Archive for március, 2022

Két év kihagyás után ismét hagyományos formában zajlott március 15-ének, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc megemlékezése. Az ünneplés az egyházkarcsai Szent Bertalan római katolikus templomban vette kezdetét.
Mindkét karcsai önkormányzat vezetőit (Gódány Lászlót, Mórocz Pétert, Wurczell Zoltánt, Horváth Csabát), továbbá Erdős Pétert a PBT elnökét és a fellépőket (Vadkerti Imrét, Zsapka Attilát, Sipos Dávidot, Bertók Istvánt), Duborszky Attila középiskolai tanárt, valamint az ünneplő közönséget elsőként Balogh Károly plébános köszöntֲötte. Gratulált Erdős Péter vezette Petőfi Baráti Társulásnak a húsz éves évfordulója alkalmából. Említést tett a templom munkálatairól, a belső megújításról, melyek eredménye magasztossá teszi a lelkünket.
A PBT részéről Szerencsés Magdolna köszöntötte Karcsaország vezetőit, lakosait, a márciusi ünnepség fellépőit, annak szónokát, a PBT tagságát és a megjelent közönséget. Kiemelte: két évvel ezelőtt nagy előkészületekkel terveztük a legnemzetibb ünnepünk megtartását, amely a pandémia miatt elmaradt. Akkor nem is sejtettük, hogy a vírus ilyen hosszúra nyúlik, sajnos most is jelen van és ahogyan halljuk, marad is. Ismerősök, barátok, családtagok elvesztéséről szóltak a hírek. „Nem kell ide háború!“- mondták sokan. És az orosz-ukrán háború itt van a szomszédunkban. Nehéz napokat élünk, amelyre szavak nincsenek… 1848. március 15-én, a megfogalmazott 12 pontnál, mennyire időszerű és aktuális az a három szó, amit a magyar nemzet akkor is kívánt: Béke, Szabadság, Egyetértés!

Az ünnepi koncert előtt a PBT vezetősége köszöntötte Erdős Pétert, aki az elmúlt húsz évben rengeteget tett, dolgozott a Petőfi Baráti Társulásért, melynek sikerét bizonyítja, hogy 2017-ben Budapesten átvehette a Magyar Örökség Díjat. A vezetőség nevében Csiffári Ferenc köszöntötte a PBT elnökét, a következő gondolatokkal:
„A Petőfi Baráti Társulás tagsága ezúton szeretné megköszönni az elmúlt 20 évben végzett munkádat.
Köszönjük mindazt, amit vezetésed alatt ez a lelkes Társulás elért, megismert, alkotott.
Szívügyed a Társulás léte, amelynek működése az évek múltával nemcsak Karcsaország elismerését vívta ki, de ismertté vált a határainkon túl is. Nem kis túlzással – a Petőfi Baráti Társulás a kultúra szigetének világító tornya a Csallóközben.
ISTEN áldását kérjük, hogy e szép és sikerekben gazdag munkát tovább tudd végezni erőben, egészségben.
Az oly nemes feladatok, mint őseink hagyományainak tisztelete, nemzeti kultúránk ápolása, magyarságunk megőrzése vezessék lépteid további utadon. Az úton, melyen mi mindnyájan még nagyon sokáig veled szeretnénk menni”.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc jegyében Vadkerti Imre, Zsapka Attila, Sipos Dávid és Bertók István fergeteges hangulatú koncerttel, szívet és lelket melengető dalokkal tették emlékezetessé a március 15-e ünnepét.

A koncertet követően Duborszky Attila középiskolai tanár megható gondolatokkal szólt a jelenlévőkhöz:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Emlékezők!
174 esztendővel ezelőtt forrongó tavasz köszöntött az öreg kontinensre, amely alól a soknemzetiségű Habsburg Birodalom sem volt kivétel. A népek tavasza! Tán az imént említett fogalmak hallatán némi kétely fogalmazódik meg bennünk, vajon mit takarnak eme szavak. A történelem nem véletlenül nevezte az Európában kirobbant forradalmakat népek tavaszának. Ezzel az elnevezéssel nemcsak a nagy népmozgalmakra utal, hanem arra is, hogy a hatalom birtokosai a népek számára kénytelenek voltak olyan jogokat adni, amelyekről korábban hallani sem akartak. Éppen ezen a napon, március 13-án a császárváros, Bécs a saját bőrén tapasztalta meg a nép haragját, erejét. Két nappal később már Pest is forradalmi lázban égett.

