2019, október 23, filmvetítés az erdőhátkarcsai kultúrházban ” Elfelejtett forradalom” címmel.
A szabadság napja
Az 1956-os forradalom és szabadságharc a huszadik századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Október 23-a a kommunista rendszer bukása óta Magyarországon nemzeti ünnep. Az 1956-os forradalomról és a szabadságharcról nemcsak az anyaországban, hanem Európa-szerte megemlékezések zajlottak.
A Királyfiakarcsai Önkormányzat és a Petőfi Baráti Társulás közös szervezésében az erdőhátkarcsai kultúrházban vetítésre került a Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában készült egyórás dokumentumfilm „Elfelejtett forradalom” címmel. Rendezője Laczkó Sándor, szerkesztője Kőrös Zoltán.
A vetítés előtt Horváth Csaba Királyfiakarcsa alpolgármestere köszöntötte a közönséget. A felvezetőben elhangzott, hogy Magyarországon 1956 októberében békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A budapesti és a vidéki tömegmegmozdulások számos alkalommal véres atrocitásokba torkolltak.
A bemutatott film az 1956-os forradalom csehszlovákiai történéseit dolgozza fel. Tizenöt visszaemlékező és négy történész (Simon Attila, Popély Árpád, Bukovszky László, Vajda Barnabás) segítségével rekonstruálja az akkori eseményeket. A film elkészítésében a Komáromi Jókai Színház színészei, valamint a Selye János Gimnázium és a Marianum Egyházi Iskolaközpont diákjai működtek közre.
A film készítői arra keresték a választ, hogy az itt élő magyarok körében milyen visszhangja volt a magyarországi forradalomnak, és hogyan reagált mindezekre az akkori államapparátus. A közismert személyiségek, Dolník Erzsébet nyugalmazott pedagógus, volt parlamenti képviselő, Tőzsér Árpád költő, Nagy János szobrászművész mellett a filmben szereplők (Kovács László, Kovács Ferenc, Révész János, Hrala Gyula, Molnár Gyula, Bapkó Lászlóné, Rácz Jenő, Tóth Pál, Kocsi Győző és mások) őszintén és nyíltan beszéltek a megélt napjaikról, tetteikről és a lelkesedésükről egy új eszme iránt. A filmben többek között megszólalnak az egykori párkányi diákok, akik fekete szalagot tűztek ki, melyeket a tanáruk, miután a ruhájukról letépte, meg is taposta. Dolník Erzsébet az októberi forradalom idején a komáromi gimnázium diákja volt. A filmben azt is említi, hogyan tagadták meg a kommunista hűségnyilatkozat elfogadását. Ennek emlékét a gimnázium aulájában egy tábla őrzi. Kocsis Győző egykori diák (Vágkirályfa) a „bűne” az volt, hogy a forradalom alatt megírta a „Mit remél a magyar nemzet” című versét, melyet az egyik osztálytársa szavalt el. Megtorlásul évet kellett ismételniük. A film utolsó fejezetében a Magyar Himnusz csendült fel, amelyet a közönség állva énekelt.
A film végén kötetlen beszélgetés zajlott a film készítőivel. Elmondták, hogy a Muszkaföldön, és a Nyugati Fogságban készült filmek után az Elfelejtett forradalom hűen tükrözi, hogy a kis magyar közösség milyen összetartó volt a forradalom idején. A film célja, hogy köztudatba hozza az 56-os események felvidéki történéseit, továbbá ismeretanyaggal szolgáljon arról, mit éltek át az itt élő magyarok a forradalom ideje alatt. Ha ténylegesen nem is volt lehetőségük a segítségnyújtásra, de szimbolikusan kinyilvánították egyetértésüket és szimpátiájukat, amiért megtorlások érték őket az államhatalom részéről.
1956 októbere olyan példát adott a világnak, mely évről-évre kiemelt eseményként szerepel az emberiség történelmében.
Szerencsés Magdolna
megjelent a Magyar Regionális Hetilap „Csallóköz” újságban, 2019. október 30-án, a 44. számának hatodik oldalán.