Archive for július, 2015

2015. június 27-én a PBT egynapos kiránduláson vett részt a pénzesgyőri barátaink szervezése által. A kirándulás programja Székesfehérvár és környékére irányult. Az első megállóhelyünk a pénzesgyőri kultúrház volt, ahol a házigazdáink szíves fogadtatásában és vendégszeretetében volt részünk. Reggeli „lakoma” várt bennünket. Köszönjük szépen! A kirándulásunkra közösen, két autóbusszal indultunk el. Az idegenvezetőink, Páder Rezső és kedves menye, Zuzsika voltak. Mindent megtettek azért, hogy jól érezzük magunkat, hogy szépségeket lássunk és minél többet ismerjünk meg Magyarország ezen részéről is. Közösen először a római villagazdaságot tekintettük és csodáltuk meg Balácapusztán.
Római villagazdaság (Balácapuszta)
A Római villagazdaság a Nemesvámos melletti Balácapusztán egy római-kori villa és a köré épült gazdaság romjaiból rendezett nagy területen elterülő régészeti kiállítás. A részben rekonstruált villagazdaság épületegyüttese és a romkert a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság kiállítóhelyeként üzemel. 1984. május 18-a óta a múzeumi világnapon, vagy egy ahhoz közeli szombaton római napot rendeznek. 2012-ben egy átfogó beruházás keretében az egész területet római-kori múzeummá és élményparkká alakították.
Története
A Közép-Európában páratlan egykori római villagazdaság első emlékeit a XX. század legelején tárták fel, a munkák azóta is folynak. A kiállítás látványos, és igen nagy a tudományos jelentősége is. Palágyi Sylvia régész, az ásatások vezetője már nemzetközi kongresszust is szervezett és kiadványsorozatok is megjelentek a balácapusztai ásatásokról.
Nagy gazdasági egység központja volt a balácapusztai épületegyüttes. Mintegy 30-40 fő- és 100 melléképület létezését feltételezik. A tulajdonos kb. 16 hektáros gazdaságát szabálytalan négyszögű kőfal vette körül. A földbirtok középpontjában állt a bérlő villája, hozzá csatlakozott a falakkal körülvett kert, a körítőfalon belül még további különböző funkciójú épületek álltak. Az építkezés I. század végi, II. század eleji megkezdése után a II-III. században alakították ki a központi, szabályos téglalap alakú épületrészt, amelyet különbözőképpen tagoltak, és más, kisebb egységekkel bővítettek. A részben fűthető, terrazo-padlós burkolatú folyosó három oldalról vette körül az épületet. Agyagból készített, nagyméretű plasztikus alaprajzmakett segíti a látogatókat a számozott épületrészek közötti tájékozódásban.
A Dunántúl legjelentősebb villájának feltárási munkái, bár már a 18. század óta ismert római lelőhely volt Baláca, csak a 19. század elején, 1906-ban kezdődtek meg Rhé Gyula irányításával. Az első ásatási szakaszban, 1906–1926 között sok jelentős épületmaradvány előkerült, valamint a színek alapján megkülönböztetett sárga-lila, vörös, vörös-fekete illetve a válaszfalról származó fehér alapú falfestmények és különlegesen szép mozaikok, melyeket a Pompejiben talált képekhez hasonlítanak. A gránátalmafa, fácánok, mediterrán növények és állatok ábrázolása mellett e munkák azt is elárulják, milyen fejlett volt a környéken a szőlőművelés a rómaiak korában.
Nem minden lelet maradt Balácán. A 20-as számú reprezentációs terem mozaikját a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el 1925-ben. A másik különleges, nagyméretű mozaikburkolat, a 31-es teremé, a helyszínen látható. Az ásatások során előkerült amphorák, tálak, terra sigilláták és más tárgyak a kiállítás tárlóiba kerültek. A terület teljes feltárása, a helyi leletek romkertszerű bemutatása, egy római kőtár kialakításával már elkezdődtek, de még további évtizedekig tartó munkára lesz szükség.
