2014.szeptember 13-án a pénzesgyőri barátaink látogattak el hozzánk. A kora reggeli órákban kis frissítő, reggeli után kirándulásra indultunk együtt a fővárosunkba, Pozsonyba. Pozsonyban Lehel Katalin idegenvezető segítségével ismerkedtünk a város történelmével, nevezetességeivel. Katika fantasztikus, gazdag ismeretterjesztő anyaggal, információkkal rendelkező idegenvezető. Köszönet és hála neki.
Röviden Pozsonyról:
Pozsony Szlovákia fővárosa, az ország délnyugati határának közelében fekszik. Szlovákul Bratislava,de német neve Pressburg is közismert. Pozsony a legkedveltebb és leglátogatottabb szlovák város, a legfiatalabb európai metropoliszok egyike. A várostól mindössze két kilométerre húzódik az osztrák határ, a magyar határ pedig 10 kilométerre van. Tiszta időben mindkét országba átlátni a pozsonyi várból.
Pozsony 1993. január 1-je óta főváros, amikor az ország kikiáltotta függetlenségét. Történelme során mindig is az ország társadalmi és kulturális életének egyik legjelentősebb központja, valamint közigazgatásának székhelye.
I.e. 2. században a kelták alapítottak ezen a környéken települést, ebből később római helyőrség lett, majd a 10. századra a Nagymorva Fejedelemség egyik legjelentősebb központja. 1291-ben III. András magyar királytól városi rangot kapott. Amikor a törökök 1541-ben elfoglalták Buda várát, 200 évre Pozsony lett Magyarország fővárosa és egyben a magyar királyok koronázó városa lett. Három évszázad alatt 17 magyar uralkodót koronáztak itt meg, többek között Mária Teréziát és II. Józsefet. A 19. században itt alakult meg a szlovák függetlenségi mozgalom központja.

Pozsonyban a nevezetességek többsége az óvárosban található, a Duna bal partján. Pozsony történelmi óvárosi negyedének központját két, egymással összekapcsolódó tér alkotja: a Főtér és a Ferencesek tere.Lakosainak száma alig haladja meg a 450 000 főt, ennek ellenére fontos közlekedési és vasúti csomópont, valamint folyami kikötő.
A város híres szülöttekben sem szenved hiányt, Pozsonyban látta meg a napvilágot többek közt gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök, vagy Dohnányi Ernő zeneszerző, karmester, zongoraművész. Itt vesztette életét Zrínyi György horvát bán mellett Heckenast Gusztáv nyomdász, könyvkereskedő.
Először autóbusszal indultunk el egy kis városnézésre, többek között megpillanthattuk a Slavín emlékművét, a Szlovák Rádió és a Szlovák Nemzeti Bank épületét, a Szlovák Köztársaság parlamentjének épületét.
Slavínról röviden:
Pozsony csaknem minden részéről látható a gigantikus háborús emlékmű, a várra néző dombon, mely a Kis-Kárpátok lábánál található. 1957 – 1960 között épült a város felszabadítására emlékezve a Vörös Hadsereg által 1945. áprilisában, majd a felszabadítás 15. évfordulóján került átadásra. Az emlékmű fő jellemzője a lenyűgöző panoráma, valamint a lélegzetelállító kilátás, ami a városra nyílik innen. Pozsony egyik turisztikai látványossága közé tartozik. 1962-ben nemzeti kulturális örökséggé nyilvánították. Az emlékmű környéke kellemes sétákra nyújt lehetőséget, valamint több 20. századi szlovák szobrászművész munkái is megtekinthető itt.
A Slavín emlékmű egy kegyeleti hely, ahol 6 tömeg és 278 egyéni sírban az a 6845 szovjet katona nyugszik, kik 1945-ben Pozsony városának felszabadításánál vesztették életüket. Az emlékművet park övezi, amelybe a volt Szovjetunió különböző területeiről hozott fákat ültettek. A keleti teraszról gyönyörű kilátás nyílik a városra.
