A PBT 2016. október 28 – 30 között háromnapos kiránduláson vett részt. A kirándulás küldetése elsősorban az 1849.október 6- i vesztőhely, a síremlék megtekintése, megkoszorúzása és megemlékezése volt az elhunyt hősökről. Az utazásunk az Alex Trans cég autóbuszával történt, a sofőrünk Pudmarický Tamás volt.
Az utunk első állomása Lajosmizsén, a Tanyacsárdában volt, ahol szíves vendéglátásban volt részünk. A Budapesttől 71 km-re elhelyezkedő Öreg Tanyacsárda már több, mint négy évtizede fogadja vendégeit az alföldi kisváros, Lajosmizse szomszédságában. A faházas büféként indult vendéglátóhely mára egyik leghíresebb éttermévé nőtte ki magát: hírét már messze elvitték az ország minden tájáról érkező hazai, valamint a külföldi vendégek. A csárda magyaros jellegű, kitűnő konyhája joggal érdemelte ki az „Év vidéki étterme” díjat, s a cég emellett számos gasztronómiai versenyen és kiállításon nyert nemzetközi elismerést. A vendéglátó szakma a Tanyacsárda éttermet Magyarország legjobb éttermei közé választotta és 2005-ben a maximális három csillaggal tüntette ki. Erről mi is meggyőződhettünk az ebédünk során. Nagyon ízletes, finom és gazdag volt az ebédünk. A nap folyamán lovasbemutatóban is részünk volt. A program ismertetését megkönnyíti, hogy a csoport idegenvezetője vagy a ménesigazgató mikrofon segítségével számol be a bemutató részleteiről. A lovasbemutató a következő programokkal várt bennünket: a lipicai mén felvezetése és bemutatása, szereplők felvonulása, a vendégek köszöntése, pusztaötös bemutatója, csikósok különböző ügyességi feladatai: lófektetés, ültetés, ostorpattogtatás, csikósverseny, négyesfogat akadályhajtás, játékos vetélkedő a vendégek bevonásával: üvegleverés karikásostorral, istálló megtekintése, séta a rackanyájhoz és a magyar szürkemarhákhoz. A csárda területén a vendégek megismerkedhetnek az őshonos magyar állatokkal is: láthatnak itt szürkemarhát, rackajuhot, szamarat, a baromfiudvarban pulykát, kacsát, gyöngytyúkot, a madaras házban pedig egyéb madárfajok is megtalálhatók.
Lajosmizse után folytattuk az utunkat Szeged felé. Szegeden Mihály Illés idegenvezető várt bennünket, kinek idegenvezetése az utunk folyamán szinte mindnyájunkat lebilincselte. Nagyon felkészült, minden területen otthonosan mozgó, tartalmas beszámolókkal, történelmi ismeretekkel szolgáló idegenvezetőnk volt. Köszönet érte!
Szeged városát, annak nevezetességeit, fontos látnivalóit az idő rövidsége miatt csak az autóbuszból láthattuk, Mihály Illés ismertetése mellett. Az utirányunk folytatódott tovább a neves ópálosi Balla Géza pincészetéhez, illetve a panzióhoz. A panzióban csak az utasaink egyik fele lett elszállásolva, (technikai okok miatt), a másik fele kb. 2 km-nyi távolságban egy másik panzióban.

Ópálos:
Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még Nygadként olvashatunk róla. További történeti névalakjai: Paululese, Paalelese, Pal Elesu, Palelesse, Paulis, Paulis (Ó-, Új), Vetus Paulis, Ópálos néven írták. Eredetileg Negyedként emlegették a falut, egyházát pedig Szent Margit után nevezték el. Haraszti Ferenc nevéhez fűződik az itteni vár megépítése a XVI. században. Ópálos elnevezése minden bizonnyal az itt felépített pálos kolostorról ered.

Ópáloson Balla Géza már várt bennünket. Amit tudni lehet róla: Dr. Balla Géza a kolozsvári Kertészeti Egyetem Borászati részlegén szerzett mérnöki diplomát 1984-ben.
Azóta a barackai Szőlészeti és Borászati Állami Gazdaság gyakornoki mérnöke, majd főborásza, valamint vezérigazgatója.1999-ben megalapította saját szőlészeti-borászati vállalkozását a Wine Princess Kft-t. 2004-ben doktori címet szerzett borászatból a temesvári Agrártudományi Egyetemen.2008-tól a marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetem keretén belül a Kertészeti Kar Szőlészeti és Borászati Tanszékének vezetője, mint egyetemi adjunktus. Számos szakmai tankönyv,valamint szakmai rovatok szerzője.2004 óta a Magyar Borakadémia Tagja, és első határon túli magyar termelőként választotta a Pannon Bormíves Céh tagjai közé.
A borkóstolóval egybekötött vacsora Balla Géza pincéjében történt.

Másnap a reggeli után folytattunk utunkat Máriaradnára, a búcsújáróhelyre. Máriaradna a magyar Mária-kegyhelyek egyike. Ferences temploma híres búcsújáró hely. Kegyképét 1668-ban vásárolta Vrichonassa György katolikus bosnyák kereskedő egy olasz kereskedőtől, mely a régi kápolna oltárát díszítette. 1695-ben Lippa visszafoglalása után a török ezt is felgyújtotta, de a kép a tűzben sértetlen maradt, a kápolna lángoló tetejéről pedig tüzes cserepek hullottak a bámuló törökök közé. Erre a török vezér a gyújtogatókat kivégeztette. A templomot felújították, majd 1756-ban kolostort építették mellé. 1732-óta az aradiak búcsújáróhelye. A török palánkvárat épített itt, melynek nyoma sem maradt. 1910-ben 2858 lakosából 1606 román, 1002 magyar és 187 német volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott. Ismert és híres búcsújáróhely, többek között a kunszentmártoni zarándokok számára is, akik a trianoni békediktátumig minden év pünkösdjére zarándokoltak el gyalog Máriaradnára. Az ő bőkezűségüket őrzi máig a kegytemplom 14 stációsképe, valamint a templom közelében található Szent Rókus szobor is.

Máriaradna központjának egyik lakóházában töltötte Kossuth Lajos az 1849. augusztus 11-ről 12-re virradó éjszakát, miközben a szabadságharc végső bukását követően az emigrációba tartott. Itt búcsúzott el a családjától. Erre a kiemelkedő történelmi eseményre egy 1902-ben állított, ma is megtekinthető emléktábla hívja fel a figyelmet. A tábla műemlék, ennek ellenére nem egyszer fordult elő, hogy valakik eltávolították.

