2015. október 11-én a királyfiakarcsai kultúrházban emlékeztünk az 1848/49-es szabadságharc megtorlásaiban kivégzett mártírjaira, az aradi vértanúkra, akik az utolsó tettükkel bizonyították, hogy másokért éltek.
Az aradi vértanúk:
Aulich Lajos:
„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”
Damjanich János:
„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”
Dessewffy Arisztid:
„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”
Kiss Ernő:
„Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”
Knezić Károly:
„Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”
Láhner György:
„Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”
Lázár Vilmos:
„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”
Leiningen-Westerburg Károly:
„A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”
Nagysándor József:
„De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”
Poeltenberg Ernő:
„Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”
Schweidel József:
„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
Török Ignác:
„Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”
Vécsey Károly:
„Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

Az emléknapi megemlékezést a PBT tagjain, a falubelieken, ismerősökön, barátokon kívül megtisztelte Szakály Sándor történész a MTA doktora, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia Történet-tudományi Bizottságának tagja, Rieger Tibor budapesti szobrászművész, Gányovics Jana polgármesternő, valamint a kisudvarnoki Pünkösdi Rózsa Népdalkör Orbán Gyula vezetésével.A megemlékező, felemelő, tartalmas emléknapi beszédet Szakály Sándor tolmácsolásában hallgattuk meg.
Szakály Sándor történészről:
Az alap-illetve középiskola elvégzése után történelem-könyvtár szakos bölcsésdiplomát szerzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Az első munkahelyén a Hadtörténeti Intézetben fő kutatási területe az 1919 és 1945 közötti Magyarország történelme volt.
1982-ben a bölcséstudományok doktorává avatták, 1990 óta a történelemtudomány kandidátusa. 1991-től a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Legújabb és Jelenkortörténeti Osztály vezetője lett. 1992-1997 között az Intézmény Bécsi Kirendeltségének Vezetőhelyetteseként dolgozott. 1997-1999 között a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa, majd 2000. év végéig az Intézmény főigazgatója. Ezután a Duna Televízió kultúrális igazgatója, majd 2001-től alelnöke lett. 2004-ben a Magyar Országos Levéltár főigazgatójának tanácsadója, főlevéltárosa. 2005-2006-os években az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában tudományos kutatóként dolgozott. 2006 óta a MTA doktora, továbbá a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Társadalomtudományi Tanszékének tudományos szaktanácsadója, 2007-től egyetemi tanára. 2009-2010 között a veszprémi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának professzora. 2011-13 között a Károli Gáspár Református Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, a Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és vezetője. 2013-tól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese. 2014. januárja óta a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója. Számos szakmai, tudományos, közéleti megbízatásai voltak és vannak, melyeket hosszan lehetne sorolni. Megjelent könyveinek, publikációinak száma számos.
Díjai, kitüntetései:
Szakmai tudományos tevékenységéért 1993-ban Bezerédj-díjat, 2001-ben Zrínyi Miklós-díjat, 2002-ben Supka Géza emlékérmet kapott. A Honvédelemért kitüntető cím, II. osztálya kitüntetést 1994-ben és 1998-ban, majd a Honvédelemért kitüntető cím I. osztálya címet 2000-ben és 2001-ben vehette át. 2011-ben Dr. Szobonya Zoltán – emlékéremmel díjazták. 2012. novemberében Bécsben a Grosse Ehrenzeichen für Verdienste um die Republik Österreich kitüntetéssel ismerték el munkásságát. 2013-ban a Korunk folyóirat, Korunk Kulcsa díjával, 2014-ben Kaposvár Városért-díjjal, 2015-ben az V. Magyar Világtalálkozón a külhoni magyarság érdekében végzett közéleti munkájáért a Világ Magyarságáért Díjjal tüntették ki.
Az emléknapi, megemlékező beszédet követően került sor a kisudvarnoki Pünkösdi Rózsa Népdalkör ünnepi kultúrműsorára Orbán Gyula vezetésével. Felemelő, magával ragadó, megemlékező kultúrműsorban volt részünk. Köszönjük nekik, és további szép sikereket, fellépéseket kívánunk a Népdalkörnek.
A megemlékezésen a közönségünk Szakály Sándor munkáival, könyveivel is megismerkedhetett, melyeket vásárolni lehetett.
A képek megtekinthetők: www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2