Hitet és erőt tud meríteni

Királyfiakarcsa – A helyi kultúrházban, a Petőfi Baráti Társulás szervezésében rendezett március 15-i ünnepség újraélése és felidézése bizonyította, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékének ma is van mondanivalója.

A zsúfolásig megtelt kultúrházban, a felvezető köszöntések és üdvözlések után, az ünnepség első részében a királyfiakarcsai Manó Klub felnőtt tagjai a gyermekekkel közösen adtak elő szépen összeállított műsort. Zenével, tánccal, énekkel és versekkel elevenítették fel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történéseit. Az előadásukat siker koronázta, a gyerekek méltán kaptak nagy tapsot. A helybeli és a környékbeli falvakból tömörült Manó Klub öt éve alakult. Fő feladatuk, a gyermekekkel együtt, a magyarságtudat megtartása, erősítése és továbbadása. Vezetőjük Dohorák Szilvia pedagógus.

A kultúrműsor után Koltay Gábor, Balázs-díjas, Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett, Magyar Örökség-díjas filmrendező, színigazgató, érdemes művész mondott ünnepi beszédet. Köszöntője előtt megdicsérte a gyermekeket, a felkészítőket a gazdag programért, a szívet-lelket melengető előadásukért.
Koltay Gábor fiatal kora óta történelemrajongó és az ő szakmai életére is nagy hatással voltak 1848 eseményei. Beszédében visszaemlékezett arra az időre, amikor a Múzeumkertben, március 15-én a magyar zászló csak a vörös zászlóval együtt tölthette be szerepét. Akkor határozta el, ha az életben lehetősége lesz március 15-én ünnepi műsort rendezni, akkor az egész Nemzeti Múzeum homlokzatát börtönfallá alakítja, amely mögött a nemzeti zászló lesz. 1985-ben megkapta a lehetőséget és az álmát megvalósította. Ő rendezte a Nemzeti Ünnepet és a Nemzeti Dal refrénnél leszakadt a börtönfal, eltűnt a vörös zászló és mögötte a hatalmas piros-fehér-zöld zászló lobogott.
Így folytatta tovább: – Egy ország ismerte meg a Nemzeti Dalt, mely összefügg a szabadságharccal és Petőfivel. Nekünk magyaroknak olyan történelmünk van, hogy mindig féltünk valamitől. Megjelentek úgy könyvek – a költők összes verseivel – (Petőfi, Ady, Babits…) hogy nem volt ott az összes költemény, mert az akkori rendszer ezt nem engedélyezte. A 12 pontot a rendszerváltozásig nem lehetett a nyilvánosság előtt elmondani. Ezért is fontos számunkra, hogy a közösségünk, a magyar nemzet visszataláljon a nagyszüleink értékekhez és újra erős közösséggé váljon. A nemzeti ünnepeink hozzájárultak a történelem fejlődéséhez. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékéből minden élő ember hitet és erőt tud meríteni“.
Koltay Gábor beszéde végén Nemeskürty István gondolatát emelte ki, aki a legtöbb könyvében azt vizsgálja, hogy történelmünk tragikus és válságos pillanataiban milyen lehetőségek voltak, s rámutat a hatalmi elit hibáira, tévedéseire és mulasztásaira, egyúttal a magyar nép csodálatos megújulóképességére.

Az ünnepi megemlékezés a községháza szomszédságában álló Petőfi emléktáblánál koszorúzással folytatódott, majd a Himnusz közös eléneklésével zárult.

írta: Szerencsés Magdolna

a cikk megjelent a Csallóköz magyar regionális hetilapban, 2019. március 20-án (12. szám, 3. oldal) Hitet és erőt meríteni címmel.