A PBT 2013.január 20-án a királyfiakarcsai kultúrházban ünnepelte a Magyar Kultúra Napját. A rendezvényünket megtisztelte Gányovics Jana polgármesternő és Bede Károly pébános úr.
Természetesen sok szeretettel köszöntöttük tagjainkat is, a falubelieket, minden kedves jelenlévőt, akik a Társulás 2013 –as év első programján a részvételükkel megtiszteltek bennünket.
A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük, a hivatalos napja január 22, mely nap a Himnusz születésnapja. 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Ez az a nap, amikor főhajtással emlékezünk meg a legfontosabb kincsünkről, ami maga a magyar kultúránk, a magyar nyelv, mely nemcsak tudást, műveltséget hordoz, hanem erkölcsöt is.
Ezen a vasárnap délutánon külön tisztelettel köszöntöttük kedves vendégünket, előadónkat, Horváth Zoltán Györgyöt Budapestről, számos könyv szerzőjét, a Romanika Könyvkiadó kiadóját.
Amit tudni lehet róla….. Mindig vonzotta őt, ami szép. A középkori templomépítészet, az egyházi képzőművészet került az érdeklődése középpontjába, ezek gazdagságára, változatosságára, a szépségükre az itáliai utazásai döbbentették rá. Európa szerte, a Kárpát medencében rengeteg utazása volt és van. Az utazásoknak, a sok műemlék túráknak, az élményeknek a következményei: a diavetítéses előadások, könyvek, újságcikkek, képeslapok kiadása, fotókiállítások lérehozása, melyek során a történelmi Magyarország műemlékanyagának megismertetése is többek között az elsődleges cél.
Horváth Zoltán György a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Kárpát medencében található könnyező Mária képekről tartott vetített képes előadást.
Megjegyezendő, hogy a Romanika Könyvkiadó gondozásában 2008-ban magyar nyelven is megjelent Papp Faber Erika Amerikában élő, Édesanyánk könnyei c. könyve, mely a Kárpát – medencében könnyező Mária képeket mutatja be. Papp Faber Erika erdélyi gyökerekkel rendelkező szerző, a nagyapja erdélyi-örmény családból származott, az édesanyja vajdahunyadi születésű. Mária országában, Magyarországon, a Kárpát – medencében tizenkét Mária kép csodás eseményként könnyeket hullatott. Az Egyesült Államokban élő szerző ezeknek a képeknek és kegyhelyeknek a történetét kutatta: a leírásokból időnként egészen kalandos sorsok rajzolódnak ki a XVII. és a XXI. század közötti hányatott magyar történelemnek „ köszönhetően“. A könnyezések helyszínei mindmáig zarándokhelyek, de a Kárpát – medencében, Európa – szerte, sőt világszerte található másolatok révén a magyarországi csodás Mária – képek tisztelete ennél még sokkal több helyen él. A kötet a szöveges ismertetés mellett nagyon gazdag képanyaggal is bemutatja ezeket a kegyhelyeket.
A legkorábbi könnyezést 1663-ban jegyezték fel a magyar nyelvterületen. Összesen tizenkét képet tisztelnek könnyezőként, de ezek közül csak tizenegyről talált hiteles feljegyzést a szerző. A tizenkét festmény közül öt görög- katolikus, a többi római- katolikus templomban van, mindegyik más és egyedülálló. A leghosszabban könnyező Mária – kép Gyergyószentmiklóson található. Mindegyik képnek viszontagságos sorsa volt, sok esetben elszállították a könnyezés helyszínéről és másolattal helyettesítették őket. A máriapócsi kép esetében, miután az eredeti könnyező képet Bécsbe vitték és helyébe másolatot küldtek, a másolat is könnyezni kezdett, ráadásul nem egyszer, hanem kétszer is: 1715-ben és 1905-ben. Sokan összefüggésbe hozzák a könnyező képeket a történelmi eseményekkel, de más feltételezések is vannak.
Horváth Zoltán György képekkel illusztrálva, tartalmas magyarázattal tartotta az előadását, bemutatva a tizenkét könnyező Mária kegyhelyet. Ezek a következő helyszínen vannak: Nagyszombat, Klokocsó, Királyfa, Husztköz, Máriapócs, Győr, Kolozsvár, Varannó, Bácsfa-Szentantal, Pálfalva /Sajópálfalva/, Baja.
A nagyszombati Szent Miklós római katolikus templomban a könnyezés ideje: 1663, 1703. A kép típusa: festmény, melyen Mária a kezét áldásra emeli. A kép másolata 1820-ban készült és Esztergomban található.