Szlovák Rádió:
A Szlovák Rádió épületét, mely egy a feje tetejére állított piramisra hasonlít, 1967-1983 között építették. Az első próbaadást 1984-ben sugározták. A rádió épületének hangversenytermében található Szlovákia legnagyobb orgonája.
Szlovák Nemzeti Bank:
A Szlovák Nemzeti Bank modern épületét 1996-2002 között építették. A bank 111 m magas és 23 liftje van. A bank Szlovákia „legintelligensebb” épülete, ugyanis itt minden számítógépes vezérlésre működik.
Grassalkovich-kastély /palota/
Az épület egy szép példája a késő barokk-rokokó stílusú építészetnek. A palota Pozsony belvárosában található, 1996 óta a mai napig otthont ad Szlovákia államfőjének. A palota a Hodža téren terül el, amely Pozsonyban közkedvelt találkahely. A kastélyhoz egy impozáns franciakert is tartozik, előtte pedig Bártfay Tibor Béke szökőkútja című műalkotása látható.
A palotát Mayerhoffer András tervezte és építtette a horvát származású magyar nemes, gróf Grassalkovich Antal megbízásából 1760-ban, közvetlenül az egykori esztergomi érseki nyári palota szomszédságában. A gróf úr akkoriban a Magyar Királyi Kamara elnöke (kvázi pénzügyminiszter) volt, s mint ilyen, szüksége volt egy lakra a fővárosban. A kastély megannyi szobája, spanyolterme mind a tervező-építtető munkáját dicséri, csakúgy, mint a szobrokkal gazdagon díszített lépcsőház.
A Habsburg dinasztia által is kedvelt hely volt a palota, így aztán sok bálnak, ünnepségnek adott helyet a 18. század folyamán. Joseph Haydn is többször megfordult itt, és több esetben itt mutatta be először szerzeményeit.
Az 1990-es években rekonstruálták a palotát. A palotát az erre kijelölt nyíltnapokon kívül a nagyközönség nem látogathatja, a kertet azonban igen.
A Szlovák Köztársaság parlamentje:
Szlovákia 1993. jan. 1-én vált önálló állammá. A Nemzeti Tanács új, korszerű épületét 1994. májusában adták át. A parlament előtt látható szobor egy fiatal hölgyet ábrázol, aki a fiatal, újonnan megalakult Szlovákia szimbóluma.
A rövid, autóbusszal történő városnézés után gyalogosan indultunk tovább, elsőként fel a várba.
Pozsonyi várról:
A pozsonyi vár Pozsonyban, a Duna bal partján 85 méter magas dombon található vár.
Története
Már a honfoglalás előtt vár állt Pozsonyban, Braslav pannóniai karoling hűbéres herceg erődje. A várhegy 902-től folyamatosan magyar uralom alatt volt, határvédő szerepe korán kialakult. Először 907-ben említi a mai vár helyét a Fuldai évkönyv.
1042-ben, az I. Szent István király halálát követő trónharcok idején Břetisláv cseh herceg rövid időre el tudta foglalni a várat, innen ered a város mai neve. Ekkor még csak föld-fa szerkezetű vár volt. 1052-ben, III. Henrik serege ostromolta a várat, amikor egy Zotmund nevű katona a víz alatt a Dunán horgonyzó ellenséges hajókat megfúrta, és elsüllyesztette. A várban szívesen tartózkodott Salamon király is; Rőtszakállú (Barbarossa) Frigyes a vár alatt gyűjtötte össze keresztes hadát 1189-ben. A tatárok nem tudták elfoglalni a várat 1241-ben, ezért felégették a környező Vödricet, és Széplakot. 1265. október 25-én Přemysl Ottokár cseh király a várban jegyezte el IV. Béla magyar király unokáját, Kingát (Kunigundát).
1420-ban a huszita harcok fenyegetései miatt nagyarányú építkezések indultak meg. 1430 körül Luxemburgi Zsigmond német-római császár, magyar és cseh király Pozsonyt akarta megtenni országainak székhelyévé, ezért még az ő életében megkezdődött vár gótikus stíusban történő átépítése és egy kút ásása is, de a nagyméretű építési munkálatok az uralkodó halálakor még csak a kezdeti szakaszban voltak. Az építési munkálatok az uralkodó halálával anyagi fedezet hiányában lelassultak. Mátyás király is gyakran tartózkodott a várban; 1491-ben itt állapodott meg II. Ulászló és Habsburg Miksa, hogy a Jagelló-ház kihalása esetén a magyar trónt a Habsburgok öröklik.