Világosnál a Bohus (Világos) kastélyt tekintettük meg. A világosi Bohus kastélyban írta alá Görgei Artúr a feltétel nélküli megadásról szóló egyezményt 1849. augusztus 12-én. A kastély 1824 és 1838 között épült klasszicista stílusban, jórészt a világosi vár köveinek felhasználásával. A várdomb lábánál elhelyezkedő kastélynak 30 szobája és egy dór oszlopokkal díszített bejárata van. 1960 óta a Bohus kastély ad otthont a Világoson született jeles román író Ioan Slavici (1848-1925) múzeumának, de látható benne Görgei íróasztala is. A kastély parkjában, Bohusné Szögyény Antónia (1803-1890), a kastély egykori háziasszonyának szobra látható, aki az 1848-49-es harcok idején élelmiszerrel és ruházattal látta el a szabadságharcosokat.
A kastélyt klasszicista stílusban építették, tipikus mezőségi kúria kinézettel látva el. Jelenleg a világosi születésű nagy román író, Ioan Slavici, tárgyait bemutató múzeumnak ad otthont. Emellett ugyancsak a kastély épületében található egy kiállítás, melyet Emil Montia híres zeneszerzőnek szenteltek, aki élete nagy részét Világoson töltötte.
Nem messze a kastély épületétől található Antonei Bohus szobra, akinek a nevét viseli a kastély is. Ő az 1848-49-es forradalom után bebörtönzött forradalmárok támogatásával vált híressé (ezek közé tartozott például Eftimie Murgu).

Arad (románul: Arad, németül: Arad, középkori latinul Aradinum) város Romániában. Az egykori Arad vármegye, ma Arad megye székhelye. A 20. században Kisszentmiklós, Mikelaka, Újarad és Zsigmondháza településeket csatolták hozzá.
Arad neve a magyar településnevek túlnyomó többségéhez hasonlóan puszta személynévből keletkezett. Valószínűleg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni várba I. István által az Ajtony vezér fölötti győzelme után kinevezett első ispán neve.

Története:
A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát 1132-ben említik először. Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki 1131-ben II. Béla szerb felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. 1135-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost 1241-ben és 1285-ben a tatárok elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak. 1388-ban már mezőváros volt. 1459-ben egészen eddig portyáztak és pusztítottak II. Mohamed szultán török hadai. 1514-ben Dózsa serege pusztította. Határában a mai Csálatelepen feküdt a középkori Csálya falu melynek egykor vára is volt, helye még a 19. században is ismert volt.
1551. szeptember 18-án a törökök Arad várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. 1552 és 1554 között a törökök új palánkvárat építettek, 1554-ig szandzsákszékhely volt, véglegesen 1688-ban szabadult fel. 1658. július 14-én itt győzte le II. Rákóczi György a budai pasa seregét. 1685-ben szabadult fel a török uralom alól. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt.
1783-ban épült fel a süllyesztett új csillagvár a Maros kanyarulatában, francia Vauban rendszerben. 1834-ben lett szabad királyi város.
Arad rendkívül gazdag és változatos történelmi-kulturális örökséggel büszkélkedhet, nem véletlen hogy a belváros, de elsősorban a főutca egy valóságos szabadtéri múzeuma a XVIII., XIX. vagy XX. század különböző építészeti stílusainak. S mindehhez kapcsolódik még számtalan történelmi, köztéri alkotás.
A különféle építészeti stílusok rajongói egymás után, sorban csodálhatják meg a barokk, reneszánsz, eklektikus, klasszikus, neogótikus vagy szecessziós épületeket.
Látnivalók:
•Arad barokk vára ma már nem katonai terület, látogatható. Az eredetileg Attila téren (ma a Megbékélés parkjában) állították fel újra az aradi vértanúk monumentális emlékművét, Zala György párizsi díjat nyert alkotását.
•A vár mellett a kivégzés helyszínén áll a vértanúk 1881-ben felállított emlékoszlopa, amely alatt sírjuk is van.
•A minorita templom 1904-ben épült, kiszabadításuk után udvarán őrizték a vértanúk 1918-ban eltávolított emlékművének szobrait.
•Az 1847-ben épült református templomban tartotta 1901-ben esküvőjét Horthy Miklós.
•A kultúrpalota 1913-ban épült szecessziós stílusban, benne van a Történeti Múzeum, jelentős 1848-as emlékekkel.
•Az evangélikus templom, más néven Vörös templom 1906-ban épült neogótikus stílusban a Fő utcán (régi nevén Andrássy úton).
•A szerb ortodox templom 1702-ben épült barokk stílusban.
•A Hunyad-Arad román ortodox egyházmegyei késő barokk copf katedrális a 19. sz. elejéről.
•A régi színház épülete 1818-ban készült el, amelyben Petőfi Sándor is játszott.
•A várostól nyugatra feküdt a középkori Hodosmonostora. Szent Péternek szentelt monostorát 1177-ben említik először, 1278 és 1293 között pusztult el. A falut még a 16. században is lakták, ma puszta Arad mellett.
•A neoreneszánsz stílusú Városházát Steindl Imre, a budapesti Országház építésze tervezte. (A Városháza előtt egykor Kossuth Lajos szoborcsoportja állt, amely ma már nem látható.)
•Nepomuki Szent János-szobor
•Rafiroiu-kereszt
•Neológ zsinagóga

Szabadság-szobor: (Zala György alkotása, 1890. okt.6, restaurálás: 2004, restaurátor: Kocsis Rudolf). Az aradi Szabadság-szobrot 1890-ben avatták fel az aradi vértanúk emlékére. Az aradi színház mögötti téren, a Szabadság téren állt első felállításakor a szoborcsoport. Ma a volt Attila téren (mai nevén: Megbékélés parkja), a református templom közelében található. Az aradi Szabadság-szobor teljes egészében közadakozásból gyűlt pénzből készült. A szobor talpazatán az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 tábornok bronz domborművét helyezték el. A szobor központi alakja egy allegorikus, a szabadságot jelképező nőalak, mellette a talpazaton 4 szoborcsoport helyezkedik el, mégpedig: Ébredő szabadság, Harckészség, Áldozatkészség, Haldokló harcos. A szobrot 1890-ben avatták fel. 1925-ben az emlékművet eltávolították. 2004. április 25-én újra felállították.

A Szabadság-szoborral „szemben”, a téren román köztéri emlékmű is áll. Egy 9 m magas győzelmi kaput állítottak föl. A román emlékmű végül kevesebb, mint 45 fokos lett, így Hunnia alakja nem néz pontosan szembe a diadalívvel. A mű Ioan Bolborea bukaresti szobrász alkotása, a diadalív alatt a román felkelők állnak. A téren egy szökőkút is található.

Az Új Színház épülete szintén a Szabadság téren áll. 1874-ben készült el, óriási nézőtere 1200 ember befogadására volt alkalmas. A megnyitón jelen volt maga Ferenc József is.
Hét évvel az átadás után az épület kigyulladt, az újraépítést Halmay Andor építészre bízták.
A színház színvonalára jellemző, hogy a Budapesti Vígszinház megnyitásakor Ditrói Mór igazgató az aradi prózai együttes jó néhány tagját a fővárosba szerződtette. A városból indult el a magyar színjátszás sok kiválósága, többek között Helvey Laura, Urai Tivadar, Medgyaszay Vilma, Jávor Pál, Inke László. A társulathoz 1945-ben román tagozatot csatoltak, majd 1949-ben megszüntették a magyar tagozatot. Az 562 férőhelyes nagyteremben jelenleg a helyi román társulat tart előadásokat, magyar társulatok csak vendégszereplőként lépnek fel színpadán.

