A PBT a Pepita tours utazási iroda szervezésével 2012.augusztus 16-19 között Dél- és Nyugat Csehországi utazáson vett részt, érintve Prágát, Karlovy Varyt, Marianske Láznet, Český Krumlovot, valamint a Hlubokái várkastélyt. A négy napos utunk alkalmával Köles Zsolt kalauzolt bennünket, a Pepita Tours utazási iroda igazgatója.
Az utunk első állomáshelye Morvaország területén Velké Bílovicén Ing. Ján Osička pincészete volt. Ez a község 15 km-re fekszik Břeclav városától. Osička úr pincészete 700 ha-on termeli a szőlőt, a legnagyobbak közé tartozik Csehországban. A szívélyes fogadtatás után fehér és vörös borok kóstolása volt a terítéken, sőt finom gulyással is szolgáltak. A pincészeti kellemes délelőtti időtöltés után jó hangulatban folytatódott az utunk Prága felé.
Prágát gyakran hívják száztornyú városnak, arany városnak, vagy egyszerűen a városok királynőjének. A Moldva két partján fekszik. A kilenc dombra épült városban 31 km hosszan kanyarog a Moldva, ami a legszélesebb pontján 330 m széles.A folyó ágai számos szigetet ölelnek közre.
Prága története: A mai Prága területén már a kőkor idejéből is találtak emberi letelepedésre utaló nyomokat, s a város környékét ettől kezdve szinte folyamatosan lakják. A kelta bójok i.e.500 körül telepedtek meg a Moldva völgyében: róluk kapta az ország a ma is használatos Bohémia nevet. A mai Prága déli részén i.e. 200 táján állt településük maradványai kerültek elő. A területet i.e. 9 és 6 között a germán markomannok hódították meg és a kelták apránként kitelepültek. A népvándorlás idején a hunok és a longobárdok átvonulása után szláv népcsoportok / csehek, dudlebek, lučanok stb/ i.sz. 500 táján jelentek meg a térségben, de hamarosan avar, majd frank befolyás alá kerültek. A Přemysl uralkodó dinasztia i.sz. 800 körül került a cseh törzs élére. A 9.század második felében a Nagymorva Fejedelemség hódította meg a területet, majd Szvatopluk halála után / 895-ben/ I. Spitihnyev fejedelem a
német király vazallusa lett. A 10.században a Prága környékén lepelepült csehek sorra legyőzték a többi szláv törzset. A róluk elnevezett országot a Přemysl –ház fejedelmei, majd királyai a mai Prága területén épített két várból, a Vyšehradból , illetve a Hradzsinból kormányozták.
Prágai első megállónk a Vencel téren volt, ahol Köles Zsolt mellett Bányai Tamás idegenvezetővel indultunk Prága látnivalóit, nevezetességeit megcsodálni. A Vencel-tér
Prága egyik legjelentősebb tere, az újváros egyik kultúrális és üzleti központja. Mint a legtöbb tér, a Vencel tér is mint vásártérként szolgált, mégpedig először lóvásártérként. A téren áll a Szent Vencel szobra, J. Bendla alkotása, mely a tér egyik fő látványossága. A tér hosszúsága 750 m , a tér felső részén helyezkedik el a Nemzeti Múzeum. Az épület 1885 – 1890 közt volt felépítve prof. J. Schulze tervei alapján. Az újreneszánsz épület négy szárnyból és két udvarból van kiépítve. Az épület 19.századbeli szobrászművészettel van díszítve.Többek között a Müncheni szobrászművész L. Schwanthaler művei mellett itt vannak állítva A.Popp és B. Schniercha szobrai is. A Múzeum részéhez tartozik a négyszögletes panteón hozzáépítése, mely kupolával van befejezve, mely 48 szobrot tartalmaz és a cseh nemzet hírességeit idézik. A tér alsó részén volt 1786 – 1789 között felépítve az ún. Bouda Színház, mely Csehország első színháza volt. A Vencel tér számos és jelentős történelmi esemény színhelye volt, 1969-ben két diák is felgyújtotta itt magát a rendszer elleni tiltakozásként és az 1989-es bársonyos forradalom idején is nagy demonstrációkat tartottak ezen a helyen. A Vencel térről az egyik legérdekesebb séta a Vencel térre torkolló Štěpánska utca alatt kezdődik a Lucerna passzázsba lépve. Az épület Prága első vasbeton építménye, amelyet Václav Havel nagyapja építtetett. Az alagsorban bálterem is van, ahol Karel Gott szokta karácsonyi koncertjeit tartani. A passzázs belső tere arab bazári hangulatot idéz, és kupolája alatt függ David Černý híres szobra Vencel királyról, aki fejjel lefelé lógó lovának hasán terpeszkedik. A passzázsból áttértünk a gyönyörűen gondozott Ferencesek kertjébe. A Ferencesek a XVII. század elején kezdték el ezen a területen a fákat és szebbnél szebb virágokat ültetni. 1950-ben, a kommunista időszakban elvették a Ferences rendtől a kertet, ettől az időtől számítva nyilvános parkként működött. 1989-1992 között nagy felújításokat végeztek, új kaput helyeztek a régi helyére, melyet Assisi Szent Ferencről neveztek el, ezen a kapun a Vencel tér felöl lehet bejutni a kertbe. A rendszerváltás után a kert egy részét visszajuttatták a ferenceseknek. A sok virágágyásban a növények gondos elrendezésben gyönyörködtetik az embereket, rózsabokrok, gyógynövények találhatók itt. Ez a kert egy remek oázis a Prágában lévő nyüzsgésben megfáradt, s már sok prágai gyönyörűséget végiglátott turistáknak a pihenésre.
Sétánk alkalmával a Lőportornyot is megcsodáltuk, mely tornyot Jagelló László tiszteletére építették 1475-ben M. Rejsky építész révén Prostějovból. Közelében építette fel a IV. Vencel királyi udvart mint uralkodói rezidenciát. A torony mint lőporraktár szolgált. Később a kapu újgót stílusban lett felújítva J. Mockera tervei alapján 1875 – 1876-ig. A toronyból csodálatos látvány tárul a látogató elé az egész óváros részre.