A villagazdaság látogatása után Várpalotán a Zichy kastélyban működő Trianon Múzeumot tekintettük meg.A Zichy-kastély 1725-ben épült, a település egyik földesura, gróf Zichy II. Imre, Árva megyei főispán és felesége, gróf Erdődy Terézia kezdeményezésére. Az épület 1860-ban leégett, ezt követően a kastély akkori tulajdonosa, Széchenyi István barátja, gróf Waldstein János 1863-ban klasszicista, romantikus stílusban építtette át Ybl Miklós tervei alapján. Az újjáépítés során a kastély művészi alkotásokkal és könyvtárral gyarapodott, a hatalmas kör alakú könyvtárszoba falait és mennyezetét freskókkal díszítették. A főépülethez összekötő szárny és egy gazdasági épület csatlakozik. Az egyemeletes kastély jellegzetessége a tetején kiemelkedő, ovális csonkatorony, melynek semmiféle funkciója nincs, csak díszítményül szolgál. Alatta, az emeleti részben található a könyvtár, melynek kupolája ovális alakú, és a tetőn bádogból kialakított díszt követi. A könyvek és az oldalfreskók a háború és az utána következő időszak alatt megsemmisültek, de a mennyezet freskója, Pállik Béla alkotása megmaradt. Az épület 1913-ban a honvédség tulajdonába került. Az épület a két világháború között tiszti kaszinóként, parancsnoki épületként működött, majd 1942-ben szecessziós stílusú, önálló Tiszti Kaszinó épült a Zichy-kastély mellett. (Ez ma a Várpalotai Helyőrségi Klub.) 1945-ben a kastély az angolszász bombázások és a településen zajló utcai harcok következtében jelentősen megsérült, majd a II. világháború után rövid ideig a kommunista párt székháza volt. Az erősen leromlott állagú épületet a Honvédelmi Minisztérium 1954-ben Ybl Miklós eredeti tervei szerint, szakszerűen helyreállíttatta. Szomorú epizód a kastély történetében, hogy 1956-tól a karhatalmisták rendezkedtek be itt. A főbejáraton belépve az előcsarnokba érkezünk. Valamikor ez volt az említett kápolna. A helyén Ybl – megtartva az eredeti barokk belső teret – reprezentatív szalont rendezett be. Ma ez a kastély impozáns előcsarnoka, ahonnan a kiállítóterek és a főlépcsőház nyílik. A kastély legszebb helyisége az ovális alaprajzú, faburkolatos könyvtár, amelynek könyvállományát 1913-ban, amikor a kastély kincstári tulajdonba került, elszállították. A könyvtárterem mennyezetén Guido Reni olasz mester freskójának másolata látható, Apollót, Aurórát és a Hórákat ábrázolja. Eredetije a római Palazzo Rospigliosi kaszinót ékesíti. A másolatot Waldstein János pártfogoltja, Pállik Béla festőművész készítette, aki az 1860-as években állandó nyári vendége volt a kastélynak.
Trianon Múzeumról
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, amely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. A Múzeumban bemutatott anyag a Kárpát-medence viszonylatában egyaránt felöleli a trianoni diktátum történetét és következményeit, bemutatja az I. világháborút követő irredenta mozgalmak, az anyaországhoz időlegesen visszacsatolt egyes országrészek hazatérésének pillanatait, a II. világháború eseményeit, és a háború utáni, magyarokat sújtó kollektív megtorlásokat.
Állandó- és vándorkiállításai révén a múzeumba látogatók átfogó ismereteket szerezhetnek az I. világháborút lezáró döntések következményeiről, az azt követő, sokszor vérzivataros történelmi folyamatokról. Rendezvényeivel, tudományos és kulturális tevékenységével célja, hogy bemutassa a Kárpát-medencében ezer éve együtt élő közösségek hagyatékát, és hogy segítse és patronálja azon kezdeményezéseket, amelyek a magyar nemzet fizikai és lelki széttagoltságát igyekeznek orvosolni. Ennek érdekében a Múzeum számos, eddig hiánypótló nemzetpolitikai kezdeményezést indított el: segítője volt a délvidéki magyarirtás áldozatait rehabilitáló folyamatok megindulásának éppúgy, mint a felvidéki deportálások és kitelepítések történetét érintő tudományos, társadalmi diskurzus megindításának is. A Múzeumban bemutatott gyűjtemény nem csak a 20. századi országvesztés tragikus eseményeit dokumentálja Újvidéktől Kassáig, Marosvásárhelytől Munkácsig, Nyitrától Varasdig. Elindítja azokat a kollektív lelki mechanizmusokat, melyek a magyarság 20. századi tragédiáinak feldolgozásához, az össznemzeti sebek begyógyulásához vezetnek. Az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes.
Mindannyiunk számára megható és ugyanakkor megrázó volt a Trianon Múzeum látogatása.

