Archive for július, 2017

2017. június 24-én a PBT egynapos kiránduláson vett részt, mely program szervezői a Pénzesgyőri Baráti Kör tagjai voltak. Kiemelten köszönetünket fejezzük ki Páder Rezsőnek, valamint a fiatal Páder házaspárnak, Zsuzsikának és Róbertnak az élményben gazdag szervezésért, a gazdag programért, a gyönyörű kirándulásért. A találkozónk Kisbéren volt, a kisbéri tó partján, a Mini-Magyarország makettpark mellett. A pénzesgyőri barátaink igazi „terülj-terülj“ asztalkával vártak bennünket. Az italok, az üdítők, a kávé mellöl nem hiányzott a zsíros kenyér fogyasztása sem, természetesen vöröshagymával. Köszönet érte!

Mini-Magyarország látogatása:
A kisbéri tó partján virágágyások szegélyezik a Mini-Magyarország kicsinyített, miniatűr remekműveit. A park április 15-től októberig áll nyitva naponta 9 órától 17 óráig a látogatók számára. A látogatók, így mi is, többek között megtekinthettük: a kecskeméti Cifra Palota, a jáki templom, a soproni tűztorony, a kisbéri lovarda, a pécsi dzsámi, a tatabányai Turul emlékmű, a székesfehérvári országalma, a gödöllői Grassalkovich kastély, a lillafüredi kastély a fátyolvízeséssel, a villányi pincesor, a tihanyi apátság, a tatai vár, a váci diadalív, az őrségi Pityerszer, a fertődi kastély, a szegedi dóm, a Lánchíd, a komáromi Monostori Erőd, a hortobágyi kilenc lyukú híd, a Parlament, a debreceni nagytemplom, a szegedi zsinagóga, a győri városháza, a visegrádi Salamon torony, a budavári sikló, a budai vár palotaegyüttese, a kőszegi Jurisics vár, a Hősök tere, a veszprémi viadukt, az egri vár, az első balatoni gőzhajó, a kisbéri lóversenypálya lelátóval, a kisbéri lovarda, a kisbéri Neptun szobor, a hollókői lábasház, a fővárosi Nyugati pályaudvar, a pannonhalmi apátság, az esztergomi bazilika, a sziráki Kastély, a majki apátság, a nagycenki mauzóleum, a budapesti gyermekvasút, a Dunakanyar és az aggteleki cseppkőbarlang kicsinyített mását.

Néhány remekművet kiemelve:

Tatabányai Turulszobor
Kevesen tudják, hogy a tatabányai Kő-hegy tetején látható turulmadár egész Európa legnagyobb, madarat ábrázoló szobra, hiszen kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága csaknem a 15 métert is eléri! A Millennium alkalmából kezdeményezték Donáth Gyula alkotásának felavatását, amelyet 1992-ben felújítottak. És hogy miért is kerülhetett ide? Kézai Simon krónikájában azt olvashatjuk, hogy Árpád seregei Tatabánya mellett győzték le Szvatopluk szláv fejedelem seregét.

Váci diadalív
A copf stílusban épült váci diadalív vagy Kőkapu Magyarország egyetlen diadalíve, melyet 1764-ben emeltek Mária Terézia látogatásának tiszteletére, Migazzi Antal váci püspök rendelkezésére. Az Isidore Canevale bécsi építész tervei alapján mindössze két hét alatt elkészült kapu alatt állítólag a királynő nem mert elhajtatni megérkezésekor, csak távozásakor, hiszen az építmény addigra már kiállta az idő próbáját.

Szegedi Új Zsinagóga
A szegedi Új Zsinagóga 1900 és 1902 között épült fel Baumhorn Lipót tervei alapján, méghozzá szecessziós stílusban, mór-arab-mediterrán elemekkel vegyítve. Az épület Magyarországon a második, a világon pedig a negyedik legnagyobb zsinagóga.

Cifra Palota, Kecskemét
Kecskeméten található a gyermekdalból is bizonyára ismerős, 1902-ben szecessziós stílusban épült Cifra Palota. Az épületet, melyben egykor üzletek, lakások voltak, sőt kereskedelmi kaszinó is helyet kapott benne, Márkus Géza tervezte. A népművészeti motívumokat formázó színes majolikadíszítést a Zsolnay Porcelángyár készítette.