Az Óvárosi téren körbe tekintve Prága legrégebbi, már a 12. század óta létező terén, bármelyik hangulatos étterem kinti asztalánál ülve csodálhatjuk a kulisszákat, az ősi épületeket, a templomokat a nagy „ turista“ sürgés-forgást. A Vencel tér és a Károly híd közötti tér mindig turistákkal van tele. A prágaiak egyik népszerű találkozóhelye, ezen felül az ünnepek, mint karácsony és a húsvéti vásárok helyszíne. A tér egyik legértékesebb része az Óvárosi Városháza mellett levő csillagászati óra, az Orloj, mely az apostolok felvonulásával jelzi az órákat, valamint a Nap és a Hold pozíciója is látható rajta. Ez az óramű évszázadok óta vonzza a látogatókat. A hatalmas időmérő szerkezet 1410 óta működik. Minden órában a felső részében levő ablakban elvonulnak az apostolok. Ezt 1597-ben készítették. Egy helyi történet szerint az órát Hanus mester készítette, s annak érdekében, hogy művét más városokban ne tudja megismételni, a városatyák izzó vassal megvakították és hagyták elszegényedni. Hanus mester bosszút állt. Egy nap a kezét az óra finom szerkezetébe tette. Az elkövetkezendő 100 évben senki nem volt képes az óramű javítására. A bal oldali ablakban az apostolok: Szent Pál, Szent Tamás apostol, Szent Juda Tadeus, Szent Simon, Szent Bertalan, Szent Barnabás. A jobb oldali ablakban az apostolok: Szent Péter, Máté apostol, Szent János apostol, Szent András, Szent Fülöp, Szent Jakab. Sokféle jelképes bábu is leköti a nézők figyelmét. A csontváz és a homokóra az idő múlását, az ember mulandóságát jelképezik.
Az óramű szerkezete három önálló részből áll, ezek a: bábjáték, sférakör és a naptár.
A városháza 1338-as tornyából pedig Prága panorámáját élvezheti a látogató 50 méteres magasságból. Az Óvárosi téren áll az egyik prágai, 1735-re befejezett, fehér barokk Szent Miklós templom. Nagyon szépek a teret ölelő paloták is. A tér közepén Husz János szobra áll. A szobrot 1915-ben, máglyahalálának 500. évfordulójára emelték. Sétánk folyamán megálltunk a Franz Kafka téren is, az egykori szülőháza falánál emléktábla őrzi az emlékét.
Betekintést nyertünk a Josefov városrészbe is, mely a prágai óvároshoz szorosan kapcsolódó, elsősorban zsidó gyökereiről ismert városrész. A mindössze 9 ha területű, 2000 lakosú negyed múltját zászlaja ma is kifejezi. A vörös alapon sárga Dávid csillagot ábrázoló lobogót 1357-ben a német- római császárként, IV. Károlyként ismert I. Károly cseh király adományozta a prágai zsidó közösségnek. A megmaradt zsidó emlékeket az Állami Zsidó Múzeum tartja fenn, többségükben a prágai zsidóság múltját és életmódját ismertető kiállításokat rendeztek be itt. Az egyetlen kivétel a Régi – új zsinagóga, ami a prágai közösség tulajdona maradt és jelenleg is használják.
Prága egyik fő látványosságának számító hangulatos hídján, a Károly hídon grafikusokkal, utcazenészekkel, mutatványosokkal találkozhatunk. A híd 516 méter hosszú és 10 méter széles. A 16 pillérrel rendelkező híd helyén korábban egy fahíd állt. 1357 óta ez Prága állandó hídja. Alapkövét 1357-ben IV.Károly német-római császár fektette le, a híd végül 1402-re készült el. 1723-ban a hídra olajlámpákat szereltek és 1866-ban áttértek a gáz megvilágítására. 1851-ig ez volt az egyetlen híd a Moldván. A Károly híd 30 híres szobrának többségét 1687 és 1714 között állították fel, de még 1928-ban is bővült új szoborral a híd. A szobrászok közül megemlíthetjük: M.B.Braunt, J.Brokoffot, M.V.Jackelt, J.B. Kochot, ill. J.O.Mayert. A híd lábánál áll az Óvárosi hídtorony, talán a legszebb gótikus épület, melyet Petr Parler tervezte a 14.század végén. Nemcsak a Károly híd dísze volt, hanem védelmi célokat is szolgált. A háromszintes, 64 m magas torony három szoborral van díszítve. Még a híd közelében tartózkodva említést kell tenni a „ Táncoló ház“ –ról is. A többi közép-európai fővároshoz hasonlóan Prága sem kényezteti el a kortárs építészet rajongóit, azonban az ING prágai székházát mégis a mai építészet kiemelkedő és egyik legfontosabb közép-európai példajaként jegyzik. A moldva-parti tömb utolsó épülete a második világháború végén pusztult el, amikor Prágát tévedésből az amerikaiak bombázni kezdték / azt gondolták, hogy ez már Drezda /, a romokat végleg csak 1960-ben takarították el. A telek mégis üresen maradt, a város szocialista vezetése nem tudta eldönteni, mi a jobb: újjáépíteni a megsemmisült házat vagy újat tervezni helyette. Az első megoldással az volt a probléma, hogy úgy tesz, mintha nem történt volna meg a bombatámadás, a második pedig megbontaná a parti házsor összhangját. Egyébként a szomszédos épületben lakott Václav Havel is, aki valamiféle kultúrális központ építését javasolta. Végül a telket a holland ING vette meg, és Vlado Milunić szerb származású cseh építészt kérte fel / aki szintén a szomszédos házban lakott /, azzal a feltétellel, hogy bevonja a projektbe az amerikai sztárépítészt, Frank O. Gehryt. 1994-ben tették le az alapkövet, amit óriási vita előzött meg az épületről. Három éven át épült a ház, az építés során 99 egyedileg kiöntött betonelemet készítettek el. A kilencemeletes épület a digitális kor terméke, számítógépes tervezés nélkül lehetetlen lett volna megvalósítani a minden irányba csavarodó formákat. A kész épületet sok támadás érte, a fő kifogás továbbra is az, hogy megbontja a parti tömb struktúráját, nem tiszteli az utca vonalát, belelóg az úttestbe – mintha nem éppen ez lett volna a cél. A Táncoló ház nevet a két, egymással ölelkező üveg és beton toronyról kapta – két csavarodó torony már Munić tervein is szerepelt, az üveg-beton ellentét Gehry műve. A két torony a tervezés során a Ginger és Fred nevet kapta – egy híres hollywoodi táncos párról. Ezen épület értelmezéséről is megoszlanak a vélemények. Felfoghatjuk az épületet öncélú építészeti játéknak, vagy asszociálhatunk zenére vagy táncra Ginger és Fred után. Vannak, akiknek összetört kólásdoboz jut az eszükbe a behorpadt üvegtoronyról, meg a modern kor értelmetlensége. A legérdekesebb mégis talán az az ötlet, miszerint a ház a bombatámodásokban megsérült épületek megcsúszását és csavarodását idézi meg – ezzel állítva emléket a háborús pusztításnak.
