Archive for április, 2013

Anyu3„ Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel.
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.“
/ Petőfi /

Azt mondják, hogy a mulandóság ősidők óta foglalkoztatja az emberiséget. Ha a természetben bárhová nézünk, bárhová lépünk, mindenhol találkozunk a múlandósággal: egy –egy lehullott falevél, elhervadt virág vagy leesett madárka képében. Az emberi élet olyan, mint egy gyertyaszál, amely előbb –utóbb elég. Mégis, mikor rossz hírt hallunk, összetörten állunk a hír hallatára. Ez történt akkor is, mikor Páder Rezső a pénzesgyőri Baráti Kör titkára telefonon értesített bennünket felesége, Gyöngyike haláláról.
Diákkorunkban lelkesen szavaltuk: Petőfi Sándor Szeptember végén c. versét:
„ Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zölddel a nyárfa az ablak előtt.
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.“
Gyermekkorunkban, a diákéveink alatt e vers mondása közben inkább a nyíló virágokra és a zölddelő nyárfákra gondoltunk és nem tudatosítottuk a téli világot, a fehér szemfedőt.
A gyászoló család mellett, a pénzesgyőri Baráti Kör tagsága mellett a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás vezetősége és tagsága is osztozik a család fájdalmában. Gyöngyike halálhíre mindnyájunkat megrendítette, nehéz elfogadni a szomorú hírt. Részben neki is köszönhetjük a testvérkapcsolatunk létezését. Mindig áradt belőle a tenniakarás, a jóság és a szeretet. Nagy űrt hagyott mindannyiunk lelkében, szívében.
Jókai Mór üzenete: / az ő Füveskönyvéből egy idézet:/
„ Ami bennem lélek, veletek megy,
Ott fog köztetek lenni mindig.
Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak,
Megtalálsz a falevélben, mikor lehull:
Meghallasz az esti harangszóban,
Mikor elenyészik.
S mikor megemlékezel rólam,
Mindig arccal szemközt fogok veled állani.“

Gyöngyike, míg éltél szerettünk,
Míg élünk nem feledünk.
Emléked örökké él!

„ Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt:
S megnézve bátran a halált,
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi utakon,
Egy volt közös, szent vigaszunk
A lélek él: találkozunk!
/Arany János /

2013. március 11-i „NAPLÓ “ /helyi napilap/ számában jelent meg László Zoltánné Marika /a pénzesgyőri Baráti Kör tagja / cikke, melyet Páder Rezsőné Gyöngyi emlékére írt:
„ Elmentél. Pénzesgyőr tanár nénije voltál. Évtizedekig tanítottad a falu apraja-
nagyját. Fáradt szíved nem bírta tovább a harcot, feladta. Amikor megtudtuk,
hogy eltávoztál közülünk, nagyon megrendített bennünket. Hogy lehet? Hisz
szilveszterkor még együtt voltunk a pénzesgyőri kultúrházban, megszervezted
száz főre az összejövetelt és megvártad, míg mindenki elmegy, mint mindig. Te
voltál az, aki 22 éven át a férjeddel, családoddal együtt intézted a baráti kör
ügyes-bajos dolgait, a tagság legnagyobb megelégedésére. Az utolsó éveidben
betegen, a háttérből irányítottad a kirándulásokat és az összejöveteleinket.
Hosszú éveken keresztül csodálatos napokat éltünk meg együtt, például amikor
a Tátra legmagasabb hegyét vagy a Kékestetőt másztuk meg. Te
kezdeményezted utazásaink alatt, hogy nagyokat énekeljünk az autóbuszon
szlovákiai barátainkkal, németországi tagtársainkkal a lovasi csárdában vagy
épp egy prági hotel folyosóján a földön ülve. Sok szép pillanat volt. Köszönjük!
Búcsúzunk tőled, mindig szeretettel fogunk rád emlékezni, szívünkben örökké
élni fogsz. Nyugodj békében!“
/ Pénzesgyőri Baráti Kör tagjai /

Picasa web album

Új magyar emlékmű avatása
Boston

„ A Panoráma Világklub Massachusetts-i Társklubjának eseményeiből.