A Bohus Palota a színház egykori főbejáratával szemben, az utca sarkán található. A bécsi szecessziós stílusú épületet a világosi Bohus család építtette Szántay Lajos tervei alapján. Az építkezés 1912-ben fejeződött be, a városban itt alkalmazták először a födémeknél a vasbetont. Az épület földszintjén takarékpénztár és üzletek voltak, a manzárdon kialakított lakrészek egy része pedig festőművészek számára készült, és tetővilágítással látták el.

A Minoriták Templomának építése 1902-ben kezdődött, és mindössze másfél év múlva megnyitotta kapuit. A minoriták Aradra érkezésének 200 éves jubileuma alkalmából, 1901-ben határozták el, hogy új templomot építenek maguknak a 150 éves régi templom helyett.
A szentélyben található hatalmas méretű Szent Antal-kép Vastagh György festőművész remekműve. A képet 1935-ben a művész unokája restauráltatta.A templom előcsarnokában helyezték el a Szentháromság-szobor bronz kompozícióit. A szobrot 1902-ben alkotta Róna József szobrászművész, a színház előtti térről a kommunizmus időszaka alatt távolították el.

A Maros partján található Kultúrpalota 1913-ban épült Szántay Lajos tervei alapján. Az épület belső díszítése teljes egészében szecessziós. A főbejárat feletti timpanonon, az előcsarnok és előadóterem falain Rubleczky Géza, aradi szobrászművész domborművei láthatók. Európai hírnevű akusztikával rendelkező hangversenytermében számos kiváló zenei személyiség koncertezett. Az épületben található a Megyei Múzeum is. Anyagának eredeti alapját két gyűjtemény képezte: a Kölcsey Egyesület által létrehozott 1848-as ereklyemúzeum, valamint a Magyar Királyi Főgimnázium egykori régiségtára.

A Városháza épületére kiírt pályázatot Lechner Ödön, a XIX. század egyik legnevesebb építésze nyerte meg, de terveinek kivitelezésére nem futotta a város költségvetéséből, ezért Pekár Ferenc műépítészt bízták meg egy olcsóbb terv elkészítésével. Az épület ünnepélyes felavatására 1877-ben került sor, Salacz Gyula polgármestersége idején. A főtorony 54 méter magas, toronyóráját 1878-ban Svájcból hozatták. Napjainkban az épület mögötti parkban található az első világháború áldozatainak tiszteletére emelt, úgynevezett Rafiroiu-kereszt. Az emlékművet eredetileg 1936-ban állították fel, 1960-ban, a kommunizmus ideje alatt ledöntették, az négy darabra tört, és sokáig a gáji kolostor területén őrizték.

Aradon a Városháza előtt emléktábla állít emléket Tóth Sándor tiszteletére. Az 1989-ben mártírhalált halt Tóth Sándorról a Maros-parti kopjafájánál is sokan megemlékeznek. Hódmezővársáhelyi gépkocsivezető-vállalkozóról van szó, aki 1989. december 22-én élelmiszerrel, gyógyszerekkel megrakott gépkocsijával érkezett Aradra a román forradalmárok megsegítésére, és aki a december 23-ra forduló éjszakán kapta a halálos lövést a várba vezető híd közvetlen közelében. A kétgyermekes családapa már csak koporsóban térhetett haza, a romániai forradalom egyetlen külföldi áldozataként.
Kopjafája – amelyet két példányban faragtak ki még 1990 kora tavaszán székelyudvarhelyi mesterek –, halálának színhelyétől néhány tíz méterre áll, párját Hódmezővásáhelyen állították fel.

Még egy kis sétát tettünk a Maros partján, a Maros bal partjának közelében, körülbelül két kilométer hosszan Arad történelmi belvárosának meghatározó része, az ország egyik legjelentősebb építészeti kincsestára látható, hisz több mint 30 műemléképület sorakozik a két oldalán.

Az aradi tizenhárom vértanú emlékműve
Az emlékmű egy mesterséges domb tetején álló obeliszk. Egyik oldalán az 1849. október 6. dátum szerepel, a többi oldalon a tizenhárom aradi vértanú neve kivégzésük sorrendjében. Az emlékmű a vár közelében van, a 13 vértanú téren. Méltatlanul sportpályákat alakítottak ki a közvetlen közelében és a lépcsőket sok esetben, lelátóként használják.
A műemlék leírása
Az emlékmű a város déli részén, a Maros partján felépült vártól délre áll, az úgynevezett Vesztőhelyen. Az egyszerű, minden díszítést nélkülöző szürke gránit obeliszk mesterséges, terméskövekkel burkolt felületű domb tetején áll, beton talapzaton. Négyzetes, tömb alakú lábazatát keskeny párkány zárja le, ezen emelkedik a lábazatnál keskenyebb obeliszk. Hozzá a domb egyik oldalán lépcső vezet fel. A lábazati részen, a lépcsővel szemben, a következő – egykor aranyozott – felirat olvasható:
AZ ARADI TIZENHÁROM
VÁRTANÚ
KIVÉGEZTETÉSI HELYÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE
EMELTETETT
1881
OKTÓBER 6.-ÁN
Fölötte az obeliszk fölső részén:
1849 október 6.
Az emlékmű felső részének fennmaradó három oldalán a tizenhárom név szerepel a kivégzés sorrendjében.
Az 1974-ben készített kétnyelvű fehér márvány emléktáblát az emlékmű hátsó oldalán, a domb oldalában helyezték el, négy sarkán gyűrűkkel megemelhető betonlapban. Egyszerű kapitálisokkal írt szövege a következő:
IN MEMORIA GENERALILOR
AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, DESSEWFFY ARISZTID, KISS ERNŐ, KNÉZICH KÁROLY, LAHNER GEORG, LÁZÁR VILMOS, LEININGEN ESTERBURG (sic!) KARL, NAGY JÓZSEF, PÖLTENBERG ERNEST, SCHWEIDEL JÓZSEF, TÖRÖK IGNÁC, VÉCSEY KÁROLY
DIN ARMATA REVOLUŢIONARǍ MAGHIARǍ DE LA 1848-49. EXECUTAŢI LA 6 OCTOMBRIE 1849 DIN ORDINUL AUTORITǍŢILOR IMPERIALE HABSBURGICE.
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADLAMI HADSEREG TÁBORNOKAINAK EMLÉKÉRE, AKIKET 1849 OKTÓBER 6.-ÁN A HABSBURG CSÁSZÁRI HATÓSÁGOK PARANCSÁRA KIVÉGEZTEK.

Köszönet az idegenvezetőnknek, aki részletesen beszámolt az akkori történésekről, az aradi tizenháromról, az őket ért szörnyűséges tragédiájukról. Énekkel, koszorúzással, mécsessel emlékeztünk meg a hősökről.
A harmadik napon elbúcsúzva Ópálostól, utunk Magyarország felé irányult a békéscsabai kolbászfesztiválra. 20. alkalommal kerül megrendezésre 2016. október 28-31. között a Békéscsabán a Csabai Kolbászfesztivál. Látogatókat a kolbászfesztiválon a kolbász, a disznótoros ételek, a borok és pálinkák kóstolása mellett számtalan koncert, gyermekprogram és népzenei program garantálta a jó hangulatot.
Békéscsaba látogatásával végett ért a háromnapos kirándulásunk. Köszönjük Mihály Illés idegenvezetését, már említve volt, hogy fantasztikus, sokoldalú, gazdag idegenvezetést biztosított a számunkra. Pudamrický Tamásnak is köszönjük a biztonságos sofőrködést, és nem utolsó sorban köszönjük Társulásunk elnökének, Erdős Péternek a kirándulásunk szervezését.