Az első prágai napunk hajókirándulással, svédasztalos vacsorával zárult a Moldván. A Golf hotelban az elszállásolás után volt lehetőség arra, hogy az érdeklődők, ill.a csoportunk tagjai visszamenjenek a városba és az esti Prága élménytnyújtó csodáiban gyönyörködhessenek.
A második napon Bányai Tamás székesfehérvári idegenvezetővel folytattuk prágai barangolásunkat, a prágai Kis-Oldallal. A Kis-Oldalt Prága legszebb részének tartják. 1257-ben II. Přemysl Ottokar alapította. Nagy fejlődésnek örvendett IV. Károly uralkodása alatt, mikor területileg megnagyobodott és ezt várfalakkal is erősítették. A Kis-Oldalon a XV-XVI. század folyamán több tűzvész is pusztított. 1419-ben majdnem leégett a prágaiak és a királyi katonák harca miatt. A legnagyobb fejlődésnek a barokk időszak alatt örvendett. A barokk korszak idején sorra épültek a paloták, melyek ma is meghatározzák a városrész képét. Ebben az időben épült fel a Szent Miklós templom, Waldštejn palota, a Lichtenštejn palota stb. A Kis-Oldal a jelentős építések mellett nagyon vonzó a saját festői szépségével és romatikájával is. A legtöbb turista pedig áthalad rajta, amikor az Óvárostól, a Károly- hídon át a várba megy. Már a 10.században benépesült , adminisztrációs egységként 1257 óta létezik. Prága 1784-es létrejötte óta a város része. Központja a „ Malostranské Námestí“, ahonnan a macskaköves utcákon felfedező útra lehet indulni. A zegzugos utcák középkori nyomvonala mentén alakultak ki a barokk építészet legszebb prágai remekei. Épületei a 18. század óta változatlanul maradtak fenn. Kívüről tekintettük meg a Strahovi kolostort, mely kolostort 1140-ben II. Vladislav fejedelem alapította. A komplexumot két templom alkotja, majd a könyvtár és a gazdasági udvar. A komplexum középpontja a kolostorkönyvtár, ahol a Nemzeti Irodalmi Múzeum kapott helyet. Ebbe a komplexumba a Pohořelicei kapun lehet belépni, melyet A.Lurago épített, aki részt vett a Szűz Mária templom építésében is. 1991-ben a kolostort visszaadták a premontrei rendnek. A Szent Miklós /már említve lett/,de újból érdemes megemlíteni, ez a hatalmas barokk templomot, mely 1703 – 1756 között épült, s benne található freskó Szent Miklós dicsőülését ábrázolja, a mérete 1500 négyzetméter. Fontos megemlíteni a Szent Tamás templomot, a Wallenstein –palotát, a Lichtenstein- palotát, s itt található a hangulatos Kis-Oldali teret. A német nagykövetség a Lobkovitz – palotában, az olasz nagykövetség pedig a Thun-Hohenstein –palotában kapott helyett. A kis-oldali Petřin –hegyre / magyarul:Lőrinc-hegy /sikló visz fel, itt áll az Éhségfal, a Csillagvizsgáló és egy kilátó. A 60 m magas kilátótorony a Kis-Oldali medencétől nyugatra helyezkedik el. Felépítése a cseh turista klubnak köszönhető. A Párizsi Eifel toronyról inspirálva lett felépítve 1891-ben.
Sétánkkal lassan megközelítettük a Hradzsin-negyedet, a tulajdonképpeni várnegyedet. A vár kapujánál az őrségváltást is láthattuk. A prágai vár 880-ban volt alapítva, hogy itt legyen a cseh hercegek és az uralkodók székhelye. A vár nemcsak a Přemysl dinasztia, hanem az egyházi hatalom központja is lett. A vár területére a Mátyás kapun át jutunk. A kapu után egyből az elnöki iroda épülete látható. Ha keresztül megyünk az épületen, a második várudvarra érünk. Innen balra a város legjelentősebb egyházi épülete, a Szent Vitus székesegyház reneszánsz harangtornyos épülete magasodik. A dómot gótikus ívek, rozettás ablakok, aranyozott kapu, karcsú támpillérek díszítik. Az esővizet a tetőről vízköpő szobrok
vezetik le. Tovább haladva a Szent György kolostor épülete áll, mely a cseh egyházi témájú festészet remekeit gyűjti össze. A Hradzsinban látható a 14. században élt és alkotott Kolozsvári testvérek, György és Márton egyetlen megmaradt szobra, amely Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja. 1373-ban valószínűleg Nagy Lajos király ajándékozta ezt a szobrot apósának IV.Károlynak. A szobor mondanivalója: „Az ókeresztény eredetű Sárkányölő Szent György, aki hitéért Diocletianus római császár uralkodása alatt, 303-ban szenvedett vértanúhalált, a lovagi erények megtestesítője. Legendája, amely szerint legyőzte a gonoszt megtestesítő sárkányt és kiszabadítja fogságából a királylányt, már a görög mitológiában is szerepel: itt Perzeusz szabadítja meg a tengeri szörnytől Andromachét. Magyarországon már Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. A görögkeleti egyháznak Szent György vértanú az egyik legfontosabb szentje, ünnepe kiemelkedik az ortodox ünnepek sorából. Hasonlóan nagy tisztelet övezi a görög katolikus egyházban is. Szent György a magyar nép lelkében úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje.“