A mohácsi csata után a vár délnyugati tornyában őrizték a magyar koronát. 1552-től 1556-ig tartott a vár reneszánsz átépítése, amikorra is a várpalota kinézete, kezdte megközelíteni a napjainkban látható formáját.
Mária Terézia királynő is szívesen tartózkodott a várban, és az ő idejében épült a várban lévő kút melletti nagy víztározó. Mária Terézia leánya, Mária Krisztina 1766-ban költözött férjével, Albert herceggel a várba. A vár vízvezeték rendszerét Kempelen Farkas tervezte; a vizet lovak által hajtott szivattyúk nyomták fel a Duna szintjéről vezetékeken keresztül a várudvar alatti alagsorban létesített tartályokba. II. József idejében a várban börtönt, és papnevelő intézetet létesítettek. A vár 1811. május 28-án leégett, a legenda szerint hazájukból elhurcolt olasz katonák gyújtották föl. A tűz által megkímélt épületrészeket a későbbiekben a katonaság laktanyaként használta.
Brolly Tivadar pozsonyi polgármester felvetette a vár újjáépítésnek az ötletét 1909-ben, de erre végül nem került sor. Az I. világháború után a pozsonyi vár a Csehszlovák köztársaság, majd a Jozef Tiso vezette első szlovák köztársaság része lett, ahol felvetődött magyar uralomra emlékeztető várrom teljes eltüntetése, hogy helyére az állami hivataloknak vagy a Comenius Egyetemnek új épületet emeljenek. Ennek érdekében nemzetközi pályázatot is hirdettek a várhegyen, és a mellette lévő Víz-hegyen épülő diákváros terveire. A II. világháború után az eredeti tervekkel ellentétben mégis sor került a vár újjáépítésére, de a vár alatti zsidónegyedet az épülő új Duna-híd miatt csaknem teljes egészében lebontották. 1953-ban kommunista csehszlovák hatóságok döntöttek a rekonstrukciójáról. A palotának kész kellett lennie 1968. október 28-ára, hogy ott aláírhassák a cseh-szlovák föderációról szóló törvényt. Ennek az eseménynek az emlékére ültették a külső várfalakon belül lévő nagymorva bazilika mellett álló három hársfát.
A pozsonyi várban a Szlovák Nemzeti Múzeum állandó kiállításai (bútorkiállítás, Felvidék régmúltjának kincsei), és a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentációs termei működtek. A Luginsland- bástyában hangszerkiállítás volt. A várban jelenleg 2009 óta rekonstrukciós munkálatok folynak, melyek végeztével várhatóan új kiállítások nyílnak majd. 2010-ben a bejárat előtt politikai indíttatásból átadták Szvatopluk „király” lovasszobrát. A szobrot művészi, a felállíttatását pedig mind politikai és történeti oldalról kritikák érték.
A várnál szétnézelődve fantasztikus kilátás nyílik a városra, a Dómra, a Kék templomra, az Új hídra stb.
„Kék templom“ – Árpád-házi Szent Erzsébet-templom – szokatlan, világoskék színű, mesébe illően szép szecessziós épület, henger alakú toronnyal. Névadója Szent Erzsébet, II. András, Árpád-házi magyar király lánya, a szegények és betegek védőszentje. Szent Erzsébet szobor alkotását a sétánk folyamán a vár mögötti parkban meg is csodálhattuk.
Új hídról:
A pozsonyi Új híd, mely a város egyik jelképévé vált, 1972-ben épült. 85 m magasban egy kávézó található, melyet UFO-nak neveztek el. A híd 430 m hosszú, 21 m széles és 2001-ben elnyerte az Évszázad legjobb építménye Szlovákiában díjat.