2016. augusztus 27-én tartottuk a Szent István napi ünnepségünket a Cserkészligetben. Augusztus 20-a ősi ünnepünk, amikor első királyunkról, Szent Istvánról emlékezünk meg. Ez a nap a keresztény erkölcs és lelkiismeret, a magyar nemzeti értékek megbecsülésének és ápolásának a napja. A magyarság és a keresztény hit összefonódását az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz köthetjük, akiben a legnagyobb magyar államférfit tiszteljük, aki olyan alapokra helyezte a nemzet életét, amelyen nem fogtak a történelmi viharok.
Tisztelettel köszöntöttük: Mahulányi József esperes-plébános urat, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt, Samu István kulturális antropológust, a nemeshodosi, a Megmaradásunkért Polgári Társulás tagjait, a dunaszerdahelyi Szent György kórust, a Kismegyeri Hagyományőrző Egyesület képviselőit, Mednyánszky János vezetésével, Kosztolányi Gyulát és feleségét Dabasról, Gódány Lászlót, Egyházkarcsa polgármesterét, Gányovics Janát, Királyfiakarcsa polgármesterét, örökös tagjainkat: Somogyi Mátyást, Ambrovics Katalint, Tarjányi József és feleségét, és természetesen minden résztvevőt, akik jelenlétükkel megtisztelték a rendezvényünket.
A program katolikus szentmisével kezdődött, amelyet a dunaszerdahelyi Szent György kórus, Érsek Rezső vezetésével kísért. A szentmisét Mahulányi József esperes-plébános celebrálta.
A szentmise után Samu István, kulturális antropológus, tanár mondott ünnepi beszédet. Samu István Gútáról érkezett, kiről tudni lehet, hogy 2015-ben a komáromi járásban ő vezette az MKP választási listáját. Samu István az MPK országos elnökségének tagja. A gútai Corvin Mátyás Alapiskolában tanít, Sopronban régiófejlesztés és gazdaság-szakon doktori tanulmányokat folytat.
A kultúrműsort a Megmaradásunkért Polgári Társulás biztosította Bugár Ildikó vezetésével.
A nemeshodosiak előadádában szívet-lelket melengető gyönyörű énekeket hallhatott a közönség. Köszönet érte.
A PBT minden évben örökös tagot választ. 2016-os évben is így történt. 2016-ban a PBT örökös tagja Bartal Etel. Etike lénye már jó néhány évvel ezelőtt összefonódott a PBT életével és tevékenységével. Munkálkodása hozzáadott értékként jelenik meg a Társulásunk életében. Vannak olyan egyének, akik úgy gondolják, hogy az önkéntesség a középkorú, unatkozó háziasszonyok tevékenysége. Hát, ez egyáltalán nem így van! A mi tagunk, Etike, töretlen hittel tesz a közösségért, fáradhatatlan a munkabírása, elhivatottsága, segítőkészsége. Igazi szívember! Öt évvel ezelőtt Magyarországon Miklósa Erika operaénekesnő volt az önkéntesség nagykövete. Egy gondolatát szívesen említem: „ jót cselekedni, igazi örömforrás. Az volna jó, hogy az önkéntesség, segíteni akarás beleivódna az emberek gondolataiba, szemléletébe. Etike önkéntes munkája révén a Társulásunk élete is gazdagodik, a figyelmessége növeli a társulás erőforrásait.
A PBT ezúton köszöni Bartal Etelnek a sokéves csupa-szív munkáját! Szívből gratulálunk!
Az ünnepség zárórészében Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, közgazdász, egyetemi tanár, a hadtudományok doktorának előadása következett.
Röviden Nógrádi Györgyről: Budapesten született. Ifjú korában a sportban is kiemelkedően teljesített. Vágya az volt, hogy nemzetközi szakon tanulhasson tovább egy egyetemen. A Közgazdasági Egyetemen folytatta a tnulmányait. 1997-ben habilitált, vagyis egyetemi docensből egyetemi tanár lett. Tanított a Kossuth Lajos katonai főiskolán, a Közgazdaságtudományi Egyetemen, a budapesti Műszaki Egyetemen. Doktori címével soha nem kérkedett, nem szereti, ha „dr“ előtaggal jelenik meg a neve az újságokban. Kutatási területei a biztonságpolitika terén: biztonsági dillemmák a II. világháborútól napjainkig és a védelemgazdaság makrofolyamatai, politika-és hadtudományok. Rengeteget utazik, részben szakmai célból, részben kikapcsolódásból. Találkozott már szinte minden európai és észak-amerikai vezető politikussal. Azonban arra a legbüszkébb, hogy a NATO-ba is meghívták: tartson tájékoztatót a szövetség vezetői számára. Horn Gyula után Nógrádi György volt a második magyar, akit ilyen megtiszteltetés ért. Számos könyve jelent meg, nemcsak magyar nyelven, hanem idegen nyelven is. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta.
A Szent István-napi ünnepségünk Nógrádi György könyvbemutatójával zárult. Természetesen szívesen állt az érdeklődők, a kérdezők rendelkezésére. Köszönet Nógrádi Györgynek.
A PBT köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a jelenlétükkel megtisztelték az augusztus 20-i ünnepségünket.

2016. június 25-én nagyszombati kiránduláson vettünk részt a pénzesgyőri barátainkkal. A Baráti Kör tagjai a kora reggeli órákban érkeztek meg a Cserkészligetünkbe. Kis felfrissülés után indultunk el Nagyszombat városába. A kiránduláson részt vett a kismegyeri Napoleón Hagyományőrző Egyesület néhány tagja is.
Nagyszombatban Kubicsek Aranka idegenvezető segítségével barangoltuk be a város nevezetességeit, látnivalóit. Ezen a napon vásári nap volt a városban, ami főleg kirakodó-és népművészeti dolgokra irányult. Mi is gyönyörködhettünk ezen tárgyak szépségében.