A királyi palota a cseh fejedelmek erődítménye volt, gótika és a barokk jegyei egyaránt megtalálhatók rajta. Fontosnak tartom itt megemlíteni a bordás boltozatú Ulászló termet, a lovagok lépcsőjét és a Mindenszentek kápolnáját. A Lobkovic palota a 17.században épült, ma a Nemzeti Múzeumnak ad otthont. Ezzel szemben található a román stílusú Szent György bazilika, dupla fehér toronnyal. Itt nyugszik Szent Ludmilla és II. Boleslav. A várterület észak-keleti részén a Dalibor torony magasodik, mely régen börtön volt. Kis pihenőt, élményt nyújt a turista számára a prágai várkert, mely a cseh főváros legszebb kertje. A Loretanska utcához közel található a Loretó kegyhely. A 7. kápolnát magába foglaló négyzet alapú építmény számos szép látnivalóval szolgál. Harangtornya például Prága egyik jellegzetes motívuma, 1694-ben készült aranyozott órákkal. Az aranyművesek utcájába csak betekintettünk, ez Prága leglátogatottabb utcája, a XVI. században épült szegényebb réteg által lakott házikókba lehet itt betekinteni. Később ezekben a házikókban laktak Rudolf király alkimistái. A házak egyikében Franz Kafka is otthonra lelt.De visszatekintve a történelembe, a vár kialakulásával kapcsolatban: a vár környékén Luxenburgi János várnagy / 1310 – 1346/ 1320 táján telepített ide jobbágyokat, hogy mindenféle szolgamunkákat lássanak el a vár és lakói számára. E mellett műveljék a földet, őrködjenek, állatokkal foglakozzanak/ a hradčany szó várnépet jelent /. Éppen ezért a Hradzsint sokáig a várnagy igazgatta. János fia, IV.Károly jelentősen megnagyobbította és megerősítette a negyedet. A jobbágyvároskát évszázadokon át mély sáncárok választotta el a vártól. Az 1541. évi tűzvészben szinte az egész negyed leégett és újjá kellett építeni. Az előkelők ettől kezdték felvásárolni a Hradzsin tér és a vár közötti részeket. Az említett kis házakban eredetileg a vár őrzői laktak, ugyanis II. Rudolf eredetileg huszonnégy várőr számára építtette az apró és tarka házikókat, egy évszázaddal később az ide költöző ötvös mesterek kisiparosok, aranyművesek átalakították az épületeket. Az utcácska a nevét valóban az itt letelepülő aranyművesekről kapta. Manapság a legtöbb házikóban kis üzletek kínálják a portékáikat.
A Wallenstein palota korai barokk parkját is meglátogattuk, a park közepén Herkules szobra áll. A park, a kis tóval, a „ mű barlangot“ imitáló falával kellemes pihenést nyújt az elfáradt turista számára. Az udvarban, nagyon szép épületben a Szenátus működik.
A második nap közös vacsorája sörkóstolóval egybekötve kellemes, zenés hangulatban telt el.
Elképzelhető, hogy a prágai látnivalókból /az írásom révén/ valami kimaradt, hisz a két napban rengeteget láttunk és csodáltunk. Amit még megemlítenék, az Prága és magyar vonatkozású nevezetességei:
Prága egyik legnevezetesebb és legrégibb kora gótikus kolostorában, a Szent Ágoston kolostorban Mária Magdolna kápolnájában található Kunigundának, II.Přemysl Ottokar feleségének IV.Béla unokájának sírja.
Přemysl Ágnes hercegnő, I.Přemysl Ottokárnak és feleségének, Árpád-házi Konsztanciának a lánya, aki akárcsak Árpád-házi Margit elvetette magától a világi életet és apácaként buzgólkodott Assisi Szent Ferenc rendjében. A legfiatalabb cseh szent, szentté avatására 1989-ben került sor. Klarisszákat telepített Prágába, majd ő lett a rendfőnökük. 1280 táján épült fel a Szent Szalvátor templom, a női rend temploma, itt van eltemetve Přemysl Ágnes hercegnő, de a sírját a mai napig nem találták meg. Přemysl Ágnes szobrát a Vencel téri Szent Vencel szoborcsoportban csodálhatjuk meg, J.V.Myslbek szobrász az ő alakjában ötvözte egyrészt a királylányt / királyi koronával a fején/, másrészt az apácát/ szerzetesi ruhában/ és kolostoralapítót.
A prágai várban, a Szent Vitus székesegyház bal oldali bejárati ajtaján látható dombormű Vajknak, Istvánnak, a magyarok királyának megkeresztelését ábrázolja Szent Adalbert által. A domborművet Otakar Španiel szobrász készítette 1927-ben.
A prágai vár másik magyar vonatkozása az, hogy állítólag itt élt egy ideig a fiatal Hunyadi Mátyás Podjebrád György jóindulatú fogságában, pontosabban az ún. Fekete toronyban. Ide írta „ hollós leveleit“ neki az édesanyja, Szilágyi Erzsébet, az Arany János ballada szerint, s itt jegyezte el első, korán elhunyt feleségét, Podjebrád Katalint.
Liszt Ferenc / 1811 – 1886/ a XIX. század egyik legnagyobb zeneszerzője is többször ellátogatott Prágába. Az első prágai fellépése 1840. március 3-án volt, hatalmas sikerrel.
Bedřich Smetana is csodálója volt a mesternek, amikor 1848-ban Smetana első zeneiskoláját szerette volna megnyitni az Óváros téren, anyagi problémái voltak, s mivel Liszt közismert volt a jótékonyságáról, hozzá fordult segítségért. Liszt Ferenc 450 aranyat küldött Smetanának, így már ugyanabban az évben megnyílhatott a zeneiskola. A két zeneszerzőt a későbbiekben is a kölcsönös elismerés és a barátság fűzte össze.
A Kis-Oldali jezsuita rendházban, mely észak felöl csatlakozik Prága talán legszebb barokk templomához, a Szent Miklós templomhoz, lakott 1688 – 1692 között a Csehországban nevelkedő fiatal II. Rákóczi Ferenc. A ház falán lévő emléktáblát minden évben a prágai magyarok megkoszorúzzák.
