Archive for február, 2016

A PBT 2016. február 20-án, Erdőhátkarcsán rendezte meg a XIV. hagyományos karcsai borversenyt. 2016-ban 27 fajta bor került elbírálásra, ebből 15 fajta fehér, 6 rose és 6 vörösbor.
A zsűri tagjai: Parcer Iván, Németh Sándor, Bodó Pál, Miklós Attila és Kocsis Attila voltak.
A zsűri elnöke, Parcer Iván ismertette a borkóstolás jellemzőit, szabályait, szólt a pontozásról, a degusztációs borlap helyes értékeléséről és vezetéséről.

Személyek, akik a boraikkal beneveztek a borversenyre: Mészáros Dénes, Horváth Lóránt, Kovács János, Erdős Ottó, Kovács László, Gajdošík József, Mészáros László, Méhes János, Krascsenics Ferenc és Horony István voltak.

A fehérbor kategóriájában a győztes bortermelők:
I. helyezett: Mészáros Dénes – Zöld veltelini
II. helyezett: Méhes János
III. helyezett: Horváth Lóránt

A roséborok nyertese Kovács László, aki a borversenyen a Zweigelt –roséjával mutatkozott be.

A vörösborok kategóriája:
I. helyezett: Gajdošík József – Cabernet Franc
II. helyezett: Méhes János – Kékfrankos Zweigelt (2013)
III. helyezett: Méhes János – Kékfrankos Zweigelt (2012)

Közönségdíj:
I. helyezett: Gajdošík József – Cabernet Franc
II. helyezett: Méhes János (fehérborral)
III. helyezett: Méhes János – Kékfrankos Zweigelt (2012)

A finom ételek elfogyasztása mellett vidám hangulatban telt el a XIV. hagyományos karcsai borverseny. A borok értékelése „profi“ módon, táblán is jelezve volt, köszönet ezért Csiffári Ferencnek. De köszönet illeti a tábla készítőit is, akik a következő személyek voltak: Nagy Dániel, Erdős Péter, Csiffári Ferenc és Hervay László.

Nem utolsó sorban köszönet a szervezésért, a kiszolgálásért és mindennemű segítségért.

A képek megtekinthetők: www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2

2016. február 7-én a királyfiakarcsai kultúrházban a Jókai Színjátszó Társulat, László Miklós: Illatszertár című vígjátékával mutatkozott be.
László Miklós (1903 Bp.-1973 New York) színész ezt a vígjátékát 1936-ban írta. Igazi szívmelengető, szerelmes történet és egyben a magyar drámairodalom egyik legkeresettebb exportcikke is. A darab Budapestről indult a Révay utcai Színházból (anno Pesti Színház, ma már Centrál) és meg sem állt Hollywoodig, ahol 3 filmet is forgattak belőle.
Miről is szól ez a vígjáték:
Karácsony közeledik, a békebeli illatszertár forgalma a csúcson. Az egyik boltos, Asztalos úr eközben is szerelmes, és örül, hogy az ünnepet a még sosem látott kedvesével töltheti. De a bolt tulajdonosa, Hammerschmidt úr furcsán kezd viselkedni Asztalossal. Munkahelyi viszály az oka? A kiállhatatlan és ellenséges Balázs kisasszony – aki még a fogkrémes tubust sem tudja rendesen megtölteni – fúrja Asztalos urat? Vajon tényleg eléri, hogy éppen karácsony napján veszítse el állását? Ráadásul a szerelme sem válaszol a levelére…..Asztalos úr élete, úgy tűnik, visszavonhatatlanul rosszra fordul, éppen karácsony ünnepén. Vagy mégsem?
Az Illatszertár című darabban sok humor van, jóízű, kabaréhumor, de időnként bőven ad alkalmat az elérzékenyülésre is.
Ezt a darabot a Jókai Színjátszó Társulat fantasztikus hangulattal adta elő. Igazi „profi“ színészek játszották ezt a vígjátékot, bemutatva, hogy a szerethető kisemberek hogyan küzdenek a magánnyal, kergetik a boldogságot, ami ott van az orruk előtt. Az Illatszertárt finom humorú, békebeli szerelmes mesének tartják, és a vígjáték nem az elmúlás, hanem az egymásra találás jegyében zajlik.
A közönségünk hatalmas tapssal köszönte meg a Színjátszó Társulat játékát, akik sikert sikerre halmoznak az előadásukkal. Minden szereplőnek csak a köszönetünket tudjuk kifejezni.
Mint megtudtuk, a Jókai Színjátszó Társulat 11 éves és 15 taggal működik. A csoport alapítója és vezetője Farkas Anna valamint Mészáros Beáta, aki Anna mellett úgyszintén felelőse és rendezője a társulatnak. A tagok között van polgármester, angoltanár, óvónő, ács, villanyszerelő…..A kulisszákat maguk készítik és mindenki segít. Farkas Imre, Jóka polgármestere a szereplésével már kiérdemelte a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat. Az Illatszertár című darabban úgyszintén fantasztikus alakítással játszotta a megcsalt Hammerschmidt drogéria tulajdonos szerepét, aki a darabban végül megbékél a helyzetével és visszamegy rosszabb sorsra érdemes feleségéhez. De természetesen minden szereplő munkáját dícséret illeti.
Fantasztikus vasárnapi, színházi előadásban volt részünk, köszönjük!
Gratulálunk a szereplőknek, a rendezőknek és a társulat minden tagjának, további szép sikereket kívánunk nekik.
A képek megtekinthetők: www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2