Nagyszombat – a legrégebbi szabad királyi város volt a mai Szlovákia területén. A város ezen kívül több évszázadon keresztül Magyarország fő egyházi központja is volt. Nagyszombat ma a Pozsony és Nyitra között elterülő, dinamikusan fejlődő régió központja, Szlovákia hetedik legnépesebb városa. A város 1978 óta a nagyszombati főegyházmegyének és annak érsekének a székhelye. A város központját 1987-ben városi műemlék-rezervátummá nyilvánították ki.
TÖRTÉNELEM
A város helyén álló település valószínűleg a 9. században jött létre kereskedő utak kereszteződésénél. A településen rendszeresen tartottak vásárokat, innen származik a Szombat név is, ami a vásárok napjára utal. Az első hiteles írásos jelentés először 1211-ben említi a várost. Sokkal fontosabb viszont IV. Béla kiváltságlevele 1238-ból, amely elsőként a mai Szlovákia területén szabad királyi város rangot adományozott Nagyszombatnak. Nagyszombat a virágzásának csúcspontját a 16. században érte el, amikor fontos kereskedelmi központtá vált. Amikor a törökök 1543-ban elfoglalták Esztergomot, a városba költözött az esztergomi érsek, az érseki káptalannal együtt. A város a következő 300 évben Magyarország kulturális és egyházi központja volt. A két világháború közötti években Nagyszombat a szlovák vidék harmadik legnagyobb városa volt. A város jelentősége megnőtt, és Nyugat-Szlovákia gazdasági és kulturális központjává vált. Ezt a pozícióját pedig a város a mai napig őrzi.

A város nevezetességeinek megtekintését az Evagélikus templommal kezdtük. 923-24 között épült Jozef Mark tervei alapján. A félkör, amfiteátrum alaprajzú épület mennyezete vasbetonból épült. 3 tornya van, a főtorony négyzet alapú (toronyórával és harangjátékkal) és 2 alacsonyabb, diagonálisan elhelyezett körbástyaszerű oldal-tornya.

Az Irgalmasok – Szent Ilona temploma a város legrégibb temploma, a 14. sz.-ból származó gótikus egyhajós templom zárt presbitériummal és keresztbordás mennyezettel. A múltban egy városi kórház is tartozott hozzá. Északi oldalán gótikus tornyocska áll körablakokkal. A gótikus portál fölött háromrészes szoborcsoport látható (Szt. Erzsébet, Szt. Ilona és Szt. Borbála plasztikái). A központi alak, Szt.Ilona gótikus szobra 1400-ból származik. Mint a nagyszombati templomok többségét, ezt is átépítették, előbb reneszánsz, majd barokk stílusban.

Szent Jakab apostol temploma – A ferencrendiek templomát és kolostorát Nagy Lajos király építette gótikus stílusban 1363-83 között a ferenceseknek. Barokk külsőt és berendezést a 17. sz. végén, a 18. sz. elején kapott, Szelepcsényi György érsek hathatós anyagi tánogatásának köszönhetően. A templom homlokzatán Assisi Szt. Ferenc és Páduai Szt. Antal szobrai állnak. E nagyszombati templomban van a legtöbb oltár: 2 a szentélyben, 10 a főhajóban és 1 a kápolnában. A főoltár képe Szt. Jakabot ábrázolja a felhőn fénykoszorúval övezve.

Keresztelő Szent János templomát (Egyetemi jezsuita templom) sikerült belülről is megtekintenünk. A korai barokk gyönyörű példája. Ez volt az első Pazar díszítésű barokk egyházi épület a Felvidéken, EU-ban is a legszebbek közé tartozik. Esterházy Miklós nádor 1629-ben jeles talján építőmestereket – Antoniust és Pietro Spazzit – bízott meg az egyhajós székesegyház építésével. Az egyetemi épületegyüttes részét képezi. Az egyhajós építmény belső falait borító lenyűgözően gazdag stukkó és freskódíszítés mellett külön figyelmet érdemel a rendkívül értékes, az 1640-ből származó faoltára, 20,3 m magas, 14,8 m széles, az akkori Magyarország legszebb kora barokk oltárának tartanak – 4-szintes, 3 oltárképpel és az Ó- és Újtestamentum 27 szentjeinek hatalmas szoboralakjaival díszített. A főoltár képének témája: Jézus Krisztus megkeresztelése. A beltéri díszítések – festmények és stukkók – Rosa, Tornini és Conti talján mesterek munkáját dicsérik. A mennyezet egy részét Gruber bécsi festő festette 1700 körül. A templom alatt Eszterházy Miklós nádor családi kriptája található. 1977-től a Nagyszombati Érsekség székesegyháza. II. János Pál pápa 2003-ban látogatta meg.

A Zene házának épületét is megtekintettük. A barokk ház középkori alapokon nyugszik. A törökkorban, Bethlen (Bocskai) felkelés idején (1604-1626) egy ideig itt bújtatták a magyar királyi koronát. Erról tanúskodik az attikán olvasható latin nyelvű felirat, fordításban: „Én, az idegen, hajdan e fedél alatt bujdostam“. A Zene házában kiállítás emlékezik meg Mikuláš Schneider-Trnavský, nagyszombati születésű szlovák zeneszerzőről, aki Kodály Zoltán életreszóló barátja volt (diákkori barátság).

A Szent-Miklós püspöki székesegyházat zárva találtuk. 1380-1421 között épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 3-hajós gótikus bazilika, 2-tornyos homlokzattal, barokk oldalkápolnákkal. Legrégibb oltára (Mindenszentek) kora barokk, 1659-ből. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi, Szűz Mária oldalkápolnájában található kegyképet 1546 óta tisztelik, mint a város oltalmazójának képét. Először 1663-ban a párkányi csata előtt könnyezett vérrel, majd 1708-ban ez még 3 x megismétlődött a kuruc harcok alatt. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, melyet a 16. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak. E képnek köszönhetően lett Nagyszombat zarándokhely. Az oldalkápolnákban esztergomi érsekek barokk síremlékei (epitafok) találhatók. A presbitérium délkeleti felében egy románkori ossáriumot találtak, mely Nagyszombat legrégibb szakrális építménye.

Szent József templom (Pálosok temploma) rövid történelme. A kálvinisták (evangélikusok) 1616-ban kezdték építeni. Az egyhajós templom jellegzetesen kora barokk stílusú a német (sziléziai) reneszánsz elemeivel. Miután a Pálosok a 17. sz.-ban városba érkeztek, 1671-ben e rend tulajdonába került. Ők a templomot átépítették, 1701-ben hozzáépítették a Lorettói-káponát és egy fából épült harangtornyot.

Az Egyetem Orvosi Karának épületéről: A Nagyszombati Egyetemen 1769-ben megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Ezt az épületet, kifejezetten az orvosi kar részére 1770-72 között építették, Hildebrand tervei alapján. Az egyetem 1777-es átköltöztetése után a Királyi Akadémia székhelye volt. A Nagyszombati Egyetem újkori újraindításától az Egészségügyi és szociális kar található itt. Az épület sarkán Nepomuki Szt. János szobra.

A Tűztoronyba többen felmentek, a szép kilátás céljából. Az 57 m magas reneszánsz építmény uralja a Szentháromság teret. Megfigyelőtornynak (tűztoronynak) épült 1574-ben. 1683-ban leégett, de újjáépítették. Négyzet alapú, 8-emeletes, sarkain szgrafittókkal díszített. A kilátóterasz (kerengő) 29 m magasságban van. A barokk kupola tetején aranyozott Szeplőtelen Szűz Mária – Immaculata szobor. A szobor belsejében a 19. sz. 30-as éveiből származó korabeli iratokat, dokumentumokat találtak. Délkeleti homlokzatán napóra 1729-ből.1692-ből származó harangja 1/4-óránként csendül meg.

