Archive for augusztus, 2013

2013.június 15-én a PBT egynapos kirándulást szervezett Kecskemétre, majd innét a Varga tanyára, amely a Kiskunsági Nemzeti Park mellett helyezkedik el.
Útközben rövid pihenőre megálltünk Tarján községben a Werli házaspár vendégházában, akik frissítővel, kis harapnivalóval és természetesen nagy-nagy szeretettel fogadtak és vártak bennünket, köszönet érte. Róluk már tettünk említést a Társulásunk honlapján, ugyanis ők azok, akik már nem először utaztak Kárpátaljára, hogy a Vereckei hágót megtisztítsák attól a “ mázolmánytól“, amit a Vereckei hágó emlékművének már nem első ízben, kellett elszenvednie azoktól, akik rongálni és csúfítani próbálják ezt a neves történelmi emlékhelyet. A kecskeméti idegenvezetőnk Dene Orsolya volt, kinek köszönhetően egy kicsit megismerkedhettünk a város történetével, nevezetességeivel, mindezt a Társulásunk nevében
megköszönjük.
Kecskemét Magyarország szívében, a Duna-Tisza közti homokhátságon, Budapesttől délre, 86 km-re fekszik. A történelem során írók, költők, tudósok, híres utazók is rácsodálkoztak Kecskemétre, hogyan lehetséges, hogy a puszta homokon virágzó mezőváros alakult ki.
Anjou Nagy Lajos király egy 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említi. Első kézműves céhei a XVI. században alakultak. A fejlett mezőgazdaság és a kiegyezést követő ipartelepítés tette lehetővé a nagyarányú városfejlesztést, a XIX. század második felében, az egykori mezőváros szecsessziós palotákkal díszített főterével elindulhatott a nagyvárossá alakulás útján.
Amit az idegenvezetőnkkel ezen a napon megtekintettünk:
Majolikás Városháza:
A Kecskeméti Városháza klasszicista stílusú, Lechner Ödön tervei szerint építették 1893 és 1897 között. A francia, angol és felvidéki szász városi reneszánsz stílusjegyeit hordozza – a magyar népművészet motívumkincsét megelevenítő falburkoló kerámiával ötvözve. A külső majolikadíszek a Zsolnay – gyárban készültek. Ormán, a honalapító Árpád fejedelem szobra, az oromzati részben és a második emeleti ablakok között, a tetőpárkány alatt: Árpád, Zrínyi, Thököly, Mátyás, Szent István relief arcképe látható…..A díszterem két fali freskója Székely Bertalan alkotása. Az egyik a Vérszerződést, másik I. Ferenc József koronázását ábrázolja. A másik két falfelületen történelmünk nagyjainak sorfala látható. A bejárattól jobbra eső falfelületen, a vakolat alatt Horthy Kecskeméti bevonulását rejti. A díszterem berendezése, bútorzata, hatalmas bronzcsillárja iparművészeti remekek.
A Városháza homlokzatának közepére harangjátékot építettek, napközben, egész órakor 10 dallama közül Kodály Zoltán Háry-szvitje, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű verbunkja is felcsendül a 32 harangocska által. Ebben az épületben dolgozott 10 éven át ügyészként Katona József, a Bánk bán írója. 1830-ban a bejáratnál esett össze és halt meg. A Városháza előtti emlékkő feliratán ez áll: „ Itt hasadt meg a szíve Kecskemét legnagyobb fiának.“
Katona József Színház:
A Városházával egyidőben épült, a Millenium alkalmára, 1896-ban avatták fel. Hajdan, 1833-tól a Korona Vendéglő udvara volt az állandó színjátszóhely. Itt játszotta 1843-ban vándorszínészként nagy sikerrel a Lear király bolondjának szerepét Petőfi Sándor. Az épület több nagyszabású film forgatási helyszínéül szolgált, mint a Mephistó, Az Operaház fantomja, Wagner.
Cifrapalota:
A szecessziós palota 1902-ben épült Márkus Géza tervei szerint. Ez a város ékessége. Színes tetőcserepei és mázas homlokzati díszei a Pécsi Zsolnay – gyárban készültek. Eredetileg bérpalotának épült. Legdíszesebb terme a Pávás terem, egykor a kaszinó dísztermeként működött. Itt működik a Kecskeméti Képtár, többek között Mednyánszky László képeivel…
Nagytemplom:
A főtér meghatározó épülete az 1774-1806 között épült. Nagytemplom építési ideje azért nyúlt hosszúra, mert a tornyát tűz és földrengés pusztította. Ez az Alföld legnagyobb copf stílusban épült székesegyháza, harangja 2400 kg súlyú, 74 m magas tornyába 94 lépcsőn vezet az út. A torony időszakosan látogatható.
Ferences templom:
A Városházával szemben látható Kecskemét legrégibb építészeti emléke, a Ferences templom, mely már a 14.században állt. Többször átalakították és bővítették. A templom melletti romkert valaha temető volt. A templomhoz kapcsolódó kolostort a ferencesek építették, mely késő középkori védőtorony felhasználásával barokk stílusban épült. Ez ma a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetnek ad otthont. A nagyközönség két célból látogatja az Intézményt. Az egyik a Kodály Zoltán életútjának legfontosabb állomásait és kecskeméti kötődéseit bemutató kiállítás. Külön figyelemre méltó Borsos Miklós Kodály – portéja. A másik, hogy ebben a környezetben, az évszázados falak között, a hársfás belső udvarban, vagy a hajdani refektóriumban különösen hangulatos nyilvános hangversenyeket rendeznek.
Református templom:
Közvetlenül a Ferencesek temploma mellett áll a Református templom. Alföld szerte az egyetlen olyan templom, amely hódoltsági területen épülhetett a török uralom idején. Az 1684-ben felszentelt épület a gótika emlékeit nyomokban őrzi. Tűzvészek, pusztító szélviharok miatt többször átépítették, ami különböző stílusok keveredését eredményezte.
Sajnos Kecskemét város nevezetességeit egy nap alatt nem lehet bejárni, végigjárni, pedig nagyon sok látnivalója van az idegen, a turista számára:
Ilyenek még a következők:
Ráday Múzeum
Leskowsky Hangszergyűjtemény
Kecskeméti Planetárium
Szórakaténusz Játékmúzeum
Naiv Művészek Múzeuma
Bozsó Gyűjtemény
Orvos és Gyógyszerésztörténeti Múzeum
Kecskeméti Képtár
Luther Ház
Fáklyás Pince Borozó és Bormúzeum
Zsinagóga
és még sok egyéb más……….