Gázi Kászim pasa dzsámija, Pécs
A török-iszlám építészet egyik legszebb és legmonumentálisabb alkotása Pécsett Gázi Kászim pasa dzsámija, vagy más néven Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, amit 1543 és 1546 között építettek. Az eredeti méretében hosszúságában és szélességében 100 lépés nagyságú épület ma katolikus templom. A város központjában, a főtér legmagasabb pontján látható, Mekka felé tájolva.

Országháza, Budapest
A magyar országgyűlés otthonát Országházaként vagy Parlamentként szoktuk emlegetni. Az épület felépítésére 1881-ben hirdettek pályázatot, Steindl Imre neogótikus hatású elképzelése 19 beérkezett pályázat közül került megvalósításra. A historizáló eklektika jegyében megálmodott épület a barokk és a neogótika stílusjegyeinek alapján készült el: az alaprajz alapvetően barokk, de a részletek neogótikus hatást tükröznek. Az épületnek 27 kapuja van, 29 lépcsőháza és 13 személy- és teherlift működik benne. Több mint 200 irodahelyiséget találhatunk itt, valamint olyan egyéb intézményeket, mint például az Országgyűlési Könyvtár. A 2000. évi I. törvény alapján az Országházban van méltó otthona a koronázási palást kivételével (Magyar Nemzeti Múzeum) a Szent Korona és a többi koronázási jelvénynek (kard, jogar és országalma). Itt láthatjuk még több magyar festő művei mellett Munkácsy Mihály Honfoglalás című képét is.

Az esztergomi bazilika
A klasszicista stílusban épült templom Magyarország legnagyobb egyházi s egyben az ország ötödik legmagasabb épülete. A bazilikát 1856. augusztus 31-én szentelték fel, az eseményen Ferenc József is részt vett, s itt hangzott el Liszt Ferenc Esztergomi miséje, melyet a mester maga vezényelt. A templom hivatalos neve: Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház.

A hortobágyi Kilenclyukú híd
A Povolny Ferenc tervei alapján, klasszicista stílusban, 1827 és 1833 között épült hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyébe épült. A debreceni marhakereskedők csordáikat ezen a hídon hajtották Szolnokon át Bécsbe, és gyakran megpróbálták kijátszani a vámot, ezért Debrecen városa állandó őrséget állított ide. Az újonnan felépített kőhíd a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídja lett a maga 167 méteres teljes hosszúságával.

A kőszegi Jurisics-vár
Kőszeg várát 82-ben említik először. Legismertebb ostromát 1532-ben szenvedte el a Bécs városa ellen vonuló Szulejmán szultán seregétől, s a hatalmas túlerő ellen Jurisics Miklós várkapitány mindössze ezerfős várnépével (katonákkal és a várba menekült jobbágyokkal) 25 napig tartotta várat.

A Mini- Magyarország látogatása után Majkra érkeztünk, ahol idegenvezetők segítségével betekintést nyerhettünk a „kamalduli remeteség“ egykori életébe. A megmaradt, szépen karbantartott épületek magukért beszéltek. A némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll. A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő épületegyüttesnek számít. Az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal.
A templomot a konventépülethez vezető főtengely mentén helyezték el, ma már csak csonka tornya és egy támpillére áll. Az épületegyüttest északról a clausurától jól elkülönített U alakú konventépület (más néven foresteria) zárja le. A templom mögött található, nyeregtetővel lezárt, U alakú épület, melynek főszárnya emeletes, oldalszárnyai földszintesek (a jobb oldali szárny kerti oldala emeletes a terep lépcsőzetes kialakítása miatt) egy, a remetelakok belső udvarától fallal leválasztott második udvart fog közre.
A földszintes, négyzetes alaprajzú, nyeregtetős-oromzatos cellaházaknak egy bejárata és öt ablaka van, a homlokzati címerek egy része, a nyíláskeretek, a párkányzatok, a küszöbök mind süttői vörösmárványból készültek. A remetelak bejárata a házzal megegyező méretű kertre nyílik.