Klokocsón / Ung megye /, a Szűz Mária Elszenderése görög katolikus templomban a könnyezés ideje 1670-ban volt. A kép egy ikon / festmény/- anya és gyermek megkoronázva. Az eredeti kép az eperjesi városházára került, onnan Báthory Zsófia grófnő átvitette a munkácsi kastélykápolnába, majd Zrínyi Ilona 1688-ban elvitte Nicomédiába / ma Izmit, Törökország/, innét visszakerült a munkácsi kastélyba 1703-ban, majd a bécsi udvari kápolnában került, ahonnét eltűnt. A kép másolatát Kramer F. festette, mely 1769-ben az eperjesi városházára került. Ezt a képet 1904-ben odaajándékozták Vályi János eperjesi püspöknek és 1907-ben a püspök kápolnájában foglalt helyet. A második másolatot a képről Roskovics István helyi festő készítette Vályi püspök rendelésére, melyet másolatot 1913-ban a klokocsói templomnak ajándékozta. 1948-ban dr. Csekán János atya szentelte fel ezt a másodikként készített képet.
Királyfán, régi névváltozatban Királyfalván / szenci járás/ a rómia katolikus templom, Pálffy-kápolnájában a könnyezés ideje 1683-ban volt, a képtípus: A szenvedő Szűzanya, ölében fiával. Az eredeti kép Bécsújhelyre került / Wiener Neustadt /. A kép másolata fadeszkára készült.
A husztközi / Máramaros vármegye, huszti járás/ könnyezés 1690-ben volt a Szent Istenanyja kápolna és Szentháromság templomban, mely eredetileg görög katolikus templom volt, ma ukrán ortodox. A kép típusa: ikon- Anya gyermekével. Az eredeti kép eltűnt.
Máriapócson / Pócs vagy Máriapócs, Szabolcs vármegye, nyírbátori járás, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye/ a Szent Mihály Főangyal görög katolikus templomban a Mária ikon – Anya Gyermekével háromszor is könnyezett, mégpedig: 1696-ban az eredeti ikon és 1715-ben valamint 1905-ben a máriapócsi másolat. Az eredeti kép a bécsi Szent István Székesegyházban / Stephansdom/ áll a másolata pedig Máriapócson.
Győr városában az írek védőszentje, Szent Patrik napján, 1697. március 17-én, amikor ezres tömeg hallgatott misét a Nagyboldogasszonyról nevezett székesegyházban az „ Ír Madonnának“ titulált festményt könnyezni látták. A képet leszedték a falról. A fal száraz volt, de a kép tovább könnyezett és vért verítékezett, még azalatt is, amíg vizsgálgatták. A könnyezés reggel hat órától reggel kilenc óráig tartott. Amikor letörölték a könnyeket, új könnyek fakadtak, amelyek Jézus arcára hullottak.
Kolozsvárt illetően a pontos helyszín: Füzesmikola vagy Mikola / Szolnok-Doboka vármegye, Szamosújvári járás/. Az itteni fatemplomban 1699-ben jegyezték fel a könnyezést. A kép típusa: ikon- Anya gyermekével, az eredeti képet Szentbenedekre vitték a Kornis gróf kastélyába, majd innét a kolozsmonostori jezsuita templom Fájdalmas Szűzanya kápolnájába
1699-ben.
A varannói Szűz Mária Születése / Kisboldogasszony/ és a Jótanács Anyja kegyhely nevezetű római katolikus templomban 1708-ban volt a könnyezés ideje.
Bácsfán, a Szentantal-i Páduai Szent Antal kolostorban 1715-ben jegyezték fel a könnyezés időpontját.
Pálfalván / Sajópálfalva – Borsod vármegye, miskolci járás, ma Borsod – Abaúj-Zemplén megye/ a görög katolikus Szentlélek Eljövetele templomban a Mária kép: Anya gyermekével, mindkettő megkoronázva 1717-ben könnyezett. Az eredeti kép Egerbe került, eltűnt 1950-ben, visszakerült Sajópálfalvára 1973-ban.
Bajától délre fekszik Máriakönnye településrész / ma Bács-Kiskun megye/, ahol a Kisboldogasszony templomban áll egy Mária kép: Szűzanya Gyermekével, mindketten koronával. Ebben a templomban a könnyezés idejére nincsen történelmi adat és semmi dokumentáció arról, hogy ez a kép valaha is könnyezett volna, a tisztelete csupán legenda alapján létezik.
Horváth Zoltán György fantasztikus előadása, a teltházas kultúrházban minden résztvevő tetszését elnyerte. Köszönet érte.
Könnyező Égi Édesanyánk, könyörögj mindnyájunkért! Ámen.
A képek megtekinthetők:
picasaweb.google.com/petofitarsulas2

This entry was posted on vasárnap, február 3rd, 2013 at 12:38 and is filed under Nincs kategorizálva. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed at this time.