2016. január 24-én került sor a PBT második rendezvényére, mely a Magyar Kultúra Napja alkalmából zajlott Királyfiakarcsán, a helyi kultúrházban. Sok szeretettel köszöntöttük a vendégeinket: a „Hazajáró“ turisztikai műsor két főszereplőjét, Kenyeres Oszkárt a családjával együtt és Jakab Sándort, továbbá Rieger Tibor szobrászművészt Budapestről, Stroud (Hildegarde és Ian) házaspárt úgyszintén Budapestről, a Megmaradásért Polgári Társulás elnökét Csepi Györgyöt Hodosból, Brogyányi Mihály idegenvezetőt Pozsonyból, a Varga családot Dunaszerdahelyről, Hodosi Pétert Csallóközkürtről és természetesen a PBT tagjait, a falubelieket, barátokat, ismerősöket.
A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük, annak tiszteletére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát Szatmárcsekén.
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor, egy pályázat keretében, amelyet Erkel Ferenc, az akkori Nemzeti Színház karmestere nyert el. A művet pedig 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. Hivatalos, állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A Magyar Kultúra Napján nagyobb hangsúlyt kapnak az egyes kultúrális rendezvények és egy-egy esemény kapcsán, sokan, sokféle módon próbálnak átadni, megmutatni valamit kultúrális, művészeti életünk értékeiből.
Királyfiakarcsán ezen a napon a Hazajárókkal tettük emlékezetessé a Magyar Kultúra Napját. De ezen a napon egy “igazi kis tehetség” is bemutatkozott Királyfiakarcsán. A dunaszerdahelyi Varga Zaránd Ágoston szavalattal, énekkel, több hangszer megszólaltatásával emelte az ünnepségünk hangulatát. Szívből gratulálunk a kisiskolásnak. Zaránd Ágoston bemutatkozása után a Hazajárók vették át a szót.
A Hazajáró szerkesztője Kenyeres Oszkár, történelem szakos tanár, Vác szülöttje. A másik fő szereplő Jakab Sándor, aki Ipolyságon született. Sándor számára is, mint felvidéki magyarnak fontos, hogy nemcsak Ipolyságon és környékén, hanem az egész Felvidéken erősítsék a magyarokban a büszkeséget a haza, a történelem és a nyelv iránt.
A „Hazajáró“ műsor 2011-től látható a Duna Televízión. Célja, hogy a határon túl is, az anyaországi magyarság között felélesztje az utóbbi évtizedekben megszakadt kapcsolatot. Ma már sokan ismerik Kenyeres Oszkár (aki megszállott túrázóként is ismert) és Jakab Sándor munkásságát. Hogy mennyire sikeresek, bizonyítja, hogy a Hazajáró magazinműsor 2012-ben Magyar Örökség díjas lett. Minden magyart meg akarnak szólítani, legyen az Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Felvidék-Csallóköz vagy Őrvidék. A műsoruk Bocskai díjban is részesült, valamint egy emlékérem tulajdonosai is, amit Salgótarján városától kaptak.
A Hazajárók meséléssel, filmvetítéssel tették számunkra emlékezetessé és gazdaggá ezt a napot. A kisfilmek bejátszása során beszéltek arról, hogy milyen szempontok szerint döntik el, hogy Kárpát-medence mely tájára irányul a következő forgatás, hogy milyen viszontagságokkal kell szembenézniük, gondolva itt az időjárásra (köd, eső….), a kóborló kutyákra stb. A Hazajárók stábja hétről-hétre bakancsot húz és nekiindulnak az útnak, hogy turista szemmel keresztül-kasul bebarangolják Kárpát-medence varázslatos tájait, természeti, kultúrális és történelmi értékeit, emlékeit. A műsoruk nézése kapcsán láthatjuk, hogy hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral, akár csónakkal, kenuval haladnak a vándorútjuk során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és sajnos „véráztatta harcmezőkön“ át egészen a patinás városokig, megannyi magyar emlék kíséri a Hazajárók útját. Az ő műsoruk révén, mi nézők is bepillantást nyerünk Kárpát-medence népének hétköznapi életébe, mindennapjaikba, a megmaradásért való küzdelembe.
A néző a műsoruk során gyönyörű versekkel, versrészletekkel ismerkedhet meg, továbbá érzelmekre ható zenei aláfestés is gazdagítja a műsort, amik között a nemzeti rock nagy neveit is bátran használják a szerkesztők, mint a Kárpátia, Ismerős arcok…..mindezek célja a magyarságtudat erősítése.
A Hazajárók előadása révén betekintést kaptunk arról is, hogy hogyan állítják össze a felvett filmanyagot, milyen előkészítő munkák és feladatok várnak a stáb minden egyes tagjára. Mint megtudtuk, a sikeres forgatás érdekében minden résztvevő nem kevés súlyt, terhet is cipel (kamera, fényképezőgép, cuccaik…) magával hegyeken-völgyeken keresztül.
Mindnyájan nagyon örültünk, hogy személyesen is találkozhattunk Kenyeres Oszkárral és Jakab Sándorral és köszönettel tartozunk nekik a tartalmas előadásért, a beszámolókért, a gazdagon összeállított filmvetítésért. További szép sikereket kívánunk a Hazajárók stábjának.
A képek megtekinthetők: www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2