Történet:
1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként, mely az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a Rákóczi-szabadságharcot követően.
Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le, és az alapkővel együtt a hallgatás jelképeként egy halat is elhelyeztek. Pilgram koncepciója nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben befejeződött építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült el. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a lakok főhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi.

Kolostor
A kamalduli remeteség épületcsoportja a XVIII. századi birtok súlyponti helyére, a legnagyobb kiterjedésű tó nyugati oldalán emelkedő dombra települt. Három oldalról erdő határolja, déli oldalához nagykiterjedésű szántó kapcsolódik a XVIII. század óta folyamatosan. A meghatározóan zárt egységet alkotó szerzetesi épületegyüttest további épületcsoportok – a volt jégverem-ház, a kerti grotta kápolna és néhány egyéb kisebb építmény – egészíti ki. A felvezető út mentén, a nagy tó északi partján a Celli Szűz Mária kápolna és a vízimalom még ma is áll. A remeteségtől dél-keletre terülnek el a XIII. században épült premontrei kolostor romjai, melynek köveit felhasználták a kamalduli remeteség építésekor.
A konventépületben (más néven foresteria = ‘erdei kolostor’) kapott helyet többek között a remeteség felügyelőjének (prior) és az átutazó vendégeknek a szállása, az alapító kegyúr lakosztálya, a laikusok számára is igénybe vehető vendégfogadó, valamint a refektórium (a közös ebédlőterem), a könyvtár, a levéltár, a gyógyszertár.
A hajdani refektórium és kis előterének csodálatos freskóit Vogel Gergely oltár- és freskófestő készítette 1760 körül. A 27 kép (ebből három az előcsarnok szupraportáiban) Romuáld életéből és a rend történetéből vett, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar szent királyokat, szenteket és az Utolsó Vacsora jelenetét ábrázolja. Az épület a szárnyak által körülzárt díszudvarral és szobordíszes kerítéssel csatlakozik a remeteség cellaházaiból álló épületegyütteséhez, a clausurahoz.

Számunkra hatalmas élmény volt a majki műemlékegyüttes megtekintése, mely Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, ahol valaha a kamalduli szerzetesek éltek a falai között, különálló kis cellaházakban. Mint megtudtuk, miután II. József rendelete nyomán a rendet megszüntették – az Esterházyak alakították ki itt a vadászkastélyukat.

Majkról Felcsútra irányult a közös utazásunk programja. Felcsúton a stadiont látogattuk meg, szintén idegenvezetők segítségével.

Mit ír a Wikipédia a stadionról:

A Pancho Aréna, hivatalos nevén a Puskás Akadémia Pancho Aréna a felcsúti Puskás Akadémia FC labdarúgóklub 2014-ben elkészült stadionja.

A Pancho elnevezés Puskás Ferenc keresztnevének spanyol változatának, a Franciscónak becézése. Spanyolországban így nevezték Puskást. A stadion nevére több változat is létezett a tervezése, építése során, az Aranycsapat Stadion, a Makovecz Stadion (Makovecz Imre stílusában épült), és a felcsúti stadion név is szóba került. A terveket Makovecz Imre kezdte el, azonban 2011-es halála után Dobrosi Tamás fejezte be. Az UEFA 2-es kategóriába sorolta a 3500 fő befogadóképességű stadiont. A stadion alapvetően a Puskás Akadémia FC mérkőzéseire, valamint nemzetközi és válogatott ifjúsági tornákra készült. A kivitelezés 2012 áprilisában kezdődött.

FutballsTopTen sportportál 2016-os toplistáján a felcsúti Pancho Arénát tette az első helyre a földkerekség legszebb stadionjainak rangsorában.

A tulajdonos a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. A stadion 3,8 milliárd forintból épült. Az összeg a TAO-programon (társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszere keresztül kapott 2,7 milliárd forintnyi támogatásból, önrészből, valamint magáncégek felajánlásaiból tevődött össze.

