneszánsz Képzőművészeti Akadémia.
Münchenben 1200 kút található, ebből 700 városi. A legrégibb kút a Fischbrunnen nevezetű, amely az Új Városháza előtt található.
Münchenben viszonylag kevés magasház található, legtöbbjük az Altes Technisches Rathaus kivételével, a belvároson kívül áll. Az egyik legérdekesebb kinézetű épület a városban a négy hengernek nevezett BMW főigazgatósági épület. Közvetlenül mellett található a 2007-ben megnyílt futurisztikus BMW Welt.
A város legrégibb parkja a királyi rezidenciához tartozó Hofgarten, amit még reneszánsz korban építettek. Északkeletre ettől van az 1789-ben megnyitott Englischer Garten / Angol park/, melynek területe nagyobb a New York-i Central Parkénál, vagy a londoni Hyde Parkénál. München északi határán lévő schleissheimi kastélyparkban három kastély is áll. A park egyike Németország megmaradt nagy barokk parkjainak. Ezen kívül sok más park és zöld övezet van még a városban, mint a Luitpoldpark, Westpark, Ostpark.
Münchenben számos Múzeum található, hisz a város nemzetközileg is ismert művészeti gyűjteményeiről. A világ legfontosabb galériái közé tartozik az Alte Pinakothek / Régi Képtár/ és a Neue Pinakothek / Új Képtár/, csakúgy mint a Pinakothek der Moderne / Modern Képtár/. A „ Régiben“ a középkortól a 18. századig, az „ Újban“ a 18. és a 19. században, a „ Modernben“ a 20. és a 21. században készült műalkotások találhatók. További híres múzeumok: Művészetek Háza, a Bajor Nemzeti Múzeum, a Régészeti Gyűjtemény, a Sakkgaléria, Néprajzi Múzeum, Münchemi Városi Múzeum, Zsidó Múzeum, Porcelánmúzeum. Mindezek mellett a városnak sok természettudományi múzeuma is van, mint a Paleontológiai Múzeum, Antropológiai Gyűjtemény, Geológiai Múzeum, Botanikai-és Zoológiai Gyűjtemény, Német Vadászati- és Halászati Múzeum.A város leghíresebb múzeuma a Deutsches Museum / Német Múzeum/, amely Európa leglátogatottabb múzeuma közé tartozik. Ez a világ legnagyobb technikai- természettudományi gyűjteménye.
A város északi részén fekszik az 1972. évi nyári olimpiai játékokra épített Olimpiapark. Ebben a parkban foglal helyet az Olympiastadion, az olimpiai fedett uszoda. Az épületeket látványos üvegtetővel fedték le. Itt áll az 1968-ban megnyitott, 291 méter magas Olimpiatorony és az 1967-ben megnyitott Olimpia-Jégsportcentrum. Az Olympiastadionban játszották 2005-ben az utolsó futballmérkőzést. A stadionban az Olimpia alatt az atlétika versenyszámai és a labdarúgás mérkőzései zajlottak. Kapacitása 80 000 fő, az Allianz Arena építéséig a Bayern München és a TSV 1860 München „ otthona „ volt az ötcsillagos stadion.
Az Allianz Arenát 2005-ben nyitották meg, mely a város két tradionális csapatának az FC Bayern Münchennek és a TSV 1860 Münchennek ad otthont. Itt nyitották meg a 2006-os labdarúgó- világbajnokság nyitómeccsét. A stadión egyik különlegessége, hogy három színben is kivilágítható. Piros színű, ha a Bayern München, kék színű, ha a TSV 1860 München és fehér színű, ha más csapat játszik benne.
München városánál említést kell tenni a híres müncheni „sörfesztiválról“ is, mely fesztivál évről- évre rengeteg turistát vonz a világ minden tájáról.
Müncheni városnézésünk után búcsút vettünk Lenkától, az idegenvezetőnktől és indultunk vissza a szálláshelyünkre.
Szombati napon, a reggeli után Bad Reichenhallba utaztunk. Ez a fürdőváros a berchtesgadeni Alpok északi részén, a Sallach völgyében fekszik 470 méter magasan. A fürdőváros neve nagyon sokat elmond a történetéből: „ Bad“, mivel 1846 óta fürdőváros, a „ Reich“ a Németrómai Birodalomhoz való tartozását jelzi: a „ Hall“ a legtávolabbi múltra utal. Ez a kelta szó „sót“ jelent, hiszen a környéken található sóbányákért a bajor hercegek és a salzburgi érsekek megtámadták egymást. 1158-ban Oroszlán Henrik városi rangra emelte. 1504 óta tartozik Bajorországhoz. Látnivalói közé tartozik a Kurpark, gyógyüdülő, amelyet légzési és mozgásszervi betegségben szenvedőknek ajánlanak.