Március 17-én a bostoni Prudential télikertjében Petőfi emléktábla felavatására kerül sor. A költőt ábrázoló bronz domborművet Dr. Tarjányi József, a magyar Petőfi Társaság örökös tagja adományozta a Boston mellett élő Dr. Balogh Lajos családjának. A család úgy határozott, hogy felajánlja az alkotást a Boston környékén lakó magyar közösségek számára és egy Petőfi emlékhelyet alakít ki a belvárosban.
A Petőfi emléktábla helyét hosszas tervezés és körültekintő tárgyalások előzték meg. A szervezők Kossuth Lajosnak Bostonban, a Faneuil Hall-ban tartott beszédére támaszkodva és a 12 pont szabad eszmeiségét felidézve állították össze az emléktábla tervét felvázoló előadásukat, melyet sikeresen elfogadtattak a Prudential Building Commitee Board of Directors gyűlésén a bostoni vezetőkkel.
Az emléktábla felavatására Amerikába érkezik az adományozó, dr. Tarjányi József, valamint Lakatos István magyarországi előadóművész. A delegáció az USA keleti partján két, már meglévő Petőfi emlékhelyet is meglátogat körútja során.
Dr. Garai Gábor tiszteletbeli konzul, magyar Egyesület és dr. Balogh Lajos és családja anyagi támogatásával, valamint Dr. Széchényi Péter, a Panoráma Világklub Massachusetts-i Társklub alelnökének odaadó munkája következtében a Világklub Társklubjai közül elsőként Boston nyitja meg a magyar emlékhelyek kialakításának sorát. “

Dr. Baloghné Kovács Éva
Panoráma Világklub Massachusetts-i Társklubjának elnöke

Dr. Tarjányi József ünnepi beszéde, mely elhangzott 2013. március 17-én a bostoni Prudential télikertjében, a Petőfi emléktábla felavatása alkalmából:

„ Tisztelt Konzul Úr, egyesületi vezetők, Hölgyeim és Uraim!

Szabadság, szerelem! Liberty, love!
E kettő kell nekem. They are all I need.
Szerelmemért föláldozom For love I sacrifice
az életet, my life,
Szabadságért föláldozom For liberty I sacrifice
Szerelmemet. my love.