Nem lehet megfeledkezni a bencés rendi Břevnovi kolostorról sem, s annak a pannonhalmi Bencés Apátsághoz fűződő kapcsolatáról. A břevnovi bencés apátság prága egyik legszebb XVIII. századbeli műemléke. A két kolostor szoros kapcsolatáról tanúskodnak a břevnovi kolostor falán látható freskók. Az első mennyezetfreskó a Teréz teremben látható, Kosma Damián Asam festette 1727-ben „ Szent Günther csodatétele a magyar király lakomáján“ címmel. A güntheri legenda szerint a remete imádkozott a lakoma előtt, hogy a bőjti napon ne kelljen húst ennie. A sült páva a csodának erejével életre kelt és elrepült az asztalról. A képen Szent István és felesége Gizella, IV. Henrik bajor herceg lánya is látható. A második freskó a břevnovi kolostor földszinti klauzújának a falán található, s a nyilvánosság számára sajnos nem hozzáférhető. G. Vincentini festette 1722-ben Szent Adalbert életéről szóló festményciklusának egyik darabjaként. A képen egyrészt egy barokk legenda kel életre, mely szerint Szent Markéta megjelent II.Přemysl Ottokar királyi hadserege felett az 1260-as kressenbrunni csatában, másrészt bemutatja azt a jelenetet, amikor II. Přemysl Ottokar átveszi IV. Béla magyar királytól a kolostor legfontosabb ereklyéjét, az ún. „ Sacrosanctum“-ot, Szent Margit egyik karját. A břevnovi kolostor templomát ezért nevezték el Szent Margitról.
A vallásossak, s azok, akik hisznek a csodákban mindenképpen érdemes ellátogatni Prága első barokk templomába, az 1636-1644 között épült Győzedelmes Boldogasszony templomba, ahol magyar nyelven is imádkozhat a látogató a „ Prágai Kis Jézushoz“. A templomban látható Szent Józsefet és Szent Annát ábrázoló oltárképeket Peter Brandl festette 1700 körül. A kis Jézus szobor csodatévő ereje hamarosan elterjedt az országban. A legenda szerint 1642-ben Jindřich Kolovrat udvarmester is a szoborhoz imádkozott, amikor is a felesége elvesztette a látását és a hallását is. Állítólag elég volt a szobrocskát megérinteni, s a felesége azon nyomban meggyógyult. A legtöbben gyermekáldást kértek a kis Jézustól. Ezt kérte imájában III. Ferdinand császár is 1647-ben. A kis Jézus szobor nagy tisztelői közé tartoznak: Páduai Antal, Avillai Teréz és Assisi Ferenc. A kis Jézus szobornak jelentős személyiségek kb. 60 ruhát ajándékoztak, ezek közül legértékesebb az a ruhácska, amit Mária Terézia hímzett ki 1754-ben, sajátkezűleg. A kis Jézuskát mindig a vallási ünnepeknek megfelelően öltöztetik át.
A templom mennyezetén megtalálhatók azoknak az országoknak a címerei, ahol elterjedt a kis Jézus kultusza, így itt található a magyar címer is. A prágai Kis Jézuska szoborhoz a világ minden tájáról érkeztek és a mai napig érkeznek zarándokok, ezért a kápolnája előtt 17 nyelvre lefordítva helyezték el a hozzá szóló imádságot, így a magyar nyelvre fordított imádságot is.
A harmadik nap reggelén az utunkat folytattuk tovább Karlovy Vary irányába. Karlovy Vary/ németül Karlsbad/ az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Csehország északnyugati részén fekszik. Promenádjainak sétáló utcáinak összes hosszúsága eléri a 130 km-t. Karlovy Varyt IV. Károly római –német császárról nevezték el, aki a várost alapította az 1370-es években. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A 30 éves háború idején épült ki, a 18 .században híres európai fürdőhellyé vált. 1759-ben egy tűzvészben nagy része leégett és utána klasszicista épületeket emeltek. A 19.század végén nagy változásokat élt meg a város, ekkor a legtöbb épületet a Fellner és Helmer Vállalat építette. 1870 óta nagyvárosnak számít, gazdasági és közigazgatási központ. 1926-ban jöttek létre porcelángyárai, a Kalrsbadi Porcelángyár és a Moser Üveggyár. 1992 óta műemlékvédelem alatt áll az egész város.
Karlovy Vary neves vendégei voltak:
Arany János – 1867-ben járt először itt, majd még kilenc alkalommal. A Toldiban is leírja a város születésének legendáját. „ Ha a vizek a doktoroknál jobbak lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének“ – írta Karlsbad vizeiről. Arany János az epebántalmai miatt több éven keresztül a nyár egy részét itt töltötte. A legnagyobb magyar epikus költő /1817-1882/ betegeskedése és leánya Juliska 1865-ben bekövetkezett halála miatt felhagyni látszott az irodalmi tevékenységével. A „karlsbadi kúra“ azonban nemcska Arany testi bajaira hozott enyhülést, de újból kedve mutatkozott a poézis iránt is. Itt írta /németül/ a Mottó c. költeményét, a Nőmhöz című verstöredéket és görög drámákat is fordítottt Karlovy Varyban. A hely szelleme felbukkan a Toldi szerelmében, midőn IV. Károly cseh király vadásztársaival, köztük Toldi Miklóssal szarvasüldözés közben felfedezi a gyógyító erejű forrást. A költemény erre vonatkozó strófájában a költő magát is megörökítette:
„Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe,
S hol a fürdő épült forrás fölébe,
Ötszáz évvel utóbb – vagy igen, már többel,
Sokat ábrándozott egy beteg ősz ember,
Megáldotta vizét, nagy jótéteményért,
Ha nem új életért, új élet reményért,
S ha valaha célhoz bír jutni az ének:
Köszöni e forrás csuda hévvizének“.
További neves vendégei voltak a városnak, akikről érdemes megemlékezni:
Albrecht von Wallenstein – 1630-ban 900 zsoldosával ette ki a várost a vagyonából
I.Péter orosz cár – 1711 – 12 –ben járt itt
Goethe – 13 alkalommal kereste fel Karlovy Varyt.
További nevek: Friedrich Schiller, Johann Gottfried Herder, Gogol, Lev Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Ludwig van Beethoven, Brahms, Grieg, Dvořák, Karl Marx, František Palacký, Móra Ferenc.