Nagyszombati Városháza – A copf stílusú városháza 1793-ban épült egy középkori tanácsház alapjain. A kétemeletes épület díszes erkélyét rajta a város címerével hatalmas toszkán oszlopok tartják. Érdemes egy pillantást vetni a Városháza és a tőle jobbra eső ház eresz alatti részén lévő csodaszép figurális és állati ill. reneszánsz motívumokra. A 18. század végén barokk-klasszicista palotává építették át. Ma Nagyszombat polgármestere székel itt.

Kubicsek Arankának megköszönve az idegenvezetést, Királyfiakarcsára vettük az irányt, ahol a Társulásunk aktív tagjai már készítették a finom vacsorát a vendégeink számára. A zene sem maradhatott el, a zenét Iván Lajos szolgáltatta. Kellemes és jó hangulatban telt el a szombati napunk.
Bízunk benne, hogy a vendégeink is kellemes élményekkel tértek haza.

A PBT 2016. május 27-29 között háromnapos kiránduláson vett részt, három ország: Magyarország, Horvátország és Szlovénia érintésével. Az első megálló Szombathelyen történt. A város nevezetességeit Varga Péter idegenvezetővel jártuk be.
Szombathely az Alpok lábánál, Pannónia nyugati peremén fekszik. Krisztus után 43-ban Claudius Római császár alapította Colonia Claudia Savaria néven. A Borostyánkő kereskedelmi út mellett gyorsan fejlődött a város, s rövidesen Savaria lett Felső-Pannónia és a tartomány császárkultuszának központja. Az ezután következő történelmi korokban is megtartotta ezt a központi szerepet a környéken, erről tanúskodnak épületei és látnivalói. Szombathely Európa egyik legismertebb szentjének, Szent Mártonnak a szülővárosa. A Szent Márton plébánián megalakult Látogatóközpontban megtekinthetőek a Szent Márton-gyűjtemények. Három állandó kiállítás várja az érdeklődőket. A templom a hagyomány szerint a szent szülőháza fölé épült. A templom előtti kúton áll Rumi Rajki István szobra – Szent Márton megkereszteli édesanyját. Közvetlen szomszédságában található a Szent Márton Látogatóközpont, amely a Szent Márton Európai Kulturális útvonal kiinduló pontja.
Szent Márton életének savariai állomásait mutatja be a kiállítás, amely Masszi Ferenc 18 rajzából áll, és a rajzok mellé kihelyezett műtárgymásolatokból.

Szombathely főtere:
A történelmi belváros szerkezetében máig őrzi középkori formáját. A Fő tér, korábban piactér adott helyet több évszázadon keresztül a szombathelyi heti és országos vásároknak. Innen is kapta nevét a település: Szombathelyen szombaton tartották a heti vásárokat. A közkedvelt teret számos műemléképület ékesíti (Pl. a híres színésznő Márkus Emília és az egykori igazságügy miniszter Horváth Boldizsár lakóháza, de itt találhatjuk meg Joyce kedvenc regényhőse, Leopold Bloom szülőházát is). 2000-ben helyezték át a Fő térre az egykor a pestis járvány emlékére állított neogótikus Szentháromság szobrot, melyen a város nyitott kapukat ábrázoló címere látható. Érdemes betérni az OTP bankfiókjába is, ahol az üvegpadló alatt az egykori Savaria római korból származó maradványai tekinthetők meg.

Püspöki Palota:
A szombathelyi Püspöki Palota épületét 1783 –ban Hefele Menyhért osztrák építész tervezte késő barokk stílusban. Az épület látogatható részében látogatható az Egyháztörténeti Múzeum valamint a földszinten a Sala Terrena, amely falfestményeit Dorffmeister István festette. Dorffmeister István freskói az ő korában ismert antik római világot mutatja be.

A Sala Terrena az ország első olyan múzeuma, ahol a római korból fennmaradt feliratos kövek kiállítása látható. A földszinti boltozott kocsibejáróból díszes lépcső vezet a palota legpompásabb termébe, amely falfestményeit és mennyezetfreskóit Anton Maulbertsch festette.

Savaria-kút:
Szombathelyen a Savaria tér a hajdani Gothard-bérház, később Palace Szálloda helyén terül el. Ugyanis a 1945. március 4.-i bombázásban a ház a romjaiba dől. 1955-ben alakították ki a helyén a Savaria teret. A város ekkor emlékkút állításával emlékezett meg a római városalapításról. A kút oszlopán Tyche görög-római Istennő pózol. Tyche a görög mitológiában a szerencse és a véletlen Istennője. A Savaria-kút és Tyche Istennő szobra Marton László alkotása.

Szombathelyi zsinagóga:
A monumentális, akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. Stílusa a romantikából az ekelektikába fonódó kor építészeti elemeit ötvözi. Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható. A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, – korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

Mária-szobor:
A Jurisics tér elliptikus vonalú, lépcsőzetesen kiemelt részén áll a Mária-szobor. A szobor 1739-ben készült, Lorenz Eisenköbel soproni kőfaragómester munkája volt, akit a város a Mária-kultusz ellen tiltakozó protestánsokra kivetett pénzbírságból fizetett meg. Lorenz Eisenköbel szobrát először 1853-ban restaurálták. A legutolsó, 1977-es restaurálását a nevezetes 1912-es előzte meg, amelyet ugyancsak latin nyelvű szöveg örökít meg: “Sub tuum praesidium confugerunt scelesti, nunc autem statuam tuam renovates Urbs regia, libera fidelesque – 1912″ (A bűnösök oltalmad alá menekültek, most pedig szobrokat megújítják: a szabad királyi város és a hívők – 1912.)

James Joyce szobra:
James Joyce (1882-1941) a világhíres író és költő szobra Szombathely Fő terének 40-41-es számú háza előtt álldogál, meglehetősen különös formában, szinte a falból kibújva. A domborműszerűen kiemelkedő szobor alkotója Veres Gábor szobrászművész. James Joyceról sokak között megoszlik a vélemény, az író munkássága körül komoly irodalmi viták bontakoztak ki. Egyesek őt tartják a modern regényirodalom szülőatyjának, amit az 1922-ben kiadott Ulysses című művével teremtett meg. A szombathelyi szobrot 2004-ben leplezték le, stílusosan június 16.-án. Ugyanis James Joyce leghíresebb regényének cselekménye az Ulysses ezen napon, 1904. június 16.-án játszódik, és olyan formán van kötődése Szombathelyhez és a Fő tér 40-41. alatti Bloom házhoz, hogy a regény főszereplője az amúgy Dublinban élő Leopold Bloom (Virág Lipót) ebben a házban látta meg a napvilágot.
Berzsenyi Dániel emléke Szombathelyen:
Berzsenyi Dániel 1776-ban született a Vas megyei Egyházashetyén. Ő volt a magyar irodalom talán egyik legellentmondásosabb költője. A megyeszékhely Szombathely is méltóképpen őrzi a költő emlékét, így a város több intézményének Berzsenyi a névadója, úgymint a főiskolának és könyvtárnak. A Berzsenyi téren álló Berzsenyi szobrot, melynek alkotója Kiss György, 1896-ban avatták fel a millennium apropójából.
Szombathely városának minden nevezetességét nem tudtuk megtekinteni. Igazi ízelítő volt a város gazdag kultúrájából. A belvárosi étteremben elfogyasztott közös ebéd után utunkat folytattuk Zalaegerszegre, ahol az idegenvezetőnk, a PBT örökös tagja, Tóth András várt bennünket.
Zalaegerszeg:
Elsőként a Mária Magdolna plébániatemplomot látogattuk meg: Egy 1274-es feljegyzés szerint, Mária Magdolna tiszteletére, kápolnát építettek több oltárral ezen a helyen. 1390-ben már kőből és téglából épült templom állt itt. A jelenlegi templom alpkövét viszonylag későn, 1748-ban rakták le. Egy 1274-es feljegyzés szerint, Mária Magdolna tiszteletére, kápolnát építettek több oltárral ezen a helyen. 1390-ben már kőből és téglából épült templom állt itt. A jelenlegi templom alpkövét viszonylag későn, 1748-ban rakták le. A barokk plébániatemplomot a város földesura, a veszprémi püspök Padányi Bíró Márton építtette 1750-60 között. Freskóit Johann Cymbal festette. 44 méter magas tornyai messziről láthatók. A templom legértékesebb műemléke egy 17. században készített Pieta szobor.