A helyi Városháza egyik szárnyában rendezték be a Helytörténeti Múzeumot, de híres a Régi sóbányája és sófőzdéja / Alte Saline /. A hangulatos kisvárosban eltöltött sétánk után a Königseehez utaztunk egy kis hajókázásra. Megérkezve Königseehez, de már előtte az autóbuszban utazva is az idegenvezetőnk felhívta a figyelmünket a német diktátor Adolf Hitler kedvenc tartózkodási helyére az ún. Sasfészekre /Kehlsteinhaus/. Mivel szép napos időnk volt, jó látszott a messzeségben álló Sasfészek az Obersalz hegyen. Néhány gondolattal erről a helyről:
Hitler 1938 és 1945 között kedvenc tartózkodási helye volt a Sasfészek, mely Németország Bajorország tartományában, a Berchtesgadeni- Alpokban található hegyvidéki nyaralóház.
Az épületet Martin Bormann ajándékozta a Führernek, annak 50. születésnapja alkalmából.A ház 1834 méterrel fekszik a tenger szintje felett. A hegytetőn eredetileg egy gazdag bajor kereskedő háza, az ún. Wachmann – ház állt. Ezt a területet szemelte ki a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt a vezér, Adolf Hitler számára. Először az odavezető utat építették meg Albert Speer tervei alapján. Grandiózus mű született, több alagutat fúrtak, végig kanyarog az út, szerpentines jellegű. Az út sokáig zárva volt a nagyközönség előtt. A második világháború végéig Hitler és fontos párttagokon kívül csak a meghívottak illetve a Wehrmacht és az SS egységei használhatták. A háború után az amerikai hadsereg pihenőhelyeként funkcionált, de az út továbbra is zárva volt. 1960-ban adták vissza a Bajor Államnak.
Jelen állapotában szinte csak turisztikai jellege van, éttermet alakítottak ki benne.
E kis helytörténeti kísérő után visszakanyarodva Königsee-re, a kikötőhöz sétálva csodáltuk a környék nyújtotta tájat, a sötétzöld színű és tiszta vízű tavát. Kisebb hajóba szállva csodáltuk a táj szépségét, hisz a tavat körös – körül meredek sziklafalak övezik. A Königsee 8 km hosszú, szélessége eléri az 1250-t, mélysége helyenként a 200 m-t. A víz kirstálytiszta, a legnagyobb nyári melegben is jéghideg, mert a víz utánpótlását főleg a mélyből, a felszín alatti patakból nyeri. A Königsee vizét ivóvíznek minősítették, így fokozatosan védettnek minősül. A tavon már 1909. óta elektromos meghajtású hajók közlekednek / ilyen hajóval utaztunk mi is/, hogy ezzel is garantálják a tó nyugalmát és tisztaságát. A hajókázásunk során egy kis ismeretterjesztő anyagot is kaptunk a tóról, ill. a körülötte elterülő sziklákról és minden más figyelemre méltó helyről, amit egy turistának érdemes megnézni, megpillantani.
Ilyen a Falkensteiner Wand sziklafal is, mely szikla tetején vörös kereszt áll, amely emlékeztet arra a 71 zarándokra, akik 1688-ban egy viharban bekövetkezett hajószerencsétlenség során vesztették életüket, a tutaj, amelyen a viharban hánykódtak elsüllyedt és valamennyien megfulladtak. A hajó elindulása után a kikötőből az 1874 m magas Jenner hegység látható. A hegycsúcs, amelyről páratlan panoráma tárul a turista elé, kötélpályán érhető el. A Jenner hegységgel átellenben a népnyelv által használt „ alvó boszorkány“ névvel ellátott sziklaképződmény hívja fel magára a figyelmet. Ez a természet által alkotott sziklaképződmény egy hátán fekvő boszorkányra emlékeztet. A hajózás során látható az Echowand „ Visszhangfal“. Ez az utazás fő attrakciója. Régen a kapitány puskaporral töltött pisztolyból adta le a lövéseket, melyet a sziklafalak hétszer is visszavertek. Ha jó az idő, egy trombitával fújt hangot 2 – 3 ismétléssel lehet hallani. Ebben az attrakcióban volt nekünk is részünk. A hajózás során igény szerint a hajó kiköt, illetve megálló helye van egy kis kikötőben, mely a „ Kessel“ nevet viseli, amelyet a hegymászók és a túrázók számára működtetnek, akik a Gotzenalm havasi legelőire igyekeznek, vagy onnan térnek vissza. Ettől a helytől jobbra tekintve látható Németország második legnagyobb hegytömbje a „Watzmann“, melynek középső, legmagasabb csúcsa 2713 m magas. A legenda szerint a legmagasabb csúcs a király, átellenben a kisebb a királyné és közöttük a hét kisebb csúcs a hét gyermekük. A monda szerint a király kegyetlen uralkodó volt, ezért az Isten büntetésül családjával együtt kővé változtatta őket. A sziklafal a ferde sziklaszalagokkal a „ Watzmann- Ostwand“ . Ez a fal a rendkívüli veszélyességéről ismert a hegymászók körében.