Karlovy Varyban először a Becherovka Múzeumot látogattuk meg, a különleges cseh specialitást, a Becherovka készítésének kezdetét, előzményeket, történetét a történelmét kísérhettük figyelemmel. A tartalmas kiállítás után egy kisfilm, ill. dokumentumfilm mellett kóstolgattuk a Becherovka fajtáit, újdonságait. A Becherovka készítésének receptje titok, azt amit érdemes volt megjegyeznem az az, hogy a gyógynövénnyel teli zsákokat alkoholban áztatják, majd érlelésre hatalmas tölgyfa hordókba töltik. A Múzeum látogatása után a város gyógyvizeihez indultunk. A város jellegzetes szimbóluma a zerge-szobor, aminek kultikus története városi legenda: a szájról szájra terjedő monda szerint IV.Károly vadászat során meglőtt egy zergét, amely azonban minden erejét összeszedve elszökött. Menekülés közben azonban eltörte a lábát és véletlenül gyógyvízbe lépett. Ekkor fedezte fel a király a melegvizű forrásokat és elkezdte kiépíteni a fürdővárost, amely 1508-ban Európa első fürdőhelyévé vált.
A sétánk során jobbra balra tekintgetve mintha egy különleges fantázia játéka lett volna a számtalan építészeti stílust életre keltő házak összefonódása. A kovácsoltvas balkonok, a csipkés szegélyű házak, a homlokzatot díszítő szobrok szép kidolgozottsága, sajátos ecsetvonás eredményeként jelentek meg előttünk. Először a Park sétányhoz értünk. A Park forrás köré 1880 -1881-ben épített Fellner és Helmer cég pavilónt és sétányt. Az itt lévő gyógyvizeket szinte mindenki megízlelte. A másik sétányt, a Molnár sétányt elérve, megcsodálhattuk a város legszebb épületegyüttesét. Mária Terézia uralkodása alatt épült a Molnár fürdő. 1882-ben Zítek tervei alapján készült el a sétány, mely 5 forrást foglal magába: Molnár, Szikla, Libuša, Vencel-herceg és a Ruszalka forrást. A sétány 124 oszlopból áll, a zenekar helyét Václav Lokvenc Karlsbad-i szobrász allergórikus szobrai díszítik. A forrásokat rejtő klasszicista oszlopsor hosszan elnyúlva veszi birtokba az utca nagy részét. Elképesztő az építészeti stílusok kuszasága, ami valahogy mégis kerek egészet alkot. A gazdag díszítés sem túlzó, szinte megérint a házakból áradó történelem.
A város harmadik sétánya a Piac sétány. 1883-ban épült a fából készült provízorium. Ismét két nevet kell említeni: Fellner és Helmer, vagyis az ő terveik alapján készült. A munkát Österreicher bécsi ácsmunkás végezte 12000 aranyért. A város terveiben szerepel a sétányok összekötése is. A források emberemlékezet óta a sziklatömb tövéből törtek elő és az elsők között alkalmazták vizüket a gyógyításra. A Kastély sétányon van a város leghíresebb forrása a Vřídlo forrás / Óriás-forrás/, amely mintegy 17 m magasságba tör fel. 1769-ben fedezték fel és 1784-től alkalmazzák. Összegezve megemlítendő, hogy Karlovy Varynak több mint 300 gyógyvízforrása van. A város festői szépsége, csodás környezete miatt több filmet is forgattak itt, a 2006-os James Bond film, a Casino Royale is itt játszódott, bár a filmben a város „ Montenegrót“ alakította. A filmbeli Casino Royale-nak a Grandhotel Pupp adott otthont.
Karlovy Vary után Mariánske Lázně következett, ahova a programunk szerint sietve érkeztünk volna, hogy necsak lássuk, hanem halljuk is a zenélő szökőkutat, de a zenéről sajnos elkéstünk. Mariánske Lázně / németül: Marienbad/ úgyszintén a gyógyfürdőjéről nevezetes város. A gyógyforrásait már a 18.században ismerték. Az 1805-ben alapított fürdőhely 1812-ben vette fel a Mariánske Lázně helységnevet, egyik forrása nevének alapján, majd pedig 1818-ban hivatalosan is gyógyfürdőhellyé nyilvánították. Központi parkját 1818-ban Václav Skalník tervezte. Épületeinek egy részét a 19.század első felében Jiří Fischer tervei alapján építették. A települést 1865-ben városi rangra emelték. A város jelenlegi arculata az 1870 és az 1914 közötti időszakban alakult ki. Épületeinek jelentős része ekkor épült fel. A gyógyforrások vize, a különböző összetételük miatt a betegségek kezelésének széles körében alkalmazható, de főleg anyagcsere, -vese,- légzőszervi,- bőr,- idegrendszeri és mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmazzák. A fürdő területén több mint 40 gyógyforrás található, melyek közül a legismertebbek: Křížový / magyarul Kereszt / forrás, mely ásványi anyagokban rendkívül gazdag, s egyben a legnevezetesebb, majd a Rudolf forrás, a Lesní / Erdei/ forrás és a Ferdind forrás. A város nevezetességei közül említésre méltó a Szűz Mária templom /1848/, Evangélikus templomát 1857-ben építették, a színháza 1866-ban épült, az Ortodox teploma pedig 1901-ben. A Zenélő szökőkút az oszlopcsarnok közelében óránként játsza az ismert zeneszerzők műveit. Híres emberek, akik e városka látogatói voltak: Thomas Alva Edison- amerikai feltaláló /1911-ben/, Sigmund Freud – híres osztrák pszichiáter /1913-ban/, Johann Wolfgang Goethe – német költő / , Henrik Ibsen- norvég drámaíró /1899-ben/, Franz Kafka-prágai, zsidó származású író /1889-ben/, Gustav Mahler –osztrák zeneszerző /1889-ben/, Friedrich Nietzsche- német filozófus / 1880-ban/, Johann Strauss – osztrák zeneszerző, a „ a keringők királya“ 1890, 1891-ben/, Frederyk Chopin-lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz /1836-ban/ voltak e városba lakói, de Mark Twain amerikai írót, a híres Tom Sawyer kalandjai alkotója is a városka vendége volt.
A harmadik nap késő délutánján már indultunk is tovább Český Krumlovba, ahol egy éjszakát töltöttünk a Hotel Vltavában. A negyedik nap reggelén városnézésre indultunk a helyi idegenvezetővel Dagmar Bohdalovával.