Az eredetileg fehér szobor ma színezett. A főoltárkép Mária Magdolnát ábrázolja, aki a templom védőszentje, s ez szerepel a város történelmi címerében is. A templom északi oldalán 18. századi barokk Szent Flórián szobor, a déli oldalán copf stílusú Szentháromság szobor található. Az épület mellett tábla és szobor őrzi Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek emlékét, aki 25 éven át a város plébánosaként szolgált e falak között.A templomot többször is felújítják kívül-belül, a mostani előtt utoljára 1973-74-ben. A belső felújítások jelenleg is folynak.

Városháza és múzeum:
A plébániatemplom főbejáratával szemben láthatjuk Zalaegerszeg egyik legpatinásabb középületét. Az 1787-ben épített városházát többször bővítették, majd átépítették az évszázadok során, 1898-ban nyerte el mai eklektikus külsejét, melyet Morandini Román és Tamás tervezett. Homlokzatán a város és a megye címere is látható. 1950-től a Göcseji Múzeum kapott benne helyet, majd különböző irodák foglalták el. Földszintjén kezdetektől fogva üzletek működtek, ma bisztró található benne.

A Göcseji tulipán szökőkút:
A Göcseji tulipán szökőkút a város főterén helyezkedik el. Kör alakú műkő medence közepén réz tulipánszirmok és egy réz gömb. Szabolcs Péter szobrászművész és Pelényi Gyula építész alkotását 1985-ben avatták fel. A víz a tulipán bibéjéből ereszkedik alá végig a szirmokon. A szökőkút köré pihenőpadok várják az elfáradt nézelődőket. A Göcseji tulipán szobra olyan népszerűvé vált, hogy városi jelképe lett.

Zsinagóga:
Az 1904-ben eklektikus stílusban, Stern József építész tervei alapján épült zsinagóga a II. világháború után vallási funkcióját elveszítette. Felújítása után a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem kapott helyet az épületben, mely kiállításoknak, tárlatoknak, könnyű- és komolyzenei koncerteknek ad otthont.

