Budapesten, 2017. szeptember 23-án, immár nyolvannyolcadik alkalommal Magyar Örökség Díjakat adtak át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.
A Magyar Örökség Díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. Az alapítók kifejezett szándéka a magyar kultúra népszerűsítése volt. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Juhász Judit újságíró, a Magyar Örökség Díj Bizottságának alelnöke köszöntötte az ott megjelent Mádl Dalma asszonyt, dr. Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárt, a Bizottság tagjait, a díjazottakat és vendégeket, a laudátorokat, korábbi Magyar Örökség-díjazottakat és a vendégeket. A díjátadó ünnepséget Hámori József professzor, a Magyar Örökség Díj Bizottságának elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a Magyar Örökség Díj azon intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, a gazdaság, a sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi
felemelkedéséhez. Az anyagi jutalommal nem járó Magyar Örökség Díjat láthatatlan becsületrendnek is szokták nevezni. Ezúttal hét alkotó személy illetve közösség, köztük a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás munkásságát, magyarságszolgálatát ismerték el.
Az ünnepség kezdetén először kalotaszegi népdalok hangzottak el Sinkó Péter és Balázs Andrea előadásában, gyönyörű népviseletben, akik az előadásukkal felemelő hangulatot teremtettek.

Dr. Rókusfalvy Pál pszichológus, a Magyar Örökség Díj Bizottságának tagja hirdette ki a Petőfi Baráti Társulás ajánlását a következőképpen: „A beérkezett állampolgári javaslatok közül a ma harmadikként átadandó díjat a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulásnak ajánlotta fel a Bizottság. A Bizottság a Magyar Örökség kitüntető címre tett javaslatot azért, hogy az arra méltó királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás magyarságszolgálata bekerüljön a „Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába.“

Juhász Judit az „Aranykönyvből“ a következőket olvasta fel: „a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás magyarságszolgálata „ Magyar Örökség“, amiről oklevél tesz bizonyságot.
Majd felkérte Batta György költőt, publicistát, színműírót, mutassa be a Petőfi Baráti Társulás munkásságát. A laudációt képek kísérték a Társulás életéből, a kirándulásokról, az ünnepségekről, nem utolsó sorban az augusztusi Magyarok Nagyasszonya szobor avatásáról.

Batta György elhangzott laudációja:

