A PBT 2013.január 20-án a királyfiakarcsai kultúrházban ünnepelte a Magyar Kultúra Napját. A rendezvényünket megtisztelte Gányovics Jana polgármesternő és Bede Károly pébános úr.
Természetesen sok szeretettel köszöntöttük tagjainkat is, a falubelieket, minden kedves jelenlévőt, akik a Társulás 2013 –as év első programján a részvételükkel megtiszteltek bennünket.
A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük, a hivatalos napja január 22, mely nap a Himnusz születésnapja. 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Ez az a nap, amikor főhajtással emlékezünk meg a legfontosabb kincsünkről, ami maga a magyar kultúránk, a magyar nyelv, mely nemcsak tudást, műveltséget hordoz, hanem erkölcsöt is.
Ezen a vasárnap délutánon külön tisztelettel köszöntöttük kedves vendégünket, előadónkat, Horváth Zoltán Györgyöt Budapestről, számos könyv szerzőjét, a Romanika Könyvkiadó kiadóját.
Amit tudni lehet róla….. Mindig vonzotta őt, ami szép. A középkori templomépítészet, az egyházi képzőművészet került az érdeklődése középpontjába, ezek gazdagságára, változatosságára, a szépségükre az itáliai utazásai döbbentették rá. Európa szerte, a Kárpát medencében rengeteg utazása volt és van. Az utazásoknak, a sok műemlék túráknak, az élményeknek a következményei: a diavetítéses előadások, könyvek, újságcikkek, képeslapok kiadása, fotókiállítások lérehozása, melyek során a történelmi Magyarország műemlékanyagának megismertetése is többek között az elsődleges cél.
Horváth Zoltán György a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Kárpát medencében található könnyező Mária képekről tartott vetített képes előadást.
Megjegyezendő, hogy a Romanika Könyvkiadó gondozásában 2008-ban magyar nyelven is megjelent Papp Faber Erika Amerikában élő, Édesanyánk könnyei c. könyve, mely a Kárpát – medencében könnyező Mária képeket mutatja be. Papp Faber Erika erdélyi gyökerekkel rendelkező szerző, a nagyapja erdélyi-örmény családból származott, az édesanyja vajdahunyadi születésű. Mária országában, Magyarországon, a Kárpát – medencében tizenkét Mária kép csodás eseményként könnyeket hullatott. Az Egyesült Államokban élő szerző ezeknek a képeknek és kegyhelyeknek a történetét kutatta: a leírásokból időnként egészen kalandos sorsok rajzolódnak ki a XVII. és a XXI. század közötti hányatott magyar történelemnek „ köszönhetően“. A könnyezések helyszínei mindmáig zarándokhelyek, de a Kárpát – medencében, Európa – szerte, sőt világszerte található másolatok révén a magyarországi csodás Mária – képek tisztelete ennél még sokkal több helyen él. A kötet a szöveges ismertetés mellett nagyon gazdag képanyaggal is bemutatja ezeket a kegyhelyeket.
A legkorábbi könnyezést 1663-ban jegyezték fel a magyar nyelvterületen. Összesen tizenkét képet tisztelnek könnyezőként, de ezek közül csak tizenegyről talált hiteles feljegyzést a szerző. A tizenkét festmény közül öt görög- katolikus, a többi római- katolikus templomban van, mindegyik más és egyedülálló. A leghosszabban könnyező Mária – kép Gyergyószentmiklóson található. Mindegyik képnek viszontagságos sorsa volt, sok esetben elszállították a könnyezés helyszínéről és másolattal helyettesítették őket. A máriapócsi kép esetében, miután az eredeti könnyező képet Bécsbe vitték és helyébe másolatot küldtek, a másolat is könnyezni kezdett, ráadásul nem egyszer, hanem kétszer is: 1715-ben és 1905-ben. Sokan összefüggésbe hozzák a könnyező képeket a történelmi eseményekkel, de más feltételezések is vannak.
Horváth Zoltán György képekkel illusztrálva, tartalmas magyarázattal tartotta az előadását, bemutatva a tizenkét könnyező Mária kegyhelyet. Ezek a következő helyszínen vannak: Nagyszombat, Klokocsó, Királyfa, Husztköz, Máriapócs, Győr, Kolozsvár, Varannó, Bácsfa-Szentantal, Pálfalva /Sajópálfalva/, Baja.
A nagyszombati Szent Miklós római katolikus templomban a könnyezés ideje: 1663, 1703. A kép típusa: festmény, melyen Mária a kezét áldásra emeli. A kép másolata 1820-ban készült és Esztergomban található.