Pozsonyi városfal:
Pozsony városa a középkortól kb. a 18. századig városfalakkal volt körülvéve, és a városba négy kapun lehetett bejutni. Mária Terézia királynő azonban a 18. században elrendelte a városfalak és kapuk lebontását, így a mai napig csak a Mihály-kapu és a városfal egy kis része maradt meg.
A gyalogos városnézés folyamán egy kellemes séta keretén belül megismerkedhettünk Pozsony történelmi belvárosával. Végigjártuk a magyar királyok koronázási útvonalát, érintve azokat az épületeket és helyszíneket, melyek szorosan kapcsolódnak a magyar történelemhez. A sétát legendák és mondák is színesítették az idegenvezetőnk tolmácsolásában. A sétánk első állomása a Mihály kapunál volt.
Mihály-kapu
Az egyik igazi kuriózum a pozsonyi Szent Mihály-kapu. A város középkori erődrendszerének egyetlen épségben megmaradt kapuja. Nevét a rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő településről kapta. A Mihály-kapu a város egyetlen fennmaradt kapuja a négy közül, amelyeken hajdan a megerősített középkori városba lehetett jutni. A várost északról védte ez a kapu, éjszaka a csapóhidat is fölengedték és fémrácsot eresztettek le. Az elegáns, hagymakupolás réztető a város egyik legismertebb jelképe. A toronyban ma a Városi Múzeum középkori erődítmény- és fegyverkiállítása tekinthető meg. A kapu 51 m magas tornyának tetején Szent Mihály szobra viaskodik a sárkánnyal. A toronyból a városi őrség kürtszóval jelezte a tüzet, vagy az ellenség közeledtét. Ők kezelték a toronyórát is, melynek három irányban volt számlapja, a negyedik, a gettó irányában nem volt, mivel ők nem járultak hozzá az óra fenntartásához.
Néhány éve a kapu átjárójába arany kört rajzoltak, mely a nulladik kilométert jelképezi, rajta a világ 29 fővárosa és Pozsony távolsága látható.
Közvetlenül a Mihály-kapu mellett található a középkori Bástya utca, amely állítólag Pozsony legszűkebb és legromantikusabb utcája. A kapuhoz vezető hídról lenézve a régi városárokban napjainkban olvasókert van, míg a XVI. századtól 1788-ig a polgárok ebben az árokban festett céltáblákra lövöldöztek. A Mihály kapu és előkapuja közötti ún. zwingerben levő Vörös Rák patikamúzeum Közép-Európa egyik legrégebbi patikája: a XIV. században alapították.
A kapu közvetlen közelében a Mihály utca elején van az utca egyetlen egyházi intézménye, az 1325-ben felszentelt Szt. Katalin kápolna. Nevezetes a Mihály utca 3. szám alatti Jeszenák Pál-féle palota. A Jeszenák bárói család Pozsony vármegye egyik legnagyobb földbirtokosa volt. Utolsó tagját, Jeszenák Jánost az 1848/49-es szabadságharcban való részvételéért kivégezték.
A város további nevezetességei a Mihály kaputól eltávolodva, folytatva a sétánkat:
Az Országgyűlés épülete
Magyar szemponból talán a legjelentősebb emlékeket őrző épület a Magyar Királyi Kamara palotája, amely Magyarország legfelsőbb pénzügyi szerve volt.
Mikor a mohácsi csata után a törökök elfoglalták Budát, I. Ferdinánd magyar király úgy döntött, hogy a magasabb hivatalokat biztonságosabb helyre, Pozsonyba költözteti. Így került Pozsonyba a Magyar Királyi Kamara, amely Magyarország legfelsőbb pénzügyi szerve volt.
Miután a Kamarát 1783-ban Budára visszahelyezték, 1802-től 1848-ig ebben az épületben ülésezett a magyar országgyűlés ún. „alsó táblája” (a „felső tábla” ülései általában a Prímási palota Tükörtermében zajlottak). Ehhez az épülethez fűződik a reformkor rengeteg vitája a magyar gazdasági és kulturális függetlenségről, a jobbágyrendszer eltörléséről, itt hangzottak el Széchenyi, Kölcsey, Deák Ferenc, Wesselényi és Kossuth javaslatai és követelései. Széchenyi István 1825. november 6-án itt szólította fel kortársait a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Jelenleg az egyetemi könyvtár székhelye.