NÉHÁNY MONDAT A KIRÁLYFIAKARCSAI PETŐFI BARÁTI TÁRSULÁSRÓL

A Kisalföld nem veszi figyelembe az országhatárokat, átnyúlik Szlovákiába, így része a hajdani Pozsony megye Dunaszerdahely-környéki, Karcsa nevű falubokor is. A sűrű, aprófalvas településszerkezet, az egymásba növő házcsoportok, s a szinte egybeérő falucskák máig az Árpád-kori képet őrzik. A tizenkét Karcsa – sorrendben Amadé-, Damazér-, Egyház-, Erdőhát-, Etre-, Göncöl-, Királyfia-, Kulcsár-, Móroc-, Pinke-, Sipos-, és Sólymoskarcsa a Csallóköz legnagyobb falucsoportja.
Ebben a kistérségben is egymást érték történelmünk vérzivataros, ritkábban békés évszázadai. Az események és dátumok halmazából számunkra most a legfontosabb a második világháború 1940-től 1945-ig tartó öt esztendeje Királyfiakarcsán; ez az időszak ugyanis egy ottani, Rieger Tibor nevű fiúcska, – ma Magyarország egyik legnagyobb szobrászművésze – életének nyitánya.
Egy másik fontos királyfiakarcsai dátum 2001. Akkor alakult meg a településen a Petőfi Baráti Társulás, melynek az elnök Erdős Péter, az alelnök Marczell József és a pénztáros Varga Tünde voltak az alapító tagjai. A társulás célul tűzte ki, hogy megőrizze, s a felnövő nemzedékeknek továbbadja a magyar örökséget, erősítse valamennyi Karcsák-lakta magyar ember nemzettudatát, folyamatosan megismertesse e kistérség lakóival a magyar és az egyetemes kultúra értékeit és tudományos eredményeit, sarkallja őket anyanyelvük megőrzésére és ápolására, hagyományaink éltetésére. A szervezet nem véletlenül választotta névadójául Petőfi Sándort. Az ő lángoló hazaszeretete, világszabadság eszményének egyetemessége, mindnyájunk számára élvezhető nyelvezeten átadott, világirodalmi szintű költészete kultúránk örök értéke. (Bizonyosra veszem, hogy Petőfi az alföld szerelmeseként is rokonszenves volt a neve melletti döntés során.)
A Petőfi Baráti Társulásnak napjainkban a tizenkét Karcsa közül kilencből vannak tagjai; a falubokor kétezer lakosa képviseletében általában kétszázan vesznek részt rendezvényein. A tizenhat esztendő folyamán legalább félszáz kiváló magyar egyéniség érkezett a társulás meghívására Királyfiakarcsára, hogy lenyűgöző előadást tartson a legkülönfélébb témákról, illetve lehetővé tegye, hogy a közönség belepillanthasson életébe.
A tagság a több mint másfél évtized folyamán beutazta csaknem fél Európát, hogy megismerhesse az ott élőket és megtekinthesse nevezetességeit. A karcsaiak természetesen ellátogattak a Kárpát-haza magyarok lakta térségeibe is; anyaországi társszervezetekkel építettek ki kapcsolatokat; megfordultak Prágában, Firenzében, Münchenben, Auschwitzban, látták Pisát és a Vereckei-hágót… – tovább időszűke miatt nem sorolom.
„Társulásunk legnagyobb erőssége az összetartás” – vallja Erdős Péter elnök; „ennek egyik bizonyítéka önerőből kialakított szép szabadtéri otthonunk, a Cserkészliget” – mondja. Az elnök úgy véli, hogy a „kemény mag”: 30-40 személy alakítja folyamatosan a szervezet arculatát. Erdős Péter bízik benne, hogy a jövőben sem torpan meg a Petőfi Baráti Társulás lendülete, mert vannak lelkes fiatal tagjaik, akik átvehetik a váltóbotot. A társulás 2009-ben, Petőfi Sándor halálának 160. évfordulóján Petőfi Emlékdíjat kapott.
Királyfiakarcsa legújabb nevezetes dátuma 2017. augusztus tizenkilencedike. E nap délutánján avatták fel a már említett fiúcska, az idén hetvenhét éves Rieger Tibor szobrászművész Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló, két méter magas bronzszobrát. A gyönyörűséges mű a mester ajándéka falujának; hálája meghatározó nyitó éveiért, mert, – őt idézem – „A Karcsák az a hely, ahol a szeretetnek nagy ereje volt.”
Az alkotás talapzata a hármas halom, rajta a földgömb; azon áll Boldogasszonyunk. Kezében, párnán, a Szent Korona. A világ és Magyarország királynője tekintetét a Koronára veti, s a szívünknek mondja: „ Kiléptem a templomból, mert súlyos időket élünk, és elhoztam közétek a Szent Koronát, hogy jelezzem: a világ szembe fordult Szent Fiam tanításával; egymásra özönlenek és gyilkolják egymást a népek, egyre súlyosabbak a sebek az Atya szent alkotásán, a Föld testén. A Szent Korona a szeretet jelvénye, az Ég és a Föld egybe szerkesztett képe. Imádkozzatok velem, kedves magyarok, engeszteljük ki a megbántott Istent, hogy a Kárpát-hazában velünk élő népekkel együtt kialakíthassuk a béke szigetét, példát mutatva mindenkinek a Földön.”
A SZOBORÁLLÍTÁS SZERVEZŐI A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY, A PETŐFI BARÁTI TÁRSULÁS, ÉS A SZÖVETSÉG A KÖZÖS CÉLOKÉRT TÁRSULÁS VOLTAK.

A díjátadó ünnepségen a Petőfi Baráti Társuláson kívül a további díjazottak: a kalotaszegi Református Templomépítészet, Törley Mária szobrászművészete, Sárközi család irodalmi és közéleti munkássága, Péreli Zsuzsa kárpitművészete, Varga Csaba sokrétű életműve és végül a Fasang család zenei kultúrában betöltött szerepe.
Az ünnepség kultúrműsorában vetítőn keresztül a Kalota-menti falvak templomainak festett kazettás templombelsők képeiben gyönyörködhetett a közönség, továbbá az Ars Hungarica sorozat: „Magyarok tündöklő csillaga: Törley Mária Szent István szobra” c. film egy rövid részletét láthatta. De további dokumentumfilmek is emelték a program magas színvonalát, melyek úgyszintén az Örökség Díjasok személyéhez kapcsolódtak, mint a „Korcsolyázás angyali segédlettel” című, Péreli Zsuzsa gobelinjeinek Aubusson-i kiállítása alkalmából készített dokumentumfilm, majd rövid részletet láthatott a közönség Varga Csaba filmjéből, Jelenczki István: „ Nem jöttünk mi sehonnan sem” címmel. Végezetül J.S. Bach műve hangzott fel Fasang László előadásában, felvételről.
A rendkívüli esemény a „Szózat” eléneklésével zárult.
A királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás nevét mára már az Aranykönyv őrzi.