Tisztelt Ünneplők!
1848. március 15-én a magyar történelem kiemelkedő, dicső korszakára emlékezünk, a polgári Magyarország születésnapjára. Ez az ünnep nemzeti identitásunk egyik alapköve. S ehhez a naphoz két fogalom is társul: szabadság és hazaszeretet. Mi, magyarok tudjuk a legjobban, mennyire értékes kincs a szabadság. Hosszú történelmünk során számtalanszor kellett bebizonyítanunk, hogy megérdemeljük. A szabadság nemzete vagyunk! Az évszázadok alatt rengetegen áldozták életüket és adták vérüket azért, hogy az elkövetkezendő generációk ne tapasztalhassák meg azt, milyen láncra verve, béklyóba kötve lenni. Szabadként születni, élni, tenni, pihenni mekkora érték! Bozzai Pál ifjú költő szavait idézve: „A ti életeteknek a szabadság olyan, mint a halnak a víz, madárnak a levegő, vadnak a rengeteg. Legyetek inkább halni készek véle, mint élni nélküle. Midőn mideneteket föláldozátok érte és a szabadságot megnyerétek, nem vesztétek semmit, hanem nyertetek mindent.“
Napjaink megrázó eseményei is bizonyítják, hogy ez a törékeny állapot akár egyik napról a másikra gyökeres fordulatot vehet. Mennyire sebezhető, ha nem óvjuk meg és nem küzdünk érte.
A márciusi ifjak, Petőfi, Jókai, Vasvári pesti fellépése hazaszeretetük legnagyszerűbb megnyilvánulása volt, amikor a köz érdekét mindenek elé helyezték, és megpróbálták az addig lehetetlennek tartott elfojtott vágyat, a szabadság kivívását, egy önálló, politikailag és gazdaságilag független Magyarország létrehozását. Vakmerő lépésre szánták el magukat, egyesek támogatásukról biztosították őket, míg másokban a nyughatatlan lázadó alakját idézték fel. Tény azonban, hogy a Pilvaxból az ismeretlen utakra lépő fiatalok és az általuk megszólított társadalmi rétegek bátran hoztak áldozatot nemzetükért. Feltehetjük továbbá a kérdést, vajon az ország vezető rétege, a nemesség akkor hazafiatlan, ők nem szerettek volna változásokat kieszközölni? Széchenyi, Kossuth vagy Batthyány közömbösen vagy nemtörődöm módon álltak hozzá Magyarország életét befolyásoló legégetőbb problémákhoz? Természetesen a válaszunk nem. Hiszen a reformkori mozgalmak során már megmutatkozott tenniakarásuk, elkötelezettségük és eltökéltségük a nemzet felemelkedését és fejlődését illetően. 1848-ban az egész ország egy emberként állt fel évszázados tespedtségéből, s kinyilatkoztatta, hogy polgári társadalommá kíván válni, ahol érvényesülnek a polgári-demokratikus jogok: a sajtószabadság, a gyülekezési jog, törvény előtti egyenlőség. Ezen alapvető jogok némelyikét a március 15-én kinyomtatott és a nap folyamán több alkalommal ismertetett 12 pontban is összegyűjtötték. De a hazaszeretetről tettek tanúbizonyságot azok is, akik 1848 szeptemberétől 1849 nyaráig minden erejükkel azon munkálkodtak, hogy a forradalom által kiharcolt jogokat megvédjék és továbbra is érvényre juttassák. Bár a szabadságharc kényszerű fegyverletétellel zárult, a nemzet fiainak erőfeszítései azonban nem voltak hiábavalók. Amiképp Vörösmarty Szózat című költeményében szavakba foglalt: „Az nem lehet, hogy annyi szív/Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel/Szakadt meg a honért.” Egy nemes ügyért harcoltak, kiálltak az elért eredményekért, amelyek nélkül ma el sem tudnánk képzelni társadalmunk működését. Midőn ´48-ban, úgy napjainkban újra meg újra meg kell küzdenünk a szabadságért! Elődeink merészsége, akaratereje és összetartása példaértékű az utódok számára. 174 esztendő múltán képesek lennénk-e mi is egy emberként felállni, és olyan elszántsággal megvalósítani céljainkat, ahogy azt felmenőink tették. „A haza minden előtt“ – fogalmazta meg Kölcsey a reformkor kezdeti időszakában. Vajon hányszor hangozhatott fel a későbbiekben ez a négy „szócskából“ álló mondat? Biztos vagyok benne, hogy azokban a napokban, hetekben, hónapokban sokak lelkében ott élt. Sőt, a szabadságharc bukása utáni években sem merült feledésbe.