Segner-kúria
A Mihály utca 7. sz. reneszánsz háza a Segner-kúria, mely 1648-ban épült., és ezt a kúriát Andreas Segner gazdag kereskedő építtette. Itt született 1704-ben Segner János, a modern turbinák ősének, az ún. Segner-keréknek a feltalálója. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta ki annak a vízikeréknek az első példányát, melyet később róla neveztek el.
A kúria igazán mutatós boltíves árkádjai különleges világba, belső udvarrendszerbe vezetnek.
Zichy-palota
Ezen utcarészlet kapcsán egy gyors tájékozódás. Az utca görbülete után látszik a Mihály kapu, továbbá a volt Magyar Királyi Kamara, melynek tetejét apró sasos oromdísz díszíti, mely a szabadságharcot megelőző rendi országgyűlések színtere volt. A sarki, sárga épület a Leopold de Pauli palota, valamint egy másik, úgyszintén a sarkon álló klasszicista tympanonos ház pedig a Zichy grófi palota.
A feltűnően elegáns, szigorúan klasszicista homlokzatú Zichy-palotát 1775. táján gróf Zichy Ferenc építtette. A palota a császári birtokok főigazgatója számára épült, melynek helyén a XV. században nagy valószínűséggel királyi kúria állt, ahol a Pozsonyba érkezett királyok és királynék szoktak megszállni. Az épületet a XVIII. század elején bérházzá alakították, s itt született 1734. január 23-án Kempelen Farkas, az európai hírű ezermester, 1832. március 2-án pedig József főherceg. Ma különféle rendezvényeket és ünnepségeket tartanak a palotában.
A gyermekként, vadászbalesetben jobb kezét elvesztő Zichy Géza (szül. 1849) hatalmas ambícióval zongoravirtuózzá nőtte ki magát ebben a palotában, s félkeze ellenére Európa- szerte hangversenyezett, nagy nevet szerezve magának.
A szomszédos de Pauli /vagy másként, a két egymás melletti ház összevonása miatt Wittmann- Pauli / palotában pedig a 9 éves Liszt Ferenc adott nyilvános hangversenyt 1820-ban.
A Zichy és a de Pauli ház között futó szűk kis Prépost utca a négysávos, hídra vezető felüljáró út megépültéig, a legrövidebb utat jelentette innen a várba. Közepén lengedező spanyol zászló, a nagykövetséget jelöli.
Pálffy-palota
A palotát 1747-ben építtették át egy régebbi házból. A katonai jelképekkel gazdagon díszített főbejárat Pálffy Lipót tábornagy foglalkozásáról árulkodik. 1762. decemberében valószínűleg itt hangversenyezett az akkor még csak hatéves csodagyerek, Wolfgang Amadeus Mozart.
Ez egyben egyike a Pozsonyban található Pálffy házaknak. A Pállfyak a középnemesi rétegből előnyös házasságokkal először bárói rangra majd hercegségig emelkedő család voltak, akiknek tehetséges és sikeres tagjai – akár mint országbírók, nádorok, érsekek – évszázadokon át jelentős szerepet játszottak a magyar történelemben.
Academia Istropolitana
A Ventur utcán haladtunk tovább, mely nevét egy, a középkorban itt lakott olasz építőmesterről kapta. Mátyás király által alapított egyik első közép-európai egyetem, az Academia Istropolitana épülete. (Kancellárja Vitéz János humanista érsek volt.) Egyes források régi pénzverőház néven emlegetik, mivel a XV. század közepéig pénzt vertek benne.
Az 1465-ben Mátyás király által alapított humanista egyetemen négy szabad művészeti kar működött: teológiai, jogi, orvosi és művészeti. Az egyetemen ismert tudósok tevékenykedtek, mint pl. a Regiomontanusnak nevezett Johannes Müller Königsbergből vagy a lengyel csillagász Bylica Márton.