A Bory-várban történő látogatásunk már másfajta irányzatot nyújtott, ahol csodálni lehetett, hogy az emberi kéz, illetve kezek munkája milyen hatalmas értéket hagytak az utókorra és a Bory-vár látogatóira. Bory Jenő unkája fogadott bennünket és ő mutatta be nekünk nagyapja Bory Jenő életét és munkásságát. A Bory- vár egy különleges, változó művészi színvonalú épületcsoport, amelyet Bory Jenő ( 1879 – 1959) építész és szobrász épített és díszített Székesfehérvárott. A vár 1923-tól kb. 40 éven keresztül épült, ami ma múzeumként szolgál.

Bory-várról kicsit bővebben…
A város északkeleti határában, az Öreghegyen áll Bory Jenő (1879-1959) romantikus lovagvára, melyet a művész saját tervei alapján, az 1930-as évektől épített. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.
Bory Jenő és felesége, Komócsin Ilona (mindketten Székely Bertalan-tanítványok), Klára leánya (Glatz-tanítvány) képei és szobrai mellett a következők alkotásaival találkozhatunk a várban: Székely Bertalan, Klarovszky Bertalan, Körösfői-Kriesch Aladár, Csók István, László Fülöp, Márk Lajos, Bosznay István, Szüle Péter, Márton Ferenc, Iványi Grünwald Béla, Haranghy Jenő, Fadrusz János, Zala György, Stróbl Alajos, Ligeti Miklós, Dankó János stb. A Bory-vár „kivonatos” tárgymutatója majdnem 400 művet sorol fel, de több ezer is van ott.
A vár az örökké tartó szerelem és példamutató házasság szimbóluma. Bory Jenő márványszobrai őrzik a bájos asszonyhoz fűződő szerelme emlékét. A termekben, az udvarban és kertben több mint 500 alkotásból álló műgyűjtemény tekinthető meg. Bory Jenő a váron kívül az ikervári Batthyány-szobor, az eszterházai Haydn-emlékmű, a kaposvári Madonna, számos síremlék és hősi szobor alkotója.

Székesfehérvár belvárosában rövid sétát tettünk, a híres nevezetességeket, épületeket csak kívülről tekintettük meg. A róluk szóló, illetve hozzájuk fűződő történeteket Zsuzsika és Rezső mesélték el nekünk.
Elsőként a Petőfi szobort látogattuk meg. Székesfehérváron, a buszpályaudvarral szemben, a Géza Nagyfejedelem téren áll 2004 óta az új Petőfi szobor. A kör alakú talpazaton álló Petőfi fehér ingben van, kezében kard.
Székely János Jenő alkotása a helyiek körében nem okozott osztatlan sikert, többen kifejezték nem tetszésüket a szobor kapcsán. A 2004. március 15-i megemlékezést már itt tartották.

