Mindszenty József gondolatai:

„Nem akarunk mást, csak igazságot, szeretetet, békét és egyetértést.”

„Amikor fáradságot érzünk tagjainkban, tegyük le ide a kereszt oltára elé, és ajánljuk fel a leginkább szenvedő magyarokért. A mi szívünk imádsága a szenvedő magyarokért legyen.”
Isten Szolgája Mindszenty József
Máriaremete, 1947. szeptember 14.

„A mai zarándoklat áldozatát odarakjuk a szentmise áldozati tányérjába. Rárakjuk ígéreteinket, hogy hitünkhöz, Egyházunkhoz és hazánkhoz hűek leszünk.”
Isten Szolgája Mindszenty József
Máriaremete, 1946. május 5.

2017. szeptember 16-án, a PBT néhány tagja szabadtéri misén, a máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika-Plébánia szentmiséjén vett részt, melyet dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek celebrált. A szentmiséhez kapcsolódóan Rieger Tibor egészalakos Mindszenty-szobrának megáldására került sor. A szentmise a Kodály Kórus közreműködésével zajlott.

A “Vértanúink-Hitvallóink” XXIII/2, 2017.szeptemberében megjelent számában – Közelkép Mindszenty bíborosról címmel – Rieger Tiborral történő beszélgetést adta közre, mely beszélgetést Kiss Gabriella és Kovács Gergely folytattak le. Az alábbiakban az ő tudósításukról, beszégetésükről adunk teljes híranyagot:
” Nagy megtiszteltetés, hogy Rieger Tibor mester a műteremlakásában, szemet kápráztató alkotások között fogadott bennünket. Az együtt töltött délután alkalmával sokkal többet és mélyebbet tudtunk meg nemcsak a szobrászat lényegéről, hanem emberségünk értékeiről is.
Rieger Tibor művészetének szellemi gyökerei a keresztény hitében húzódnak, szülein kívül a bencés gimnázium biztosította számára életének szilárd alapjait. Pályájának kezdetén jellemző volt rá egyfajta természetes útkeresés, a saját stílus kialakításának igénye. Később rájött arra, hogy nem kell mindenáron ezt keresnie, megjön majd magától. Az egyetlen, ami lényeges, az a lelki-szellemi alapállás. Ezekből a legmélyebb rétegekből kell, hogy kisarjadjon a művészet és ez a letisztult hozzáállás teremti meg az időtállóságot a múló irányzatokkal szemben. A valódi művészetnek ugyanis két fontos jellemzője van: megrendítő erővel rendelkezik, és sosem veszíti el az érvényességét, a mondanivalóját. Nem lehet puszta dekoráció elem, minden esetben valamilyen üzenetet kell hordoznia.
A szobrászatnál bizonyos fokú nehézséget jelent, hogy az elkészült mű jellemzően nem azonnal váltja ki befogadójából az érzelmeket, ellentétben például a zeneművészettel. Egy szobor mindig lassabban hat. Elképzelhető, hogy egy mű akár évszázadokig ott áll ugyanazon a köztéren vagy egy intézményben, és ez idő alatt folyamatosan kell hatnia. Éppen ezért nagyon lényeges a mondanivaló megjelenítésének módja. ” Ahogyan van a hangsúly. Egy figurális szobor nem az arccal vagy valamilyen mozdulattal mond el bármit is, hanem az egész együtt, minden porcikája kell, hogy ugyanazt sugározza, minél egyszerűbben megfogalmazva”.
” A szellem világában van lent és van fent, és nekünk igyekeznünk kell minél feljebb emelkedni, tehát megtisztulni. És erre nincs más példa, mint az evangélium. Az ember a tetteiben legyen a helyén, ne csak a szavaiban.” A máriaremetei Mindszenty-szobor alkotója ennek hiteles példáját látja a hitvalló bíboros személyében: ” Egy igazi főpásztor volt ő, abszolút megvásárolhatatlan. Ezt tudta róla nagyon jól a nyilas és a kommunista rendszer, ezért mindkettőben meghurcolták. De ez is az ő példamutatása, hogy az ördögnek soha nem engedhetjük meg, hogy egy kicsit is betegye a patáját az ajtón. Ennyi idő után most már teljesen világos, hogy a bíboros útja helyes volt, mert neki példát kellett mutatni, és ezt ő felvállalta. Nyilvánvaló, hogy ezt egy egész nép nem tudja követni, de példaként ott van előttünk, és kell, hogy a jövőben is ott legyen. Erős hit, egy nemzet számára ez a legnagyobb erő. Napjainkban sokan csak a jólétben bíznak, pedig szellemi alapok nélkül, ahogy egy embernek, egy népnek is vége van. Ez a történelem és minden nagy nép és kultúra felemelkedésének és bukásának nagy tanulsága.”
Rieger Tibor kritikus szemmel nézte, elemezte más alkotók Mindszenty-szobrait is, ” mert nem volt könnyű a feladat. Idegenkedtem attól, hogy külsődleges mozdulatokkal mondjak el bármit, ez ugyanis nem egy portészobor. Igyekeztem azt a személyes mondanivalót minél egyszerűbben megformálni, amiről beszéltem. A legfontosabb az volt számomra, hogy az ő szellemi alapállása jelenjen meg rajta. Ennek kell megjelennie egy műben, nem az, hogy hogy néz ki egy fotón, hogy mozog, vagy milyen gesztusai vannak, ez mindig másodrendű ilyen szobrok esetén.”
könnyű megalkotni egy szentet ábrázoló szobrot, ábrázolni egy bibliai jelenetet, erre egy nem hívő művész is képes. Az igazi szakrális mű valamiképpen Isten és ember közös alkotása. Az Istenhez való kapcsolódás hiányában az alkotás díszletté válhat és elveszítheti legfontosabb tulajdonságait. Természetesen az alkotói folyamat ettől függetlenül igen nehéz és sokféle, akárcsak minden más összetettebb emberi tevékenység. A művész olykor szenved, vívódik, máskor viszont a lelki szemei előtt minden nagyon hamar letisztul, kialakul. A máriaremetei Mindszenty-szobor egy hosszú belső reflexió kiérlelt eredménye, melyben nagyon érzékelhetően jelen van az alkotóművésznek is a teljes személyisége.
Rieger Tibor otthonában átélhettünk egyfajta jó nekünk itt lenni érzést, és ahogy alakult a Mindszenty-szobr mintázása, egyre biztosabbá vált számunkra, hogy hasonló érzése lesz majd mindazoknak, akik az elkészült szobor köré gyűlnek.”

„Emberé a munka, Istené az áldás!”