Keglevich-palota
Az Úri utca – Ventur utca sarkán levő Keglevich palota 1730-ban épült, a város legelső barokk épületei közé tartozik. A palota egy régebbi polgárház átalakításával keletkezett. A palota a horvát Keglevich bárói család tulajdona volt. Keglevich Babette grófnő Ludwig von Beethoven tanítványa volt és a család meghívására Beethoven kilencnapos látogatást tett Pozsonyban.
Erdődy-palota
A sarki, gyönyörű rokokó sárga palota az Erdődy család palotája. Gr. Erdődy György országbíró építtette 1770-ben. A palotában gyakran rendeztek hangversenyeket és operaelőadásokat. A családnak saját operatársulata is volt.
Az Erdődy palotával szemben egy adalék Rákóczi életéhez, mert itt áll az ún. Rákóczi ház. Minden alkalommal, ha Bécsbe ment, családját itt hagyta hátra.
A kereszteződésben található szökőkút, mint mintájából kiderült, valamikor lóitatásra szolgált.
Klarisszák temploma:
Pozsony egyik legrégibb gótikus stílusú temploma. Oldalához ötszögletű, vízköpőkkel és szobrocskákkal gazdagon díszített gótikus tornyot emeltek. Itt őrizték hajdan Szent Margit földi maradványait és valószínűleg a mai napig itt vannak eltemetve. Miután II. József 1782-ben eltörölte a szerzetesrendet, az apácáknak el kellett hagyniuk kolostorukat. Az egykori kolostort átalakították a jogakadémia és a katolikus gimnázium számára. A gimnázium egykori diákjai közül meg kell említeni Bartók Béla és Dohnányi Ernő nevét.
Prímás-palota
Az Óvárosi Püspöki Palota, Primacialny Palac vagy Primacialne Namestie Pozsony városának egyik legjelentősebb látványossága. A rózsaszínre festett masszív épület elődje a XIII. században épült, püspöki lakhelynek. Ezt a XVIII. században lebontották, helyére sokkal tágasabb és pazarabb palotát építettek, a francia klasszicizmus jegyében. Szlovákia egyik legszebb klasszicista palotáját Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette. A neonklasszicista épület Heffele Menyhért, udvari építész remeke.
A palota Tükörtermében írták alá 1805-ben az austerlitzi csata után a pozsonyi békét. A palotában található az az értékes gobelinsorozat, mely Leandrosz és Heró szerencsétlen szerelmét meséli el, és amelyet ma pozsonyi falikárpitokként, angol gobelin gyűjteményként ismer a világ. A palota ma múzeumként látogatható. A fogadótermek ma a Városi Galéria tulajdonában lévő európai festmények és híres pozsonyi gobelinek kiállításának adnak otthont.
Ferencesek temploma és kolostora
A ferencesek Angyali üdvözlet templomát a nem hiteles források szerint IV. László magyar király építtette. III. András magyar király személyesen vett részt 1297. március 25-én a templom ünnepélyes felszentelésén. A templom gótikus stílusban épült, viszont homlokzatát később barokk stílusban átépítették.
Szlovák Nemzeti Színház
1886-ban épült, mint városi színház, Fellner Ferdinánd és Helmer Henrik bécsi építészek tervei alapján. A színház jelenleg az opera- és a balett társulat székhelye. A színház homlokzatán található Katona József és Liszt Ferenc szobra.
Ganimédesz-szökőkút
A színház előtti térséget a Ganimédesz-szökőkút tölti ki. A kutat a pozsonyi Első Takarékpénztár ajándékozta a városnak. Megrendelésére készítette 1888-ban a pozsonyi származású kiváló szobrász, Tilgner Viktor.
Vigadó
Az 1911-1915-ös évek között a budapesti építészek tervei alapján épült Vigadó ma a Szlovák Filharmónia székhelye. Hangversenytermében kiváló hazai és külföldi zenei együttesek, szólisták és a komolyzene képviselői léptek fel. A hangversenyidény csúcspontja az őszi Pozsonyi Zenei Ünnepségek.
