Archive for március, 2017

Megható táblaavató
2017. március 16. 13:00

Nemzeti ünnepünk alkalmából Petőfi emléktáblát avatott Kiskunfélegyháza küldöttsége Resicabányán, a Magyar Művelődési Házban március 14-én. A történet szívszorító, s akik ott tartózkodtak, azok számára felemelő volt az a néhány óra, amit a szórvány magyarok közt töltöttünk.

Szórvány magyar – már a kisebbségi lét sem az „igazi” a Kárpát-medencében, de ott ahol tömbmagyarságban élnek honfitársaink, teljesen más létezni, mint ahol szórványban iskola nélkül, csupán szűk kulturális lehetőségek közt próbálni megélni a mindennapokat egy magyarnak született honfitársnak.

Resica a román fémmegmunkálás és mozdonygyártás fellegvára volt, de mára meglehetősen nehéz helyzetbe került. A város kb. 60 ezer lakosából úgy kétezren lehetnek magyarok. Ez a maroknyi magyarság a Bánát legdélibb szórvány magyar közössége, sajnos elöregedőben, a fiatalok elvándorlásával a távoli jövőkép is tragikusnak ítélhető.
Egy „véletlen” folytán az ottani Platanus Egyesület kapcsolatba került városunkkal és elmondhatták leghőbb vágyukat, hogy egy Petőfi emléktáblát szerettek volna a művelődési házukba, hogy ott gyűlhessenek össze kifejezni magyarságukat, ünnepeinket megülni.

Tarjányi József volt az az önzetlen polgár, aki – már sokadjára – azonnal készíttetett egy emléktáblát Petőfi portréjával. Ennek felavatására utazott ki a félegyháziak küldöttsége. Az ott elénekelt Himnusz és a szemekben csillogó könnyek, valamint az őszinte, szívbéli óhaj, hogy viszont lássanak, bizony felemelő és szívszorító érzés volt.
R. F.