A megmászására a tapasztalt hegymászóknak 5-10 órára van szükségük. Eddig 100 hegymászó vesztette itt az életét. A hajókázás során a hajó kiköt egy kis félszigeten, a Watzmann lábánál, ahol egy templom áll piros kupolával, mely a mai alakját a 17. század végén nyerte el „ parasztszent“ St. Bartholomä / Szt. Bartolomeusz/ védőszent által. Ez a kis félsziget ma már kiránduló és zarándokhely, az itt lévő egykori vadászkastélyban pedig vendéglő és sörkert működik. A hajókázás után felüdülést jelent egy kis séta a tóparton, melyben mi is részesültünk. A gazdag napi programunk után visszaérkezve a vacsoránk helyszínére, még volt időnk a gollingi vízeséshez elmenni, amit az első túlzsúfolt napi programunkon nem tudtuk abszolválni. Az összesen 76 m magasan fekvő vízeséshez, több lépcsőt megjárva, jutottunk fel. Az erdőben, zuhogó patak mentén felfelé haladva tárult elénk a lenyűgöző méretű vízesés, amely mentén feljebb lehet kapaszkodni a kis ösvényen, az óriási sziklák felett pedig a jéghideg vizet permetező vízesés nagy robajjal zúdul le. Gollingot a romantikus vízesése tette híressé, amely festők és fotósok kedvelt témája. Magával ragadó látvány, ahogy a barlangból kilépő víztömeg két ágra szakad és 75 méteres mélységbe zuhan alá, nem csoda, hogy kedvünkre gyönyörködhettünk a látványban.
Másnap reggel egy rövid búcsút vettünk a szálláshelyünkről, a városkától, a buszunk már hazafelé vette az irányt. De még útközben igazi látványosságban volt részünk, mégpedig a Dürrnbergi sóbánya meglátogatása révén. Már a sóbánya bejáratánál mindenkinek mosoly volt az arcán, amikor is mindnyájan fehér öltözetet kaptunk, amit magunkra kellett húznunk / nadrágot és felső részt/. A táskákat, a kis hátizsákokat is az előtérben kellett hagynunk. Mindnyájan fehér öltözetben szálltunk fel az ún.“ Bányavonatra „ és szorosan egymás mögött ülve jutottunk le, a bánya mélyébe. Magyar nyelvű filmvetítés segítségével ismerkedtünk meg a dürrnbergi sóbánya történetével. Mindnyájunk számára emlékezetes és élvezetes marad a „bányacsúszdázás“, ahogy a csúszdán jutottunk le a bánya mélyébe. A bánya különleges látnivalója a színes fényekkel megvilágított föld alatti tó, ami már Németország területéhez tartozik. A tavon tutajon keltünk át. A másfél órás idegenvezetés emlékezetes élményt nyújtott.
A dürrnbergi sóbánya látogatásával végett is ért a“ Salzburg és környéke“ kirándulásunk. Mindannyiunk nevében köszönjük a Pepita Toursnak a kirándulás szervezését, mely minden résztvevő számára felejthetetlen élmény volt, továbbá köszönjük a Pepita Tours idegenvezetőjének, Ratimorský Tamásnak a sok fáradságot, energiát, a türelmét, aki mindent elkövetett annak érdekében, hogy mindnyájan jól érezzük magunkat, gazdag élménnyel, elégedetten térjünk haza. Köszönjük szépen.

A képek megtekinthetők: www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2

2013.szeptember 7-én egynapos kirándulásunk lesz a Pénzesgyőr-i barátaink szervezése révén. A kirándulás uticélja: Fertőd és környéke.

Autóbusz indulása: 6,30 Dunaszerdalyről
6,45 Királyfiakarcsáról

A program:

8,30 találkozás Csornán a pénzesgyőri barátainkkal

10,00 Fertődi kastély megtekintése

12,30 Páneurópai Piknik emlékhelyének megtekintése

13,30 hajókázás a Fertő – tavon

16,00 estebéd a Mithrász étteremben

18,00 Fertőrákos Vasfüggöny Múzeum megtekintése

A kirándulás résztvevőinek kellemes és élménydús napot kíván :

Erdős Péter, a PBT elnöke