Fő tér
Hosszú története során az események középpontjában volt. Volt piactér, passiójátékok színtere, a polgárok gyülekezési tere, köszöntöttek itt uralkodókat, de helyszíne volt a nyilvános kivégzéseknek és azokon az embereken végrehajtott egyéb testi fenyítéseknek is, akik megsértették a törvényt. Mindig nagy tömeget vonzott a Fő térre a pompás koronázási menet, amelynek élén Magyarország új királya haladt.
Megcsodáltuk a város két jelentős szobrát, ill. alkotását is.
Kandi
A csatornafedél alól kikandikáló „ Kandi“ az utóbbi években a pozsonyi korzó érdekessége és elválaszthatatlan szimbóluma lett. Híre szinte az egész világon elterjedt. A Kandi egy egyszerű kis emberke, aki napjait kíváncsi nézelődéssel tölti, gyönyörködik a környezetben és a szép lányokban.
Schöne Nazi
Igazi neve Lamár Ignác, ki közel negyven éven át volt a város régi utcáinak és kávéházainak elválaszthatatlan és pótolhatatlan színfoltja. E nélkül a régi vágású elegáns figura nélkül kevesen tudják elképzelni a harmincas évektől a hatvanas évekig Pozsony utcáit, kávéházait és cukrászdáit. Ha elindult szokásos sétájára a városban, nem történhetett meg, hogy észre ne vegyék. Úgy nézett ki, mint egy tökéletesen öltözött angol gentleman.
Szent Márton-székesegyházat, ill. a Koronázó templomot sajnos nem volt módunkban belülről megtekinteni.
A Koronázó templomról:
A gótikus stílusú Szent Márton-székesegyház, Szent Márton Dóm, vagy ismertebb nevén a Koronázó templom Pozsony legnagyobb, legismertebb, legrégibb és legdíszesebb temploma. Háromhajós gótikus templom, amely az eredeti román templom helyére épült. Az első pozsonyi templomot vélhetőleg a várban alakították ki, ahol a prépostság és a káptalan székhelye is volt. Ez azonban később a vár védelmi funkciója révén vált kedvezőtlenné, ezért Imre király megkérte III. Ince pápát a prépostság átköltöztetésére a váraljába.
1563 és 1830 között a magyar királyok koronázó temploma volt. A pozsonyi székesegyházban koronázott 11 király és 8 királyné között volt Mária Terézia is. A templom 85 méter magas tornyát 1,57 méter magas és 300 kg-ot nyomó szent korona aranyozott mása díszíti. Ebben a templomban találták meg egyik legrégibb írásos emlékünket, a Halotti beszédet.
A dóm mögötti kis téren is megálltunk egy pillanatra, mivel a dómhoz vezető lépcsősortól balra, a volt városfal elé építve Liszt Ferenc (Tilgner Viktor alkotása) mellszobra található.
A szobor előtti rácson a Koronázási mise első öt taktusa látható, melyet a Mátyás templomi bemutató után, itt a pozsonyi dómban játszottak le másodszor. Liszt sok szállal kötődött Pozsonyhoz, ahol is már 9 évesen hangversenyt adott az Esterházyak meghívására, akiknek, s a jelenlevő egyéb arisztokraták támogató adományával indulhatott el aztán sikerei útján. Liszt Ferenc élete során mintegy 16-18 -szor fordult meg Pozsonyban.
Pozsonyban a közel négy órás városnézésünk nagyon gyorsan eltelt. Tele élményekkel, elköszönve a nagyon felkészült idegenvezetőnktől, Katikától a buszunk indult vissza Királyfiakarcsára.
Míg Pozsonyban voltunk, a Társulásunk ügyes kezű asszonyai készítették a finom vacsorát.
Igyekeztünk nagyon jó vendéglátók, házigazdák lenni, reméljük, hogy a pénzesgyőri barátaink is megvoltak elégedve az egész napos ittlétükkel. A vacsora elfogyasztása mellett a Pósfa zenekar játszott, és ők húzták a talpalávalót egészen a hazaindulásig.
Köszönet a PBT elnökének a szervezésért és köszönet illeti azon tagjainkat is, akik ezen a napon tették a dolgukat és munkálkodtak azon, hogy a vendégeink maximálisan jól érezzék magukat.
A képek megtekinthetők: www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2