Írta Petőfi Sándor, akit az itt jelenlevő magyarok olyan jól ismernek! A költő 1849. július 31-én tűnt el a segesvári csatában, hogy egy üstökös jelenjen meg az irodalom egén és fényesen tündököljön ott az idők végzetéig!
Petőfi Sándor első amerikai fordítója Sara Jane Clarke / 1823 – 1904/, aki Grace Greenwood írói néven vált ismertté. A csinos fiatal hölgy többször feltűnt a Washingtonban tartózkodó Kossuth Lajos környezetében, ott hallhatott a költőről, ott juthatott Petőfi verseihez. Az ő angolnyelvű „ Szabadság, szerelem“ fordítása jelent meg először nyomtatásban, itt Amerikában! Ezt a verset 54 nyelvre fordították le, milliók olvassák és Petőfi személyében ma is a szabadság szerelmesét tisztelik. Peking főterén a diáklázadás leverésére küldött tankokkal farkasszemet néző diákok a Szabadság, szerelem sorait zengték kórusban!
Első köztéri szobrát Kiskőrösön állították fel 1861-ben, még a kiegyezés előtt. Alkotója Gerenday Antal, aki ugyanebben az évben készítette el kiskunfélegyházi megrendelésre azt az emléktáblát, amit a kiegyezést követően, 1867. október 13-án helyeztek el a félegyházi Petőfi Ház falán. A tábla ötlete Reményi Edéé, a világhírű hegedűművészé volt, aki ottani hangversenye bevételét ajánlotta fel a tábla megvalósítására. Ugyancsak Reményi Ede volt a budapesti Petőfi szobor felállításának kezdeményezője, a szobrot Izsó Miklós formálta meg és korai halála után Huszár Adolf fejezte be a ma is látható alkotást. Felállítására 1882. október 15-én került sor. Reményi Ede nem jött el a szoboravatásra, ebben az időben itt, Amerikában koncertezett. A visszaemlékezések szerint később hazalátogatott és egy késő este egyedül zarándokolt el kedves költője bronz alakjához, akit személyesen is jól ismert az 1848/49-es szabadságharc idejéből! Reményi Ede visszatérve Amerikába, 1891-ben egy San Francisco-i koncerten hegedülés közben összeesett, így érte a halál.
Az elmúlt százötven év alatt 340 helyen állítottak köztéri szobrot a költőnek és 133 domborművel díszített emléktábla tiszteleg az emléke előtt. A Kárpát medencén kívül az ő szobra előtt emlékeznek március 15-én a helyi magyarok Quito-ban, Equador fővárosában, Kijevben, Shanghajban, Pekingben, Weimarban, Milanóban, hogy csak a legfontosabbakat említsem.
Az Amerikába kivándorolt magyarok gyönyörű alkotásokat hagytak az utókorra, ezeket az elmúlt héten felkerestük Buffalo-ban és Cleveland-ben. Buffaloban a Petőfi szobor abban a Riverside parkban áll, ahol Kossuth 15 ezer ember előtt beszélt és szavai hatására a jelenlévő írek közül is sokan feliratkoztak a majdan megszervezésre kerülő magyar seregbe. A szobor, melynek készítője Kende Géza volt, 1924-ben lett felállítva. Az eredetileg főleg magyarok lakta környék az elmúlt évtizedekben elnéptelenedett, az új betelepülők pedig nem tartották tiszteletben a szobrot, többször megrongálták. Végül a helyi Petőfi Kör egy új szobor felállítása mellett döntött és felkérte Koszorús Varga Gabriella Washingtonban élő magyar szobrászművészt a mellszobor elkészítésére. Ez a második mellszobor 1992-ben lett felavatva. Koszorús Gabriella férje, Koszorús ezredes 1944 júliusában, a német – náci megszállás alatt, Eichmann budapesti tartózkodása dacára, katonai akciójával meghiúsította a mintegy 250 ezer Budapesten élő zsidó lakos puccsszerű deportálását. Erről Tom Lantos magyar születésű szenátor „ A Hero of the hungarian holocaust „ című kongresszusi jelenlétében számolt be.