Český Krumlov neve ónémet Krumme Aue, magyarul „görbe mező“ kifejezésből származik.
A környékén már a kőkorban is éltek emberek. A bronzkorban már nagyobb település volt itt, i.e.400 körül pedig kelta város volt. A szlávok i.sz.6. században érkeztek. A korai középkorban több cseh családbirtokában volt / Slavníkovci, Přemyslovci, Vítkovci/. A várat 1250 előtt kezdték építeni a Vítkovciak, majd amikor a család 1302-ben kihalt, rokonaik a Rosenbergek örökölték a birtokot. A gazdag Rosenberg család uralkodásával a város virágzásnak indult, a 16.századra már fényes reneszánsz város és kastély volt. A Rosenbergek egészen 1601-ig birtokolták a várost, majd az adósságaik miatt kénytelenek voltak mindent eladni II. Rudolf német-római császárnak. 1622-ben már az Eggenbergek kezében volt a város. 1719-ben az Eggenbergek kihaltak, őket a Schwarzenbergek követték. A 19.századra a város jelentősége csökkent, új építkezések nem történtek, ennek köszönhetően a hely megőrízte a reneszánsz-barokk karakterét. Több vízimalom működött már ekkor a városban és a század vége felé egy grafitbányát is nyitottak. 1918.október 28-án Csehszlovákia kikiáltásakor a zömmel németek lakta város csatlakozott az önálló dél-csehországi német megyéhez, amely Böhmerwaldgau néven Ausztriához szeretett volna tartozni. De egy hónappal később a csehszlovák csapatok bevonultak a városba. 1920. április 30-án a Krumau helyett hivatalosan is a Český Krumlov nevet kapta a város.
Látnivalói:
A krumlovi vár, amely a prágai Hradzsin után Csehroszág második legnagyobb vára. Öt udvarból és negyven épületből áll, valamint tartozik hozzá egy hét hektáros kastélypark is. Folyamatosan építették, bővítették a 14.századtól a 19.századig, de a mai elrendezését a reneszánsz időkben, a 16.század elején végzett nagy átalakításkor nyerte el. Négy fő részből áll: alsó –és felső vár, a barokk színházi rész és a kastélypark. A felső vár és a barokk színház közti várárkot egy sokemelet magas, boltozatos híd tölti ki. A város egyik jelképe a kör alakú vártorony. Az 54 méter magas, hatemeletes torony az alsó vár belső udvarán található. Gótikus és reneszánsz stílusban épült a 13.századtól egészen a 16.századig. Az alsó szintek a vár legrégebbi részéhez tartoznak, míg a harangtorony a reneszánsz korban épült.
A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A kapcsolattal a Rosenbergek ősi származásukat szerették volna kihangsúlyozni, ezért a medvék is fontos szerepet kaptak. A várban a 16.századtól tartottak medvéket, először az udvarban volt ketrecük, majd a 18. századtól kezdve a mai napig is a várárokban tartják őket.
Az óváros rész nevezetessége a Szent Vitus templom, mely háromhajós templomot a 14.században építették, és a 15.században átalakították. A templom főhajó részében van Rosenberg Vilmos és felesége reneszánsz mauzóleuma.
A főtéren álló régi városházát 1580-ban építették, két régebbi gótikus ház egybeépítésével. Homlokzatán Csehország, Český Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: „ Audi, vide et tace- si ves vivere in pace “ – magyarul: „Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni.“
A városban működik az Egon Schiele Művészeti Központ is, ahol az állandó Schiele-kiállítás mellett fiatal kortárs művészet alkotásai is megtekinthetők.
A várossal egyidős a sörfőzés is, a 13.századtól kezdve folyamatosan működött sörfőzde a városban. Az Eggenberg család 1625 és 1630 között, miután a birtokába jutott a város, sörgyárrá alakított egy folyóparti épületet. Ez azóta is, megszakítás nélkül sörgyárként üzemel. A Schwarzenbergek 1719-ben modernizálták és barokk stílusban építették újjá. A kommunizmusban államosították, de 1991 óta ismét magántulajdonban van az Eggenberg sörgyár.
A város minden év júniusában megrendezi az Ötszirmú Rózsa Ünnepe nevű fesztivált, melyen a reneszánsz kort, a város aranykorát idézik fel színielőadásokkal, régi zenei koncertekkel, lovagi tornákkal és fáklyás felvonulással.
Český Krumlov minden bizonnyal Dél Csehország ékszerdoboza. Talán mindannyiunk nevében mondhatom, hogy örülünk, hogy Csehország egyik rejtettebb gyöngyszemébe, ebbe a világörökség részét képező hangulatos kis városkában is látogatást tettünk.
A negyedik napunk utolsó állomása a Hluboká-i vár megtekintése volt. A monumentális romatikus kastély Európa egyik leggazdagabb és legcsodálatosabb kastélya, Csehország egyik leglátogatottabb műemléke. Az eredetileg 1250 körül épült gótikus várat 1562 körül remeszánsz kastéllyá alakították át, majd 1841-ben ismét átépítették a mai festői Tudor gótikus stílusban, ami nagyon hasonlít az angliai windsori kastélyra. A vár nagyon szép angolpark közepén fekszik. Hatalmas és gyönyörűen rendezett ez a kastélypark a szimmetrikus, s szebbnél szebb színekben pompázó virágágyasaival, egzotikus bokrokkal és fákkal, pálmaházával, télikertjével, mindezek szinte simogatják az emberi lelket. A látogató ámul és bámul, már messziről alig tud betelni az elé táruló képpel, elkápráztatják a különböző alakú tornyok, fehér falak, az ablakok a nagy gonddal kidolgozott csipkés díszítése, a falból kiemelkedő díszes tartók, erkélyek, támasztó pillérek látványa, egyszóval mindaz, aminek köszönhetően Hluboká az egyik legattraktívabb turistalátványosság Csehországban. A kastély látogatása folytán olyan fényűzésnek lehetünk tanúi, amely nemcsak Csehoszágban, hanem Európában is a párját ritkítja. A földszinten az utolsó négy tulajdonosnemzedék magánlakosztályaiba kalauzolják körbe a látogatókat. Nem túlzás, a várba belépő ember úgy érzi magát, mint a mesében. Csodálatos a faragott kazettás mennyezet, az intarziás parketta, a bútorok, a festmények, faliszőnyegek, fegyvergyűjtemény. A kilincsekhez külön történetek fűződnek. Igazi műremek Eleonóra hercegnő szalonja, s még ezt is felülmúlja a reggelizőszalon, melyben a legpazarabb bútordarabok láthatók. A palota értékes műtárgyai a 17.század első felében Brüsszelben készült gobelinek, amelyek a nagy ebédlőterem falait díszítik. A legnagyobb helyiség a könyvtár, a faragott polcokon elhelyezett 12 ezer kötet mellett, köztük van Diderot Enciklopédiája, óriási földgömbökkel. De szemet gyönyörködtető helyiségek a vadászétkező, a dohányzó helyiségek is, benne játékasztallal.