További látnivalók:
Püspök-kút
A Piac téren található, a kút alakjai: Árpád kori vitéz (az oszlopon), Szent Adalbert vértanú – az első jelentősebb hittérítő -, Boldog Asztrik kalocsai érsek a Szent Koronával, Szent Gellért csanádi püspök – Szent Imre nevelője – és Boldog Mór pécsi püspök.
1929-ben Bory Jenő a Püspök-kút szobraiért, a püspökök megalkotásáért Ipolyi Arnold díjat kapott. A Püspök-kút tervezése, a rajta elhelyezendő püspökök szobra a korabeli sajtóban viták sorát váltották ki. Bory 1930. február 12-én az egyik helyi lapban a kétkedő hozzászólóknak megválaszolta, hogy melyik püspök miért kapott helyet az alkotáson: Asztrik a római katolikus anyaszentegyházat, a királyság támaszát, Gellért a vértanú anyaszentegyházat, Mór az oktató anyaszentegyházat, Adalbert pedig a térítő anyaszentegyházat jelképezi. A kutat 1928. június 19-én állították fel, de ekkor még vita folyt arról, hogy a tetején látható vitéz milyen irányba nézzen. A kút avatására nem terveztek külön ünnepséget, de június 23-án este a 3. számú honvédgyalogezred zenekara térzenét adott a téren, majd pontban kilenc órakor megszólaltak a Székesegyház harangjai, kigyúltak a kút fényei, és csörgedezve megindult a víz (egy villanymotor hajtotta).

A Püspök-kút 1928-as felállítását követően nem sokáig, mindössze 9 évig állt eredeti helyén. 1937-ben lebontották, mivel eredetileg helyére szánták Sidló Ferenc Szent István szobrát. A Püspök-kút elhelyezésre került a vasútállomás előtti térre, és a háború után eltávolították róla a püspökök szobrait. Szerencsére a múzeumban megőrizték az alkotásokat. 1972. júliusában került a kút a jelenlegi helyére.
A kút magyar vitéz szobra, és a négy bencés püspök: Szent Adalbert vértanú, hittérítő, Boldog Mór pécsi püspök, Szent Gellért csanádi püspök, Boldog Asztrik pécsváradi apát, kalocsai érsek szobra mellett a vitéz alatt a barokk oszlopfőn a négy evangélista szimbólumai láthatóak: Máté (angyal), Márk (oroszlán), Lukács (bika), János (sas).
A bronz szobrok öntését Bory Pál – Bory Jenő testvére – Királysori műhelyében végezték. A kút több, mint egy évig készült, a szobrok öntésén tíz ember dolgozott. A gipsz minták viaszba átformálását Vagyóczky Ferenc, a Képzőművészeti Főiskola kerámia műhelyének vezetője végezte, a nyers öntés cizellálását pedig Szőllősy János, valamint Ircsik Elemér és Szukon Antal végezte.

Püspöki palota
A copfstílusú palota 1780-1803-ban épült. Építője feltehetőleg Riedel Jakab volt. Az ebédlőben látható klasszicista falképek a XIX. század első felében készültek.
A palota az egykori bazilika köveiből épült fel. Az építkezés több mint 20 esztendeig tartott, így az alapvetően barokk épületen megjelentek a copfstílusú díszítőelemek.
A főhomlokzat dísze a hat pár korinthusi fejezetű falpillér, melyeket középen rátétes rozetták és füzér hangsúlyoznak. A palota két sarka fölött kőbábos attika ül, rajta vázák között egy-egy puttócsoport. A középrizalitot felül lezáró timpanon dísze Székesfehérvár második püspöke, Milassin József barokk címere. A timpanont kőváza és allegorikus alakok díszítik. Az épületet dekoratív manzárdtető zárja le.

Országalma
A tér közepén vörös márvány díszkút, a három kőoroszlán által tartott Országalma, Ohmann Béla alkotása a város történelmi jelentőségét szimbolizálja. Alapzatán három, a város történelmét meghatározó évszám: 1001, 1688, 1938. A három kőoroszlán által tartott “Országalmán” körbefutó felirat: LIBERTATES CIVITATIS ALBENSIS A S. REGE STEPHANO CONCESSAE, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.

Mujkó a bohóc
Kocsis Balázs szobrász és Molnár László ötvös jóvoltából 2007 óta ül a Városháza tér bejárata felett (s Kossuth utca és a Vasvári Páô utca sarkán) Mujkó a bohóc. A két alkotó saját költségén készítette el a szobrot, minek köszönhetően a belváros gazdagabb lett egy kedves alkotással. A szobor rézből készült, a talpa pedig ólommal lett kiöntve.