A Szent Erzsébet Főiskola Dunaszerdahelyi Kihelyezett Tagozata mellett működő közművelődési klub vendégei voltak: dr. Prokopp Mária művészettörténész , Rieger Tibor szobrászművész, Bakó Annamária a Budavári Litea Könyvesbolt vezetője, Legeza László fotós és Puss Sándor atya. Az est háziasszonya, Pogány Erzsébet a SZAKC igazgatója volt.
Pogány Erzsébet üdvözlő beszédében köszöntötte a vendégeket, a megjelenteket, majd a beszélgetés témáját említve – a Magyarok Nagyasszonya szobor közadakozásból történő felállítása Királyfiakarcsán, illetve Rieger Tibor szakrális művészete – dr. Prokopp Máriának, a Felvidék kincseinek is nagy szakértőjének adta át a szót.
A professzornő üdvözlő köszöntőjében, az előadóterem falán elhelyezett egyházi méltóságok, kitüntetett személyek fotói felett olvasható“ Fidelitate et caritate“ – Hűség és szeretetet“ –et említette, mely gondolat Rieger Tibor szobrászművész alkotására is érvényes. Elsőként a Magyarok Nagyasszonya szobor bemutatása történt, mely szobor 2017. augusztus 20-án Királyfiakarcsán kerül felavatásra. A Petőfi Baráti Társulás közadakozásból történő kezdeményezését a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma és más szervezetek is felkarolták.
Prokopp Mária szavaival tudjuk a leghitelesebben bemutatni a csallóközi Királyfiakarcsán felavatandó Magyarok Nagyasszonya szobrát, a Kárpát-medence egészének 21. századi emlékművét: „Jelenés-szerűen áll előttünk a „tisztaságos Anya“, „ az Úr szolgáló leánya“, aki Isten megbízásából érkezik éppen közénk, hogy megerősítse a 21. század magyarjainak hitét. Sudár, átszellemült, szépséges alakja a Földgolyón áll. Ünnepélyesen, meghatottan, mindkét kezével megtartja, fenntartja a párnára helyezett Szentkoronát. Tudja, hogy az 1000 éves magyar törvények értelmében, ez a korona nem csupán jelkép, hanem a minden magyar Hazáját jelentő ország birtokosa. Szent István első királyunk bízta az Istenszülő gondjaira a Kárpát-medence egész területét magába foglaló Magyarországot. (…) S a Szent Szűz komolyan vette a megbízatást. Ezt bizonyítja az 1000 éves történelmünk, amelynek embert próbáló, ádáz viharaiból mindig kikerülhettünk, és talpra állhattunk! S népeink is mindig tudták, hogy ezt a csodát a Magyarok Nagyasszonyának köszönhetik.“
Majd a professzornő rátért a 2016-ban, a Méry Rátio Kiadó által megjelent szobrászművész könyvének bemutatására, mely a művész 44 alkotását foglalja magába. A résztvevők a vetítőn keresztül is megismerkedhettek a bemutatott alkotások szépségével, történelmi mondanivalójukkal, üzenetükkel. Megemlíti, hogy a könyv előszavát Kozma Imre atya, az egykori osztálytárs írta.
Majd a következőkkel folytatta: „Óriási dolog, ha az olvasó igazi művészettel találkozik. A művészet pedig százszor több mint a tudomány. Nem elég csupán a kézügyesség, Rieger Tibornak egy „megjelenítő képessége van“, ehhez pedig kell az őszinte, mély hit“.
Példaképpen a Magyarok Nagyasszonya szobrát hozza fel, a Földgömbön álló Isten anyát, tizenéves lány képében, kinek arca az átszellemiséget mutatja, ahogy Petőfi Sándor a Nemzeti dal című versében is írta: „A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez…“ Ez is a szobor küldetése, mert a magyar név megint szép lesz és mindig szebb lesz…
Prokopp Mária a vetítéssel egybekötött előadása során a következő alkotásokat emelte ki: Volt egy ország (kisplasztika 1980), Szent István szobra (Kecskemét, 2001, bronz), Apor Vilmos szoborkompozíció ( Győr, 2013, mészkő), Jedlik Ányos és Czuczor Gergely (Győr, 2001, bronz), Teleki Pál (Balatonboglár, 2004, bronz), József Attila emlékmű (Győr, 1988, mészkő, bronz és vörösréz), az 1956-os sortűz áldozatainak emlékműve (Mosonmagyaróvár, 1991, bronz, vörösréz és diabáz), Befogadás emlékmű (Budapest, 2004, mészkő), Koronázási palást (Budapest, 2004, bronz), Milleniumi bronz kapu (Pannonhalma, 1996, bronz és színes üveg)….
Pogány Erzsébet a SZAKC igazgatója megköszönte dr. Prokopp Máriának, gazdag művészettörténettel átszőtt fantasztikus előadását. Kiemelte a könyv fényképes illusztrációs ismertetővel ellátott tartalom jegyzését, mellyel az olvasó ilyen formában csak ritkán találkozik. Majd megkérte Rieger Tibor szobrászművészt, hogy kicsit meséljen magáról, a Csallóközben megélt emlékekről.
„Szűkszavú emberként ismernek, pedig annyi mindent lehetne mondani. Többen állítják, hogy életünket a gyermekévek nagymértékben meghatározzák. Az első öt évem Királyfiakarcsához kötődik. Mégha nem is itt születtem, a szülőföldemnek tartom. Édesapám itt kapott állást, itt éltük meg a háborút is. Ebből én semmit sem érzékeltem, a szeretet melegével vettek körül. 1944 karácsonyára viszont nagyon jól emlékszem. „Veszélyes helyzet“ volt, egy bunkerben húztuk meg magunkat. Valahogy kiszöktem, szólt a sziréna, „színes világ“ tárult elém. Gyerekként nem volt félelmem. Apám vitt vissza a búvóhelyre. 1945 őszén lettünk kitelepítve Levélre. Szüleim nem szerettek ott élni. Csak a Karcsákat emlegették, ahol a szeretetnek nagy ereje volt.“
Pogány Erzsébet dr. Herdics György címzetes apát is megkérdezte, hogy rá milyen benyomást tett Rieger Tiborról megjelent könyv. Az apát, Rieger Tibor gondolatát folytatva így válaszolt: „A szobrászművész említést tett a háborús évek bunkerjéről, amikor ő kiszökött belőle. Beszéltünk a művészetről… A művészet küldetése – hadd legyen az ember levegője. Engedjük a lelkünket, a szívünket közel a „bejárathoz“, ahol a friss levegő áramlik felénk.

Megkérdeztük Rieger Tibor szobrászművészt:
A Magyarok Nagyasszonya szobor előkészületi munkálatai hol tartanak?