A clevelandi Petőfi mellszobor hosszantartó gyűjtés eredményeként 1930-ban lett leleplezve a néhány évvel korábban épült Központi Könyvtárpalota előcsarnokában. Ma a szobor a harmadik emeleten található, a nemzetközi gyűjtemény bejárata mellett. A fehér, carrarai márványszobor elkészítésére a Túrkevéről kitelepült Finta Sándort kérték fel. A megvalósításhoz nehezen gyűjt a pénz, az adakozók között akadtak, akik csak 50 centtel tudtak hozzájárulni, de volt 100 dolláros adomány is. Végül a szervezők Petőfi János Vitézének bemutatásával teremtették elő a még hiányzó összeget. Az előadásra 4500 jegyigénylő jelentkezett, de csak 3000 fő számára tudtak helyet biztosítani a Public Autoriumban.
Végül hadd szóljak néhány szót a most leleplezésre kerülő emléktáblát díszítő dombormű alkotójáról, Hunyadi Lászlóról, aki 1933. november 16-án született Erdélyben, a Maros megyei Küküllődombón. Emlékeim szerint édesapja is megjárta e földrészt, hogy hazatérve egy téglagyár létesítésébe fektesse az itt összegyűjtött és megtakarított pénzét. Hunyadi László 1959-ben szerzett oklevelet a kolozsvári Ion Andrescu Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán. Volt bábdíszlet tervező, tanított művészeti középiskolában. Alkotó tevékenységéért számos kitüntetést kapott a román és a magyar kormánytól egyaránt. Magyar Örökség díjas, 2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. Szobrai megtalálhatók Románia és Magyarország számos városában. Első Petőfi mellszobrát 18 évesen mintázta, később ezt követte egy egészalakos alkotás Marosvásárhelyen, mellszobra Kiskunfélegyházán, két napja pedig a bugaci Petőfi szobrát leplezték le! Az ő Petőfi domborműve díszíti az emléktáblát Sásonyban / Winden am See, Ausztria /, Székelykevén / Szerbia /, Segesváron / Románia/ és mától itt, Bostonban.
Ebben az évben, március idusán Magyarországon Dunaharasztiban, Rácalmáson, Perkátán és a korábban már említett Bugacon lepleztek le újabb Petőfi szobrot. Külföldön Varsóban egy mellszobor, itt Bostonban pedig gyönyörű, domborművel díszített emléktábla kerül méltó helyére.
Obama elnök 2009. március 15-én a magyarokhoz intézett üzenetében „ a magyar történelem egyik mérföldkövének, valamint a szabadságért vívott küzdelem egyik jelentős fejlődést elindító pillanatának nevezte az 1848/49-es forradalmat, amelynek öröksége továbbra is ösztönzően hat.
Egy Gödöllőn élő barátom, amikor értesült arról, hogy ma lehetőségem lesz Önökhöz szólni, az alábbi levelet írta: „ …….a szabadság egyetemes érték. A szabadság nem ismer országhatárokat. Minden nyelven ugyanazt jelenti, legyen észak vagy dél, kelet vagy nyugat. A szabadsághoz való jogért térben és időben a történelem folyamán gyakran kellett harcolni, sőt véráldozatot hozni.“
I quote: Freedom is universal. Freedom is without borders. It means the same in every language for every nation of North or South, East or West. Freedom is not free – during the history of mankind, many people had to fight and sacrifice their love and life for the right
to be free.“
Sándor Petőfi, the poet of Hungary, was a hero of heroes, who lived, fought, and died for liberty! He was 26 years old, only!
Many thanks for your attention!