Tóth Andrástól elköszönve utunk folytatódott tovább Nagykanizsára, ahol Ferenc Judit idegenvezető várt bennünket. A következő 2 napunk már az ő idegenvezetése alatt folyt.
Elsőként a szállásunkat foglaltuk el a nagykanizsai Hotel Centrálban. A Centrál Hotel Nagykanizsa történelmi belvárosában, Horvátországtól 20 km-re, a szlovén határtól 40 km-re fekszik. A háromcsillagos szálloda 36 szobával rendelkezik. A vacsora elfogyasztása a Hotelban történt. A város rövid bemutatása Judit vezetésével történt. Nagykanizsa városát már a rómaiak korában utak keresztezték és amit IV. Béla 1245-ben Knysa néven említ meg egy adománylevélben. Ha a belvárosban sétálva tekintetünket felemeljük, a XIX. század második felében épült palotákban gyönyörködhetünk. Földszintjeik hajdan kereskedőházaknak, bankoknak adtak helyet, az emeleten pedig az egyre vagyosodó polgárság élt. Az Alsóvárosi temploma a vár egykori tégláiból épült 1702-14 között, szintén a vár tégláit használták fel az 1740-ben épült kvártélyházhoz, amely robosztusságával ma is várra emlékeztet. A város szimbólumává vált a Vasember-ház, nevét a homlokzaton látható páncélos vitézről kapta. A Múzeumai közül legismertebbek a Thúry György Múzeum, Képzőművészetek Háza, Magyar Plakát Ház. A hagyományokat követve 1998 óta április végén kerül megrendezésre a város napja programsorozat.
Május 28-án a reggeli elfogyasztása után a letenyei határátlépéssel Horvátországban elsőként a kulturális élet központi városát Varasdot kerestük fel.
Varasd – a Pannon síkságon fekszik. Ősi magyar, szabad királyi város. Még II. András nyilvánította szabad királyi mezővárossá. Ennek köszönhetően Varazdin (Varasd) látnivalói, fontosabb műemlékei mind a Főtér illetve a vár köré épültek.
Draskovic palota
1616-tól a mai Draskovic palotában lakott a Draskovic család. A ma is látható palotát a XVIII. század közepén alakították ki. A XVII. század végén itt lakott Nádasdy Ferenc. Ebben az időben Varazdin volt a Horvát Királyság fővárosa. A horvát parlament is itt működött. A ház tetején látható a Draskovic család aranyozott címere.
Varasd vára
Varazdin látnivalói közül talán a leghíresebb építmény a vár. A Varasd vár a város északnyugati részén található. A mai vár helyén eredetileg egy földvár állott, melyet a mai napig eredeti állapotban megőriztek. A földvár mögötti kővárat a XII. században kezdték el építeni. A XIV. században gótikus, majd a XVI. században reneszánsz stílusban építették át. Ekkor került az Erdődy-család tulajdonába a vár és egész Varasd város is. Ezek az idők voltak Varasd legszebb évtizedei. A vár a mostani kinézetét is az Erdődy-uralom alatt a XVI.-XVII. században nyerte el. A mai is látogatható Városi múzeumot 1925-ben avatták fel.
Varasd katedrálisa
Eredetileg egy pálos templom volt, majd 1997-ban Varasd Egyházmegyei székhely lett, s a szentélyt Varadzin katedrálisává léptették elő. A katedrális 1642 és 1656 között építették. Jelenlegi kinézetét a XVIII. században nyerte el. Minden évben a Varasd Barokk Esték zenei fesztiválnak ad otthont.
Varasd temetője:
A városi temetőben a szobrászművészet és a kertművészet szép alkotásait láthatjuk. A temetőt az ország egyik legszebb ilyen létesítményének tartják. Érdemes körbemenni, körbejárni. A sok nevek között olykor feltűnik egy-egy magyar család neve is.
Trakoscan -várkastély
A Horvátország északi részén található kastély eredetileg kis erődként épült a 13. században, majd Draskovics György alakíttatta át mai formájára a 19. század során. A romantikus kastélypark is ebből az időből származik, melyet természetvédelmi területté nyilvánítottak. Különös figyelmet érdemel a vadászterem és a zeneszalon. Értékes festményeket és négy évszázadot átölelő fegyvergyűjteményt nézhetünk meg a kastélyban. A berendezés nagy része eredeti, a 19. századból maradt meg épségben. Napjainkban az ország legvonzóbb kastélya, rengeteg látogatóval.
Horvátország után Szlovéniába indultunk, ahol a közös ebéd elfogyasztása után a „pri Roziki“ étteremben, a Dráva két partján elterülő kisváros Ptuj nevezetességeit tekintettük meg.
Ptuj:
A Dráva partján fekvő Ptuj, középkori jellegét megőrző igen hangulatos kisváros. Már az újkőkorszakban és a bronzkorban lakott terület volt, melyet régészeti leletek bizonyítanak, a hallstatti és a La Tène-i korból is maradtak fent tárgyi emlékek. A rómaiak is hamar felismerték a hely stratégiai fontosságát, a Kr. e. 70 körül íródott Tacitus Annalesében Poetuvium vagy Petuvium néven említik, mint az Aquileiából Pannóniába vezető út fontos állomása, az út az itteni gázlón kelt át a Dráván. A II. században városi rangot kapott, unicípium lett Colonia Ulpia Poetovensis néven. Fontos szerepet játszott a barbár betörések elleni római védelmi rendszerben. A IV. század végén a gótok megostromolták, majd elfoglalták a várost. 452-ben a hunok teljesen lerombolták. A VI. században szláv törzsek telepedtek le. A Német-Római Birodalomban 874-től Ptuj a salzburgi püspökség birtokába került. A kalandozó magyarok is megtámadták és lerombolták a várost. 1125-ben újjáépítették. IV. Béla uralkodása idején a város fia István stíriai hercegségéhez tartozott (1252-59 között). A középkor végén a város kereskedelme fellendült, főleg borkereskedelme, mely miatt Maribor és Ptuj között hosszantartó „borháború” tört ki a XIV.-XVII. században. A város sokat szenvedett a török háborúk és a magyar végvári harcok miatt. 1573-ban Ptuj a Habsburgok közvetlen birtokába került. A török idők elmúltával a város jelentősége háttérbe szorult, és nem tudta visszanyerni régi szerepét, azonban ennek is köszönhetően szépen megmaradt középkori óvárosa.
Várostorony
A város főterén a Szt. György Székesegyház előtt található a Várostorony, mely eredetileg a városi védmű része, őrtorony volt. Az ötszintes reneszánsz torony 1556-ban épült, 1684-ben harangtoronnyá építették át, miután egy tűzvészben a Szt. György Székesegyház harangtornya is megsemmisült. 1830-ban Simon Povoden plébános a torony északi külső falába a városban és a környéken talált római faragványos köveket falaztatta, mint a múlt tanúi, és megteremtve ezzel az első szabadtéri múzeumot.
Városháza
Nem meglepő módon a Városház téren áll Ptuj város neogótikus városháza a Mestna hiša. 1907-ben a osztrák Max Ferstel építész tervei alapján épült.
Szent György székesegyház
A város főterén áll a Ptuj székesegyház. A Szent György templomot 1125 táján kezdték építeni egy ókeresztény bazilika helyén, ahol már az ókorban is istentiszteleteket tartottak. A középkori román stílusú egyhajós templomot a XIII. században két mellékhajóval háromhajós templommá bővítették. A XIV. században bolthajtásos szentélyt építettek a templomhoz. Később is folyamatosan bővítették pl.: a kórussal, a déli kápolnával, a két oldalkápolnával és a sekrestyével. A központi hajó északi falán jól láthatóak a XI. századi templom megmaradt részei valamint a XIII. századi érseki kápolna a nyugati oldalon. A Szűzanya kápolnában található Pietà a XV. századból való. 1446-ban készült a gyönyörű berakásos fa kórusülés. A Szent Kereszt kápolnában F. I. Flurer freskója, a Szent Ferenc kápolnában F. K. Laubmann festményei láthatóak. A kőszarkofágok közül figyelemre méltó Georg Calaus zászlót tartó lovagot ábrázoló síremléke 1595-ből. Az oltárok és a berendezési tárgyak barokk stílusúak.
Minorita kolostor és Szent Péter és Pál templom:
A minorita rend első rendházai közé tartozik, melyet a rend Itálián kívül épített. A XIII. században alapították a városfalon belül. A rend szigorú szabályainak megfelelően egy kívül igen egyszerű kora gótikus templomot építettek és mellé a kolostor épületét. 1680-ben a kolostor bővítésébe kezdtek, a templom barokk homlokzatot és faragott oltárokat kapott. II. József 1782-bent kelt rendeletét a minoriták úgy játszották ki, hogy a rendet nem oszlatták fel, hanem átvettek egy plébániatemplomot és világi egyházközösségként működtek tovább. A II. világháborúban a kolostor a Steier Szövetségnek (a németbarát szlovének egyesülete) a főhadiszállása volt. 1945-ben a szövetségesek bombatámadása a kolostort szinte teljesen elpusztította, ezzel a szlovén korai gótika legszebb példája szinte teljesen megsemmisült, csak a szentély maradt fent, az apátsági épület nagy kerengője, valamint a stukkókkal és freskókkal díszített refektórium.

Ptuj-i vár:
Ptuj a középkorban virágzott fel, kereskedővárosként. A csodálatosan épen maradt óváros kis utcáin keresztül lehet eljutni a várhoz, mely mai formáját a 17. században nyerte el. A várban farsangi maszk,-hangszer,-fegyverkiállítás,-török portégyűjtemény, valamint a kastély egykori életét bemutató tárlat várja az idelátogatókat. A várban a tárlatvezető: Jelka Mohorko volt, a fordításnál a mi idegenvezetőnk Judit segített.
A nap zárasaként látogatást tettünk a lendvahegyi Cuk Borházban, ahol finom vacsora és borkóstoló várt bennünket. Lendva-hegy legmagasabb pontján, 327 m tengerszint feletti magasságon áll a Cuk Borház, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk a szomszédos Horvátországra, Magyarországra és Ausztriára.. A családi vállalkozás ismertetőjele a „postalepke”, amelynek küldetését a vendégek azzal vállalják magukra, hogy a ház „jó hírét elviszik a szélrózsa minden irányába”.
A kirándulás harmadik napja Zalakaroson telt el. Igény szerint lehetőség volt a fürdőzésre, vagy a város látnivalóinak megtekintésére. Zalakaros után Sümeg városa következett, ahol az ebédünket fogyasztottuk, majd az utolsó állomásunk Somlóhegyen, a Csordás-Fodor Borházban történt. A sokunk által ismert Piroska néni vendégei voltunk, amit ezúton is mindnyájan nagyon köszönünk.
A háromnapos utunk gazdag élménnyel, látnivalókkal telt el. Köszönettel tartozunk a kirándulás szervezőjének Erdős Péternek.