Tisztelt Egybegyűltek!
Nemzeti ünnepünk alkalmával nemcsak azokról emlékezünk meg, akikről iskolákat, intézményeket, utcákat, tereket neveztek el, de a névtelenségbe burkolózott hősök és áldozatok előtt is tisztelgünk. Fejet hajtunk a pesti tömeg és a szabadságharc véres ütközeteiben félelmet nem ismerő honvédek emléke előtt. Főhajtás és tisztelet a bátraknak!
Azon a március 15-én szabad lett a magyar, sajnos amint azt a történelemből jól ismerjük, rövid időre. Ennek ellenére meghatározó eseménye, mementója népünk történetének. A magyarság több ízben, 1848-ban és 1956-ban is megmutatta, hogy az elnyomók uralma nem rendíthetetlen, együttes erővel igenis megtörhető.
174 év távlatából a forradalom és szabadságharc üzenetét többféle aspektusból lehet értelmezni.
Számunkra mégis milyen tanulságokat fogalmaz meg? Elsősorban a tettrekészséget, az igaz ügy iránti elkötelezettséget, küzdeni a végsőkig, merjünk a mások által szabott korlátokon felülemelkedni. Másodsorban itt, Közép-Európa szívében, a Kárpátok gyűrűjében levő népek csak akkor tudnak békében élni egymás mellett, ha keményen és odaadással dolgoznak együtt, egymásért, fegyverek használata nélkül. József Attila: A Dunánál című versének záró sorai ma is aktuálisak: „A harcot, amelyet őseink vivtak,/békévé oldja az emlékezés/s rendezni végre közös dolgainkat,/ez a mi munkánk; és nem is kevés.” Nem utolsó sorban az 1848-as márciusi ifjúság tettei, cselekedetei összetartó nemzeti erőként kell hogy szolgáljanak minden magyarnak, éljünk a világ bármely pontján.

A március 15-i megemlékezés Királyfiakarcsán, a szabadságharc emlékművénél koszorúzással zárult. A megemlékezés során koszorúztak: Egyházkarcsa Önkormányzata, Királyfiakarcsa Önkormányzata, a Szövetség Párt királyfiakarcsai helyi szervezete, Királyfiakarcsai óvoda, a királyfiakarcsai Baba-Mama Manó Klub, Királyfiakarcsa Nyugdíjas Szervezete, Egyházkarcsai Magyar Tannyelvű Alapiskola és a Petőfi Baráti Társulás.

Tisztelt Tagság!

Ezúton szeretném tudatni Önökkel tagtársunknak Domonkos Tímeának – aki egyben a Szlovák Vöröskereszt királyfiakarcsai szervezetének az elnöknője – kérelmét és felhívását, hogy 2022. március 20-án vasárnap 8 – 11 óra között mobilis véradást szerveznek a síposkarcsai kultúrházban, melyre minden véradót illetve leendő véradót szeretettel várnak.
A véradás szigorú higiéniai feltételek betartása mellett fog történni.

Érdeklődni a 0904 637 481 –es telefonszámon lehetséges.

A Petőfi Baráti Társulás tagságának nevében szeretném kifejezni Tímeáéknak a köszönetünket e humánus cselekedetért.

Tisztelettel:
Erdős Péter
a Petőfi Baráti Társulás elnöke

Tisztelt Tagság!

Petőfi Baráti Társulás elnöksége tisztelettel értesíti és szeretettel meghívja Tagságát, az 1848-49 –es szabadságharc és forradalom tiszteletére rendezett megemlékezésre, amelyre

2022. március 13–án, vasárnap délután 15.00 órától kerül sor, az Egyházkarcsa-i római katolikus templomban.

Program:
Zsapka Attila, Vadkerti Imre, Sipos Dávid, Bertók István ünnepi koncertje.

A megemlékezés alkalmából ünnepi beszédet mond Mgr.Duborszky Attila középiskolai tanár.
Verset szavalnak: Lukács Sára és Zsófia diáklányok

Koszorúzás:(Királyfiakarcsán a Petőfi emléktáblánál)

A 173 éve történt eseményekre emlékezvén, szeretettel várjuk a rendezvényre Önt és a kedves családját.

Tisztelettel :
Erdős Péter
a Petőfi Baráti Társulás elnöke