Érdemes egy kis kirándulást is tenni a történelemben:
Gazdag a hely múltja. A várat már 1260-ban zálogba adta II.Přemysl Ottokár király a budejovicei Csécsnek,hogy cserébe visszaszerezhesse azt a helyet, ahol 1265-ben megalapította České Budějovice városát. II. Přemysl halála után, 1278-ban a király özvegyének, Kunhutának kezével együtt a várat a Vítkovic család egy tagja, Falkenstejn Závis szerezte meg és ez vár lett a végzete. Kunhuta halála után az ifjú király elfogta és börtönbe záratta Závist, amit Závis barátai rossz néven vettek. A király az elégetlenkedő várurak várait úgy vette be, hogy felvonult a seregével a várak alá és azzal fenyegetőzött, hogyha nem adják meg magukat, akkor Závist lefejezteti. Ettől a kijelentéstől a várurak megijedtek, kivételt képezett Závis testvére, Vítek, aki nem adta meg magát, így a király 1290.augusztus 24-én a vár alatti büntetőmezőn Závist lefejeztette. A vár ismét cseh király birtokába került. A 16.század elejéig 26 cseh tulajdonosa volt a várnak. Csak néhány név: Pernstejni Vilmos, aki 1490-ben átépítette a várat, sörfőzéssel, borászattal kezdett foglalkozni, ő alapította a Bezdrev halastavat, majd ő örökölhetően 1562-ben eladja Hradec Jáchimnak.A vár teljes reneszánsz átépítését Jáchym fia, Hradeci Ádám valósította meg. 1628-ban viszont már II. Habsburg Ferdinánd eladta a várat Marradas Baltazar spanyol generálisnak. 1661-ben új vevő van, I.Schwarzenberg Adolf János. Ettől kezdve 1947-ig a Schwarzenberg család birtokában volt a kastély és az uradalom is. A Schwarzenberg család a Nürnberg és Würburg melletti ősi frank seinsheimi lovagok leszármazottja. Tagjai közül kiemelkedik Adolf gróf /1550-1600/, aki a törökök elleni vívott háborúban a császári seregek tábornagya volt, és nagy dicsőséget szerzett 1598-ban Győr bevételével. Ekkor kapta címerébe az új mezőt, amelyben
egy holló egy török koponyájából éppen a szemet vájja ki. A Schwarzenberg birtokok növekedéséhez az öröklések is hozzájárultak. Schwarzenberg Ádám Ferenc 1719-ben az Eggenberg család birtokait örökölte. Gazdagságát költséges építkezésekre és a szépművészetek támogatására használta. Még életében elkészült Hlubokán a kastélytorony, ahova Nepomuki Szent János ereklyéit helyezte el. Unokája, János /1742-1789/ újabb birtokokat örökölt. Kerülte a politikát, kizárólag a gazdálkodással törődött. János halála után a birtokot a két fia kapta meg. A fiatalabb testvér az orlíki birtokot kapta, az idősebb János József pedig a krumlovi székhellyel a birtokok többségét. János József /1769-1833/ elsősorban a családi birtok kezelésével foglalkozott. Gyönyörű, művészeteket kedvelő feleségével, Paulinával a Hlubokái várat csak reprezentatív célokra használták, egyébként Krumlovban laktak. Egyik fiuk, Frigyes /1809-1885/lelki karriert csinált. Bíboros lett. 1850-ben prágai érsekké nevezték ki. Másik fiuk, II. János Adolf /1799-1888/ kiváló politikus, a cseh országgyűlés és a bécsi birodalmi tanács tagja, közgazdász volt. Bevezette a bab, a repce és a cukorrépa termesztését. Korlátozta a tűzifa kitermelését, a halastavakra is nagy figyelmet fordított. II. János Adolf és felesége Lichtenstejni Eleonóra 1825-38 között számos utat tettek meg az iparilag fejlett Angliába. Eleonóra a Windsori kastélyt választotta mintául a hlubokái vár átépítéséhez. František Beer bécsi építészt bízták meg a tervek elkészítésével. A belső terek díszítési munkáit 1850-ben kezdték meg. František Beer halála után 1861-től Damasius Deworetzky vette át az építés vezetését. Az építkezés teljesen 1871-ben fejeződött be, amikor is Rudolf főherceg, a trónörökös elhelyezte a második várudvarban, az ún. Rudolf folyosón az utolsó zárókövet és helyükre kerültek a kőből készült szarvas fejek és a valódi agancsokkal.
1908-1909 között a prágai Ján Kouly építész tervei alapján még átépítették a nagy ebédlőt neoreneszánsz stílusban. Alapvető jelentőségű volt a Schwarzenberg birtokra nézve, az amikor 1940-ben a német titkosrendőrség a várat lefoglalta. A II. világháborúban a Schwarzenbergek mindkét ága megtagadta az együttműködést a nácikkal, ezért minden birtokuktól megfosztották őket. A Schwarzenberg birtokokat 1949-ben államosították.
A Hlubokán tett látogatás mindenki számára élmény volt. A vár látogatása után márcsak az osztrák oldalon álltunk meg egy kis pihenőre. Tartalmas, gazdag programmal tarkítva telt el a csehországi négy napunk. Köszönet illeti Köles Zsoltot a Pepita Tours igazgatóját az útvonal és a program szervezéséért. A PBT további sikeres utat kíván neki és az utazási irodának.
A képek megtekinthetők:www.picasaweb.google.com/petofitarsulas2

This entry was posted on vasárnap, szeptember 23rd, 2012 at 12:13 and is filed under Nincs kategorizálva. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed at this time.