Kecskemét szülöttei:
Katona József / 1791 – 1830/
Kodály Zoltán / 1882 – 1967/
Bár ő a városból korán elkerült, élete végéig kecskemétinek vallotta magát és a város is magáénak érzi a kodályi hagyatékot.

Az idegenvezetőnkkel Dene Orsolyával folytattuk tovább az utunkat a Varga tanyára, mely igazi oázis a pusztában, ahol nyáron a fák közül kiérve virágos és zöldfüves kert fogadja az ideérkezőket. Az egykori nádfedeles tanyából mára hangulatos, hagyományait ugyan kívülről megőrző hotelrészt alakítottak ki, de a belső terek, a szobák, a wellness már a mai kor követelményeinek teljes mértékben megfelelő szolgáltatásait biztosítsák.
Látványos pusztai programban volt részünk. Mint hallotuk, már 27 éve magyar és külföldi turisták ezreit vonzza a Varga Tanya.
A lovasbemutató keretén belül pusztatizes –bemutató volt, majd a csikósok ügyességi feladatait láthattuk, volt pónifogat, hármas-fogat, ökör –és szamárfogat, négyesfogat.
Élvezettel néztük a csikósok játékos vételkedőit.
A pusztaprogram végeztével finom, ízletes vacsora várt bennünket.
Mi tagok köszönjük ezen nap szervezését, a gazdag élményeket, valamint Dene Orsolyának az idegenvezetést.
A Képek megtekinthetők:www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2