Szinte csak sodródom a történésekkel. Fő cél a szobor bronzba öntése, ha minden jól sikerül, akkor már májusban erről bővebben tudok szólni. Ezek a munkálatok Szentendrén történnek.

A 2017-es évben, a Magyarorok Nagyasszonya szobrán kívül lesz még felavatásra váró alkotása?

Igen, Mindszenty József bíborosról készített munkám Máriaremetén lesz felállítva szeptember 16-án.

A továbbá terveiről is hallhatunk valamit?

Budapesten, a Margit-híd közelében, az Irgalmasok korházának egyik szárnyához készül „Istenes Szent János kompozíció“. Az alkotás átadásának tervezett határideje: 2018 tavasza.

(írta: Szerencsés Magdolna)

A királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás – ahogy eddig minden évben – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója tiszteletére március 12-én megemlékezést tartott a helyi kultúrházban. A PBT tagjain, a falubelieken, az ismerősökön kívül magyarországi vendégek is megtisztelték a karcsai eseményt.
Tisztelettel köszöntöttük: dr. Erdődy Gábort, az ELTE rektorhelyettesét és feleségét E. Csorba Csillát a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjét, Kosztolányi Gyulát és családját Dabasról, a Kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület képviselőit Mednyánszky János vezetésével, Tóth Andrást és feleségét Zalagyömörőről, Gányovics Jana polgármesternőt, Kiss Mártát a Híd Párt képviseletében, valamint Boros Károly plébános urat.
A műsor a karcsai Alapiskola kis diáklányainak éneklésével kezdődött, majd őket a dunaszerdahelyi Vox Camerata kórus fellépése követte, mindkét esetben Zöld Ágnes vezetésével. A felemelő, megható ünnepi beszédet dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese mondta. A főtéren a községháza mellett álló Petőfi-táblánál a két karcsai Önkormányzat, a Petőfi Baráti Társulás mellett, dr. Erdődy Gábor és felesége, a Kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület, Dabas város nevében Kosztolányi Gyula, a királyfiakarcsai Manó Klub, a Híd Párt Helyi Szervezete, az MKP Helyi Szervezete koszorúzással rótták le tiszteletüket. A március 15-i megemlékezés a himnusz eléneklésével zárult.

Kopjafa avatás és koszorúzás Nagyabonyban.

Az ünnep alkalmából a lelkek is ünneplőbe öltöztek Nagyabonyban.

Nagyabony község Önkormányzata, a Csemadok Helyi Szervezete és a Magyar Közösség Pártja Helyi Szervezete 2017. március 11-én az e célra kialakított helyen, a falu központjában ünnepélyes történelmi emlékező hely – kopjafa avatást – és ezzel egybekötött koszorúzást tartott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére.
A rendezvényt Molnár Tibor, a helyi MKP elnöke és Moravek Ivett alpolgármesternő nyitották meg. Molnár Tibor az ünnepi beszédében kiemelte, hogy a Magyar Közösség Pártjának egy hosszabban tartó igyekezete teljesült meg a kopjafa avatásával, mert a történelmi viharkerekek gyűrűjében tudnunk kell, hogy honnan jöttünk, hol tartunk és merre menjünk a jövőt illetően. Az ünnepségen részt vett Vermes István is, a kopjafa alkotója, aki ismertette a kopjafán található szimbólumokat. A kopjafa felszentelését Kovács Attila plébános úr végezte.
A kultúrműsor fellépői voltak: a helyi Alapiskola diákjai, a Duna-ág táncműhely tagjai, a helyi Csemadok mellett működő Csillagfürt énekkar, a helyi Citera – kör tagjai, Olgyai Ede szavalattal, Gróf Alexandra és Patócs Károly – énekkel.
Menyhárt József a Magyar Közösség Pártjának országos elnöke jelenlétével és ünnepi, megemlékező gondolataival úgyszintén emelte a rendezvény fényét és hagulatát. A koszorúzások után a himnusz közös éneklésével fejeződött be Nagyabony felemelő márciusi ünnepsége.