Még egy gondolatot engedjenek meg kedves vendégek:
Szívből gratulálok azoknak a kedves résztvevőknek, akik elsőként érkezve megkaphatták a magammal hozott néhány Petőfi kötet valamelyikét!
Ez egy zsebbe való könyvecske, azért készült ebben a méretben, hogy útközben is bele lehessen pillantani egy – egy kedves vers, versszak kedvéért.
A kiadvány Kiskunfélegyházán született, az ottani lakosság válogatása alapján, néhány évvel ezelőtt minden félegyházi lakos megkapta karácsonyi ajánkékként!
Kívánom, hogy örömük leljen forgatása közben! ““

2013. március 17-én a PBT ünnepi megemlékezést tartott az 1848/49-es szabadságharcról, a forradalomról és Petőfiről.
Március 15-e olyan ünnep, amellyel valamilyen módon minden korosztály azonosulni tud. 1848. olyan örökséget hagyott ránk, amelyet oltalmazni, ápolni minden időben becsületbeli kötelezettségünk.
Petőfit a hazája iránti megalkuvást nem tűrő szeretete, méltán emeli 1848-as márciusi forradalom egyik kulcsfigurájává és a szabadságharc hősévé. „ Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet!“
Ígéretéhez híven mindent feláldozott, az életét adta a magyar szabadságért. A csatatéren tűnt el nyomtalanul, maga után hagyva páratlan értékű irodalmi hagyatékát.
Az ünnepi megemlékezésen a királyfiakarcsai kultúrházban sok szeretettel köszöntöttük a tagságot, a falubelieket, minden résztvevőt, a falu polgármesterét Gányovics Janát, alpolgármesternőt, Kis Mártát, Egyházkarcsa polgármesterét, Gódány Lászlót, a kisudvarnoki Pünkösdi Rózsa Népdalkör tagjait Orbán Gyula vezetésével és nem utolsó sorban a Magyarországról érkezett vendégeinket: Csorba Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját valamint Rieger Tibor szobrászművészt.
Rieger Tibor szobrászművészről:
Gyálligeten született, de büszkék vagyunk rá, mert ahogy már tőle is hallottuk, Királyfiakarcsán nevelkedett. Családját a II. világháború után telepítették ki, így kerültek Győr megyébe és Levélen éltek. A győri bencés gimnázium után a Képzőművészeti Főiskolát végezte el, két évtizedig Szentendrén, majd Óbudán telepedett le. Mintegy félszáz szobra, alkotása díszíti Magyarország köztereit, épületeit. Szobrászatának anyaga a kő, a bronz, esetenként a fa. Kisplasztikák alkotása mellett a 80-as évektől a monumentális, megbízásra készített, köztérre állított körplasztikák és középületeken elhelyezett domborművek váltak dominánssá munkásságában. Monumentális műveinek sorában kiemelkedő jelentőségű a pannonhalmi bencés apátság bazilikájának millenniumi kapuja, a mosonmagyaróvári 56-as emlékmű és a kecskeméti II. világháborús áldozatokra emlékező dombormű, a Balatonbogláron 2004-ben a római katolikus templom kertjében felállított Teleki Pál tudós államférfi életnagyságú ülő bronzszobra. Kitüntetéseit szolgáló érmei: a Balassi Bálint emlékérem, Teleki Pál Érdemérem, MS Mester /Vízitáció/ érme, a Matthius Corvinus emlékérem és 2011-ben Rieger Tibor szobrászművész Magyar Örökség díjas lett.
A márciusi ünnepségünkön megemlítettük azt is, hogy a PBT egyik örökös tagja,
Dr.Tarjányi József szinte a mi ünnepségünkkel egyidőben Bostonban ünnepelt az Amerikában élő magyarokkal és vitte a Társulás üzenetét, jó hírét és a koszorúját is. Boston városában ezen a napon Petőfi emléktábla avatására került sor a Prudential épületében. A bostoni ünnepségen Petőfire Tarjányi József emlékezett és az ő ünnepségükön Lakatos István előadóművész vett részt.
Nálunk, a királyfiakarcsai kultúrházban az ünnepi műsort Orbán Gyula vezetésével a kisudvarnoki Pünkösdi Rózsa Népdalkör biztosította, akik szívet- lelket melengető ünnepi műsorral készültek és csodálatos, ünnepi előadásban volt részünk. Köszönet érte.
Tekintettel a rossz időjárásra az ünnepi beszédet úgyszintén a kultúrházban hallgattuk meg
Csorba László, a budapesti Nemzeti Múzeum főigazgatója tolmácsolásában. Az ünnepi beszédét a közönségünk nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgatta.
Csorba Lászlóról néhány gondolattal:
Az egyetemi tanulmányait az ELTE BTK-n végezte 1973-1979 között. 1979-1991 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófia Intézetében dolgozott. 1991-től az ELTE BTK művelődéstörténeti tanszékének docense. 1992-1993 között az Indianai Egyetem vendégprofesszora volt. 1998 – 2003 között a római Magyar Akadémia tudományos igazgatója, majd 2003 – 2007 között igazgatója volt. 2007 óta a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének igazgatóhelyettese. 2010. február 1- e óta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Fő kutatási területe az újkori magyar művelődés és egyházpolitika, valamint a magyar- olasz kapcsolatok története. Könyvet írt Garibaldiról, Széchenyiről, Teleki Lászlóról, a tizenhárom aradi vértanúról, a Kossuth –emigrációról, a Batthány – kormányról, az olaszországi magyar emlékekről, a 19. század történetéről.
Kitüntetései:
A történelem tudományok kandidátusa
A Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje.
A PBT köszönetét fejezi ki Csorba Lászlónak az értékes, tartalmas, emlékezetes ünnepi beszédéért és köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.
A községháza szomszédságában álló Petőfi emléktáblánál koszorúztak:
Királyfiakarcsa Önkormányzatával együtt Rieger Tibor szobrászművész koszorúzott
Egyházkarcsa Önkormányzata
Egyházkarcsai Alapiskola
A Most-Híd Párt helyi képviselői
Kisudvarnoki Pünkösdi Rózsa Népdalkör
Petőfi Baráti Társulás elnökével, alelnökével Csorba László koszorúzott.
A Petőfi Baráti Társulás vezetősége minden résztvevőnek köszöni, hogy a jelenlétükkel megtisztelték az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepségét.

A képek megtekinthetők: www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2