Szent Anna kápolna
Az 1474 körül Hentel nevű székesfehérvári polgár által építtetett kápolna a város egyetlen, épségben megmaradt középkori emléke. A kápolna középkori neve nem ismert, és feltételezhető, hogy azonos azzal a kápolnával, amelyet Kálmáncsehi Domokos építtetett, s amely a középkori bazilikával együtt pusztult el. A mai kápolnát 1711-1729 között Nádasdy László csanádi püspök, egyúttal székesfehérvári őrkanonok restauráltatta, ekkor került a tetőre a huszártorony. A gótikus kápolna homlokzata elé a 19. században előcsarnokot húztak, ekkor cserélték fel a főhomlokzaton lévő csúcsíves ablakot a rózsaablakkal. Az 1934-es restaurálás során bontották le az épület hatását és arányait, rontó előcsarnokot, ezáltal szépen érvényesül a későgótikus pálcatagos kapukeret. A püspöki székesegyház felé néző, déli homlokzatán három magas, csúcsíves ablak látható. A hódoltság alatt is imaházként szolgált, erről tanúskodik a falak ornamentális festése, és a bejárattól balra lévő falon lévő festett felirat maradványa. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul. Az egyhajós templomteret hálóboltozat fedi. A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy címerrel. A kápolna előtt Kálmáncsehi Domokos humanista prépost szobra áll, Ohmann Béla műve. A székesegyház egykori őrét ábrázoló alak a székesegyházra tekint fel, baljában az első, eredeti Szent Anna kápolna alapítólevelét tartja, jobbját a kápolna makettjén nyugtatja.

Az egynapos kirándulásunk nagyon gazdag volt, tele élményekkel, ismeretanyaggal, történelemmel. Köszönjük szépen mégegyszer az idegenvezetést a Társulásunk nevében az egész Páder családnak.
Az estünk záró része a pénzesgyőri kultúrházban folytatódott tovább. Finom étel és italok mellett, egy harmonikás muzsikája által nagyon kellemes légkörben találtuk magunkat. A szervezőknek, az ottani vezetőségnek és minden barátunknak nagyon szépen köszönjük az élménydús, fantasztikus június 27-i napot. Köszönet és hála!
A képek megtekinthetők:www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2

16
júl

PBT 2. féléves programja

Posted by: szeri    in Nincs kategorizálva

Tisztelt Tagság !

Elérkezvén a 2015 – ös esztendő második feléhez, újra jellentkezem,hogy ismertessem

Önökkel az év maradék hónapjainak a programját. Először is szeretném mindazok segítségét

megköszönni, akik az első félévben is segítették a PBT működését,részt vettek

a rendezvényeinken, befizették a tagsági illetéket, és a jövedelem adójuk 2 százalékát aján-

dékozták Társulásunknak.Sajnálattal vettük tudomásul, hogy ez évben már két tagtársunktól

kellett végső búcsút intenünk.Januárban váratlanul érte mindannyiunkat Hajdú László halála.

Laci szerette az életet. Munkája mellett szeretett szórakozni, szeretett és tudott táncolni,

borkóstolókon is gyakran megfordult. Májusban Puha Kornéliától vettünk végső búcsút

a kulcsárkarcsai temetőben. Nellike ugyan nem volt aktív résztvevője rendezvényeinknek, de

ennek ellenére mindig figyelt ránk, biztatott és bátorított Bennünket. Mindkettőjük emlékét

szívünkben hordozzuk és megőrizzük.

Az idei nyárra Dél – Csehországi kirándulást hirdettünk meg. Mivel még van néhány szabad

hely ezért szeretném ismertetni a programot. A szállás az előzőektől eltérően a városköz-

pontban lévő Zlatá hvezda szállodában lesz, ahol minden szobához külön wc és zuhanyzó

tartozik. A kirándulás ára személyenként 150 euró és Július 15 – ig lehet még jellentkezni.

1 nap – 2015. Augusztus 9.

05.30: Indulás Dunaszerdahelyről a Szabó Gyula 21 – Szakközépiskola elől.

05.45: Felszállás Királyfiakarcsán a községi hivatal előtt.

10.00: Megérkezés Telčbe.