A kopjafa előtti márványtábla így hirdet:
„ Magyar Történelmi Emlékezőhely
Emeltette a Magyar Közösség Pártja Helyi Szervezete
Közadakozásból 2017.“

Mikor, milyen módon fogalmazódott meg a kopjafa állításának a terve Nagyabonyban? Hogyan kezdődött? – kérdezem Molnár Tibort a Magyar Közösség Pártja Helyi Szervezetének elnökét.

Községünkben már évekkel ezelőtt foglalkoztatott az 1848/49-es szabadságharc tisztelete. Március 15-én egy helyen koszorúztunk, mégpedig a helyi temetőben. A bejárathoz közel találjuk Szelle István 1848/49-es honvéd főhadnagy (1828 -1903), sírhelyét, aki Dunaszerdahely szolgabírója volt. Kopjafa állítása ügyében, még 2011-ben kérvénnyel fordultam az Önkormányzat felé. A pozitív visszajelzés után a hely keresése várt megoldásra.
Az előkészülési munkákban nagy segítség volt Patócs Sándor személye is. 2016-ban azután úgy alakultak az események, hogy már biztos volt a kopjafa állításának az ügye, egy emlékhely azoknak, akik a hazát szolgálták, a haza védelméért áldozták életüket.

A fafaragóról egy-két mondatban tegyünk említést.

A kopjafánk Vermes István gútai fafaragó alkotása. Húsz éve foglalkozik fafaragással. A faragott kopjafái a magyarok, avarok, hunok, szkíták csodálatos motívum világát tükrözik vissza. Tudni lehet róla, hogy néhány éve saját törzset alapított és a faragás mellett lovasíjász, lovas, harcos lett.

Mit ábrázolnak, miről beszélnek az egyes jelek a kopjafán?

Három nagyon jelentős mozzanatot örökít meg:
1110 évvel ezelőtt volt a pozsonyi csata. A első jel a kopjafa alján 907-es évszámot jelöl. A pozsonyi csata győzelme megerősítette a magyar törzsszövetség helyzetét a Kárpát-medencében. A második (legfelül), az államalapítónk István király idejének, az államalapításnak és ennek megerősítésére állít emléket. A harmadik, középen – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, a szabadság, az elnyomás elleni harc jelképét tükrözi.
Úgy gondolom, hogy a mai napig erőt meríthetünk ezekből a gondolatokból, a küldetése pedig az, hogy utat mutasson a következő generációknak.

A kopjafa melletti márványtábla is hirdeti a közadakozást. Néhány gondolattal erről is szóljál:

A kopjafa állításának az ötlete közkincsé vált. A helyi Önkormányzatnak, a Képviselő Testület tagjainak, a Csemadok Szervezetének, a helyi Nyugdíjas Klubnak, a községünk lakossága nagy részének, beleértve a szlovák nemzetiségűeket is, – a közadakozása olyan mértékű volt, hogy bizonyította az együvé tartozás erejét, valamint azt, hogy a történelmi emlékezőhely, méltó hely lesz községünk elkövetkezendő márciusi rendezvényeinek lebonyolításához. Azt kívánom magunknak, a falu közösségének, hogy az egyetértésben és békében történő következő ünneplésekhez is mindig adjon megtartó erőt a magyar ősök tisztelete.

Köszönő levelet is kaptak a támogatók.

Igen, körülbelül nyolcvan köszönő levelet adtunk szét. A szöveg tartalma a következő volt:
„ A Magyar Közösség Pártja Helyi Szervezete részéről a helyi történelmi emlékezőhelyen felállított kopjafa anyagi támogatásáért Nagyabony 2017.“
A leveleket, Patócs Sándor alelnökkel együtt írtuk alá.

(Köszönöm a beszélgetést.)

Petőfi Baráti Társulás Királyfiakarcsa – MEGHÍVÓ

„Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.” (Juhász Gyula)

Petőfi Baráti Társulás vezetősége és tagsága tisztelettel meghívja Önt és kedves családját az 1848/1949-es forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelgő megemlékezésre a királyfiakarcsai kultúrházba,
2017. március 12-én, vasárnap 15,00 órára.

Program:
Himnusz
Ünnepi köszöntőt mond: dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese.
Kultúrműsor: Vox Camerata – Dunaszerdahely, Zöld Ágnes vezetésével.
Koszorúzás: a Petőfi emléktáblánál

Köszönjük, hogy jelenlétével megtiszteli a rendezvényünket.
Tisztelettel:
Erdős Péter, a PBT elnöke