2013.február 16-án került megrendezésre a királyfiakarcsai kultúrházban a hagyományos karcsai borversenyre.
Röviden a „bor“ szó jelentéséről:
A magyarság azon ritka népek egyike, amelynek saját szava van a bor megjelölésére. A legtöbb európai nép a bor szót a latinból / vinum/ vette át: win, wine, vin, vino, vina.
A szó eredetét követve, visszatérhetünk a hun-magyar őstörténet távoli korszakaiba, ősvallásunk, istenhitének a világába. Az első leírt magyar szó a bor! Meglepő módon a kínaiak írták le először. A kétezer évvel ezelőtti kínai krónikák megemlítik, hogy a hunok és lovas kultúrájú utódaik nagy tiszteletben tartották Bor Tengri hegyét, ahol áldozatokat mutattak be a Bor Tengrinek, az Újjászületés Istenének. / Boldogasszonynak/. A bor szó első leírt formája tehát az Istent jelentő Tengi szóval – a magyar Isten szó, a hun Tengri szóból alakult ki /Ős- Tengri/ és a Szent Hegy, az áldozati hely fogalmának a kíséretében jelenik meg először a kínai krónikákban, amelyek hangsúlyozzák, hogy a Bor Tengri, a Föld és az Újjászületés Istene. Őseink hitvilágában az Ég Urának, az Istennek három meghatározó megnyilvánulási formája volt:
Kök Tengri, az Isten / és az égbolt/ nappali megnyilvánulási formája,
Kara Tengri, az Isten éjszakai megnyilvánulási formája,
Bor Tengri, az Isten hajnali és alkonyati átváltozást és égi újjászületést jelentő megnyilvánulási formája.
A kök /kék/, kara / sötét, fekete/, bor / szürkésfehér/ az ég nappali, éjszakai, hajnali és alkonyati színeit jelölték.
Ősi jelentés szerint egy olyan ital, amely átváltozása során, egy nemesebb, kívánatos és akár euforizáló hatású nedű lesz belőle. Egy ital, amely alkalmas az Isten/ek/ felé való kommunikációra. Nem volt ez másképpen a görögöknél vagy a rómaiaknál sem. Ami a görögöknél Dionüszosz, a rómaiaknál Bacchus az a magyaroknál Bor Tengri.
A szőlő a „ vitis vinifera „ őshazája Ázsia területén a mai Irán, Türkmenisztán területére helyezik a kutatók. Nem hiába a mondás „ Ex oriente lux“, vagyis a világosság keletről jön. Perzsa és sumér legendák számolnak be a borkészítésről és az emberre gyakorolt hatásáról. Így biztosan kijelenthetjük a Gilgames eposz tudatában is, hogy a bor az emberi történelem, kultúra alakulásában, fejlődésében rendkívül fontos szerepet kapott. És ez így volt a hunoknál – magyaroknál is. Hiszen Anonymus a XII-i krónikában beszámol, hogy az ősi szkíta hazában az ősök szívesen fogyasztottak húst, halat, tejet, fűszereket és természetesen bort. Az étkezés melletti borfogyasztás már ősidők óta végig kísérte a magyarságot.
A XI. karcsai hagyományos borversenyt nagy érdeklődés fogadta. A nevezési feltételekben az szerepelt, hogy a versenyen résztvevő bortermelő 5 drb 0,7 literes zöld üvegben leadott borral
jelentkezzen a verseny kezdete előtt.
Fehér borokkal a következő személyek versenyeztek:
Gajdosik József, Majer Tamás, Szalai Roland, Pongrác Tamás, Mojorovics Mihály, Baďura Ferenc, Méhes János, Kovács László, Bogyai Alfréd, Mészáros László, Erdős Ottó, Izsák József, Szabó Tibor, Kulcsár Sándor.
A vörös borokkal rendelkezők névsora: Gajdosik József, Méhes János, Molnár Tibor, Szabó Tibor, Molnár Ede, Izsák József, Mészáros László.
A borverseny kezdete előtt a szakavatott zsűri a degusztációról, a pontozásról informálta a résztvevő közönséget. Ezúton is köszönjük a borversenyen végzett munkájukat, fáradozásukat.
A borok kóstolgatása kellemes és vidám hangulatban telt el. A vendégeink nemcsak borokat
kóstolgattak, hanem a bor mellé finom ételek sokasága is várta őket.
A díjazott borok, illetve a bortermelők névsora:
Fehér borok :
I.díj: Kulcsár Sándor
II.díj: Mészáros László
III.díj: Gajdosik József
Vörös borok kategóriájában:
I.díj:Molnár Tibor
II. díj: Mészáros László
III.díj: Méhes János
A közönség díjasok névsora:
I.díj:Izsák József
II.díj: Kovács László
III.díj: Szalay Roland
A borverseny után kötetlen szórakozás, vidám hangulat, cigányzene várta a jelenlévőket Sárközi Pál prímás vezetésével. A borversenyen felléptek:Matus Ernő, Ágh Sándor, Fürst Pál nótaénekesek.
A PBT ezúton köszöni meg mindazon személyek segítségét, akik ezen a borversenyen sokat dolgoztak, munkálkodtak azon, hogy a borkedvelő közönség kellemes hangulatban, szép élményekkel térjenek haza.

A képek megtekinthetők: www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2