A szabadság napja

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a huszadik századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Október 23-a a kommunista rendszer bukása óta Magyarországon nemzeti ünnep. Az 1956-os forradalomról és a szabadságharcról nemcsak az anyaországban, hanem Európa-szerte megemlékezések zajlottak.

A Királyfiakarcsai Önkormányzat és a Petőfi Baráti Társulás közös szervezésében az erdőhátkarcsai kultúrházban vetítésre került a Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában készült egyórás dokumentumfilm „Elfelejtett forradalom” címmel. Rendezője Laczkó Sándor, szerkesztője Kőrös Zoltán.

A vetítés előtt Horváth Csaba Királyfiakarcsa alpolgármestere köszöntötte a közönséget. A felvezetőben elhangzott, hogy Magyarországon 1956 októberében békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A budapesti és a vidéki tömegmegmozdulások számos alkalommal véres atrocitásokba torkolltak.
A bemutatott film az 1956-os forradalom csehszlovákiai történéseit dolgozza fel. Tizenöt visszaemlékező és négy történész (Simon Attila, Popély Árpád, Bukovszky László, Vajda Barnabás) segítségével rekonstruálja az akkori eseményeket. A film elkészítésében a Komáromi Jókai Színház színészei, valamint a Selye János Gimnázium és a Marianum Egyházi Iskolaközpont diákjai működtek közre.
A film készítői arra keresték a választ, hogy az itt élő magyarok körében milyen visszhangja volt a magyarországi forradalomnak, és hogyan reagált mindezekre az akkori államapparátus. A közismert személyiségek, Dolník Erzsébet nyugalmazott pedagógus, volt parlamenti képviselő, Tőzsér Árpád költő, Nagy János szobrászművész mellett a filmben szereplők (Kovács László, Kovács Ferenc, Révész János, Hrala Gyula, Molnár Gyula, Bapkó Lászlóné, Rácz Jenő, Tóth Pál, Kocsi Győző és mások) őszintén és nyíltan beszéltek a megélt napjaikról, tetteikről és a lelkesedésükről egy új eszme iránt. A filmben többek között megszólalnak az egykori párkányi diákok, akik fekete szalagot tűztek ki, melyeket a tanáruk, miután a ruhájukról letépte, meg is taposta. Dolník Erzsébet az októberi forradalom idején a komáromi gimnázium diákja volt. A filmben azt is említi, hogyan tagadták meg a kommunista hűségnyilatkozat elfogadását. Ennek emlékét a gimnázium aulájában egy tábla őrzi. Kocsis Győző egykori diák (Vágkirályfa) a „bűne” az volt, hogy a forradalom alatt megírta a „Mit remél a magyar nemzet” című versét, melyet az egyik osztálytársa szavalt el. Megtorlásul évet kellett ismételniük. A film utolsó fejezetében a Magyar Himnusz csendült fel, amelyet a közönség állva énekelt.
A film végén kötetlen beszélgetés zajlott a film készítőivel. Elmondták, hogy a Muszkaföldön, és a Nyugati Fogságban készült filmek után az Elfelejtett forradalom hűen tükrözi, hogy a kis magyar közösség milyen összetartó volt a forradalom idején. A film célja, hogy köztudatba hozza az 56-os események felvidéki történéseit, továbbá ismeretanyaggal szolgáljon arról, mit éltek át az itt élő magyarok a forradalom ideje alatt. Ha ténylegesen nem is volt lehetőségük a segítségnyújtásra, de szimbolikusan kinyilvánították egyetértésüket és szimpátiájukat, amiért megtorlások érték őket az államhatalom részéről.

1956 októbere olyan példát adott a világnak, mely évről-évre kiemelt eseményként szerepel az emberiség történelmében.

Szerencsés Magdolna
megjelent a Magyar Regionális Hetilap „Csallóköz” újságban, 2019. október 30-án, a 44. számának hatodik oldalán.

This entry was posted on kedd, október 29th, 2019 at 09:20 and is filed under Nincs kategorizálva. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed at this time.