Klokocsón / Ung megye /, a Szűz Mária Elszenderése görög katolikus templomban a könnyezés ideje 1670-ban volt. A kép egy ikon / festmény/- anya és gyermek megkoronázva. Az eredeti kép az eperjesi városházára került, onnan Báthory Zsófia grófnő átvitette a munkácsi kastélykápolnába, majd Zrínyi Ilona 1688-ban elvitte Nicomédiába / ma Izmit, Törökország/, innét visszakerült a munkácsi kastélyba 1703-ban, majd a bécsi udvari kápolnában került, ahonnét eltűnt. A kép másolatát Kramer F. festette, mely 1769-ben az eperjesi városházára került. Ezt a képet 1904-ben odaajándékozták Vályi János eperjesi püspöknek és 1907-ben a püspök kápolnájában foglalt helyet. A második másolatot a képről Roskovics István helyi festő készítette Vályi püspök rendelésére, melyet másolatot 1913-ban a klokocsói templomnak ajándékozta. 1948-ban dr. Csekán János atya szentelte fel ezt a másodikként készített képet.
Királyfán, régi névváltozatban Királyfalván / szenci járás/ a rómia katolikus templom, Pálffy-kápolnájában a könnyezés ideje 1683-ban volt, a képtípus: A szenvedő Szűzanya, ölében fiával. Az eredeti kép Bécsújhelyre került / Wiener Neustadt /. A kép másolata fadeszkára készült.
A husztközi / Máramaros vármegye, huszti járás/ könnyezés 1690-ben volt a Szent Istenanyja kápolna és Szentháromság templomban, mely eredetileg görög katolikus templom volt, ma ukrán ortodox. A kép típusa: ikon- Anya gyermekével. Az eredeti kép eltűnt.
Máriapócson / Pócs vagy Máriapócs, Szabolcs vármegye, nyírbátori járás, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye/ a Szent Mihály Főangyal görög katolikus templomban a Mária ikon – Anya Gyermekével háromszor is könnyezett, mégpedig: 1696-ban az eredeti ikon és 1715-ben valamint 1905-ben a máriapócsi másolat. Az eredeti kép a bécsi Szent István Székesegyházban / Stephansdom/ áll a másolata pedig Máriapócson.
Győr városában az írek védőszentje, Szent Patrik napján, 1697. március 17-én, amikor ezres tömeg hallgatott misét a Nagyboldogasszonyról nevezett székesegyházban az „ Ír Madonnának“ titulált festményt könnyezni látták. A képet leszedték a falról. A fal száraz volt, de a kép tovább könnyezett és vért verítékezett, még azalatt is, amíg vizsgálgatták. A könnyezés reggel hat órától reggel kilenc óráig tartott. Amikor letörölték a könnyeket, új könnyek fakadtak, amelyek Jézus arcára hullottak.
Kolozsvárt illetően a pontos helyszín: Füzesmikola vagy Mikola / Szolnok-Doboka vármegye, Szamosújvári járás/. Az itteni fatemplomban 1699-ben jegyezték fel a könnyezést. A kép típusa: ikon- Anya gyermekével, az eredeti képet Szentbenedekre vitték a Kornis gróf kastélyába, majd innét a kolozsmonostori jezsuita templom Fájdalmas Szűzanya kápolnájába
1699-ben.
A varannói Szűz Mária Születése / Kisboldogasszony/ és a Jótanács Anyja kegyhely nevezetű római katolikus templomban 1708-ban volt a könnyezés ideje.
Bácsfán, a Szentantal-i Páduai Szent Antal kolostorban 1715-ben jegyezték fel a könnyezés időpontját.
Pálfalván / Sajópálfalva – Borsod vármegye, miskolci járás, ma Borsod – Abaúj-Zemplén megye/ a görög katolikus Szentlélek Eljövetele templomban a Mária kép: Anya gyermekével, mindkettő megkoronázva 1717-ben könnyezett. Az eredeti kép Egerbe került, eltűnt 1950-ben, visszakerült Sajópálfalvára 1973-ban.
Bajától délre fekszik Máriakönnye településrész / ma Bács-Kiskun megye/, ahol a Kisboldogasszony templomban áll egy Mária kép: Szűzanya Gyermekével, mindketten koronával. Ebben a templomban a könnyezés idejére nincsen történelmi adat és semmi dokumentáció arról, hogy ez a kép valaha is könnyezett volna, a tisztelete csupán legenda alapján létezik.
Horváth Zoltán György fantasztikus előadása, a teltházas kultúrházban minden résztvevő tetszését elnyerte. Köszönet érte.
Könnyező Égi Édesanyánk, könyörögj mindnyájunkért! Ámen.
A képek megtekinthetők:
picasaweb.google.com/petofitarsulas2