10.15 – 12.00 Telč városnézés

12.00- 13.00 Ebéd

13.00 : Indulás Trebonba

14.15 – 15.45 Szállás elfoglalása- szabad program

16.00 – 18.00 Regent sörgyár látogatása, sörkóstoló 2 csoportban.

2.nap – 2015.augusztus 10.

08.00 – 08.50 Reggeli a Zlatá hvezda szállodában

09.00 – Indulás Táborba cca. 1 órás út

10.15 – 11.00 Tábor városnézés – 2 csoportban

11.00 – 11.50 Szabad program.

11.50 – Indulás Zvikovra- cca 45 perces út

12.45 – 13.45 Ebéd Zvíkovban.

13.45 – Indulás a Zvikov várba és kikötőbe

14.30- 15.20 Hajókirándulás a Vltava folyón Zvikov – Orlik vonalon

15.30 – 16.00 Orlík vár megtekintése – séta a parkban

16.00 – 18.00 Visszaút a Písek – Ceské Budejovice vonalon.

18.00.- Megérkezés Trebonba – szabad program

3.nap – 2015.augusztus 11

08.00 – 08.50 Reggeli a szállodában

09.00 – 09.30 Utazás Jindrichuv Hradecba.

09.30 -10.40 Városnézés, vár kívülről

10.45 – 11.45 Vár- múzeum expozíció megtekintése

12.00 – 13.15 Ebéd

13.45 – 14.15 Krýza jászol megtekintése – 2 csoportban

14.30 – Indulás haza

2015. augusztus 22. – cserkészliget 16.00 óra: Szent István ünnepe

Megemlékezés államalapító Szent István királyunkról. Ünnepi beszédet mond Czimbalmosné

Molnár Éva Magyarország pozsonyi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

Az ünnepség keretén belül bemutatásra kerül Kárpát – medence jelen pillanatban egyik

legnevesebb szobrászművészének Rieger Tibornak a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló

ember nagyságú alkotása. Rieger Tibor abból kifolyólag,hogy gyermekkorát Királyfiakarcsán

töltötte és ez idő alatt az egész életére meghatározó élményekben volt része, ennek

apropóján úgy határozott, hogy e alkotását községünknek adományozza és reményeink

szerint a későbbiek folyamán valamely közterünket fogja díszíteni. Az ünnepség után operett

gálára kerül sor neves előadóművészek közreműködésével.

2015.szeptember 11. Cserkészliget 18.00 óra

Borkóstoló neves Lukanyénei borász társaságában.

2015.október 3. – Látogatás az ezerjó hazájába Mórra.

A város nemzetközi hírű rendezvénye a Móri Bornapok. Az idelátogatók ízelítőt kapnak a

vidék legjobb boraiból,táncelőadásaiból és ételeiből, megtapasztalhatjuk a Móri Borvidék

borászainak a vendégszeretetét. Indulás 11.00 órakor Dunaszerdahelyről, majd 11.15 –kor

Királyfiakarcsáról. Megérkezés után rögtön ebéd a csodálatos Bozóky pincészetben, majd a

finom ebéd után ugyanitt a pincészet borainak a kóstolója. A borkóstoló után szabad prog-

ram keretén belül a borfesztivál meglátogatása.

2015. október 11. – Cserkészliget – 15.00 óra – Emlékezés az Aradi vértanúkra

2015.október 31. – Cserkészliget – 18.00 óra – Megemlékezés, ima és gyertyagyújtás a PBT

elhunyt tagjaiért. A mai rohanó világunkban is kell tudni időt szakítani arra, hogy

megemlékezzünk az elhunyt tagtársainkról, barátainkról, hisz soha nem tudhatjuk, hogy

2015. november 13. – Síposkarcsai faluház- 19.00 – Hagyományos Szent Márton napi liba és

borbál. Novemberben színházlátogatás Budapestre a Pepita Tours utazási irodával.

2015. december 29. – Királyfiakarcsai kultúrház – 18.00 óra Előszilveszter a pénzesgyőri

barátainkkal. Minden kedves Tagtársamnak további szép nyarat, megértést és szeretett

kívánok.

Üdvözlettel : Erdős Péter