Események
Az első, még megnyitó előtt esemény, igaz zárt kapuk mögött lebonyolítva, 2014. április 1-jén a Puskás Akadémia – DVSC-TEVA Ligakupa negyeddöntő mérkőzés visszavágója.
A hivatalos megnyitóra 2014. április 21-én került sor, a 2014-es Puskás-Suzuki-kupa döntőjét megelőzően, amelyen a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia és a Real Madrid U17-es csapata játszott egymással. A stadion az egyik helyszíne volt a 2014-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságnak. A nyitómérkőzést és az egyik elődöntőt is itt rendezték.
2015. június 13-án az Omega Beat-Mise volt az első koncert, amit a stadionban rendeztek. Előtte a nézők kivetítőn tekinthették meg a Finnország–Magyarország Európa-bajnoki selejtező mérkőzést. Mihály Tamás, az együttes basszusgitárosa nyilvánosan kiállt véleménye mellett, hogy nem ért egyet az együttes stadionbéli fellépésével, ezért nem vett részt rajta.

Kritikák
A stadion megépítése hamar politikai és közéleti viták tárgyává vált, miután a létesítményt sokan Orbán Viktor miniszterelnök „szívügyének”, úri passziójának tekintették, ez ügyben számos politikai és egyéb bírálat is megjelent, különösen azután, hogy híre ment: a stadiont közpénzből építették. A vádakra Orbán és mások azt válaszolták, hogy a 3,8 milliárd forint 70 százaléka társasági adójuk egy részét felajánló, nyereséges magáncégektől érkezett, az úgynevezett TAO-program keretében, míg a maradék 30 százalékot az akadémia teremtette elő magánadományokból és hitelből. Ezzel szemben azonban a költségek mégiscsak adóforintokból állnak: 2011. július 1-je óta társasági adókedvezmény (TAO) vehető igénybe, ha a vállalkozások támogatják az úgynevezett látvány-sportágakat, vagyis a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát és a jégkorongot. A támogatás céljai törvényben meghatározottak, ezért a szakszövetségekhez, amatőr és profi sportszervezetekhez, közhasznú alapítványokhoz befolyó pénzt utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági követelményeket szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra lehet költeni. Tehát stadionépítésre is. 2012-ben 15 milliárd forint folyt be a focicsapatokhoz TAO-ból, ebből 2,8 milliárd Felcsútra került, vagyis több mint amire számítottak. 2013-ra az MLSZ 2,2 milliárd forintos támogatást javasolt az alapítványnak. Orbán tehát téved, amikor azt mondja, hogy a társasági adókedvezmény magánadomány. Valójában közjogi értelemben közpénz, állami támogatás, a bevezetésekor így kellett engedélyeztetni az Európai Bizottsággal. Másképpen fogalmazva, ha nem lenne, akkor adó formájában be kellene fizetniük a cégeknek, vagyis ez a bevétel hiányzik az államkasszából. További kritikákra adott okot, hogy a 3500 férőhelyes stadionban az átlagnézőszám ezer fő körül volt, ezen később ingyenes buszjáratokkal próbáltak javítani.

A stadion látogatását még sokáig beszélték, vitatták és mérlegelték a foci iránt érdeklődő tagjaink, rajongóink, tény, hogy a stadion látogatása úgyszintén egy felejthetetlen élmény volt mindannyiunk számára. A program záró részében, remek hangulatban, még egy kis „nosztalgiás“ vonatozás is volt a Vál-völgyi kisvasúton Felcsút és Alcsút között.

A gazdag programok élménye után a közös vacsoránk elfogyasztása a Csákvári Csárdában történt. A pénzesgyőri barátaink egyikénél előkerült a harmonika, melyet külön köszönünk.

Az egynapos közös kirándulásunk programja nagyon gazdag volt. Sokunk számára igazi meglepetés, hisz ezeket a helyeket még nem sikerült bebarangolnunk.

Köszönjük Rezsőnek, Zsuzsikának és Róbertnak, valamint a Pénzesgyőr Baráti körének a közösen eltöltött, figyelemre méltó és látnivalókban gazdag júniusi napot. A PBT részéről köszönet illeti Erdős Pétert, a kirándulás hazai szervezőjét.